Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-08 / 159. szám

I MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT FIST MEGYEI LAPJA XXXIII. ÉVFOLYABI, 159. SZÄM Lra ; 5.30 forint 1989. JÚLIUS SZOMBAT Keserű csalódás érié a termelőkéi MaEnaháború Jugoszláviában is Lapunkban beszámoltunk a málnatermelők gondjairól, s az MTI bonni tudósítójának segítségével bepillantást nyerhet­tünk a málna legnagyobb exportpiacán az árak alakulásába. Ügy éreztük, a teljes képhez tartozik a jugoszláv málnaterme­lés helyzete is. Felkérésünkre az újvidéki Magyar Szó szer­kesztősége küldött tudósítást, amit az alábbiakban közlünk: Évekkel ezelőtt gomba mód­ra szaporodtak a málnások Jugoszláviában, főleg Szerbia egyes részein, Valjevo környé­kén, ahol az éghajlati és a ta­lajviszonyok is kiváltképp al­kalmasak e gyümölcsfajta ter­mesztésére. A termőterületről nincsenek pontos adatok, mivel a jó ke­reset reményében főleg a kis­gazdaságokban telepítettek, de szervezetlenül. Hozzávetőleges felmérés szerint csak ezen a vidéken az idén 66 ezer tonna termett. Az azonban bizonyos, hogy az elmúlt évtizedben mind a termelők, mind a fel­dolgozók, mind pedig az ex­portjogú vállalatok a gyü­A téeszek átveszik a tanácsi földeket? Legeltetési bizottságok Folyik a Pest megyei föld­hivatalnál az idén megtartott határszemlék tapasztalatai­nak a feldolgozása, t az ösz- szegzett anyagoknak a Köz­ponti Statisztikai Hivatalhoz történő elküldése. A megye valamennyi gazdasága érde­keit abban, hogy képet adjon eg"ebtk k izótt a parlagföldek hasznosítására tett inté'Acdé- sekről vagy éppenséggel a ta­nácsi kezelésű földek haszno- -rKásáról. A témával kapcso­latban afta kértünk választ dr. Bölkény Jánostól, a me­gyei földhivatal helyette; ve­zetőjétől, hogy mennyire ve­szek k molyán ezeket a határ­szemléket az érintettek. Elmondta, hogy jogi és köz- gazdasági szabályozok, illetve a bennük foglalt rendelkezé­sek alapján végzik el a föld­hivatal munkatársai, együtt a gazdaságok és a tanácsok ve­zető munkatársaival, a határ­szemléket. Pest megye déli körzetében. Hernádon, Ör­kényben és Cegléd környékén számos olyan földterület ta­lálható, amelyek mezőgazda­sági hasznosítása nem kifize­tődő. Ezért parlagon hagyják vagy erdőt telepítenek rájuk a gazdaságok. Ahol pedig szá­mottevő az állattartás ott gyepesítik. Az új főid'örvény rendelkezései ezentúl nem te­szik kötelezővé a határszem­lék tartását. A földhivatal el­fogadja a gazdaságok jelenté­seit. Dr. Bölkény János cé zott arra is. hogy nem' mind.g há­lás dolog a szemlével kapcso­latos tevékenységük, de sze- rentsére komolyabb, a jogi szankciókat igénybe vevő lé­pésekre nemigen kényszerül­tek. Bár akadt olyan nagy­üzem, amelyik szőlőtelepítés­re kért tőlük egyéves haladé­kot.» s az ültetés három évig is eltartott. Az utóbbi hónapokban mind többet hallani arról, hogy alakulnak, szerveződne:' a legeltetési bizottságok, ame­lyeket az 1960-as évek nején számolták fel, mivel a téeszek vették át a legelők kezelését. Újabban igény van erdők bir­toklására is. Ezek az újra „feltámasztott”, egykoron el­terjedt hasznosítási modok, ma még embrionális állapot­ban vannak, de kifejlődésük­kel, térnyerésükkel számolnak a megyei földhivatalnál is. Az elmúlt évben a parlagon hagyott földek nagyobb részé a tanácsok kezelésében volt. Ezért indokolt, mondta befe­jezésül a földhivatal helyet­tes vezetője, nagyobb gondot fordítani a tanácsi ke^e’ésű földek ellenőrzésére. Ahol még nem történt meg, ott a téeszeknek kezdeményezniük kell a tanácsi földek átvéte­lét. Gy L. Tárgyalások a Suzukival és az Opellel A Remii Skoda* üzlete Ez év májusában olyan hí­rek érkeztek a Pemütől, hogy csak idő kérdése, s talán meg­teremthetik Esztergomban, a Labor Műszeripari Művek megüresedett hatalmas üzem­csarnokában a személygép­kocsikhoz készítendő. műanyag alkatrészek gyártóbázisát. Nos, az elképzelés, az ötlet máig él, de az ügyben mély a hallgatás az illetékes szaktárca és az OMFB részéről. Prinz Ferenc, a Pemü ke­reskedelmi igazgatóhelyettese szerint az említettek dolga mérlegelni a vállalat elképze­léseit. Addig is, amíg a döntés megszületik, a Pest Megyei Műanyagipari Vállalatnál ma­kacsul járják az Opelhez és á Suzuki céghez vezető utat. A közelmúltban Solymáron ’árt az Opel cég kelet-európai be­vásárlási igazgatója, s megte­kintette a Pest megyei gyárat. Magával hozta a legszigorúbb minőségi előírásokat tartal­mazó dokumentációt. Mond­ván, tanulmányozzák a. soly­máriak, s ha ezek után is al­kalmasnak érzik magukat a partneri kapcsolat további ki­építésére, akkor arról mielőbb küldjenek hivatalos levelet. Az igenlő válasz elment, s rö­videsen ismét a Pemübe érke­zett a cég képviselője. Konkrét ajánlatokat tett és kérte ma­gyar partnereit, hogy most már gépkocsitípusokban, mű­szaki paraméterekben gondol­kodjanak. hogy aztán az így legyártott alkatrészeket be tud­ják mutatni az Opel nyugat­európai szállítóinak is. Már valóban a reményteljes végkifejlet stádiumához köze­ledik a solymáriak és a cseh­szlovák Skoda autógyár közöt­ti szerződéskötés. A szeptem­beri brnói vásáron remélhe­tően megállapodást írhatnak alá arról, hogy a Skoda cég­nek szállítandó - alkatrésze­kért cserébe Skoda Favorit gépkocsikat kap a Pemü, s azt a hazai piacon forgalmazzák majd. Gy. L. mölcsfajok közül a málnát te­kintették a legjobb üzletnek. Jó exportlehetősége volt, s en­nek köszönhetően itthon is tisztességes árat fizettek érte. Az idén azonban keserű csaló­dás érte a termelőket. Ügy hírlik, sokan le sem szüretel­ték a termést.. Bekövetkezett az, amire a hozzáértők egy-két évvel ezelőtt mar figyelmez­tettek. A spontán, szervezetlen málnatelepííésre eiőob-utóbb ráfizetünk. Az idén olyannyira nagy a kínálat málnából, hogy a nyu­gat-európai piacon négy már­káról háromra csökkentették áz árat, tehát itthon sem fizet­hetünk annyit érte, mint amennyi a termelő szerint gaz­dáságiig elfogadható lenne. Ráadásul a. sok eső miatt vidé­künkön a termés minősége is gyengébb a szokásosnál. Pedig csak az extra minőségű és az első «osztályú termésre van vevő. Az ilyen termés kilójáért 6—8 ezer dinárt is fizetnek. Sajnos, a pénzt nem most, ha­rtem valószínűleg majd csak augusztusban kaphatják meg a termelők — mondta a minap Miroljub Jankovicli, a valjevói szövetkezet igazgatója. Sok kisgazdaság ráfizetett az idén a málnám, mert nincs ki­nek eladni g termést. Akinek pedig több szerencséje van az eladással, elégedetlen az árral. A termelő úgy érzi, méghozzá nagyon is jól, hogy a.szerve­zetlenség árát csupán ők tizs- tik. a feldolgozóipar és a kül­kereskedelmi vállalatok mos­sák a kezeiket. — Nem vagyok az illetékes, hogy erről nyilatkozzam, in­kább a feldolgozóipar meg az exportjogú vállalatok képvise­lőit kérdezzék meg, hogy kinek válhat a javára, hogy közvetí­tők által dömoingáron, mind­össze 2 márkáért eladják a málnát a nvugat-európai pia­con. Tisztában vannak-e va­jon azzal, hogy maguk alatt vágják a fát? — jegyezte meg beszélgetőtársunk. S azt hisz- szük. nincs is szükség magya­rázatra. Juhász M. Erzsébet Nyers és Gorbacsov eszmecseréje Nyers Rezső, az MSZMP el­nöke és Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak elnöke a nap folyamán baráti légkörű, kötetlen esz­mecserét folytatott a két párt előtt álló időszerű poli rikai folyamatokról. Mihail Gorba­csov Kifejezte az SZKP veze­tésének őszinte részvétét Ká­dár János elhunyta alka’má- ocl, * A VSZ politikai tanácskozó testületének ülését hasznos­nak tartva aláhúzták annak fontosságát, hogy a további munka is az egymás iránti tisztelet és meéértés jegyében folyjék. A megbeszélésen részt vett Németh Miklós, az MSZMP elnökségének a tagja, a Mi­nisztertanács elnöke. (A Varsói Szerződés politi­kai tanácskozó, testületének üléséről szóló tudósítást la­punk 2. oldalán közöljük.) Habitat Budapesten is Pénteken Budapesten meg­alakult az ENSZ Habitat Ma­gyar Nemzeti Bizottsága, dr. Lackó László belügyminiszter- helyettes vezetésével. A Ha­bitat (emberi települések bi- zolj^ga) elnevezésű ENSZ-bi- zotiság az 1976-ban Vancou­verben — az emberi- települé­sek tárgyában — megtartott konferencia nyomán jött létre. Feladatként a településfejlesz­tés-lakásfejlesztés globális céljainak propagálását, a tele­pülési problémák megoldása érdekében a nemzeti és a nem­zetközi cselekvési programok szervezését jelölték meg. A Magyar Nemzeti "Bizottság lét­rehozásának célja a Habi tat­elvek fokozottabb érvényre jut­tatása hazai település- és la­kásfejlesztési gyakorlatunk­ban. , Július 14-én, pénteken Kádár János temetése Kádár János temetése július 14-én, pénteken 17.30 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjá­ban. Ravatalát az MSZMP KB székházának e'őcsarnokában (Budapest, V., Széchenyi rkp. 19.) helyezek el. Mindazok, akik szerették és tisztelték Ká­dár Jánost, kegyeletüket július 13-án. csütörtökön 15 órától 20 óráig, illetve július 14-én, pén­teken reggel 8 órától 13 óráig róhatják le. A temetést szer­vező bizottság kéri a párt tag­jait, hogy honfitársaikkal együtt a temetés napján a ke­gyeletadás. a gyász perceiben méltó módon emlékezzenek meg Kádár Jánosról. A temetés szervezésére alakult bizottság A Kádár János' betegségéről és a halál okáról kiadott orvosi jelentés megállapítja, hogy: Kádár János mintegy 15 éve szenvedett fokozódó lég­zési nehézségben, melyet i nagyfokú tüdőtágulat és az ehhez társuló idült hörghurut okozott. Néhány éve elsősorban az alsó végtagi erek, májd az utóbbi időben a nyaki főütőerek kialakuló szűkülete miatt vérkeririgési zavarok léptek fel. Ezen ismert betegségeinek gyors előrehaladása miatt az elmúlt hónapokban .egészségi állapota fokozatosan rosz- szabbodott. Július 3-án jobb oldali tüdőgyulladás lépett fel. Az azonnali megkezdett kórházi kezelés eredménytelen ma­radt — a számos tényező miatt nagymértékben legyen­gült szervezete ezt a betegséget leküzdeni nem tudta. Halálának közvetlen oka légzési és keringési elégtelenség volt. Az orvosi bizottság nevében: Dr. Rétsági György egyetemi tanár Dr. Hutás Imre egyetemi tanár Dr. Kállay Kálmán egyetemi tanár Dr. Sebeszta Miklós egyetemi docens Részvétlátogatás Kádár Jánosnénál Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára és Iványi Pál, a Közpon­ti Bizottság titkára, a Politikai Intéző Bizottság tagjai pénte­ken részvétlátogatást tettek Kádár Jánosnénál. Az MSZMP Elnöksége nevében mély együttérzésüket fejezték ki. Kádár János elhunyta alkal­mából részvéttáviratok, leve­lek sokasága érkezett az MSZMP Központi Bizottságá­hoz és özvegye számára. Em­léke és életműve előtt tisztele­tüket fejezték ki az MSZMP megyei, városi, községi bizott­ságai, pártszervezetei és a párt tagjai. Együttérzésüknek adtak hangot — szerte az or­szágból, így Pest megyéből is — vállalatok, intézmények kol­lektívái, társadalmi szerveze­tek, egyesületek, mozgalmak, és sokan magánemberként ra­gadtak tollat. A kommunista és munkás­pártok, más politikai törekvé­sek vezetői, politikusok, állam­férfiak és az élhunyt külföldi tisztelői szintén nagy megbe­csüléssel méltatták Kádár Já­nos életművét, emberi, politi­kusi-értékeit. ­Magyar—osztrák kapcsolatok Pénzügyminiszterek soproni találkozója Békési László pénzügymi­niszter osztrák kollégájával, Ferdinand Lanicával találko­Aratnak a hétvégen is Ez az idő nem a számvetés ideje. Most senki nem akar perceket sem pazarolni a morfondíro- zásra: megéri-e aratni? Sokan már Péter-Pál napján is sajnálták azt az órát, amit a betaka­rító gépek az utak forgalmának lassítására elvesztegettek. Földműves emberek génjeibe ivódott ősi törvény: ha beérett a gabona, aratni kell, hogy mihamarabb biztonságban tudhas­sák a búzát, amit a régiek az élettel azonosítottak, úgy is hívták. A kedvező időben országszer­te elkezdődött az aratás, megyénkben is sok he'-en a hét végén is dolgoztak a gépek. Fo­tóriportunkat, amely a Mskunlacházi Petőfi Termelőszövetkezet búzaföldjén készült, la­punk 7, oldalán közöljük zott pénteken Sopronban, a Sopron Szállóban. A két ország közötti gazdasági, pénzügyi kapcsolatok helyzetéről, fej­lesztéséről folytattak eszme­cserét. A tárgyalások részle­teiről Békési László tájékoz­tatta az MTI munkatársát. Mindenekelőtt kiemelte a megértő, jó légkört. A kétolda­lú megbeszélésen részletesen szó esett arról, hogy Magyar- országnak Ausztria a második legnagyobb tőkés partnere, az eddig megalakult vegyes vál­lalatok többsége is osztrák vál­lalkozókkal jött létre. Ezt a tendenciát a jövőben mindkét ország pénzügyi kormányzata támogatja. Békési László elmondta, hogy osztrák kollégájával to­vábbi vámkedvezmények nyúj­tásáról is szót váltott. Koráb­ban már született iiyen egyez­mény, azonban egyes áruk Ausztriában történő értékesí­tését még mindig szigorú kor­látozások nehezítik. Ezek fel­oldására az osztrák pénzügy- miniszter ígéretet tett. A két pénzügyminiszter át­tekintette a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer építésének ügyét, illetve a nagymarosi építkezés leállítása, nyomán ki­alakult helyzetet. Mint ismere­tes, osztrák cégek Dunakiliti- nél és Nagymarosnál is érde­keltek a dunai vízlépcsőrend­szer 'építésében. Az osztrák pénzügyminiszter kifejtette: a nagymarosi munkák leállítása nem befolyásolja kedvezőtle­nül az osztrák—magyar kap­csolatokat, „ osztrák' részről megértik a magyar kormány gondjait, és nem kívánják azo­kat tetőzni. Nem is számítanak különleges kártérítésekre ab­ban az esetben sem. ha a mun­kákat véglegesen leállítanák. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents