Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-10 / 160. szám

1989. JÚLIUS 10., HÉTFŐ ^fíiian 5­HETI PEST KÖRNYÉKI TÉMÁNK Alakulnak a faluszövetségek Megérkezett az első Pest megyei jelentkezés — Pánd- ról — a Magyar Faluszövet­ség szervezői irodájába. A néhány hónappal ezelőtt megkezdett szervezés eredmé­nyeként már az ország hét megyéjében folyik már mint­egy 170 településen az új szer­vezetek megalakítása. A kezdeményezés alapja az a tény, hogy Magyaror­szágon a lakosságnak több mint 40 százaléka él falvak­ban. Sok helyütt ugyancsak hátrányos körülmények kö­zött. A költségvetés általá­ban tőlük vonta el legköny- nyebben a fejlesztéshez szük­séges pénzt, az ő iskolájukat körzetesítették, őtőlük men­tek el az orvosok. Sajnálatos módon a helyi tanácsok egye­dül már nem képesek a fa­lusi lakosság életkörülmé­nyeinek megjavítására. A hátrányos helyzetű települé­sek lakói már régen szorgal­mazzák az érdekvédelmi szer­vezet létrehozását. Az idő és a körülmények most tették lehetővé ennek a megvalósí­tását. Az ötletet a Hazafias Népfront is támogatja és ma­ga is kezdeményezi a szerve­zet létrehozását. Az elkészült alapszabály- tervezet hangsúlyozza, hogy az alulról induló szerveződés feladata a terület- és telepü­lésfejlesztésben való aktív részvétel. Igénylik, hogy a különböző területi és telepü­lésfejlesztési tervezetek elké­szítésébe vonják be a Falu­szövetség megválasztott tag­jait; aktivistáit. Ezek közre­Igaz-e, hogy Maróthy László látogatása miatt aszfaltozták le a strandra vezető utat? Ha igen, akkor hívjam meg ebéd­re a minisztert, hogy egyszer végre járhatóvá tegyék az ut­cánkat? — Ezzel a meglepő kérdéssel jelentkezik az egyik dunakeszi olvasó, s a Keszi Valóság júliusi száma. A vá­laszt s több más olvasói leve­let a lap második oldalán ta­lálják az érdeklődők. Mondok Pálnak 1986 óta há­romféle véleménye is elhang­zott a vízlépcső ügyében. Le­het. hogy ezért sürgetik visz- szahívását? Az országgyűlési '-.épviselőnek az MDF által sszehívott fórumon való sze­repléséről a harmadik oldalon rapnak ízelítőt az olvasók. működésével nyíljon lehető­ség a lakosság előzetes vé­leményének valóságos érvé­nyesülésére. A falu életének sokoldalú figyelemmel kísérése mellett számos területen tanácsadás­sal is szolgálnak majd a la­kosságnak. így például el­igazítják a tájékozódót adó­ügyekben, díjmentes jogi ta­nácsadást szerveznek, hozzá­szólnak a gazdasági kérdé­sekhez, véleményt nyilváníta­nak a falurendezési, építésze­ti terveiről. A Magyar Faluszövetség egyes helyi szervei, az előze­tes elképzelések szerint, ah­hoz hasonlóan működnek majd, mint Ausztriában a ha­sonló szervezetek, amelyek alkotmányos joguknál fogva részesei az előzetes döntésho­zatalnak. A faluszövetséggel párhu­zamosan szerveződik az a szö­vetség is, amelynek célja a falvak és a vidéki városok érdekeinek közös védelme. A Magyar Vidék Társasága akárcsak a faluközösség, a vidék helyi érdekeinek védel­mét, fejlesztését, a helyi de­mokratizmus fejlesztését tűz­te ki célul. E minőségében például ellenőrizni kívánja a helyben képződő jövedelmek felhasználását. Az elkészült programnyi­latkozat szerint a MAVIT, akárcsak a faluszövetség, a tagság díjaiból és a különbö­ző alapítványokból biztosítja tevékenységének anyagi alap­jait. Ugyancsak az anyagi feltételek biztosítását szolgál­ja, hogy helyi vállalkozáso­kat is kezdeményeznek, amelynek bevételeiből a kü­lönböző célok megvalósításá­ra pénzügyi alapot létesíte­nek. Ezekből segítséget nyúj­tanak a helyi kisüzemeknek a szolgáltató, vállalkozó tevé­kenységhez. K. Z. Magyar-szovjet—kanadai vegyes vállalat \ több lábon állás végett Vegyes vállalat létrehozásá­ra írt alá szándéknyilatkoza­tot a magyar—szovjet közös tulajdonban lévő Mikromed Kft. a kanadai IDEE Interna­tional céggel. A megállapodás szerint szeptemberben alakul meg montreali székhellyel és Alliance Medical néven a ve­Ugyanitt Wolfft Lajos nyugal­mazott toxikologus tíz pontban utasítja vissza azokat a váda­kat. amik a Keszi Valóság legutóbbi számában voltak ol­vashatók. Antal János tanács­tag szerint a kenderáztató te­rületén veszélyes hulladékot helyeztek el, s ez szennyezi a környezetet. Wolff Lajos sze­rint ez nem igaz, mivel a hul­ladék ártalmatlan. A politikai paletta színesedé­sére lehet következtetni a ne­gyedik és ötödik oldal írásai­ból. Néhány a címek közül: önálló jelöltet állít az MDF; Dunakeszin is megalakult az MSZMP reformköre: Bizalom- vesztés — HNF; Városi kerék­asztal? gyes vállalat, amelyhez az in­duló tőke 54 százalékát a ka­nadai IDEE International, 46 százalékát pedig a Mikromed és másik két magyar részvény- társaság, illetve bank adja ösz- sze. A magyar—szovjet—kanadai új cég elsőként egy magyar ta­lálmány alapján, Kanadában kifejlesztett, hordozható, ultra­hangos diagnosztikai készülék sorozatgyártására rendezkedik be részben saját, kanadai üze­mében, részben a Mikromed- nél. A parányi műszert az ál­latgyógyászatban és humán célra egyaránt alkalmazhatják. Az előzetes piackutatások sze­rint Amerikában jelentős ér­tékű ilyen diagnosztikai készü­léket tudnak értékesíteni. Az első 25 műszer már a nyár vé­gére elkészül. A ..több lábon állás” és a termékszerkezet szélesítése ér­dekében kezdeményezte a ka­nadai cég bekapcsolását a gyártmányfejlesztésbe és az értékesítésbe a Mikromed, amelyet államközi szerződés alapján 1987-ben hoztak létre esztergomi székhellyel. A kor­szerű orvosi műszerek. így pél­dául elektrokardiosráfok, elektroenkefalográfok. speciá­lis orvosi rendeltetésű számí­tógépek előállításávil foglalko­zó vegves vállalat tetrmékei- nek túlnyomó részét a szovjet piacon értékesíti, 12-15 szá­zalék jut a magyar piacra, mintegy hat százalékát tőkés országokba exportálják. Szigetszentmúitor megismerheti onmagít Feltárul a sokszázados múlt Környezetszennyezés az egészségvédelem jegyében Méreg az ürömi Csókavárban Komolyan mondom, ki kel­lene már adni egy bédekkert, amelyik Pest megye mérge­zett természetvédelmi terüle­teivel foglalkozik. Micsoda fel­háborodás volt a monori-erdei környezetszennyezés m att, az apajiról is sokat hallot­tunk, de egy ideje nagy csend van. Nemrégiben pedig — még a Pető Intézet kapcsán — né­melyek fontosnak találták a nagyvilág tudomására hozni, hogy Ürömön veszélyes hul­ladékot helyeztek el. Szintén olyan területen, ami természe­ti és kulturális értékei miatt egyedülálló. Már maga a tény, hogy ezt a káros anyagot a Budai-hegység védett lankái­ra tették, felháborító. De van még egy dolog, ami miatt kü­lönleges ez a vidék. Egy szo­katlan művelésű bánya miatt. Bányászati kuriózum Erről a területről ugyanis úgy bányászták ki a követ, hogy közben spirálisan halad­tak lefelé. Így afféle óriási csigavonal alakult ki, melynek legalsó pontja lehet vagy húsz méter mélyen, de talán még mélyebben. Alig hiszem, hogy az országban lenne még egy ilyen bánya, s gondolom, Európában sincs túl sok. Ta­lán az Amerikai Egyesült Ál­lamokban, a Sziklás-hegység­ben van több ehhez hasonló. Tehát olyan érdekesség, ku­riózum ez, amit meg kellene őrizni az utókornak. Ponto­sabban csak kellett volna, movel a nagy gödör útjában állt némelyeknek. Igaz, nem éppen gyerekeknek való ját­szóhely ez, s azt beszélik, hogy valamikor történtek er­re balesetek is. Az arra kószá­ló csemeték megcsúsztak, le­estek a gödörbe. Persze, hogy minden szülő aggódott, ezért panaszt tettek a tanácsnál. Hogy pontosan kik voltak, s tényleg így történt-e, már nehéz lenne eldönteni húsz esztendő távlatából. Az azon­ban biztos, hogy a tanács il­letékesei elhatározták, hogy megszüntetik valahogy ezt az áldatlan helyzetet. Igv futottak el a Fővárosi Gázgyár óbudai egységéhez, amsly éppen helyet kerese . az úgynevezett gáztiszii'.ó massza lerakásához. Ez az an'i.g a kőszéngáz gyártása sotán marad vissza. A gazt keresztülvezetik a masszán, hogy megkösse a fűtőanyag­ban a kénhidrogént. Így keve­sebb környezetet károsító anyag kerül a légtérbe a síz elégetésekor, tehát kifejezet­ten környezet- és egészségvé­delmi szemvontok vezérelték azokat, akik a masszát alkal­mazták. Igen ám, de a műve. kosság szájhagyományaiból és saját emlékeimből gyűjtöttem. Szinte teljesen elkészültem ve­le, úgy gondolom, őszre be­fejezem, téli olvasmánynak szánom az érdeklődők részé­let után ott maradt az anyag, tele olyan vegyületekkel, ame­lyek rendkívül ártalmasak az emberekre, állatokra, növény­zetre egyaránt. Jobb megoldás nem lévén, éveken keresztül a gázgyár területén tárolták, majd 1967. június 23-án a ta­nács engedélyt adott a gyár­nak, hogy a Csókavár bányá­ban helyezze el. Földrétegen szemét palást Több mint kilenc esztendőn át használták e célra a bá­nyát, ám a terület lassan-las- san kezdett afféie mindenki szeméttelepévé válni. Először csak a környéken élők vittek oda mindenféle limlomot, sze­metet, építési törmeléket, majd a távolabb feleslegessé vált holmik is itt leltek végső nyughelyre. Elszomorító kép tárult a Csókavár környékén járók szeme elé. Bár a gáz­művek igyekezett a lerakott massza nyomát eltüntetni úgy, hogy minden egyes rétegre vé­kony termőföldet hordott, de a szemétlerakók gondoskodtak a környék elcsúfításáról. Ügy tűnt, egyetlen megoldás van: ha visszavonják a hatá­rozatot, ami alapján a bányá­ban lerakta a gáztisztító masz- szát a gázgyár. Ezt meg is tet­te a tanács, s 1976. december 31-ig a gyár rendbe tette a bá­nyát, az előírásoknak megfe­lelően a területet elegyenget­te, s hetven-nyolcvan centi­méter vastag termőfölddel le­zárta. Később, a környezetvédelmi rendeletek hatására a Vegyi és Robbanóanyag Vegyipari Fel­ügyelet, s a Fővárosi Köjál megvizsgáltatta a gáztisztító masszát, amelyről megállapí­tották: az anyag emberre és emlősállatra nem mérgező. Bomlása csak nyolcvan-száz Celsius-fokos hőmérsékleten indul meg — bár ha ilyen magas hőmérséklet alakul ki itt, az már régen rossz —, —, normális tárolási mód mel­lett nem mérgező. Igaz, növé­nyi kultúra kialakítására nem alkalmas, csak a megfelelően ráterített termőréteggel, a ta­laj cseréjével. A masszára hordott termőrétegen egyéb­ként bokrok nőnek, s bi­zonyára nőne több is, ha a szemét nem borítaná el a kör­nyéket. Mint a vizsgálat meg­állapította, építkezés is csak talajcsere vagy szulfátálló ce­ment alkalmazása után végez­hető. A gázművek szakembe­reinek állítása szerint a több mint egy évtizeddel ezelőtt el­helyezett gázmassza miatt nyugodtan a tervezett helyre építhették volna a Pető Inté­zetet. Annál is inkább, mivel a feltöltött bánya legalább nyolcszáz méterre van a szó­ban forgó területtől. Ma már nincs ilyen gondjuk az ürömieknek, mivel eldőlt, hogy nem Ürömön lesz a Nem­zetközi Pető Intézet. A masz- sza azonban ott van, bár nem ez csúfítja el az egyébként csodálatos vidéket, hanem a Csókavár környékén elhelye­zett szemét irdatlan mennyisé- ge. Húsz esztendő távlatából ne­héz és meggondolatlan dolog ilyen kérdésben ítéletet mon­dani. Mindenesetre az ügy példaértékű. Egy a szabvány­történetek közül, amelyek ar­ról szólnak, hogyan tettük tönkre az elmúlt évtizedekben módszeresen környezetünket. Hogyan pusztítottuk el tájvé­delmi, kultúr- és ipartörténeti szempontból egyedülálló érté­két. Bár mentségére szolgál a massza lerakását engedélye­ző tanácselnöknek, hogy ő nem volt környezetvédelmi szakem­ber. Miért kellene tudni pont egy falusi tanácselnöknek, hogy mi értékes természetvé­delmi és ipartörtélieti szem­pontból, ha maguk az erre hi­vatott szakemberek sem tu­lajdonítottak ennek jelentősé­get. Úri hóbort Az is igaz, hogy húsz esztendővel ezelőtt úri hó­bortnak számított környezet- védelemmel foglalkozni. Igaz, a gázművek szakemberei tud­ták, hogy káros anyagot he­lyeznek el a bányában, s ez az anyag azért keletkezett, mert a gyár olyan gázt akart a fővárosnak biztosítani, ami a lehető legkisebb mértékben szennyezi a környezetet. Fiedler Anna Mária Környezetvédelmi információs klub Környezetvédelmi informál ciós klub kezdte meg műkö­dését azzal a céllal, hogy az átmeneti tárolás helyett in­kább hasznosítsák a különféle hulladékokat. A kapcsolat­szervező információs iroda a számítógépes adatfeldolgozás segítségével kívánja felgyorsí­tani a környezetvédelmet szol­gáló hulladékszegény, vala­mint az ártalmatlanítási, hul­ladékhasznosítási technológi­ák bevezetését. Rendszeresen, negyedévenként tájékoztatják a klubba belépő gazdálkodó­kat a környezetszennyező hul­ladékok fajtáiról, mennyiségé­ről, a tárolással, ártalmatlaní­tással vagy hasznosítással fog­lalkozó vállalkozások köréről, árairól, az újszerű szállítási, tárolási lehetőségekről. A klub teret ad a gazdaságos környe­zetvédelmi és hulladékgazdál­kodási eljárások széles körű megismertetésének, szervezi a termelők, valamint a környe­zetvédelmi technológiákkal foglalkozó intézetek, pénzin­tézetek, beruházók, tervezők, gyártók közötti kapcsolato­kat. Ezen túl önálló fejlesz­téseket is kezdeményeznek majd. A klub Budapesten a XIV. kerületben, az Örs vezér tér 20., VIII. 35. alatt működik a Környezetvédelmi és Vízgaz­dálkodási Minisztérium fel­ügyelete alatt. Az alábbi állásajánlatokról részletes felvilágosítást ad a Pest Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda (Budapest XI., Ka­rinthy Frigyes u. 3.) .Telefon: 852-411, a 149-es és 191-es mel­lékállomáson. E gy község szeretné jobban ismerni múltját, törté­nelmét. Szigetszentmárton Ár­pád-kori település volt. latin szövegekben Sanctum Marti- num néven már 1285 óta. ma­gyar nevén pedig 1465 óta sze­repel iratokon Akkoriban még 5-6 házból állt az egész falu. Rayné Szijjártó Irma nyugdí­jas pedagógus egy falugyűlé­sen elvállalta, hogy megírja történetüket. Munkáját a Pest Megyei Le­véltár helvtörténeti pályáza­tára akarja benyújtani de el­sődleges célja az. hogy min­den házba, minden családba eljusson egy példány. Jó len­ne könyv alakban kiadni, de nem biztos, hogy az ehhez szükséges Dénzt össze tudja gyűjteni. Ha ez nem sikerül­ne. akkor is meg fogják a ta­náccsal együtt találni a mód­ját annak, hogv a község la­kóinak a kezébe kerüljön. Nagy érdeklődéssel várják már, hogy bármilyen formá­ban is, de megjelenjen az írás. hiszen a falu népe már rég­óta igényelte történetük meg­írását. A szerzőt pedig, aki itt született, itt élt és tanított negyven évig. lelkesen segíti« adatok, fényképek gyűjtésével. Érdekelt, honnan a tehetsé­ge. hogyan szánta rá magat egy ilyen nagy munkára? — Az írás a hobbim. Ami­kor 1975-ben nyugdíjba men­tem. TIT-előadásokat tartot­tam és szakmai, pedagógiai jellegű dolgozatokat írtam. Eb­ből nőtt ki jelenlegi tevékeny­ségem. Családunk ötven évig részt vett a falu közművelődé­sének szervezésében. Édes­apám. Szijjártó Sándor, szabó volt a húszas évek közepétől 1945-ig rendszeresen rendezet; műkedvelő előadásokat. An­nak idején ez igen népszerű­nek bizonyult, hiszen télen, a szüret és a betakarítás után. jöttek a hosszú, csendes esték, nem volt televízió vagy rádió az emberek így szívesen eljár­tak az alsó kocsmába, ahol apámék a színpadot felállítot­ták. Felejthetetlen gyermekkori élményeim közé tartozik, aho­gyan a csikorgó hóban imboly­gó ködlámpákkal az előadá­sokra siettek. A dalbetéteket az öveg kántor kísérte harmó- niumán. amelyet két legény hozott át a templomból. 1945 után az előadások szervezését unokaöcsém. Szijjártó Lajos vette át. Férjem az iskola igazgatója volt, öcsém. Szijjár­tó Gyula is itt tanított. Én magam német—orosz szakos tanár voltam, és 1945—48 kö­zött az első népművelő a köz­ségben. 1969—74-ig a tanítás mellett a művelődési ház igaz­gatását is elvállaltam. A falu krónikájának meg­írását önként vállaltam, és kb. másfél éve dolgozom raj­ta Az anyagot a Széchénvi Könyvtárból. levéltárakból, egyházi anyakönyvekből, a la­A történelmi visszatekintés mellett írtam arról, hogy a XX. században hogyan fejlő­dött itt a közművelődés, a nép­művészet, a közlekedés (vas­út bevezetése, autóbusz, hajó­zás), a közellátás, az egészség­ügy, és a környezetvédelem. A posta és a tűzoltóság alaku­lásáról. a közművek telepíté­séről és a Duna szerepéről, amely valaha a helybéli ifjú­ság szórakozóhelye volt. a har­mincas évek óta egyre inkább mint nyaralóhely működik. K ülönösen közel áll hozzám a közművelődésről szóló fejezet, ebben a nemzetiségek­ről, népszokásokról, zenei élet­ről. helyi szervezetekről, klu­bokról. és külön az iskola tör­ténetéről írtam. Érhető, hogv kötődöm hozzá, hiszen gene­rációkat — szülőket és gyer­mekeiket — tanítottam, sőt egyik első tanítványom ma már nagyszülő. Szegő Krisztina Pevdi Vegyi Gyáregység (Gyöm­rő) telvételre keres vegyészmér­nököt fötechnológusi munkakör­ben. vegyipari szakmunkásokat vagy betanított munkásokat, vil­lanyszerelőket, lakatos szakmun­kásukat. Gáz- és Ólai «-/állító Vállalat (Vecsés) esztergályost, elektromű­szerészt, villamossági műszerészt, vízvezeték-szerelőt, villanyszerelőt keres. Észak-Pest Megyei Sütőipari Vállalat keres táblást, íeladót, da- gasztőt. Építőipari Költségvetési üzem (Vecsés) lakatost, asztalost, kőmű­vest. ácsot vízvezeték-szerelőt, te­tőfedőt, hidegburkolót, kertészt keres. Chinoin Gyógyszer- és Vegyé­szeti Termékek Gyára Rt. keres vegyipari szakmunkásokat, illlet- ve betanított munkásokat, gép­lakatosokat. villanyszerelőket, technológiai csőszerelőket, szerke­zeti lakatosokat, mérlegjavítókat, hidraulikaszerelő lakatosokat, autóvillamossági szerelőt, akku­mulátorszerelőket, irányítástechni­kai műszerészeket. Az Építőipari Szakipari Javszer Vállalat bádogost, betanított bá­dogost, hideg- és melegburkolót, kőművest, kőműves segédmunkást, tetőfedőt, asztalost, ács-állványo­zót keres. Kiemelt teljesítmény­bérezés. Brigádok is jelentkezhet­nek 1 A Budapesti Híradástechnikai Gépgyár betanított férfi és női munkásokat, esztergályost, ma­róst, fúróst. csiszolót és villamos- mérnököt keres. A Fővárosi Faipari és Kiállítás Kivitelező Vállalat keres számvi­teli és pénzügyi osztályvezetőt. Budapesti Műszaki Egyetem Építőipari Szolgálat keres kőmű­veseket, hidegburkolókat, asztalo­sokat, villanyszerelőket, szerke­zeti lakatosokat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents