Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-21 / 170. szám

JMEGVEI 1989. JÚLIUS 21., PÉNTEK Jelentős lépés a pluralista demokrácia felé Ki lesz a LEMP első titkára? Mint az tegnap jelentettük, a lengyel nemzetgyűlés (parlament) szerdán Wojciech Jaruzelskit, az eddigi államtanács elnökét, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának első titkárát választotta meg köztársasági elnökké. Ez­zel Lengyelország 4 évtized után visszatért az elnöki rendszerhez, jelentős lépést téve a pluralista demokrácia felé. Egyben lezárult a június 4—18-i választások óta tartó alkotmányos válság, amit az okozott, hogy a LEMP saját koalíciós partnerei­től is csak egy hónapos győzködés után tudott akkora támogatásra vonatkozó ígére­tet kapni, hogy Jaruzelski vállalja a jelölését. Jaruzelski a képviselőház (szejm) és a felsőház (szenátus) együttes ülésén mindössze eggyel kapott több szavazatot a minimálisan szükségesnél. A szavazato­kat a parlament üléstermében, a képviselők és szenátorok jelenlétében, a honatyák gyűrűjében, és az egész gyűlést élőben közvetítő lengyel televízió kamerájától kö­vetve számolták össze. WOJCIECH JARUZELSKI ÉLETRAJZA I mc»9yo«<áfta«ifi»lc i..i ------------------------------------— A tőrbecsalt parancsnokok esete Afganisztán északi határvi­dékére a kormányellenes fegyveresek különösen nagy erőket vontak össze. A cél az, hogy megakadályozzák a Szovjetunióból a kabuli kor­mánynak küldött szállítmá­nyok eljutását az afgán fővá­rosba. A területen mind a hétpárti, pesavari székhelyű ellenzéki szövetség fegyveres csoportjai, mindpedig az im­már tizenkét szervezetet egye­sítő, Teheránban székelő főha­diszállás utasításait teljesítő csapatok tevékenykednek. Ak­cióik sokszor keresztezik egy­mást, s az egyes körzetek el­lenőrzéséért való villongásaik­nak nemegyszer töbh áldo­zata van, mint a kabuli kor­mánycsapatokkal való össze­csapásaiknak. A teheráni köz­pontú szervezetek egyik észa­ki parancsnoka, Ahmad Sah Maszud a többi között ezt a torzsalkodást kárhoztatja azért, hogy nem sikerült ed­dig a mudzsahideknek (a kor­mányellenes fegyvereseknek) egyetlen nagyvárost sem el­foglalniuk, hogy oda helyezzék át jelenleg még pakisztáni területen működő kormányuk Székhelyét. Maszud a napokban össze­hívta mind az iráni, mind a pakisztáni székhelyű ellenzé­ki szövetségek fegyvereseinek több parancsnokát, s megszer­vezte az úgynevezett Észak Tanácsát. Maszud azt nyilat­kozta, hogy ezzel egyeszten- dős erőfeszítéseit siker koro­názta. E szerv megalakítását példának állította az Afga­nisztán többi részén harcoló gerillák vezetői elé. Ha ami északon történt — nyilatkoz­ta — az egész országban si­kerrel járna, akkor megszűn­ne a hatalmi harc az ellenzé­ki erők között és létrejö­hetne az egységes iszlám had­sereg, amely gyorsan bevehet­ne a nagyvárosokat, köztük Kabult is. Kitűnt azonban, hogy Ma­szud korán örült. Amikor e tanácskozásról a parancsnok­sága alá tartozó egységek ve­zetői visszatérőben voltak csapataikhoz, Hekmatiar fegy­veresei, azaz a pesavari szék­helyű mudzsahidek, kelepcét állítottak nekik. Harminc tőr­becsalt parancsnokot kímélet nélkül lemészároltak. . Az ügy nagy port vert fel. Washington is elítélte a pa­rancsnokok lemészárlását. Hekmatiar hívei azzal próbál­tak magyarázkodni, hogy e vezetők megölésével csak „jo­gos bosszút álltak”. Arra hi­vatkoztak, hogy Maszud és alárendelt parancsnokai meg­egyeztek annak idején ideig­lenes tűzszünetben a kivonu­ló szovjet egységekkel, s ezzel '„árulást követtek el”. Valójá­ban — mint hírmagyarázók megjegyzik — a véres ese­mény a mudzsahid vezérek közötti hatalmi harc egyik súlyos epizódja. Helyszíni tu­dósítók rámutatnak, hogy e viszálykodás is akadályozza, hogy a kormányellenes fegy­veresek hatékonyabban ostro­moljanak meg bármilyen af­gán nagyvárost. , így tulajdonképpen fel kel­lett hagyniuk a pakisztáni ha­tárhoz közel eső Dzsálálábád gyors bevételére tett kísérle­tükkel. Most Kandáhár, amely az ország középső részén fek­szik, vált kijelölt célpontjuk­ká. Pakisztánban azonban nem lelkesednek emiatt, mert e nagyváros környékén olyan fegyveresek vannak többség­ben, akik Zahir sah, volt af­gán király visszatérését sze­retnék elérni. Iszlámábádban attól tartanak, hogy ha ez a megoldás kerekedne felül, csökkenne jelenlegi nagy be­folyásuk a mudzsahidokra. Mindenesetre, ha halvány re­ménysugár is, de tény, hogy Iszlámábádban mind többet vetődik fel a mudzsahidok ka­tonai kudracai láttán az, hogy az afgán polgárháború politi­kai rendezésén kellene inkább munkálkodni. Arkus István Jaruzelskit méltatva a Len­gyel Egyesült Munkáspárt frakciójának vezetője, Marian Orzechowski jelentősnek mi­nősítette, hogy Lengyelország több évtized elteltével vissza­tért a parlamenti demokrácia hagyományaihoz. Jaruzelski- ről kijelentette, hogy a köz- megegyezés híve, ő biztosítja az állam stabilitását, működé­sének folyamatosságát, Keleten és Nyugaton egyaránt megkér­dőjelezhetetlen nemzetközi te­kintélynek örvend, a demokra­tikus szocializmus híve. Bronislaw Geremek a Szoli­daritás frakciójának nevében nagyra értékelte magának az elnöki rendszernek a visszaál­lítását. Kifejezte reményét, hogy a 4 év múlva esedékes parlamenti választások már teljesen szabadok lesznek. Saj­nálkozott, hogy az elnökválasz­tás nem szabad, mert a tény­leges döntés a hatalmon levő kormánykoalíció kezében van. Külön is sajnálkozott azon, hogy a kormánykoalíció nem állított több jelöltet. A LEMP-pel szövetséges Egyesült Parasztpárt frakció- vezetője, Aleksandr Bentkows- ki kijelentette, hogy pártja nem támogatja teljes mérték­ben Jaruzelski elnökké vá­lasztását. mert nem mindenki van meggyőződve arról, hogy nehéz helyzetben a hatalom nem folyamodna ismét ahhoz, hogy a parasztok kárára talál­jon megoldást, de ígéretet tett arra, hogy a megválasztott el­nökhöz a parasztpártiak lojá­lisak lesznek. A másik szövetségesnek, a Demokrata Pártnak a nevében Jan Janowski frakcióvezető emlékeztetett arra, hogy a de­mokraták 40 éve sürgették az elnöki rendszer visszaállítását, és reményének adott hangot, hogy a következő elnököt már az egész nép fogja választani. Emlékeztetett arra. hogy a De­mokrata Pártnak fenntartásai voltak Jaruzelski személyével szemben. Minden jel arra mutat, hogy elmarad Todor Zsivkov bolgár elnök és Turgut özal török miniszterelnök július 25—26- ra tervezett bécsi találkozója. A bolgár külügyminiszté­rium szóvivője bejelentette, hogy a török fél elzárkózott attól az előkészítő találkozó­tól, amelyet külügyminiszter­helyettesi szinten tartottak volna július 19-én. A török külügyminisztérium szóvivője egyebek között azzal vádolta Bulgáriát, hogy a találkozó előkészítéséről tájékoztatta egy nyugati nagyhatalom hi­vatalos képviselőit. A bolgár Wojciech Jaruzelski köztár­sasági elnök első beszédében a nemzeti közmegegyezési kormány létrehozását sürget­te, amelyben helyet kíván ad­ni az ellenzéknek is. Ezek szerint Jaruzelski köz- társasági elnökként olyan koalíciós kormányt szeretne, amelyben az ellenzék is helyet foglalna. Jaruzelski ígéretet tett arra, hogy becsületesen fog együttműködni a parla­ment két házával, és minden frakciójával. Hangsúlyozta: azért fog dolgozni, hogy a demokrácia a lengyel fejlődés hajtómo­torja legyen. Hamarosan összeül a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága, hogy döntsön, megmarad-e első tit­kárnak Wojciech Jaruzelski. Jaruzelski már több ízben is utalt arra — hol burkoltab­ban, hol egyértelműbben —, hogy elnökké választása ese­tén lemondana az első titkári posztjáról. 'Az elnöki intéz­mény egész rendszeréből egyébként következik, hogy a köztársasági elnöknek a pár­tok felett kell állnia. A washingtoni Fehér Ház szerdán jókívánságait tolmá­csolta Wojciech Jaruzelski tá­bornoknak Lengyelország el­nökévé való megválasztása alkalmából, és kifejezte remé­A kínai parlament külügyi bizottsága nyilatkozatban uta­sította el csütörtökön az ame­rikai törvényhozó testületnek a távol-keleti országot sújtó gazdasági szankcióit. Az országos népi gyűlés külügyi bizottságának doku­mentuma emlékeztet arra, hogy az amerikai képviselő­szóvivő pedig azt közölte, hogy a török fél rendszeresen in­formálta a tömegtájékoztató eszközöket az ankarai szovjet nagykövet közvetítői tevé­kenységéről. A bolgár külügyminisztériu- mi nyilatkozat leszögezte, hogy a Szovjetunió maximális jó­akaratot tanúsított a bolgár— török párbeszéd elősegítésére és Szófia nagyra értékeli a szovjet közvetítői tevékenysé­get. Hangsúlyozta, hogy Bul­gária kész a feltétel nélküli tárgyalásokra, és felszólította a török vezetést, hogy foglal­jon el hasonló álláspontot. nyét, hogy a kelet-európai or­szágban folytatódik a politi­kai és gazdasági reformfolya­mat. Gratulációját fejezte ki Woiciech Jaruzelskinek Lech Walesa, a Szolidaritás vezető­je is. Gdansk észak-lengyel­országi városból küldött távi­ratában a Nobel-békedíjas politikus kifejezte készségét arra, hogy együttműködjék az ország elnökével a mosta­ni válság leküzdésében, Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a legfelsőbb ta­nács elnöke csütörtökön táv­iratban köszöntötte Wojciech Jaruzelskit abból az alkalom­ból, hogy Lengyelország köz- társasági elnökévé választot­ták. A távirat hangsúlyozza, hogy a Szovjetunióban Len­gyelország kiemelkedő szemé­lyiségeként, a nemzeti meg­egyezés és a szocialista meg­újulás kezdeményezőjeként is­merik és tisztelik Jaruzelskit. Francois Mitterrand francia elnök táviratban fejezte ki jó­kívánságait Wojciech Jaruzels­ki tábornoknak köztársasági elnökké történt megválasztásá­hoz. A demokratizálás és a refor­mok útján tett fontos lépés­ként értékelte Wojciech Jaru­zelski köztársasági elnökké való megválasztását Richard von Weizsäcker nyugatnémet államfő üdvözlő táviratában. ház és a szenátus június 29-én és július 14-én a Kína elleni szankciók valóságos „csomagtervét” fogadta el. A pekingi honatyák ezt a lépést államuk belügyeibe való dur­va beavatkozásnak minősítet­ték, amely súlyosan sérti a kínai nép nemzeti érzéseit. Az április és június között le­zajlott zavargások korántsem a demokrácia és az emberi jogok ügyéért szervezett meg­mozdulások, hanem előre ki­tervelt politikai zavargások voltak, amelyek ellenforradal­mi lázadásba csaptak át. A kínai kormány két hóna­pon keresztül önmérsékletet tanúsított — folytatódik a nyilatkozat, —, de azután ha­tározott intézkedéseket hozott a lázadás leverésére. Ez a lé­pés a dokumentum szerint el­nyerte a kínai nép egészének támogatását. Wojciech Jaruzelski 1923. jú­lius 6-án született Kurówban. A második világháború Len­gyelország keleti felén talál­ta, amely térséget 1939 szep­temberében a Szovjetunióhoz csatoltak. A Szovjetunióban végezte el a gyalogsági felsőis­kolát, és 1943-ban belépett a megszállt lengyel területek la­kóiból és hadifoglyokból szov­jet területen létrehozott len­gyel hadseregbe. Ott volt az 1. sz. lengyel hadsereg összes har­cában, a háború után pedig a lengyelországi illegális fegyve­res csoportok felszámolásában. 1962-ben nemzetvédelmi mi­niszterhelyettes, 1964-ben be­választják a LEMP KB-ba, 1965-ben vezérkari főnök. 1968- ban nemzetvédelmi miniszter. 1980-ban, a munkástiltako­zások kirobbanásával, majd a Szolidaritás szabad szakszer­vezet létrejöttével felszínre ke­rült társadalmi és politikai vál­ság mélyülésével mind gyak­rabban emlegették nevét együtt a párton belüli mérsékelt re­formszárny vezetőivel. 1981 februárjában miniszterelnök lett, megőrizve a nemzetvédel­mi miniszteri posztot. 1981 őszén, amikor a brezsnyevi szovjet vezetőség és a LEMP- en belüli konzervatív szárny nyomására menesztették Sta­nislaw Kania első titkárt, a központi bizottság Jaruzelskit választotta meg a helyébe. Ek­kor miniszterelnök és nemzet- védelmi miniszter is egy sze­mélyben 1981 decemberében Az abházok és grúzok kö­zötti konfliktus nem egyik napról a másikra robbant ki, hanem régóta érlelődött — ír­ja csütörtöki számában a Komszomolszkaja Pravda. A szuhumi véres hétvége előtt már rendszeresek voltak a tüntetések. Egy hete már há­romezres tömeg gyűlt össze a városban. A lövöldözések is rendszeresek voltak már ko­rábban. Az abház népfront a múlt héten kétszer is kérte a hatóságoktól a különleges ál­lapot bevezetését, azonban er­ről csak kedden este született határozat. A városokban és a települé­seken gyakran látni lefüré- szelt csövű puskákkal és gép­fegyverrel felszerelt csoporto­kat. A fegyverek elkobzása­kor az emberek azzal érvel­nek, hogy biztonságuk érde­kében viselnek fegyvert. A konfliktusok megelőzése vé­gett a belügyi csapatok a he­lyi rendőri egységekkel ál­A karagandai A Szovjetunió harmadik legnagyobb szénmedencéjének, a karagandai szénmedencének a bányászai is csatlakoztak csütörtökön a kuznyecki és a donyecki szénmedence bányé­szükségállapotot vezetett be. Jaruzelski 1983-ban átadta a nemzetvédelmi miniszteri tár­cát egyik tábornoktársának. Jaruzelski 1985 őszéig állt a kormány élén, amikorra nagy­jából stabilizálódott a belpo­litikai helyzet. Ekkor lett az államtanács — a most meg­szűnő államfői testület — el­nöke. 1988-ban tárgyalásokat kez­deményezett a szükségállapot idején törvényen kívül helye­zett Szolidaritás vezetőivel, a LEMP vezető testületéiben pe­dig határozottan keresztülvit­te, hogy a LEMP — a szocia­lista országokban elsőként — feladjon hatalmi monopóliu­mából egy demokratikus szo­cializmus érdekében. landóan járöröznek a városok utcáin. A városokban, Szuhumiban, Ocsamcsirában és Gagrá ban továbbra is tömeggyűléseken követelik a Grúziától való el­szakadást. A sztrájkok és az utakon kialakult helyzet miatt akadozik az ellátás. Reggelente hatalmas sorok kígyóznak a kenyérboltok előtt. Az Abház Autonóm Köz­társaság területén lévő üdü­lőhelyeken — többek között Szuhumiban, Gagrában, Pi- cundán — nem fogadnak, sem szovjet, sem pedig külföldi üdülőket. Az abház minisz­tertanács rendelete értelmé­ben az üdülők személyes biz­tonságának védelme a köz­társaságba való beutazások felfüggesztését teszi szüksé­gessé Ugyancsak feszült, robbar- násveszélyes a helyzet Nyu- gat-Grúziában. is sztrájkolnak szaihoz és beszüntették c munkát. A Kazahsztán közép­ső részén levő területi köz­pontok, Aba és Sahtyinszk négy bányájának munkásai a műszakváltáskor nem mentek le a bányába. A sztrájkbizottságok képvi­selői azzal magyarázták a munkabeszüntetést, hogy a tömegtájékoztatási eszközök nem tárták a nyilvánosság elé a bányászok minden követe­lését. Nehezményezték azt is, hogy Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szerdán a legfelsőbb tanácsban nem be­szélt arról, hogy a kuznyecki szénmedence bányászainak megígérteket kiterjesztik a Szovjetunió összes bányavidé­keire, ahol hasonlóan nehéz körülmények között élnek és dolgoznak a bányászok. A TASZSZ hírügynökség beszámol arról, hogy az SZKP területi bizottsága támogatá­sával működő kemerovói saj­tóklubban csütörtökön beje­lentették: a tizenegy sztráj­koló nyugat-szibériai bánya közül kilencben megindult a munka. A hírügynökségi je­lentés szerint ez a helyszínen működő kormánybizottság és a sztrájkbizottságok között szerdán született megállapo­dásnak köszönhető. KÜZDELEM A SARCA ISZAP ELLEN A KÉK ADRIAI-TENGER PARTJÁN Az olasz légierő különleges érzékelőkkel felszerelt repülőgé­pei adatokat gyűjtenek az Adriai-tenger partján megjelent sár­ga iszapról, amely veszélybe sodorta az ez évi tengerparti turistaforgalmat. Az iszaposodást a Po folyóból a tengerbe került foszfát következtében megjelenő algásodás okozta. Amikor a légierő gépei felszálltak, a tengerparti övezet boltjai egy negyedórára bezártak, ezzel is jelezve a kormánynak, hogy tegyen meg mindent a veszély elhárítására. A bárok és diszkók ezrei azt tervezik, hogy csütörtök éjjel — hasonló okokból — lekap­csolják fényeiket. A kormány illetékesei szerint 22 millió dollárba kerül majd a part megtisztítása az iszaptól, de ez csak elenyésző része annak az — egyes becslések szerint — 1,4 milliárd dolláros kárnak, amelyet a jelenség okozott a szállodatulajdonosoknak. Külföldi események — egy mondatban Sedli Klibi, az Arab Liga főtitkára csütörtökön Tunisz­ban Gennagyij Taraszov szovjet külügyminiszter-helyettessel tárgyalt, aki előző este Mihail Gorbacsov üzenetét adta át Jasszer Arafatnak, a PFSZ VB elnökének. A A megszállt arab területeken csütörtökön ismét általános sztrájkot tar­tottak, miközben Izraelben tovább tart a kormányválság s felvetődött a miniszterelnökkel szembehelyezkedő Ariel Sáron menesztésének lehetősége is. A Angola a Nemzetközi Valuta­alap 152. tagállamává vált, miután a szavazó tagországok — az Egyesült Államokon kívül — egyhangúlag az afrikai ál­lam felvétele mellett tették le a voksukat. A A Szovjetunió is megkezdte hivatalos tárgyalásait a Közös Piaccal kereske­delmi és gazdasági együttműködési egyezmény megkötéséről, s az esetleges megállapodás hasonló lesz ahhoz, amilyet Ma­gyarországgal írt alá az EK tavaly szeptemberben, vagy ami­lyenről mostanában tárgyalnak Lengyelországgal is. A Csü­törtökön már második napja a viharos jelenetek csaknem tel­jesen megbénították az indiai szövetségi parlament mindkét házának ülését, ahol az ellenzéki pártok Radzsiv Gandhi miniszterelnök azonnali lemondását követelik, mert bebizo­nyosodott, hogy a kormányt felelősség terheli a svéd Bofors céggel lebonyolított fegyvervásárlási ügyletben elkövetett sza­bálytalanságokért Egyelőre nem lesz bolgár-török csúcstalálkozó A két ország egymást vádolja Peking elutasítja a külföldi „beavatkozást" A gazdasági szankciók ellen Az abház üdülök nem fogadóképesek A konfliktus régóta érlelődött Egy sor bányában már felvették a munkát

Next

/
Thumbnails
Contents