Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-21 / 170. szám

6 1989. JÚLIUS 21., PÉNTEK StABAB Nyers lekvárok Befőzés, főzés nélkül Ma már nem is kérdezzük, hogy érdemes-e befőzni, hi­szen nyilvánvaló, hogy igen. A konzerv, a gyári befőtt vagy lekvár annyival drágább, mint a házi készítmény, hogy nyil­vánvalóan érdemes otthon gyümölcsöt eltenni. Igen, még azoknak is, akik nem kiskert- tulajdonosck, de az üzleti ár­nál olcsóbban hozzájutnak a szomszédoktól, rokonoktól, vagy barátoktól. S mint isme­retes, létezik a „Szedd ma­gad!” akció is, amit érdemes kihasználni. Az utóbbi időben egyre in­kább terjed a főzés nélküli módszer. Óriási előnye, hogy az így eltett gyümölcs meg­őrzi vitamintartalmának nagy részét és megmarad a gyü­mölcs eredeti zamata is. Emel­lett egy sor munkát megta­karíthatunk, mert fölösleges­sé válik a főzés, szirupkészí­tés. dunsztolás. A nyers kajszibaracklekvár a következőképpen készül. Hozzávalók: tetszés szerinti mennyiségű szép, érett kaj­szibarack, minden kilóhoz 80 dekagramm kristálycukor. A lekvár literéhez képest fél de­ci rum. vagy barackpálinka .és fél mokkáskanál, a gyógyszer- tárakban kapható benzoesa. vas nátrium. A gyümölcsöt alaposan megmossuk, kimagozzuk, majd ledaráljuk. Leöntjük a kimért mennyiségű cukorral, és addig kavarjuk, míg az el­olvad benne. Tiszta, kiíorrá- zott üvegekbe töltjük, kevés levet elkeverünk a rummal, és a tartósítószerrel, majd az üvegekbe beleöntjük a megfe­lelő mennyiséget. Azonnal, légmentesen lezárjuk és lehe­tőleg sötét, hűvös kamrába vagy pincébe rakjuk. Hasonló módszerrel készít­hető még őszibarack- vagy ri- bizlilekvár is. Természetesen ez utóbbit át kell passzírozni, nehogy az apró magvak bele­kerüljenek. Levesek karalábSleves Hozzávalók: 2 fej zsenge karalá­bé, 1 kiskanái reszelt vöröshagy­ma, 1 cleci tejföl, 1 csapott evő­kanál liszt, 1 erölevcskocka, 1 evő­kanál oiaj, só, 1 mokkáskanál pi­rospaprika, 1 késhegynyi örült bors, 1 csokor petrezselyem. A karalábékat meghámozzuk, vé­kony csíkokra metéljük, és hoz­zá vágjuk a zsengébb zöld levele­ket is. Az olajban — a reszelt hagy­mával — fedő alatt körülbelül 15 percig pároljuk. Zsírjára pirítjuk, megszóljuk a liszttel, megpapri­kázzuk, hideg vízzel felengedjük, s ha felforrt, beletesszük az erólc- veskockát, meg a simára kevert tejfölt. Amikor újra felforrt, meg­szórjuk az apróra vágóit petrezse­lyemmel, és azonnnal tálaljuk. KAPORLEVES Hozzávalók: 2 csokor friss kapor. 1 deci tejföl, 3 deka margarin, 1 lapos evőkanál liszt, 1 kiskanál- nyi citromlé, só. A kaprot megmossuk, nagyon apróra vágjak, és a felolvasztott margarinban öt percig, fedő alatt páro'juk. Aztán egy kissé megpi­rítjuk, és a liszttel megszórva, a tűzön egy percig kevergetjük. Vé­gül feleresztjük fél liter vízzel. Megsózzuk, felforraljuk, és meg- tcifölözvc, citromlével ízesítve tá­laljuk. Vízbe ugrók Ráckevén Fürödni jó, de természetesen csak a kijelölt helyeken szabad. Felvételünk a Ráckevei-Duna-ágban készült (Vimola Károly felvétele) Ürgék a forróságban A Kalahári-medencében — Dél-Afrikában — élő ürgék a vackaikat két órával a napkel­te után hagyják el, s a nap első óráiban apró növények és magvak után kutatnak. Ami­kor már nagy a forróság, a farkukat napernyőként maguk fölé emelik, s az általa keltett árnyékban még további két órán át kutatnak táplálék után. Majd négy órára hol a vackukba bújnak — s ott hű- sölnek —, hol rövidebb időre megint kibújnak a felszínre táplálékszerzés végett. Ezután huzamos ideig ismét a felszí­nen tartózkodnak, a „naper- enyőjükkel” maguk fölött. Vé­gül a nap utolsó óráiban ismét leeresztett farokkal keresnek táplálékot. A Kalahári-medence ürgéi­nek életét tanulmányozó kuta­tók megállapították, hogy a farok alkotta ernyő visszatart­ja az állat törzsét érő hősugár­zás tetemes részét. Ám ha az árnyékolás ellenére a hőség eléri a 49 Celsius-fokot, át térnek napjuknak arra a sza­kaszára, amelyet felváltva hol a vackukban, hol a felszínen töltenek el. A farkuk alkotta ernyő ekképpen háromtól hét óráig hosszabbítja meg azt az időt, amely alatt az ürgék táp­lálék után nézhetnek. Fokozolt higiéniát Étel, ital, strand Mit tanácsol egészségünk megőrzése érdekében dr. Bouquet Dezső, a Pest Megyei Köjál igazgatója? — Természetes dolog, hogy olyan élelmiszert, melyről már szemmel látható, szagról érez­hető, hogy nem friss, inkább dobjunk el és ne kísérletez­zünk elfogyasztásával. A hű­tőszekrényt, különösen a mélyhűtőt, szereljük fel hő­mérővel, hiszen már néhány órás áramkihagyás is okozhat olvadást. A fagyasztott, majd felolvadt és újra lefagyott élelmiszer fogyasztása nagyon veszélyes! Ismeretesek előt­tünk olyan lakodalmak, né­hány évvel ezelőtt Mende és Sülysáp volt erről nevezetes, mely után kórházban tért magához az ételmérgezést szenvedett násznép. — Bár elég sok strand van a megyében, az a tapasztalat, hogy hétvégeken a befogadó- képességnek olykor a kétsze­resét is kiteszi a vendégsereg. Higiéniai szempontból ez ter­mészetesen nem kedvező. A bakteriális fertőzés elkerülé­sére erősen klórozzák a vizet, ami szemgyul! adást okozhat, így ajánlatos fürdőzés közben erre is figyelni. Ga. J. I PEST MEGYEI SÉTÁK I Pomáz Hajdan a pomázi határnál a Duna egy folyamöble tóvá ala­kult. A tó fő táplálója az ál­landó Duna-kiöntések voltak, valamint a Pilis-patak, amely Pomáz alatt torkollott a Duná­ba. A vízmosások is növelték a vízmennyiséget, így ez a rész idővel nagy ártérré, mocsárrá vált. Régi okmányokban rögzített adatok nem beszélnek a terü­let múltjáról, de a kutatók fel­tevése szerint Nagy Lajos ki­rály egy Árpád-kori „isten­háza” fölé emeltetett itt temp­lomot. A feltárt maradványok azt tanúsítják, hogy a temp­lomot korának megfelelően fal védte, amely egy várkastély­hoz csatlakozott. A kastély ki­rálynői szálláshely, esetleg va­dászlak lehetett. A feltételezé­sek szerint a birtokosa Aragó­niái Beatrix volt. Találtak itt ugyanis egy. a királynő címe­rét őrző ólommázas edényt, amely arra utal. hogy Mátyás hitvesének birtokában volt a kastély. Az ásatások során fel­tártak egy XII. századi oszlop­főt is, amit a Nemzeti Múzeum régészeti tára őriz. Pomáz a Pilis kapujának számít. Vegyes nemzetiségű község, hiszen élnek itt néme­tek, szerbek és szlovákok is. A letelepedés több hullámban történt. Feltételezhető, hogy már az avarok is jártak erre, míg a szerbek a rigómezei csa­tát követően, 1389 után tele­pedtek le Szentendrén és Po- mázon. A ma is látható történelmi ereklyék közül megemlíthetők a római katolikus templom kertjében a reneszánsz stílusú szentségház és a Klissza-dűlö- ben a XIV. századi vár és templom maradványai. Nagy­kovácsipusztán találhatók a pilisi apátság romjai. A Duna felőli oldalról a kőhegv csodá­latos sziklaorgonái láthatók, tetején a menedékház. melvet egy Czibulka nevű szentendrei gyógyszerész építetett száza­dunk harmincas éveiben. Pomáz Klissza-dűlő domb­ján már a vaskori ember le­telepedett. A Luigi-dvJő római sáncerődöt rejt. Jártak itt a hunok és a honfoglaló magya­rok is, akik Anonymus króni­kájának ide vonatkozó feljegy­zése szerint ezen a tájon te­mették el Árpád vezért. A kö­zépkorból fennmaradt hagyo­mány szerint itt állt Fehér­egyháza is, amelynek közelé­ben található lenne Attila sír­ja. Eizonyítékok őrzik Pomáz XII. századi létét, XVI. száza­di pusztulását, és XVII. szá­zadi újjáéledését. A település a XIX. század végétől mind ismertebbé vált. A természet- kedvelők hada télen-nyáron tömegesen kereste (és keresi) fel, hiszen innen lehet a Pilis fenségesen szép tájait végigba­rangolni és felfedezni. Statisztikai adatok szerint a nagyközség lakóinak száma meghaladja a 11 ezret. A mun­kavállalók 60—70 százaléka va­lamelyik ipari ágazatban te­vékenykedik. Országos jelentő­ségű az itt található Munkate­rápiás Intézet, ahol a munka gyógyító hatását használják fel a rehabilitációban. Az intéz­mény önálló mezőgazdasági ágazattal is rendelkezik, a do­linái és a kiskovácsi almásker­tekben sok beteg talált már gyógyulást. Pomáz napjainkra ismert ki­rándulóközponttá vált, ahon­nan ünnepekkor több ezren vágnak neki a hegyeknek. Wolff Lajos EGYÜTT AZ UTAKON AZ ÚTINFOBM JELENTS A hét vé"én nem végeznek építési munkákat az autópályákon és a nagyobb főutakon. A kirándulóforgalöm ismét a vízpartok és az üdülőterületek felé lesz a legerősebb. A várható kedvező nyárias idő­járás miatt a vasárnapi csúcsforgalom a késő délutáni órákra tehető majd. Szentendrén az Afor-üzemanyagtöltő állomás a hét elejétől éjjel­nappal nyitva tart. Több megyében és több főúton feloldották a lassú járművek ti­lalmát a mezőgazdasági munkák csúcsidőszakára. Így Pest megye útjain is számítani kell a lassabban mozgó és lassabban haladó, oly­kor sárfelhordást okozó mezőgazda sági jármüvekre. A hét végi kedvező időjárás-előrejelzés hatására az országúti ke­rékpáros-forgalom szintén nagyobb lesz majd. Vigyázzanak az utak meliett kerekezőkre. A hét végével mindig megnő a balesetek száma. Kérjük, vigyázza­nak, legyenek türelmesek az utakon. HA „LETÉRDEL” AZ AUTÓ A Ladákra jellemző és ugyancsak indítási zavarokhoz vezető hiba lehet, hogy a szivattyú teleszkópja — a motorház­tető alól odakerült piszoktól — megszorul s emiatt a motor lefullad. Ezt követően az erőforrásokat csak nagy üggyel- bajjal — és teljesen lenyomott gázpedállal (nyitott fojtósze­leppel) — tudjuk életre kelteni. Éppen ezért célszerű gondo­san tisztán tartanunk (csak tiszta benzinben kimosni és nem oeolajozni) ezt a látszatra jelentéktelen, de mégis nagyon fontos alkatrészt. A benzinben lévő szennyeződéstől nemritkán eltömődhet a gyorsítófúvóka is. Különösen azokon a kocsikon visszatérő hiba, amelyek tankjába gyatrán kannából (márpedig nem mindig tiszta kannából!) töltik a benzint. És bizony közlekedésbiztonsági szempontból is felettébb kellemetlen (olyor tragikus is lehet), ha a forgalmi viszonyok által igényelt hirtelen gázadásra a motor éppen ellenkezőleg — vlsszahőköléssel, „lyukkal” — reagál és csak jóval később kap életre. Vagyis ahogy szaknyelven mondani szoktuk: az autó éppen a veszélyhelyzetben (ahelyett, hogy „elrobbanna” onnan) bénán „letérdel” ... KACSA A VIZEN Egy Citroen 2CV típusú gépkocsi „halad” a vízen az évente megrendezésre kerülő kétéltű járművek versenyén a francia tengerpartnál. Az autót egy katamaránra szerelték, hogy a vízen is tudjon „járni” ELSŐSEGÉLYNYÚJTÓ A1C (12.) A koponyát ért ütés a koponya csontjainak törését, vala­mint a koponya üregében elhelyezkedő agyállomány kisebb vagy nagyobb sérülését okozhatja. Agyrázkódás. Az ütés pillanatában a balesetes eszméle­tét veszti, az eszméletlenség néhány perctől 10-15 percig tart­hat. Magához térve a beteg szédül, feje fáj, hányingere van, esetleg hány. Jellegzetes tünet az emlékezészavar. A sérült nem emlékszik a balesetet közvetlenül megelőző időszakra, a baleset körülményeire és eszméletre térés után is percek alatt elfelejti a vele, körülötte történő eseményeket. A sérül­tet le kell ültetni vagy fektetni. Teremtsünk körülötte nyu­galmat és gondoskodjunk gyógyintézetbe szállításáról. Koponyaboltozat-törés. A sérült rendszerint eszméletlen. A hajas fejbőrön — a törés helyének megfelelően — körülírt, tapintható duzzanat keletkezik. Az eszméletét visszanyerő sérült a duzzanat környékén fájdalmat jelez. A koponyatető nyílt törésekor a seben keresztül agyrész is előeshet. Koponyaalapi törés. Eszméletvesztés nélkül is létrejöhet. Jellemző tünetei: szem körüli pápaszemvérömleny, az orr­nyilasokból és a törés oldalának megfelelő fülből agyvízzel kevert szivárgó vérzés. Szivárgó vérzés keletkezhet a hátulsó garatfalon is. Koponyaboltozat, valamint koponyaalap törése­kor az eszméletlen sérültet — légútfelszabadítás után — sta­bil oldalfekvő helyzetbe hozzuk. Eszméletre térés után, kissé emelt fejjel, vízszintesen feküdjék a beteg. Nyílt törés sebét laza kötéssel borítjuk. Előesett agyrészt letörölni tilos! Arckoponyacsont-törés. Az állcsont törését a fogsor alak- változása, fájdalmas, megváltozott vagy lehetetlenné vált szájnyitás és harapás jelzi. Gyakori velejárója néhány fog kitörése. Orrcsonttöréskor az orrgyök duzzadt, tapintásra fáj­dalmas, az orrnyílásból vér szivárog. Alsóállcsont-ficamnál a ficam oldali fül táján kifejezett fájdalom jelentkezik. A sé­rült nem tudja száját becsukni, nem tud beszélni, folyik a nyála. Az alsó állcsont, valamint az orrcsont törését parittya­kötéssel rögzítjük. Ficam helyretételét megkísérelni tilos! Da­rabos állcsonttörésnél a sérültet hasra kell fektetni, homlokát és mellkasát alátámasztjuk. Szájából a vér így kicsurog, a nyelv súlyánál fogva előre esik, és orrán át levegőt tud venni. Balesetmentes közlekedést, jó utat kíván: M. Nagy Péter

Next

/
Thumbnails
Contents