Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-26 / 174. szám
1989. JÚLIUS 26., SZERDA Újszerű formákat az együttműködésben Pártküldöttségünk Moszkvában (Folytatás az 1. oldalról.) Mindkét fél hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban és Magyarországon minden gond ellenére határozottan kívánnak előrehaladni a peresztrojka, illetve a demokratizálás útján. Mihail Gorbacsov megkérdezte a magyar pártvezetőktől: merre orientálódik Magyarország, Kelet vagy Nyugat felé? Nyers Rezső válasza szerint hazánk egyfajta híd szerepet kíván betölteni, változatlanul fontosnak tekinti a szocialista régiót, de a szocialista kapcsolatrendszerben lévő feladatainkat sem tudjuk ellátni a tőkés gazdasággal kialakított kontaktusok fejlesztése nélkül. Mint fogalmazott: kétpiacos koncepcióban gondolkodunk, s ehhez népi támogatás van Magyarországon. A magyar—szovjet kapcsolatokat áttekintve a tárgyalásokon megfogalmazódott: mindkét fél törekszik a kontaktusok fejlesztésére a politika, gazdaság és a monetáris kapcsolatok terén egyaránt. Az együttműködés fejlesztéséhez jó alapot teremt, hogy a két párt lényegében azonos módon ítéli meg a szocialista társadalom megújításának kérdéseit. Az MSZMP támogatja a peresztrojka politikáját, a szovjet párt pedig nagyfokú megértést tanúsít a magyar politika iránt. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok keretében a magyar fél az ősz folyamán átadja azokat o konkrét elképzeléseit, amelyek a gazdasági kapcsolatok megújítására, elsősorban az elszámolási rendszer átalakítására, o részleges konvertibilitás bevezetésére vonatkoznak. Mint ismeretes, erről Grósz Károly márciusi moszkvai látogatásán született elvi megállapodás. A konkrét szakértői munka azóta megkezdődött, s őszre várhatók ennek első konkrét eredményei. Grósz Károly kifejtette a szovjet pártvezetőnek, hogy az MSZMP nagyra értékeli azt, ahogyan a Szovjetunióban, Kárpátalján segítséget nyújtanak az ott élő 'magyarság kultúrájának, nemzeti indentitá- sának megőrzéséhez. Nyers Rezső és Grósz Károly Mihail Gorbacsovval folytatott tárgyalásait követően az SZKP Központi Bizottsága a Kreml Katalin-ter- mében ebédet adott a magyar küldöttség tiszteletére. Ezen kötetlenebb keretek között folytatódott a KB székházában megkezdett eszmecsere. A délelőtt eseményeihez tartozik még, hogy a protokolláris elemeket nélkülöző látogatás során, a délelőtti tárgyalások után a magyar küldöttség — úton a kormányszállásra — rövid időre megállt a Lenin-hegyi kilátónál. A panorámát megtekintő magyar pártvezetők itt egy olasz turistacsoport tagjai érdeklődésének középpontjába kerültek, s a beszélgetés közben közös fotók is készültek a nemrégiben Magyarországot is megjárt itáliai csoport tagjaival. Nyers Rezső kedden délután a Szovjetunió Tudományos Akadémiáján vezető szovjet társadalomtudósokkal és közgazdászokkal találkozott. Az MSZMP elnökét Anatolij Logunov, az akadémia alelnöke, a Moszkvai Állami Lomonoszov Egyetem rektora üdvözölte, majd Igor Makarov tudományos titkár tartott tájékoztatót az akadémia fő kutatási irányairól, jelenlegi célkitűzéseiről. Nyers Rezső a kötetlen hanAz ellentétek mélyebbek, mint valaha A Kambodzsa-tárgyalás kudarca Párizsban kedden kudarcba fulladtak a kambodzsai kerékasztal-tárgyalások. „Az ellentétek mélyebbek, mint valaha is voltak” — közölte Norodom Szihanuk, az ellenzéki koalíció vezetője a négyoldalú tárgyalások első napján. Kijelentette, JÁTÉK A HALÁLLAL: VONATSZÖRFÖZÉS Oj nagyvárosi divat kergeti kétségbeesésbe a nyugatnémet vasutak dolgozóit, a szülőket és a pszichológusokat: az úgynevezett vonatszörf. Először Hamburgban tűnt fel e „hobbi”, de már Münchenben is űzik a halálos játékot. Főleg tizenéves fiúk csimpaszkodnak a vonatajtó kapaszkodójába, vagy másznak ki az ablakon, s így vitetik magukat — nem egyszer óránként ISO kilométeres sebességgel, néha csak hajszállal süvítve el oszlopok és vezetékek mellett. Hamburgban már van halálos áldozat, egy 14 éves lány pedig fejével olyan szerencsétlenül súrolt egy oszlopot, hogy azóta is eszméletlen. A müncheni pályaudvari felügyelőség kommandót állított fel a „vonatszörfösök” lefülelésére. hogy nincs is értelme visszatérni a tárgyalóasztalhoz. A Reuter hírügynökség szerint a kudarcot az okozta, hogy a vörös khmerek, akik uralmuk alatt (1975—79) több mint egymillió embert öltek meg, a vietnami csapatkivonások után részt követelnek maguknak a hatalomból. Ettől azonban a Hun Sen vezette phnompeni kormány mereven elzárkózott. A keddi találkozón Norodom Szihanuk és Hun Sen miniszterelnök mellett részt vett Son Sann, a polgári-nacionalista szárny vezére és Khieu Samphan, a vörös khmerek — névleges — vezetője. Roland Dumas francia külügyminiszter, mint a tanácskozás társelnöke, egy órát töltött a tárgyalóteremben. Vietnam egyébként úgy látja, hogy a Párizsban vasárnap kezdődő nemzetközi Kam- bodzsa-konferencia „kiegyensúlyozatlan”, és azt követeli, hogy ezen más országok is vegyenek részt. Ugyanis a konferencia jelenlegi összetételében túlsúlyban vannak azok, akik a kambodzsai ellenzéket támogatják. gulatú találkozón részletes ismertetést adott a magyarországi fejlődés és a reformok történetéről, a gazdaság helyzetéről, és kitért a magyar reformelképzelésekre. A szovjet tudósok nagy érdeklődést tanúsítottak a magyar tapasztalatok, egyebek között a gazdaság és jogalkotás terén történtek iránt. Számos kérdés hangzott el a másfél órás eszmecserén. A beszélgetés végén Anatolij Logunov Nyers Rezsőnek átnyújtotta a Szovjetunió Tudományos Akadémiája alapítójáról. Lomonoszovról elnevezett emlékérmet. Kedden délután Grósz Károly, az MSZMP főtitkára az SZKP KB székházában a központi bizottság apparátusának képviselőivel találkozott. A másfél órás eszmecserén mintegy háromszázan vettek részt: az apparátus munkatársai, osztályvezetői és helyettesei, valamint más vezető párt- tisztségviselők. Grósz Károly bevezetőjében szólt arról, hogy miként az MSZMP érdeklődéssel figyeli a Szovjetunióban történteket, az SZKP törekvéseit, úgy a szovjet emberek körében is fokozódó érdeklődést tapasztalunk hazai dolgaink, az MSZMP tevékenysége iránt. Rövid előadásában áttekintést adott az elmúlt évtizedek eredményeiről, azokról a hibákról, amelyeket az MSZMP az országépítő munka során, a gazdaságban és a társadalompolitikában elkövetett. Vázolta a mai gazdasági és immár politikai-társadalminak is tekinthető válság kialakulásához vezető okokat, majd az MSZMP jelenlegi fő törekvéseiről szólt. Grósz Károly a beszélgetés során számos, a mai magyar folyamatokkal és az MSZMP tevékenységével kapcsolatos kérdésre válaszolt. , Pártküldöttségünk kedden este hazaérkezett. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Lukács János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és Kótai Géza, a Központi Bizottság tagja, a KB nemzetközi pártkapcsolatok osztályának vezetője fogadta. Jelen volt Alekszej Bodrasov, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének ideiglenes ügyvivője. Az NDK-ból Illegális határátlépők A Német Szövetségi Köztársaság azzal számol, hogy az idén 80-100 ezer NDK-állam- polgár települ át az NSZK-ba, az átjutás legális vagy nem legális útját választva. A berlini fal megépítése — 1961 augusztusa — óta az idei évben fogják a legtöbben kérni az NDK-ból, hogy a másik német államban maradhassanak — közölte kedden a Deutschlandfunk rádióállomásnak adott interjúban Walter Pries- nitz, a belnémet kapcsolatok minisztériumának államtitkára. Az illegális határátlépők száma ugrásszerűen megnövekedett. A minisztérium adatai szerint egyedül júniusban az NDK területéről elindulok közül 140-en küzdötték le a határzárat, míg a júniust megelőző öt hónapban összesen 192 volt az illegális határátlépők száma. Júniusban az engedély- lyel átérkező NDK-sok száma elérte a 10 645-öt, ami szintén rekord. A Deutschlandfunk-interjú- ban Priesnitz államtitkár, az elmúlt napok hivatalos megnyilatkozásaihoz hasonlóan, a távozás legális útjának keresésére szólította fel az NDK-pol- gárokat. A törvénytelen utak- tól való elrettentés érveként említette azt, hogy sikertelen szökési kísérlet után egyes NDK-állampolgárok pecséttel az útlevelükben térnek vissza az osztrák—magyar határról az NDK-ba, ami — mint Knoll fogalmazott — esetenként eljárást von maga után odahaza. A nem észt anyanyelvűek sztrájkjaTöbbezres tüntetés Tbilisziben Rendkívül feszült a helyzet Tbilisziben, ahol hétfőn mintegy 18 ezer ember tüntetett az abháziai események miatt. A város központjában harminc egyetemista ülősztrájkot folytat, s hárman közülük éhségsztrájkba kezdtek, követelve Grúzia teljes önállóságát. Továbbra is feszült a helyzet az Abház Autonóm Köztársaság területének nagy részén, noha fegyveres összecsapásokról nem érkezett jelentés. Az ipari üzemek csaknem felében kedden is állt a munka és továbbra is szünetelt, a tömegközlekedés. Szuhumi- ban, a fővárosban azonban fokozatosan normalizálódik a helyzet. Az észt nyelvhasználati törvény felfüggesztését követelve több észt ipari üzemben és gyárban a nem észt anyanyelvű alkalmazottak hétfőn délután beszüntették a munkát. Kedden más üzemek munkásai is csatlakoztak a sztrájkotokhoz. A sztrájkbizottságok által közzétett követelések között — a nyelvtörvény felfüggesztésén túl — az észt legfelsőbb tanács elé terjesztett választási törvénymódosítási tervezet visszavonása is szerepel. Mint ismeretes, az észt nyelvtörvény a helyi nyelv ismeretét teszi ajánlatossá, egyes munkakörökben pedig kötelezővé a köztársaság területén élők számára. Az észtországi orosz anyanyelvűek- nek egész nemzedéke nőtt fel anélkül, hogy a helyi nyelv elsajátítására figyelmet fordított volna. Az új választási törvény elleni felháborodást az váltotta ki, hogy a tanácsi képviselőktől 15 évi észtországi helyben lakást, a választói kerületben pedig ötévi helyben lakást irányoz elő. Ezzel kizárja a jelölésből az utóbbi évtizedben tömegesen Észtországba betelepülteket. A donyecki szénmedence központi, donyecki területének bányászai kedden reggel felújították a munkát, miután a sztrájkbizottság vezetője, Alekszej Bokarjov visszatért Moszkvából, és értesítette őket: a Nyikolaj Rizskov miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseken a bányászok hétfőn este biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket a szovjet kormány teljesíteni fogja. FBI-ÜGYNÖKÖK ÉS ÚJSÁGÍRÓK FIGYELIK A KÉM MINDEN LÉPÉSÉT George Bush amerikai elnök szerint a múlt héten nyilvánosságra került washingtoni külügyminisztériumi kémügy „nagyon komoly” dolog, de egyelőre nem lehet teljesen felmérni, hogy mekkora károkat okozott az amerikai nemzetbiztonsági érdekeknek. Mint már jelentettük, a múlt hét végért elsőként az ABC amerikai tv-állomás közölte a szenzációs hírt, hogy a washingtoni hatóságok immár jó ideje vizsgálatot folytatnak Felix Blóch, a külügyminisztérium kanadai és európai ügyek osztályának egyik vezetője ellen. Blochot azzal gyanúsítják, hogy egy „idegen hatalom” — azaz a Szovjetunió — javára kémkedett, s az FBI ügynökeinek sikerült is lefényképezniük, amint épp táskát vesz át egy szovjet ügynöktől. A washingtoni külügyminisztérium mindenesetre igyekszik némileg csökkenteni az ügy horderejét. Kormányzati források szerint Washington már az ügy nyilvánosságra kerülése előtt diplomáciai csatornákon figyelmeztette Moszkvát: a két ország kapcsolatai inegsínylenék, ha a szovjetek megpróbálnák kicsempészni az Egyesült Államokból Blochot. Az ötvennégy éves férfi egyébként nincs letartóztatásban, bár minden lépését az FBI ügynökei és egy egész sereg újságíró figyeli. TÚL KICSI AZ OROM AZ ÁLMODOZÁSHOZ A csehszlovák kormány egyik vezető tagja vágyálomnak minősítette az olyan reményt, hogy szocialista országok a tőkés világtól kapott segítség révén érhetnek el felvirágzást. „Puszta vágyálom vagy még annál is rosszabb az olyan remény, hogy a nemzetközi szocializmus a kapitalizmustól kapott segélyekkel vagy közvetlen ajándékokkal érheti el a konszolidációt és a felvirágzást” — hangoztatta Ja- romir Obzina csehszlovák miniszterelnök-helyettes a Rudé Právo pártlap keddi számában. A Reuter emlékeztet arra, hogy Csehszlovákia már annak idején is rendkívül kritikusan fogadta a Bush elnök lengyelországi és magyarországi látogatása alkalmából ígért pénzügyi segélyt. „Nekünk nem kapitalista ajándékokra vagy segélyekre van szükségünk, hanem világbékére, tisztességes árucserére és gazdasági kapcsolatokra a különböző országokkal, függetlenül azok társadalmi rendszerétől” — írta Jaromir Obzina a Rudé Právo hasábjain. ■ Külföldi események — f egy mondatban Az eredeti tervtől eltérően már az új angol hadügyminiszter, Tom King fogadta Dmitrij Jazov hadseregtábornokot, akinek személyében a második világháború óta első ízben látogat szovjet honvédelmi miniszter Nagy-Britanniába. A A korábbinál jóval megosztottabb Európai Parlament élére állt Enrique Baron Crespo, spanyol szocialista képviselő, akit kedden emeltek képviselőtársai a közös piaci országok közvetlenül választott parlamenti elnökévé Strasbourgban. A II. János Pál pápa kedden katolikus püspököt nevezett ki a Szovjetunióba, a Vatikán város és a Moszkva közötti kapcsolatok javulásának újabb jeleként. A Egyhangúlag választották meg az Afrikai Egységszervezet (AESZ) elnökévé a következő évre Hoszni Mubarak egyiptomi elnököt az AESZ hétfőn megkezdődött háromnapos csúcsértekezletén. A ötnapos egyesült államokbeli látogatását befejezve kedden elhagyta Norfolk kikötőjét a szovjet haditengerészet három hajóból álló köteléke. Véletlen katonai balesetek földön és levegőben Csökkenthető a nukleáris kockázat A hír hetek múltán már nem igazán hír. Elvesztette frissességét — aktualitását annál kevésbé. Emlékeztetőül: július elején a Lengyelország területén állomásozó szovjet északi hadseregcsoport egyik repülőegységének MÍG—23-as vadászgépe szokványos gyakorlórepülésre indult. Ami röviddel a start után történt, egyáltalán nem mondható szokványosnak. Feltehetően a hajtómű meghibásodása miatt — még lengyel légtérben — a gép pilótája katapultált, a MÍG—23-as azonban valamiképpen „önállósította magát” és automatikus műszereinek segítségével nyugati irányban folytatta útját. Az NSZK és Hollandia felett nagy magasságban átsuhanva — mintegy 900 kilométert megtéve — Belgiumban zuhant le. Ilyen eset — állítják a szakértők — eddig még sohasem fordult elő; eleinte maguk sem akarták elhinni, hogy egy „fantomgép” így elszabadulhat. Azt persze majd a tüzetes vizsgálat deríti ki, miként következhetett be a baleset. De hát efféle váratlan, véletlen szerencsétlenség fordítva is bármikor előadódhat, vagyis amikor — mondjuk — egy NATO-repülőgép, vagy netán egy rakéta az irányítórendszerek valamilyen „defektje” miatt esetleg kelet felé veszi az útját. Márpedig a korszerű fegyverekkel telezsúfolt Európában — akár az egyik, akár a másik oldalon csússzék hiba a katonai gépezet működésébe — bármilyen „rendkívüli eseménynek” előre ki nem számítható súlyos következményei lehetnek, hiszen adott körülmények között egyik fél sem tudhatja, véletlenségröl van-e szó, avagy valami egészen másról. Egyértelműbben fogalmazva: a nagy sebességű harceszközök korában hallatlanul megnövekszik a kockázat, amennyiben a NATO és a Varsói Szerződés szervezete — megfelelően koordinált információs és hírcsatornákkal — nem áll szoros kapcsolatban egymással az azonnali, késedelem nélküli kölcsönös tájékoztatásra, a félreérthető vagy esetleg szándékosságnak is tűnhető események haladéktalan tisztázására. Mostanában — és ez talán a nyíltabb hírközlésnek köszönhető — egyre gyakrabban szerzünk tudomást katonai balesetekről, atom-tengeralatt- járók „rejtélyes” elsüllyedéséről, rakéták felrobbanásáról, légi incidensekről és így tovább. Még régebben elég sűrűn olvashattunk az Egyesült Államok hadászati csapásmérő erőinél elrendelt „vakriadókról”, amikor a számítógépek téves adatközlésekből eredően „elrendelték” a távolsági bombázók és az interkontinentális, ballisztikus rakéták teljes harckészültségbe helyezését. Előfordult, hogy a riadót csak negyed vagy fél órával később fújták le. De mi történhetett volna akkor, ha — tegyük fel — az elektronikai láncolatban még időben nem veszik észre a hibát, ha nem sikerül visszaparancsolni a levegőbe emelkedő bombázókat? Manapság, amikor rakétanukleáris korunk minden eddiginél bonyolultabb biztonsági kérdéseivel kerül szembe a világ, egyáltalán nem tűnhet szónokinak a kérdés: vajon bármelyik atomhatalom határozott politikai akaratától függetlenül — pusztán valamilyen műszaki-technikai hiba folytán — kirobbanhat-e a háború? Ezzel a roppant veszélytényezővel Moszkvában és Washingtonban egyaránt számot vetettek, ezért is írták alá 1987-ben a kölcsönös nukleáris kockázatok csökkentését célzó központok felállításáról szóló kétoldalú egyezményt, s korszerűsítették a „forródrótot”. De vajon — és erre egyebek között a MÍG—23-as esete még csak nyomatékosan felhívja a figyelmet — nem jött-e el az ideje annak, hogy a két európai katonai szövetség közötti, „válságközpontot” állítsanak fel? Ügy hírlik, o belga kormány e tárgyban javaslatot készül kidolgozni, noha ebben az ügyben nyitott kapukat dönget, hiszen a Szovjetunió már korábban indítványozta ilyen központok megszervezését. Nem olyan régen felmerült az a gondolat, hogy Prága, Berlin és Bonn között is létesítenek „forródrótot”, az ajánlatot azonban akkor az NSZK kormánya elvetette. A jelek szerint azonban most az elzárkózás talán feloldódik és belátható időn belül lehetséges lesz a NATO és a VSZ megálapodása egy európai kockázatcsökkentő rendszer létrehozásáról. Minél előbb kerül sor erre, annál jobb, hiszen nincs semmiféle garanéia arra, hogy a szovjet „fantomgéphez” hasonló baleset bármikor ne következzék be ismét. Ezzel kapcsolatban megdöbbentő igazságot tárt fel Mihail Gorbacsov. A franci» L’Humaniténak adott egyik régebbi interjújában arra figyelmeztetett: „a fegyverrendszerek fejlődése addig is elmehet, hogy a nukleáris fegyverzet már annyira tökéletes lesz, hogy az elhatározásokat teljes egészében számítógépekkel, automatákkal kell meghozni — így az emberi civilizáció a számítógépek, következésképpen a műszaki rendellenességek túsza lesz ...” Ezt a túszszerepet senki nem vállalhatja. Közös és kölcsönös érdek tehát, hogy az európai országok elkerüljék a véletlenből eredhető katasztrófát és ezt a bizonyosságot intézkedésekkel erősítsék meg. Serfőző László
