Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-28 / 176. szám

1989. JÚLIUS 28., PÉNTEK MEG veil 3 Paskai László bíboros fogadta Billy Grahamet Paskai László bíboros, esztergomi érsek július 27-én budapesti hivatalában fogadta Billy Graham neves amerikai evangé­listát Nem középszer — Mezépszer! Fogyókúra a nyereség ára Ő MONDTA Kiválóság Interjút készített a bu­dapesti pártbizottság titká­rával a Figyelő (89/29. szám). Katona Béla, sok té­máról kifejti a véleményét, mond érdekeseket, közhe­lyeket, vitára alapot adó­kat, ahogyan az ilyenkor, egy terjedelmes — teljes ol­dalt betöltő — beszélgetés­ben szokásos. Szó esik ar­ról is, milyen képviselője­lölteket állítson az MSZMP, s ekkor valami olyasmi is elhangzik, amivel nem vi­tatkozni kell, hanem — visszautasítani. Az ugyanis rendben van, hogy „Döntő a hiteles, vonzó, erkölcsileg is tá­madhatatlan személyek megtalálása”. A folytatástól azonban égnek áll az olva­só haja! K. B. ugyanis úgy véli — és még ebben is iga­za van! — „Mivel a szelle­mi élet kiválóságai közül sok az MSZMP-tag ...”, nagy baj nincsen, ő azon­ban furcsán fejezi be a mondatot, leszögezve „ ... van kik közül válasz­tanunk”. Kész, vége, nin­csen tovább. Ha tehát jól értjük, ak­kor döntő, hiteles, vonzó, erkölcsileg is támadhatat­lan személyek sokaságát kí­nálja fel a szellemi élet ki­válóságainak a tábora, ez­zel szemben akit a sorsa arra „kárhoztatott”, hogy munkás, paraszt, bárki olyan legyen, aki feje és két keze együttes munkájából él meg, azaz fizikai dolgo­zó, hagyjon fel a remény­nyel: jelölt lehet... Ha persze Katona Béla katonás receptje szerint választana jelölteket soraiból az MSZMP. Remélhetőleg nem ezt a receptet követi. Van ugyanis egészségesebb megoldást kínáló recept. Nevezetesen az, hogy a je­lölteket a tagság választja -let" g legalkülmasabbaknak a köréből, függetlenül at­tól, hogy a szellemi élet­nek, avagy „csak” a gyári munkának, a közlekedés­nek, az egészségügynek, a földművelésnek a kiválósá­gai az illetők. A foglalko­zás ugyanis semmiféle ga­ranciát nem ad arra, ki a jobb jelölt, a vonzóbb, az erkölcsileg támadhatatla- nabb, a hitelesebb... A múlt rossz hatású statisz­tikai szemléletét nagy hi­ba lenne most egy új se­matizmussal gyarapítani, ami szerint vannak kiváló­ságok a szellemi életben, de másutt... Ilyen megál­lapításokat olvasva, való­ban az az ember benyomá­sa: némely helyen tényleg keresni kell a kiválóságo­kat. KLIENS Nevezetes év volt 1969 a történetükben, hiszen ek­kor alapította a Sasad Tsz és az ócsai Vörös Október Tsz a hamarosan jól csengő nevű Mezépszer Mezőgazdasági Építő Szak- és Szerelőipari Szövetkezeti Vállalatot, alig néhány millió forintos befek­tetéssel. A vállalat — kihasz­nálva a hetvenes évek konjuktúráját — gyors ütem­ben növelte teljesítményét, ha­marosan ezerháromszáz em­bert számláló csapatuk laká­sok, középületek garmadáját építette, nevükhöz fűződik a legolcsóbban elkészült szállo­da, a szabadsághegyi TOT- szálló is. A vállalat az utóbbi évek so­rán csökkenő kereslettel talál­ta szemben magát, így arányo­san csökkentette létszámát, és termelését is, s ezzel máig nyereséges maradhatott. Illetve csak tegnapig. A me­gye tavalyi évben veszteséges gazdálkodóiról készült listájá­ra sajnos ez a budaörsi válla­lat is felkerült, s bizony, a ne­vük után szereplő, mínusz elő­jelű szám sem kicsi: huszonöt­millió-háromszázharminchét forint. Igazgatójukat, Bauer Pétert azonban egyáltalán nem látom kedvszegettnek. — 1988 valóban mínuszus évünk volt. Ennek egyik oka a bérbruttósítás, a másik az, hogy átvettük egy azóta fel­számolt gödöllői cég munkáját, de sajnos, amit ők nem bír­tak nyereséggel befejezni, az­zal mi sem birkóztunk meg. Hogy mégsem vagyok borúlá­tó? Hogyan is lennék? Erre az évre már szolid nyereséggel számolhatunk. A nyereség ára pedig nem más, mint egy alapos fogyókú­ra. Leépítették veszteséges — főként építőipari — tevékeny­ségeiket, megszüntettek száz munkahelyet. Jelentős tulajdo­nosváltás is lezajlott a Mezépszernél, alapítóik érté­kesítették üzletrészeiket, az épület homlokzatán immár új tulajdonosa, a Technomark osztrák—magyar kft. emblé­mája díszeleg. Hogy a vállalat jövője biz­tosítottnak tűnik, végül is nem a tulajdonosváltáson múlik, hanem jól eladható, nevet szerzett termékein: az ország­ban ma vitathatatlanul a Mezépszer készíti a legjobb szennyvíztisztító kisberendezé­seket, a legjobb hűtőházi ajtó­kat és kapukat. Ez továbbélé­sük titka, s ez alapján szövö­gethetik merészebb terveiket: sor kerülhet a jövőben arra is, hogy az IPG nevű, hűtőháza­kat előállító osztrák céggel lépnek exportot fiadzó házas­ságra. T. B. E. A nyereségből jutalomra is futotta Sok olyan embertársunk él íöztünk, aki valamilyen ok- lál fogva csak könnyített •nunkát végezhet, szaknyelven szólva csökkent munkaképes- íégű. Megélhetésükhöz s ah- aoz, hogy a társadalom häsz- los tagjainak érezhessék ma­sukat az szükséges, hogy megfelelő munkát találjanak maguknak. A tapasztalatok szerint ez egyáltalán nem könnyű dolog. A vállalatoknak agyán létszámuk arányában meghatározott számú csökkent munkaképességű dolgozót kel­lene foglalkoztatniuk, de a jelek azt mutatják, hogy ez elől igyekeznek kitérni. In­kább vállalják azt, hogy a nem teljesítés miatt kifizetik i büntetést. Vannak ugyan alyan hagyományos állások — portás, telefonkezelő —, ahol alkalmaznak ilyen prob­lémákkal küszködő embere­ket, de az úgynevezett reha­bilitációs munkahelyek, üze­mek létesítésétől már a leg­többször elzárkóznak. Inkább a géppark fejlesztésére, mo­dernizálására fordítják a pénzüket. Ha a vállalatoknál nem ta­lálnak maguknak munkát a bajba jutott emberek, lehető­ségük van arra, hogy a lakó­helyükhöz közeli tanácsi szo­ciális foglalkoztatóhoz fordul­janak segítségért. Pest me­gyében Aszódon, Dabason, Dunakeszin, Gödön és Kiskun- lacházán működik ilyen intéz­mény. Közülük legrégebben a gödit alapították, közel húsz évvel ezelőtt. — Ha valakinek a munka- képessége 50 százalékkal, vagy annál nagyobb mértékben csökkent, akkor itt rögtön, helyben az irodában felvehe- tem — mondja Cservenák László, aki a megalakulása után fél évvel vette át a fog­lalkoztató vezetését. — Ettől eltérő esetben előzőleg a ta­nácsnál kell jelentkezni. Nagy a vonzáskörzetünk, váci, szöd- ligeti, verőcemarosi, de még szobi lakosnak is adunk mun­kát. A csökkent munkaképes- ségűeken kívül kisnyugdíjaso­kat, gyesen levő kismamákat is alkalmazunk. Jelenleg 180 dolgozót foglalkoztatunk, de persze nálunk nagy a fluktuá­ció. Egy felülvizsgálat után például kiderülhet valakiről, hogy már nem indokolt az it­teni alkalmazása. Amíg a vezető végigkalauzol a telephelyen, elmondja, hogy csak harmincán dolgoznak helyben, a többiek odahaza. Elsősorban kötészeti munkákat vállalnak, zacskókat, dobozo­kat ragasztanak, gumi műsza­ki árukat sorjáznak, az élelmi­szeriparban dolgozóknak varr­nak szakácskabátokat. A fi­zetések különbözőek, attól függően, hogy ki mennyit bír dolgozni. Ezt itt sok esetben az egészségi állapot is behatá­rolja. A maximális bér 6 ezer forint, de a munkaidő is rövi- debb, heti 32^-35 óra. A csök­kent munkaképességűeken kí­vül főállású dolgozókat is fog­lalkoztatnak. elsősorban olyan veszélyesebb vágógépek mel­lett, ahol csak egészséges em­berek dolgozhatnak. — Amikor megalakultunk, kizárólag a szociálpolitikai szempontokat vettük figyelem­be a foglalkoztató működteté­A BM Rendőrtiszti Főiskolán Párbeszéd a rendőrség jövőbeni feladatairól Az új alkotmányos rend vé­delmét szolgáló rendőrség jö­vőbeni feladatairól, munka­stílusának kialakításáról foly­tatott eszmecserét csütörtökön a BM Rendőrtiszti Főiskolá­ján a Belügyminisztérium Or­szágos Rendőr-főkapitányságá­nak néhány vezető munkatár­sa, több, az Ellenzéki Kerék­asztalhoz tartozó, valamint más politikai, társadalmi, szakmai szervezet képviselő­jével. A tanácskozás célja az volt, hogy a rendőrség megis­merje a független politikai szervezetek véleményét arról; hogyan képzelik el a több­pártrendszerre való átmenet során az alkotmányos rend védelmét szolgáló rendőrség ténykedését, és milyen javas­latokkal kívánják segíteni a bűnmegelőzési koncepció ki­dolgozását. Dr. Túrós András belügy­miniszter-helyettes bevezető­jében elmondta: az ORFK munkatársai remélik, hogy a meghívott szervezetek szakér­tőik segítségével bekapcsolód­nak az új munkastílus kiala­kítását is segítő törvények megalkotásába és a bűnmeg­előzési koncepció kidolgozá­sába. A jelenlegi időszakban ugyanis a bűnözés arányának emelkedését mind a rendőr­ség, mind pedig az állampol­gárok nehezen viselik. A rendőrség munkatársai mind gyakrabban találkoznak szer­vezett bűncselekményekkel, a társadalmi presztízsét veszí­tett rendőrség mind nehezeb­ben tud megbirkózni az egyre nagyobb feladatokkal. A mun­kájukat végző rendőrök kö­rében-' sajnos -e- a sajtóban megjelent cikkek hatására is — mindinkább tapasztalható az elbizonytalanodás, és sokan kifogásolják, hogy csupán a negatív esetek kerülnek nyil­vánosságra, holott évente egy­millió törvényes intézkedés történik. Ez az elbizonytala­nodás okozza azt, hogy sokan küszködnek a rendőrség bű­nösségének érzetével. Ma már az is előfordul, hogy egy-egy határozott intézkedést követelő esetben a rendőrök inkább visszahúzódnak. Tagadhatat­lan viszont, hogy az átmenet időszakában a társadalomnak magabiztos rendőrségre van szüksége. A megváltozott fel­adatok miatt új alapokra kell helyezni a rendőrség és a la­kosság kapcsolatát, és ennek hatását az állampolgárok re­mélhetőleg hamarosan érezni fogják. Dr. Diczig István ezredes a bűnözés növekvő arányainak ismertetése során elmondta: az 1984-ben készült prognózisok szerint csak 1990-re volt vár­ható, hogy a felderített bűn­esetek száma esetleg eléri a 200 ezret. Az idei első félév adatai viszont azt mutatják, hogy már az idén meghaladja az ismertté vált bűnesetek szá­ma ezt. A bűnözés jelenlegi tendenciáinak ismeretében nem elképzelhetetlen, hogy ez a szám az ezredfordulóra megduplázódik. A közrend vé­delme és az állampolgárok biztonsága szükségessé teszi, hogy a rendőrség feladatainak ellátásához biztos társadalmi hátteret tudhasson maga mö­gött. Egyetlen politikai szer­vezetnek sem szabad figyel­men kívül hagynia azt, hogy a bűnözés ellen, bármilyen po­litikai erőviszonyok mellett is, mindenkinek fel kell lépnie. A továbbiakban a szigorított őri­zetről szólva kifejtette: ez mind a jogtól, mind az ember­ségtől idegen jogintézmény. Fel kell készülni arra, hogy szep­temberig 400 olyan bűnelköve­tő szabadul e jogintézmény megszüntetésével, akiknek a társadalomba való beilleszke­dése mindannyiunknak érdeke. Ezért mindenképpen szükséges erősíteni a pártfogói felügye­let intézményét. Dr. Kacziba Antal alezredes, a Belügyminisztérium szakér­tője a bűnmegelőzésről kifej­tette: mindenekelőtt az egyik legfontosabb feladatunk a bű­nözés szociológiai és krimino­lógiai okainak megismerése. A büntetőjog akkor érheti el a kívánt hatását, ha a jogszabá­lyok az állampolgárok egyet­értésével is találkoznak. A bevezető előadásokat kö­vető vitában többen megfo­galmazták: a presztízsveszte­Az idei bérszabályozás, amely továbbra is tartalmaz megkötéseket, lehetővé tette, hogy a Pest megyei pari szö­vetkezetek 93,5 százaléka sza­badon dönthetett, mikor, mennyivel emeli dolgozóinál? keresetét. Figyelemre méltó viszont, hogy a kötöttségeket kényszerűen vállaló közössé­gek — összesen tizenöt szövet­kezet — gazdasági súlya en­nél jóval nagyobb, hiszen péi­ség okait elsősorban abban kell keresni, hogy az elmúlt évti­zedekben a rendőrség volt a hatalom legfőbb letéteménye­se, és négy évtizeden át egyet­len bíráló szót sem lehetett le­írni e testületről. Az elvesztett tekintély bizonyára könnyeb­ben visszaszerezhető lenne, ha a rendőrség önkritikusan szembenézne saját múltjával, és megfogalmazná, hogy mely intézkédéseitől kíván elhatá­rolódni. Akadt felszólaló, aki örömmel állapította meg azt az „európai hangvételt”, amely ezt az eszmecserét is megha­tározta, és amely újabban egy­re több intézkedést jellemez. Az állampolgárokkal való új kapcsolatok kialakításában vélhetően sokat segítene az is, ha az intézkedő rendőrök azo­nosítási számot vagy névkár­tyát viselnének. Ez önmagában is korlátozná a rendőröket a szabálytalan intézkedésekben. Szóba került az is, hogy mindenekelőtt tisztázni kelle­ne: a rendőrség a rendet vagy a rendszert védelmezi-e, mert egy pluralista társadalomban elengedhetetlen a rendőrség depolitizálása. Szükséges dek­larálni azt is — fejtették ki a felszólalók —, hogy a szavazá­sokon a többség bizalmát él­vező párt vagy koalíció sem rendelheti saját akarata alá a rendőrséget. Akadt olyan fel­szólaló, aki az együttműködés fejében garanciákat kért a rendőrségtől arra, hogy nem avatkoznak politikai ügyekbe, és szükségesnek tartotta, hogy a testület nyilatkozatban ha­tárolja el magát a múlt törté­néseitől. Szinte egyértelműen fogalmazódott meg az az igény, hogy a rendőrségnek pártokon kívüli szervezetként kell működnie. dául ők adják e szektor ösz- szes nyereségének csaknem negyven százalékát. A legfrissebb felmérések szerint az idei bérszabályozás a korábban kialakult ellent­mondásokat nem oldotta fel teljesen. Nagy hátránya, hogy eltérő és nem egységes a mér­leg szerinti nyereség növelé­sében a vezetők és a beosztot­tak érdekeltsége. Ugyancsak elmarasztalhatok a jogalkotók azért is, mert továbbra sem. érvényesül a szektorsemleges­ség elve, hiszen például a kis­szövetkezetek tagjai, alkalma­zottai szigorúbb feltételek mel­lett fizetik a társadalombizto­sítási járulékot. Az Ipari Szövetkezetek Pest Megyei Szövetségében készí­tett felmérés szerint a jelen­legi szabályozás hatására a ta­valyihoz képest jelentősen csökkennek az adóterhek, ám néhány szövetkezet esetében a bérnövekmény adóztatása mégiscsak gondot okozhat. Fő­leg akkor, ha elsősorban nem a létszám csökkentésével akar­ják több keresethez juttatni tagjaikat, alkalmazottaikat. A szakemberek sajnos éppen azt tapasztalták, hogy ilyen jelle­gű tudatos törekvések csak néhány helyen vannak. A bérszabályozás hatására Pest megyében az ipari szö­vetkezetek többségében cél­ként jelölték meg, hogy az emelések mértéke legalább az infláció nagyságát érje el. Hogy ezt hány helyen tudjak végül teljesíteni, az majd csak az elkövetkező hónapokban dől el. Az QKISZ mindenestre körlevélben mérte fel. hogy mely közösségeknél okoz gon­dot a minimális 3 százalékos béremelés. Elképzelhető, hogy a legnehezebb helyzetben lévő szövetkezeteknek segítséget nyújtanak majd. F. Z. sénél — folytatja Cservenák László. — Azóta azonban na­gyot változott a világ, s ve­lünk szemben is az a követel­mény, hogy nyereségesen ter­meljünk. A szociálpolitika és a gazdaságosság összeegyezte­tése pedig sok esetben kegyet­lenül nehéz dolog. Ha például beérkezik egy sürgős munka, a megrendelőt nem érdekli, hogy ma a Juliska néni vagy a Pista bácsi nem érzi jól ma­gát, s nem tud dolgozni. A munkát akkor is el kell végez­nünk. A szociális foglalkoztató több pesti és vidéki válla­lattal, nyomdával, tsz-szel áll kapcsolatban. Olyan munkák­kal keresik meg őket, amelyet az adott cégnek nem érdemes gépesíteni, mire beindítaná a szalagrendszerét, többe kerül­ne, mintha kézimunkával megcsináltatja. Fontos a ha­táridő pontos betartása és a jó minőség. A vezető hangsúlyoz­ta, hogy eddig még minden évüket nyereséggel zárták. Ta­valy az itt dolgozóknak közel egyhavi fizetésnek megfelelő jutalmat osztottak ki a nyere­ségből. Csökkentették a költ­ségeiket — például szénről gázfűtésre tértek át. A vagyo­nukat saját maguk termelték meg, így nem szorulnak taná­csi támogatásra. Kedvezmé­nyük az, hogy a társadalom- biztosítási járulék egy részét az állam fedezi. Ha ezt a köz­ponti támogatást nem kapnák, még nehezebb lenne a helyze­tük. A szociális foglalkoztatónak jellegéből adódóan egy sor speciális problémával is meg kell küzdenie. Egy vállalatnál, az adott termékszerkezethez keresnek munkaerőt. Az itt dolgozók szakképzettsége, ér­telmi színvonala, egészségi ál­lapota meglehetősen különbö­ző, s ennek figyelembevételé­vel kell megtalálni azt a mun­kát, amit el tudnak végezni. A foglalkoztató vezetője csaknem két évtized alatt mintegy húsz céggel alakított ki kapcsolatot. Hogy mennyiért vállalnak el egy munkát, az alku tárgya, a sürgősséget itt is meg kell fi­zetni. A jövőben is arra törek­szenek, hogy szavahihető, megbízható partnernek bizo­nyuljanak, mert csak így sze­rezhetnek munkát. A boldogu­lásukhoz szükséges, hogy nye­reségesen gazdálkodjanak, s ezáltal jó néhány bájba jutott emberen segíthessenek. Hargitai Éva Másként a vezető, másként a beosztott Segítséget ad az OKISZ Ahol az emberhez keresik a munkát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents