Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-08 / 159. szám

12 ^Míiian 1989. JŰLIUS 8., SZOMBAT Hírek |U| JJ > 1989. július 8. Szom- • bat. Ellák napja. A nap kél 4.56 — nyugszik 20.43 órakor. A hold kél 10.34 — nyugszik 23.10 órakor. HM N3P* 1989 jÚIius 9­laUliimr .Vasárnap. Luk­récia napja. A nap kél 4.56 — nyugszik 20.42 órakor. A hold kél 11.40 — nyugszik 23.24 órakor. S Vau ii AiV>inoj\iiAsÍ Folytatódik a kánikula. Túl­nyomóan napos idő várható, azonban a nyugati országrész­ben helyenként már zápor, zivatar is előfordul. A Dunán­túlon pedig megélénkül a dé­li, délnyugati szél. A legma­gasabb nappali hőmérséklet .szombaton nyugaton 30, kele­ten 35 fok körül alakul. Fogadóórák / Valkai György, a Pest Me­gyei Tanács elnökhelyettese. Pilisszántó, Pilisszentkereszt és Csobánka megyei 'tanáco tagja, 1989. Július 10-én de. 11 órától 13 óráig, és du. 15.30- tól 18 óráig hivatali helyiségé­ben fogadóórát tart. Balogh László, a Pest Me­gyei Tanács elnöke, a 29. or­szággyűlési választókerület képviselője 1989. július 14-én 14 órától Kemence községben a tanácsházán fogadóórát tart. Modern váriír Valamikor a veszprémi püs­pökséghez tartozó, majd a Veszprém Megyei Idegenforgal­mi Hivatal kezelésében lévő sü­megi vár állaga az utóbbi 40 évben igen sokat romlott. A helyi tanács az idén májusban a korábbi gazdától átvette a várat, s egy magánvállalkozó­nak — Pap Imrének — haszon­bérletbe adta azzal a feltétel­lel, hogy azt két évig elengedi, cserébe viszont a vállalkozó Pap család a bevétel legkeve­sebb kétharmadát a vár rend- behozatalára fordítja. A vál­lalkozó terve, hogy Sümegből egyedülálló, nagy vonzerejű idegenforgalmi helyet csinál középkori borozóval, korabeli látványosságokkal, vendéglővel, majd penzióval. A képen: láto­gatók a várban — 200. évforduló. „Vigyázó szemetek Párizsra vessétek”. — címmel kiállítás nyílik a Ma­gyar Nemzeti Múzeumban jú­lius 13-án. A nagy francia for­radalom 200. évfordulóján régi metszetek segítségével, nagy értékű könyvek illusztrációival mutatják be a kor kétarcúsá­gát. — Kutatóközpont. öt-tíz tagú kutatócsoportok dolgoz­nak majd a gödöllői Mezőgaz­dasági Biotechnológiai Kutató- központban. A tudományos munka hamarosan "elkezdőd­het, reményeik szerint időre elkészül az épület, s most fo­lyik a műszerek és vegyszerek beszerzése. — Kiállítás. Szentendrén a Muvészlelepi Galériában Kéri Mihály és Somogyi György festőművész kiállítását te­kinthetik meg az érdeklődők, július 23-ig. — Gyáreladás. Egy francia ?ég többségi részesedést kíván szerezni a gödöllői Ganz Árammérőgyárban. A változás várhatóan a munkásokat nem érinti, elbocsátásokra nem ke­rül sor. Lőtt ólajékoztató Nyeremények. A Sportfogadási és Lottó­igazgatóság közlése szerint a 27. lottó játékhéten a nyere­mények az illeték levonása után a következők: 5 találatos szelvény nem volt. A 4-esckre egyenként 233 107, a 3-asokra 1325, a 2-esekre 44 forintot fizetnek. A közölt adatok nem végle­gesek,*^ nyeremények ellenőr­zése folyamatban van, a nye­reményösszegek változhatnak. AUTÖSORSZAMOK BUDAPESTEN Trabant Limousinne Hycomat 632 Trabant Combi Hycomat 71 Trabant Limousine Special 19 874 Trabant Combi 7 642 Wartburg Standard 4 583 W7artburg Special 5 87S W7artburg Special, tolótetős 17 3*1 Wartburg Tourist 4 832 Skoda 105 S 12 883 Skoda 120 L 32 889 Lada 1200 49 960 Lada 1300 S 24 470 Lada Szamara 6 341 Lada 1500 18 662 Lada Combi 1 914 Lada Niva 1 155 Polski Fiat 126 E 6 255 Dacia Limousine 23 678 Dacia Combi 8 442 Dacia TLX 11113 Zastava 20 3*c' Opel Kadett 1 1f>” Volkswagen Golf 689 Volga Limousine 1 75? Volga Combi 1 785 M áru ti 675 A Belügyminisztérium felhívása Szemtanúkat kérnek A közelmúltban számos vé­lemény és visszaemlékezés je­lent meg a Mosonmagyaróvá- reftt 1956. október 26-án tör­tént eseményekkel kapcsolato­san. . A Belügyminisztérium, a Katonai Ügyészség és a BM határőrség a történtek pontos megismerése, a fegyverhasz­nálat körülményeinek megál­lapítása érdekében tényfeltá­ró bizottságot hozott létre. A bizottság a korabeli doku­mentumok összegyűjtése, ta­nulmányozása, az eset szem­tanúinak felkutatása és yisz- szaemlékezéseik meghallgatá­sa alapján kívánja megállapí­tani a tüntetés, a fegyverhasz­nálat, valamint tragikus kö­vetkezményeinek tárgyilagos és lehetőség szerinti pontos valóságát. Munkája során fo­lyamatos kapcsolatot tart fenn az MSZMP, az MDF, vala­mint más szervezetek helyi képviselőivel, és kölcsönösen tájékoztatják egymást. Kérik mindazokat, akik visz- szaemlékezéseikkel, a birto­kukban lévő dokumentumok­kal segíteni tudnak és hozzá akarnak járulni a mosonma­gyaróvári események feltárá­sához, levélben vagy telefonon jelentkezzenek a bizottság ve­zetőinél A jelentkezéseket a következő címeken várják: Hering András rendőr alezre­des, Belügyminisztérium 1051 Budapest, József Attila utca 2—4., telefon: 124-036. Dr. Dombi István ezredes, Kato­nai Ügyészség 9002 Győr. Ár­pád utca 58., Pf. 306, telefon: 96-17166, vagy a 96-15124. LJUDEVIT GAJ SZÁZNYOLCVAN ÉVE szüléiéit Ljudevit Gaj (1809— 1872) h orv át író, neves iroda­lomszervező és politikus, az illirizmus mozgalmának ve­zéralakja. Róla szólva el kell monda­nunk, hogy 1 a XIX. század el­ső évtizedeinek központi prob­lémája Horvátországban is az egységes irodalmi nyelv és helyesírás volt, A magyarosí­tó törekvések megakadály.ozá- sára a horvátolc következete­sen igyekeztek elismertetni a közjogi és a politikai életben — az addig használt latin he­lyett — anyanyelvűk polgár­jogát. E mozgalomnak, a már említett illirizmiusnak élén a fejlődő polgárság állott, s an­nak szellemi vezére volt Gaj. Ö vetette meg az egységes hor- vát helyesírás alapjait,, s egy­séges irodalmi nyelvnek a szerbek által is beszélt .úgy­nevezett sí o-nyelv,járást fo­gadta el, hogy ezzel is köze­lítse a horvátokat, a horvát kultúrát a szerbekhez, az ő kultúrájukhoz. Ezzel a dön­téssel a horvát nyelvterületen lényegében megszűntek az ad­dig egymástól függetlenül fej­lődő, provinciális irodalmi nyelvek. Joggal mondhatjuk tehát, hogy a horvát irodal­mi fejlődésben Gaj munkássá­ga igazi fordulópontot jelen­tett. Nevéhez fűződik az első horvát nyelvi! újság (1835) megindítása. Különösen iroda­lomszervezői tevékenysége biztosít számára előkelő he­lyet Jugoszlávia népeinek iro­dalomtörténetében. Csőd előtt, csőd után Eltűnt a megvásárolt erdő „Azt mondják, elúszott a nyárja” címen írtuk meg la­punk január 4-i számában a TSZKER ceglédi kirendeltsé­gén elhangzott panaszt, mely szerint: vásároltak, még 1986-' ban 6 ezer köbméter — nem kitermelt nyárfát, amit azóta sem kaptak meg, és remé­nyük siíjcs rá, hogy valaha megkapják. Az erdő Dunaegy- házán volt Solt közelében, az eladó, az Óbudai Építő, Szol­gáltató Kisszövetkezet, elő­nyös. mondhatni jutányos árat, 5,2 millió forintot kért. így jött létre az üzlet. Viszont, amikor a TSZKER 1987 már­ciusában át akarta venni a tulajdonát, nem volt sehol. A kisszövetkezet azzal védeke­zett. hogy akkor tavasszal ma­gas volt a Duna vízállása, s a kitermelt nyárfa a folyó hordalékává váit. A Ceglédi TSZKER, vala­mint az APEH Pest Megyei Igazgatóságának feljelentése alapján megindult a Pest Me­gyei Rendőr-fökapitányság vizsgálata, mely választ ad ar­ra, hogy mi is történt tulaj­donképpen. Kezdjük a végén: a kisszö­F.eliér Lajos-alapátváiiY Pénteken Budapesten tar­totta 2. ülését — Maróthy László miniszter elnökletével — a Fehér Lajos-emlékbizott- ság. amely a közelmúlt jeles politikai személyisége 1992- ben esedékes 75. születésnap­jának megünneplésére szerve­ződött. A szeghalmi székhelyű em­lékbizottság az 1979-ben el­hunyt reformpolitikus, a ma­gvar agrárpolitika kiemelkedő alakjának szellemi hagyaté­kát kívánja gondozni és meg­ismertetni a ma emberével. A bizottságot alapító természe­tes és jogi személyek — köz­tük Fehér Lajosné, 6 MÉM, a TOT,'a HNF, a KVM — ala­pítványt. hozták létre, amely elismerésben részesíti majd a magyar mezőgazdaság, a ma­gyar falu fejlődéséért legtöb­bet tevékenykedő személye­ket, " az e célért dolgozó leg­jobb publicistákat, valamint támogatja az agrárjellegű ok­tatási intézményekben tanuló legtehetségesebb diákokat. A nyitott alapítvány — amely­nek szövegét és a csatlakozás feltételeit a sajtóban rövide­sen közzéteszik — emellett szobor felállítását, Fehér La- jos-emlékház kialakítását és a Magyar Tudományos Akadé­miával közösen szervezett tu­dományos ülésszak rendezését finanszírozza. vetkezet, mikor eladta, sőt már amikor vásárolta a nyár­faerdőt, csődben volt. Az ak­kori elnök, aki 1985 szeptem­berében elhunyt, már .hosz- szabb ideje olyan szerződése­ket kötött, melyeket csak je­lentős ráfizetést hozó szerző: désekkel tudtak teljesíteni'. Utolsó üzlete az volt, hogy megvásárolta az ominózus nyárfaerdőt a Közép-Duna- völgyi Vízügyi Igazgatóságtól, Az adásvételi szerződés adatai szerint a várható kitermelés 3300 köbméter, a vételár 1 mil­lió 435 ezer forint. Szó sincs tehát 6 ezer köbméterről! Az elnök halála után helyet­tese. Baum Sándor vette át a teendőket, majd év végén el­nökké választották, annak el­lenére, hogy már májusban bejelentette kilépési szándé­kát, és a felmondási idejét töltötte. Ilyen előzménye« után született 1936 decembe­rében a ceglédi TSZKER-rel a szóbeli megállaDodás. Baum Sándor és helyettese. Molnár Ferenc, a fakitermelés vezető­je 6 ezer köbméter fát kínált eladásra Dunaegyházáról. A TSZKER faipari ágazatá­nak vezetője, TJrbán László. megnézte az erdőt, de nem mérette fel tételesen. Ennek ellenére 1936. december 30-i keltezéssel bevételi bizonyla­tot állított ki hatezer köbmé­ter fáról, és ez szolgált alap­bizonylatul az 5,2 millió forint átutalásához. A történtekhez még az is hozzátartozik, hogy a kisszövetkezet cégszerűen kiállított, Értesítés feliratú nyilatkozatot bocsájtott a ren­delkezésére, melyben Baum Sándor elnök és Eisenbacher Jánosné főkönyvelő tanúsítja, hogy a ceglédi TSZKER tulaj­donában lévő 6 ezer köbméter fakészletet 1986. december 10-án felleltározták és a to­vábbiakban idegen tulajdon­ként szerepeltetik. Tényleges . leltározás azon­ban — szaktanácsadó részvé­telével — csak 1987 elején tör­tént, amikor is a feltüntetett nyárfamennyiség mindössze 1116 köbméter volt. Ám végső soron ez sem jutott a ceglé­diek birtokába. Jött ugyanis a korábban em­lített tavaszi árvíz, és a levo­nuló árhullámok magukkal vittek 900 köbméter fát, mely­nek értéke a szakvélemény alapján 600 ezer forint. Ám a sz'akvélemény azt is leszögezi, hogy — miután nyilvánvaló volt, a téli időszak beállta előtt a kitermelt fát nem tud­ják elszállítani —, a techno­lógiai szabályok betartásával kellett volna gondoskodni biz­tonságos tárolásáról. Ennek elmulasztásáért pedig, a vizs­gálat szerint, Molnár Feren­cet, a dunaegyházi faki terma- lés irányítóját terheli a fele­lősség. *. Á büntetőeljárás során egyébként fény derült arra, hogy a csődbe ment kisszövet­kezet vezetői több más tör­vénybe ütköző manővert is végrehajtottak, hogy menteni próbálják a menthetetlent, és elkerüljék a felszámolást. A Pest Megyei Rendőr-főka­pitányság az ügyet vádemelési javaslattal átadta az ügyész­ségnek." Ga. J. A voll közveszélyes munkakerülők Tegiiíip szabad ni iák Szülők, figyelem ! Ingyen tanszercsomag Ingyen kapják az idén a füzetcsomagot és a tanköny­veket Ráckeve, Lórév, Makád és Szigetbecse általános isko- lábain az alsó tagozatos tanu­lók. A Ráckevei Városi Ta­nács végrehajtó bizottságának június 27-i döntése mintegy hatszáz gyereket érint. A ta­nács a költségvetési keretéből 150 ezer forintot biztosít erre a célra. A családok szociális helyzetétől függetlenül minden alsós tanuló megkapja a füze­teket és a könyveket, amelye­ket az első tanítási napon is­kolájukban vehetnek majd át. Mindez nem csökkenti a be­iskolázási segély összegét. A rászoruló családok ebben az évben is kérhetnek segélyt a tanácstól, hiszen a köpenyek, tornadresszek és egyéb iskolai felszerelések megvásárlása nagy terhet jelent az alacsony jövedelmű szülőknek. Ütlegelték az idős házaspárt * Álarcosai! raboltak Szerdán hajnali negyed h:-tkor Tokodról egy idős em­ber telefonált az esztergomi rendőrség ügyeletére azzal, hogy éjféltájt öt és feleségét három álarcos kirabolta. El­mondta, hogy amikor a zör- getésre ajtót nyitott, az álar­cosok leütötték és pokrócot dobtak rá. Ezután már csak annyit hallott, hogy feleségét a szobában ütlegelik és pénzt követelnek. Hogy az idős asz- szonyt ne bántsák tovább, el­árulta, hol tartják megtakarí­tott pénzüket. A rablók tíz­ezer forintot vittek el. A férj először szívbeteg feleségét próbálta magához téríteni, s csak akkor ment el telefonál­ni a rendőrségnek, amikor fe­leségét sikerült megnyugtatni. A bejelentést követően a rendőrök néhány órán belül megállapították a feltételezett rablók személyazonosságát és már a kora délutáni órákban a tokod-altárói strandon el­fogták az egyik gyanúsítottat, Cs. Gyula kiskorút, aki beis­merő vallomást tett. Még az­nap, este 9 órakor sikerült el­fogniuk társát. Kecskés Ernő 36 éves tát-kertvárosi lakost, aki decémberben szabadult legutóbbi börtönbüntetéséből. A rablás harmadik gyanúsí­tottja, Karsai János 24 éves táti lakos másnap került rend­őrkézre. Vele szemben jelen­leg is büntetőeljárás folyik, súlyos testi sértés miatt. Ő is tavaly decemberben szabadult feltételesen büntetéséből, ame­lyet ugyancsak súlyos testi sértésért szabtak ki rá. Látig»l( a lángossüiő Kigyulladt egy lángossütő lakókocsi péntek reggel Ceglé­den a Kossuth Ferenc utcá­ban. Poroltóval a közeli ke­nyér- és bútorbolt dolgozói, hamarosan a tűzoltók a tu­lajdonos Károly Ferencné se­gítségére siettek. A tüzet gyorsan eloltották. Személyi sérülés nem történt. A tűz keletkezésének okát, és a kár értékét vizsgálják. A büntető törvénykönyv módosításáról szóló, 1989. évi XXIII. törvény hatálybalé­pésének napján, pénteken sza­badultak a büntetés-végrehaj­tási intézetekből azok, akiket korábban közveszéiyes mun­kakerülés. vétsége, illetve sza­bálysértése miatt elmarasztal­tak — tájékoztatta az MTI munkatársát dr. Kun László vezérőrnagy, a büntetés-végre- hajtas országos parancsnoka. (Az Országgyűlés legutóbbi ülésén hatályon kívül Helyez­te a Btk.-nak, illetve a sza- bálysértési kódexnek a közve­szélyes munkakerülésre vo­natkozó szakaszait, és úgy rendelkezett, hogy a közismert nevén kmk. miatt kiszabott büntetések nem hajthatók ■végre.) — A büntetés-végrehajtási intézetek dolgozói a törvény elfogadását követően hozzálát­tak a szabadlábra helyezés előkészítéséhez: felmérték, kikre terjed ki a törvény ha­tálya — mondotta az országos parancsnok. — A nyilvántar­tások szerint 273-an töltötték közveszélyes munkakerülés vétsége miatt büntetésüket. Közülük 131 személyt ítélt a bíróság szigorított javító-ne­velő munkára, a többieket pe­dig szabadságvesztéssel bün­tette. Tizennégy azoknak a száma, akiket — kmk. sza­bálysértése miatt — elzárással sújtottak. Ök mindannyian te­hát pénteken hazamehettek. Ha akadt közöttük olyan, aki­nek egyáltalán nincsen pénze, segélyben részesült, hogy ha­zautazhasson. — Nem helyezik szabadláb­ra azokat, akik a közveszélyes munkakerülésen kívül más bűncselekményt — például az ehhez legtöbbször társuló lo­pást, vagy üzletszerű kéjel- gést — is elkövettek. Ezeket az elítélteket a parancsnokok tájékoztatják arról, hogy egyé­ni elbírálás ' iránt kérelmet nyújthatnak be. A jelenlegi számítások szerint 750-800 el­ítéltnek lesz erre lehetősége. — Azok is pénteken szaba­dultak, akiknél a javító-neve­lő munkát, vagy a pénzbünte­tést a bíróság szabadságvesz­tésre, illetőleg a pénzbírságot elzárásra változtatta, azért, mert az érintett nem tett ele­get kötelezettségének, illetőleg nem fizette be a kirótt össze­get. — Természetesen a kisza­bott mellékbüntetések is ha­tályukat veszítik a törvény kihirdetése napján, így pél­dául az ilyenkor( gyakran al-. kalmazott közügyektől eltiltás is. — Sokan megkérdezik, kap­nak-e kártalanítást a most szabadulok. Nem kapnak, azért nem, mert a Btk. — egészen most péntekig — tar­talmazta a közveszélyes mun­ka kerülés vétségét, s a jogerős ítéletek a hatályban levő jog­szabályokon alapultak. Az Országgyűlés — a hon­védelmi törvény módosításá­hoz kapcsolódóan — kiegészí­tette a Btk.-t a polgári szol­gálat alóli kibúvás' bűntetté­vel, amely három évig terje­dő szabadságvesztéssel bünte­tendő. Egyúttal úgy rendelke­zett, hogy aki ellen a katonai szolgálat megtagadásának bűntette miatt büntetőelájárás van folyamatban, eljárási ke­gyelemben részesül, feltéve, hogy 1989. szeptember 30-ig vállalja a fegyver nélküli ka­tonai szolgálat, vagy a polgá­ri szolgálat teljesítését. A vezérőrnagy ezzel kapcso­latban emlékeztetett arra, hogy a katonai szolgálat meg­tagadása miatt korábban el­ítélt 70 fiatalember már ez év március 1-jén elhagyta a' baracskai börtönt és fogházat, mivel az igazságügy-miniszter hat hónapra félbeszakította szabadságvesztésüket. A tör­vény hatálybalépésével ezek a fiatalok mentesülnek bünteté­sük további végrehajtása, s a büntetett előélethez fűződő joghátrányuk alól. Az érintet­tek erről rövidesen értesítést kapnak — mondotta dr. Kun László az MTI munkatársá­nak. , A Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei lapja. Megjelenik — vasárnap kivételével — naponta. — Főszerkesztő: Bárd András. — Főszerkesztő-helyettes: Arkus István, Csulák András. — Szerkesztőség: Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. POSTACÍM: BUDAPEST, PF. 311. IKANYlTOSZAM: 14*6. — Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat, Buda­pest, Blaha Lujza tér 3. 1959. Felelős kiadó: vágner Ferenc vezérigazgátó. — A szerkesztőség és a kiadóhivatal központi telefonja: 382-399 és 384-300, — Szerkesz­tőségi titkárság: 382-539. FIOKSZERKESZTOSEGEINK: CEC-LÉDI HÍRLAP. Cegléd. Kossuth tér 1. Pf. 19. 2701. Telefon: 11-400. — ÉRDI HÍRLAP, Érd, -Engels u. 1—3. ...2030. Telefon: 45-352. GÖDÖLLŐI HÍRLAP, Gödöllő, Szabadság tér 10. Pf. 14. 2100. Telefon: 20-796. MOXOKI HÍRLAP, Monor, Kossuth, u. 71. Pf. 51. 2201. Telefon: 157. — NAGYKÖRÖSI HÍRLAP, Nagykörös, 'fMősök tere 5. 2750. Telefon: 51-398. — VÁCI HÍRLAP, Vác, Lenjn út 45. Pf. 32. 2601. Telefon: '10-095. — A lapot előállítja a Szikra Lapnyomda, Budapest. Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán vezérigazgató, t— Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hirlapkézbesítö postahivatalnál, a hirlapkézbesítöknél, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR). Budapest XIII., ÍXehel u. 10/a. 1900 — közvetlenül vagy postautalványon átutalással a HELIR 215—96 162 pénzforgalmi jelzőszámra. A lap ára: 8 oldal 4,30 Ft; 12 oldal 5,30 Ft. Előfizetési díj: egy hónapra 101,— Ft: egy ^negyedévre 303,— Ft; fél évre 606,— Ff, egyéni előfizetőknek éves előfizetés 1212,— Ft. — ISSN 0133—0659. Pest Megyei Hírlap (Index: 25 064 HU). ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hirlap). ISSN' 0209—5467 (Érdi Hírlap). ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hirlap). ISSN 0133— 2651 (Mon^rl Hirlap). ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hirlap), ISSN 0133—2759 (Váci Hiriap). 1

Next

/
Thumbnails
Contents