Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-11 / 161. szám
PEST ,WFG YEt 1989. JÚLIUS 11., KEDD Mankó nélkül is talpon maradnak? Eztán nem húzza ki a csávából Ügy jó egy évtizeden át értő, hozzáértő szakemberek sokat szajkózott refrénje volt: az a gazdaság életképes, amely több lábon áll. Egy ipari szövetkezetnél ez a képlet úgy nézett ki. hogy három ágazat, s a veszteséges közülük akár éveken át elevickélt a nyereségesek pénzén. Mert ugye a piaci kunjunktúrát túl kell éllni. Hogyan? Azt nem nézték, nem keresték, a receptet a több lábon állás adta. Igen ám, csakhogy ennek az elvnek, elosztási módnak az erkölcsösségét többen kérdőjelezték meg, mint ahányan üdvös voltát hirdették. Igazuk volt? Hát ami erőn felüli többletmunkájukat, s az azért kapott kevesebb — többfelé elosztott — pénzt illeti!!) bizony nem kérdőjelezném meg. Megnyomható a vészcseng» Hiszen a vegetáló, az élet- képtelen eltartása egyszerűen kötelezettségükké vált. Mára viszont úgy néz ki, hogy a kft-k alakulásával a több lábon állás régi elve megbukik. Mert a gazdaság törvényei tetszik, nem tetszik, követelik — eg ütt a munkavállalókkal! —, hogy minden ágazat egyformán prosperáljon. Ne legyen eltartott és eltartó, csak egyenrangú társak! Szóbeszéd formájában jutott el hozzám a hír: a budaörsi székhelyű Téxelektro Ipari Szövetkezet 1990. január elsejétől kft-ket hív életre. A miértre a szövetkezet elnökétől, Rimóczi Ferencnétöl kértem választ: — Nem szóbeszéd, hanem tény, hogy a jelenlegi struktúra elavult. A három városban lévő tizenöt termelőüzem a jelenlegi termelési viszonyokhoz már nem tud alkalmazkodni. A szakmai, a területi összetartozás alapján 1990. január elsejével öt "kft álakul á szövetkezet vehetőségének döhtése szerint. Lesz olyan kft, amely csak kettő, míg a másik öt korábbi részleget olvaszt magába. A kft-k bérleményként kapnák az épületeket, s harmincmillióval startolnának. • Mi ebben az újszerű, a ráció? — A piac, a gazdaság diktálta törvények. Tehát a kis egységek anyagi érdekeltségének megteremtése. Hogy sajátjaként figyeljen oda mindenki a költségek alakulására, a termékszerkezetre. Arra a termékszerkezetre, amely elavult. Évek óta ugyanazokat a termosztáskákat gyártjuk, kismotorokat. a másféltől a tizenkét voltosig. Ha most sürgősen nem lép a szövetkezet, kiszorul a piacról. Viszont az új felállásban. kft-ben mindenki a maga bőrén érzi, a maga kockázatára, mit hogyan szükséges váloztatni ahhoz, hogy megéljen. • Miből alakulnak a kft-k? Ki, hol irányítja őket? — A szövetkezet saját vagyonából. Türelmi időt hagyunk minden kft-nek, a negyed-, illetve a félév jelzi, hol, mi a gond. S menet közben megnyomható a csengő, mondván baj van! Miközben az indulási feltételek, tehát a start, — ha tetszik — a rajtalap minden kft-nek egyforma lesz. A tehetség dönti el, ki tud jobban élni a lehetőséggel, s ki vegetál. Ám a vegetálót a prosperáló nem húzza majd ki a csávából. Verseny lesz ez a javából a megrendelésekért, a munkáért, a piacokért. Nem megoldhatatlan feladat ez a exelektrósoknak, csak — hogy mai divatos kifejezéssel éljek — újabb megmérettetés, próbatétel ... Nyüstölni lehet a BKG-t • Mi lesz a központtal, az íróasztalokkal, s nem utolsósorban a mögöttük ülőkkel? — Sajnos negyvenfős létszámleépítésnek nézünk elébe. De a központi adminisztráció további, számítógépes fejlesztése elengedhetetlen. Most az ügyvitel, az anyagraktározás van gépen*.- januártól a. bér- és munkaügyi nyilvántartás, az anyag, a készlet is-arra kerül. Hat IBM-számítógépet kell még vennünk. Például a kft-k is a saját, termelést követő programjaikat számítógépre viszik. • Milyenek ma a Texelektro pozíciói? — Nem olyan túl rosszak, de szemben az 1988-as 330 milliós árbevétellel, az idén csak 310 millió látszik reálisnak. Önhibáján kívül, kiszolgáltatottsága miatt az elektronikai ágazat pozíciója a legrosszabb. Bevételeik hetven százaléka a második félévre tevődik át. A nagyberuházásokhoz, hőerőművekhez szállítandó egységekre a második félévben lesz szükség. S ugyanakkor a monopolhelyzetben lévőkkel szemben helyzetük — mint feldolgozónak — kiszolgáltatott. A Magyar Posta programjához, a CB—6-os ikerszelvényekhez a jelfogót a BHG gyártja. Nekünk 140 ezer jelfogóra lenne szükségünk még az idén. A visszaigazolás hatvanezer darab. Ebből negyvenezer a negyedik negyedévre! Márpedig a programnak, s a mi munkánknak mennie kell. Ezért próbáljuk a jelfogót Bulgáriából beszerezni. Ellentételként az eredményjelzőket kínáljuk, közvetítőkön keresztül. Nincs még lefutva a meccs. Addig is nyüstöljük a BHG-t. De ettől még nincs egy darabbal több, beépíthető jelfogónk sem! Vezetőcserékkel is... • Ez a megszokott képlet. De miért tolódott el például a bőrönd gyártása a bérmunka felé? Miért nő a bérmunka hányada? — Az NSZK, a norvég, a svéd, a svájci megrendelő nehezen, vagy egyáltalán nem veszi tudomásul a Graboplaszt örökös áremelését. Meg a divatszíneket is késve követi a hazai ipar. így aztán jön a kívánt anyag, szín, s marad a bérmunka annak, aki a bőröndgyártásra berendezkedett ... Megalakult a délszlávok budapesti szervezete A nemzetiségi gondok szószólója Megalakult a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének budapesti szervezete. Ezzel megkezdődött a szövetség helyi szervezeteinek kiépítése, miként azt a szövetség tavaly decemberben tartott kongresszusán elhatározták. A budapesti szervezet alapítói a kongresszusi küldöttel? és a délszláv klub legaktívabb tagjai, a délszláv iskola tanárai. Legfontosabb feladatuknak tekintik, hogy __ képviseljék a fővárosban élő mintegy ötezer horvát. szerb, szlovén nemzetiségi lakos érdekeit, es elősegítsék anyanyelvűk, kultúrájuk ápolását. Mindenekelőtt kezdeményezik, hogy a fővárosi tanács mellett is alakítsák meg a nemzetiségi bizottságot, mint amilyen a Baranya, illetve a Bács-Kiskun Megyei Tanács mellett tevékenykedik. A meglevő bizottság ugyanis csak a nemzetiségi oktatás ügyével foglalkozik, márpedig olvan testület szükséges, amely a fővárosban élő nemzetiségek problémáinak szószólója leh.t a tanácsnál. A szövetség helyi szervezete szorgalmazza egyebek között, hogy a Rózsák téri délszláv általános iskola és gimnázium rekonstrukciójakor létesítsenek kollégiumot, óvodát és ha lehet, itt térjenek át a kétnyelvű oktatásról a tannyelvű oktatásra. Javasolták. hogy alkalmazzanaK jugoszláviai vendégtanárokat, amíg kellő számú nemzetiségi tanárt nem képeznek. Ajánlják. hogy az állami szervek gondoskodjanak nemzetiségeik művelődési feltételeinek megteremtéséről. Rendezvényeikkel lehetővé kívánják tenni az anyanyelv gyakorlását. Jugoszláviából horvát, szerb, szlovén nyelvű folyóiratot rendelnének. Ugyanakkor arra ösztönzik nemzetiségeiket. hogy a családi körben anyanyelvükön beszéljenek, a kétnyelvű óvodában és iskolában taníttassák gyerekeiket. • Az életképesség próbá.ia tehát a kft-c. Ez valamiféle generális átalakulással, névvál- .toztatással jár.?... — Erről szó sincs! A Texelektro, mint vagyonkezelő holding megmarad budaörsi központtal. S egyben szolgáltatásokat nyújt saját kft-inek. Bér-, munkaügyi kérdésekben, adatfeldolgozásban, a szállítás teljes megszervezésében meghatározott díjtételként. Tehát X kilométeren — míg az anyag a feldolgozó kft-hez eljut — ennxúbe meg ennyibe kerül. A könyvelés díjtételét soronként határozzák meg. Tisztes üzlet, tisztes alku ez, s hogy a nyereség se maradjon el, mindenkinek résen kell lennie. A központ beleszól a kft-k működésébe. Olymódon, ha a türelmi idő letelte után valamelyik kft csak vegetál, ott vezetőcserére van szükség. S ezt a szövetkezet vezetősége nem fél majd kimondani. Mert mankó nélkül, kinek-kinek a maga területén talpon kell maradni. Szerintünk ma az életképesség, a piacorientáltság, piacérzékenység egyik próbája a kft. Varga Edit Csiszolta, festette, üvegezte Megelevenedett Krúdy világa Az elmúlt héten átadták a forgalomnak az átépített és korszerűsített nagykátai vasútállomást. Megújult a forgalmi épület, mégpedig úgy, hogy hű mása lett a csaknem száz esztendővel ezelőttinek. Több vágány, magasított peronok szolgálják az utazók kényelmét, biztonságuk záloga pedig a gyalogos-aluljáró. A beruházás keretében újjávarázsolták az építők az Utasellátó kis vasúti restijét is, amely minden bizonnyal nemcsak az úton lévőknek lesz kedves. Mások is szívesen elidőznek majd itt, s miközben éhüket, szomjukat csillapítják, megismerkedhetnek a századforduló, illetve a századelő Nagykátájával. — A tatarozás előtt is volt stílusa ennek a helynek — mondja Káplár Béla üzletvezető. — Magyaros tányérok, térítők, függönyök díszítették. Most viszont a régi vasút relikviái ékesítik a barátságos helyiséget. A bokszok mögötti falon bekeretezett, korabeli fotográfiák nagyításai függnek. Rajtuk a boldog békeidők Nagykátája, a hajdani állomásépület, a resti. Krúdy világa elevenedik meg. Snáj- dig urak, csinos dámák,' nagy bajuszú parasztemberek fabőröndökkel. A képek arról tanúskodnak, hogy a régi in- dóház környékét nagy becsben tartották a vasutasok. Ezt bizonyítják a szépen nyírt díszfák, a gondozott környezet. Nemcsak fényképek, hanem egyéb tárgyi emlékek is beszélnek a vasút nagy korszakáról. A pult mögötti polcokon a régi kézilámpák állnak. Azok, amelyekkel az állomásfőnökök indították este, éjszaka a gőzös vontatta szerelvényeket. A falon pedig a legendás gőzmozdonyok lámpásai függnek. — Csupán néhány éve kezdtem ilyen vasúti emlékeket gyűjteni — folytatta Káplár Béla. — Néhány rozoga lámpással kezdődött. Mert gondolhatja, hogy amikor pincék és raktárak mélyéről előkerültek ezek a tárgyak, vastagon borította őket a rozsda. Sok órám, napom telt a csiszolással, festéssel, üvegezésA régi vasúti relikviák legtöbbje sérülten, rozsdásan került Káplár Bélához sei. Ismerőseim, barátaim hamar megtudták különleges hobbimat, és ma már az ország legtávolabbi vidékeiről is megkeresnek egy-egy érdekes darabbal. Amikor a berendezés szakaszába ért az üzlet felújítása, elhatároztam, hogy ezekkel a vasúti emlékekkel díszítem. Hiszen hol lenne méltóbb helyen, mint SZENTENDRE P VIDÉKE Ahogy azt már megszokhatták a Szentendre és Vidéke olvasói, ezúttal is a kritikai hangvétel jellemzi a körzet kéthetenként megjelenő közéleti és kulturális tájékoztatóját. Már az első oldal harsány címmel hozza ország-világ tudomására, hogy a helyi MDF szerint nem kell Az egészségügyi hálózat fejlesztése Dobáson Új város, új gondok Ha egy község várossá lesz, a rangváltozással együtt nemcsak öröm éri a tanácselnököt, hanem számos új, megoldandó feladattal is szembe találja magát. A lakossági igények, és elvárások növekednek — főként a településfejlesztéssel kapcsolatosan. Dabas tanácselnökét. Schönweitz Tamást ezúttal az egészségügyi hálózat fejlesztéséről, illetve az ezzel kapcsolatos tényekről faggattuk: — A városban július 4-én adtuk át az ú’ orvosi rendelőt. A létesítmény a körzeti orvosi ellátást és a tanácsadást oldja meg mintegy háromezer gyermek részére. A gyóni kerületben év végére várhatóan bővül a szakorvosi rendelőintézet gyermekorvosi és tanácsadói részszel. Az elmúlt évben kezdtük el a szakorvosi rendelőintézetünk bővítését és ha befejezzük. öt új szakorvost tudunk munkába állítani. Akkor majd nem kell a dabasiaknak és a vonzáskörzetieknek Budapestre bejárniuk. Régi, megoldásra váró gondunk. hogy Monor, Dabas és Ráckeve lakossága a kerepestar csai kórházhoz tartoziK. melyet rendkívül nehéz megközelíteni. Volt rá eset, hogy a mentőautó három óráig bolyongott a beteggel. Szülőotthonunk sincs. Távlati tervünkben szerepel egv kórház létrehozása. Ez azonban messze meghaladja lehetőségeinket. csak központi segítséggel valósítható meg. — Mi a helyzet a szociális otthonokkal? — Jelenleg Ócsán működik egy szociális otthonunk alkoholisták részére, Inárcson a szellemi fogyatékosoké és Dobáson az időskorúaké, A helyek számát ötvennel bővítjük. Ezenkívül folyamatosan üzemel az öregek napközi otthona. ahol 1990-ben szeretnénk átadni egy új konyhát Gyónban a régi otthon felújítása kapcsán akarunk kialakítani egy tízágyas szobát, ahoj szanatóriumi, illetve nyaraló jelleggel. orvosi felügyelet mellett, teljes ellátást biztosítanánk az idős embereknek. Ezzel elsősorban azokon a családokon kívánunk segíteni, akik szabadságuk ideje alatt nem tudnak gondoskodni öreg rokonaikról. Itt maximum egy hónapig látnánk el a jelentkezőket — mondta a tanács- elnök. Tóth M. a szürke gárda. Ha valaki nem tudná, a munkásőrségről van szó, amely „a magyar népből népellenes felhasználásra kiszipolyozott évi sok száz milliós” pénzösszeget. Az első oldal egy másik írásában pedig a téeszesítés során a telkeikből megfélemlítéssel, csalárdsággal kiforgatott tulajdonosok és örököseik érdekében szólal fel az újságíró. Az MDF véleménye szerint az 1948-as tulajdonhelyzet alapján tegyen lépéseket a tanács a földek visszaadására. Ismét telekügyek. Kertész Péter sorozatot indított, amellyel szeretné kideríteni — az olvasók segítségét kérve —, hogy ki, milyen körülmények között jutott szentendrei telekhez. Mi alapján szelektáltak, s kaptak fillérekért némelyek ma már csillagászati értéket képviselő szentendrei ingatlant. A lap június 1-jei számában közölt írásra válaszol Koncz János, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola parancsnokhelyettese. Cáfolja Takács Gábor azon állítását, hogy a főiskola zárt, s több ponton keresztül részletezi, milyen kapcsolata van az oktatási intézménynek a várossal. Az Olvasóink írják című rovatból megtudhatják az érdeklődők. hogy milyen eszközökhöz folyamodnak a taxisok háborúzás közben, milyen „merénylet” készül a László-telepi óvoda ellen, s hogy milyen „élményekkel” gazdagodtak a diákok madarak és fák napján. ezen a szép, új vasútállomáson. Káplár Béla sokat segített a MÁVTI tervezőinek abban, hogy korhű formában állítsák helyre a forgalmi épületet. Ezt a segítséget az üzletvezető úgyszólván hivatalból adta, hiszen ő a Nagykátai Baráti Kör titkára, s mint ilyen, a régi fotográfiák egyik lelkes gyűjtője. A hajdani amatőr felvételekről és képeslapokról Káplár Béla fényképésztanuló fia készítette el azokat a nagyításokat, amelyek a resti falát díszítik. Egyik-másik fotódokumentum már későn került elő. Mint az építészek mondták, ha előbb látják, boríthatták volna a falak élét téglával, úgy, ahogy az az egyik képen szerepel. Viszont nem maradtak le arról a felvételről. amely bizonyítja, hogy a régi forgalmi irodaház ablakait zsalugáter védte. Igazán városi színvonalú állomáshoz jutott Nagykáta. Ám már a megnyitóünnepségen sokan kétségüknek adtak hangot, mondván, vajon meddig lesznek tiszták a falak a gyalogos-aluljáróban? Megmaradnak-e díszítő növények? Egyáltalán: tudnak-e majd vigyázni a nagykátaiak a hatalmas áldozatok árán épült állomásra? Ugyanez jutott eszembe, amikor körbenéztem a kedves kis vasúti restiben, ahol meleg ételekkel ugyan nem szolgálnak majd az éhes utazóknak, de lesz sokféle szendvics, hot- dog, hamburger és természetesen ital — harmadosztályú áron. Sikerül-e ilyen szépnek, barátságosnak megőrizni az üzletet, nem züllik-e rossz kocsmává, talponállóvá a jobb sorsra érdemes kis resti? — Sok múlik rajtunk — válaszolja a kérdésre Káplár Béla. — Szeretnénk, ha megmaradna ilyennek ez a hely, s ha azok is betérnének hozzánk. akik a vasúti relikviákra kíváncsiak. Persze — tette hozzá — egy Utasellátóegységet rendszerint nem a vonatra várók, az érkezők és indulók laknak le, hanem azok, akik naphosszat tétlenül támasztják a söntéspultot... Móza Katalin
