Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-20 / 169. szám

^ßWflp I 1989. JÚLIUS 20., CSÜTÖRTÖK I Hír­I m^yarásaftstslK í»«W!H(wiamm.'!i'! ...................«».a M anagua, tá év után 1 Egy évtizede, hogy a sandi­nista hadsereg bevonult Ma­nagua ba, s az előlük elmene­kült diktátor a floridai Mia­miban keresett menedéket. So­moza rendszerének negyvenöt éve alatt több mint százezer embert gyilkoltak meg, s a tá­vozása után is folytatódó pol­gárháború során ötvenezren vesztették életüket A sandi­nista kormányzat szavazócé­dulákkal is megszerezte eköz­ben a nép döntő többségének támogatását, és kiépíthette azt a rendszert, amely — mint hir­detik — a munkások, a pa­rasztok, a termelők érdekeit védi, vegyes gazdaságon alap­szik, a politikában a pluraliz­must érvényesíti, és külügyei- ben pedig az el nem kötele­zettség a meghatározó. Más kérdés, hogy Washing­ton nem ismerte el szabadnak ezeket a választásokat, annak ellenére, hogy a nicaraguai ellenzék pártjai tetszésük sze­rint indíthattak jelölteket. Az amerikai kormányzat azonban ekkor csupán a „fegyveres megoldás” módozatait kutatta, s nem fukarkodott sem pénz­ügyi segítséggel, sem fegyver- szállítmányokkal a hondurasi ■—nicaraguai határvidéken te­vékenykedő „kontráknak”, aho­gyan a Somoza egykori gár­distáiból szervezett ellenforra­dalmi fegyveres erőket nevez­ték. Így akkori amerikai su- galmazásra az ellenzék radi­kálisabb pártjai bojkottálták a Választásokat. A managuai kormányt azon­ban e tíz év során nem lehe­tett megbuktatni. Bár a súlyos gazdasági nehézségek, az észa­ki és déli határvidékeken ki­alakult hadiállapot akadályoz­ta a sandinisták programjának teljes kibontakoztatását, mégis értek el jelentős eredménye­ket. Sikerült földet o$ztqnfy% q nincstelen parasztoknak, s szö­vetkezetek is alakultak. A tízéves súlyos próbatétéi idő­szaka ellenére, a sandinisták ma is rendkívül népszerűek az országban. Eközben Managua segítségé­re megmozdultak azok az erők, amelyek Latin-Amerikában, de másutt is fellépnek az erősza­kos megoldások ellen. Nyomá­sukra és a nicaraguai kor­mányzat megbékélést hirdető diplomáciájának eredménye­ként, létrejött egy közép-ame­rikai békés rendezési folya­mat. A közép-amerikai államfők megállapodása szerint, a kont­ráknak el kell majd hagyniuk Hondurast, és az az ajánlás, hogy éljenek a managuai kor­mányzat amnesztiájával, s kapcsolódjanak be Nicaragua politikai életébe, miután lete­szik a fegyvert. Csakhogy — mint a londoni rádió szerdai kommentárjában rámutatott — a kontráknak idegen a plu­ralista Nicaragua politikai po­rondja. Bár egyelőre Wa­shington folyósítja számukra az úgynevezett humanitárius segélyt, ez csak részben vigasz számukra, mert a februárra meghirdetett választásokon nem sok keresnivalójuk lehet. Nicaragua népe nem támogat­ja őket — állapította meg a sandinistákkal való elfogult­sággal nem vádolható angol rádió. Ugyanígy a kontráknak — hangzott a megállapítás — semmiféle helyük sem lesz a Választások utáni Nicaraguá­ban. Ugyané értékelés szerint a sandinisták mintegy 60—65 százalékos többségre számít­hatnak, s a jelenleg egymással viszálykodó ellenzéki pártok, még ha csoda folytán, közösen lépnének fel, akkor is kisebb­ségben maradnának. A kontrák számára nem ma rád tehát más, mint a bőm lasztás és ügynökök segítsé­gével káosz teremtése. Akik Washingtonban még mindigaz erőszakos megoldásokat támo­gatják, most arra számítanak, hogy februárig annyira desta­bilizálhatják a sandinista rend­szert, hogy a választást nem lehet a mostani elképzelések szerint megtartani. Árkus István Mihail Gorbacsov felszólalása az SIKP KB tanácskozásán A párt a tekintélyével hasson Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára kedden beszédet mondott az SZKP KB-ban tartott tanácskozá­son, amelyen a párt köztársasági központi bizottságai­nak, a határterületi és területi pártbizottságoknak első titkárai vettek részt. A fórumon — amelyen a PB kez­deményezésére a párt előtt álló időszerű problémákat vi­tatták meg — 26-an szólaltak fel. Döntés született arról, hogy a párttagdíjakból ötszázmillió rubelt utalnak át az állami költségvetésbe, hogy azt a kisnyugdíjasok szociá­lis ellátásának javítására használják fel. Augusztustól megkezdődnek a pártszervezetek beszámoló és vezetőségválasztó gyűlései. Az SZKP következő kongresszu­sán meg kell újítani a párt programját, új szervezeti sza­bályzatot kell elfogadni. Mind­ez nagy előkészítő munkát igé­nyel. Éppen ezért nem indokolt a rendkívüli pártkonferencia összehívása, de az SZKP XXVIII. pártkongresszusának előbbre hozását és jövő ősszel történő megtartását érdemes napirendre tűzni. Gorbacsov emlékeztetett ar­ra, hogy az átalakítás kritikus szakaszát éli, s csak most vált teljesen világossá, milyen sú­lyos válságba került az ország i a nyolcvanas évek elején, s i ebből még mindig nem sikerült i kilábalni. Mi több, egyes terű- : leteken tovább éleződött a ' helyzet. Vonatkozik ez a fo- : gyasztói piac állapotára, az or­szág pénzügyi helyzetére, a i társadalmi igazságosság egyes i problémáira, a nemzetiségi j kapcsolatokra — mutatott rá. Mihail Gorbacsov pártfőtit- i kár, államfő hangsúlyozta, hogy az SZKP-nak vállalnia kell a felelősséget az ország­ban kialakult helyzetért. A pártot érő bírálatok hátterében az áll, hogy az SZKP átalakí­tása jelentősen elmarad a tár­sadalomban zajló folyamatok­tól. Reális a veszély, hogy meg­gyengül az SZKP-nak a tár­sadalomban betöltött szerepe. Nem ,a párt válságáról van szó, hanem az SZKP korábbi szerepének, elavult munka- módszereinek és munkastílusá­nak válságáról — hangsúlyoz­ta Gorbacsov. Gorbacsov a pártnak az új körülmények között betöltött szerepéről szólva hangsúlyoz­ta, hogy egy valóban demok­ratikus társadalomban a veze­tő pártnak kell megtestesítenie a legkövetkezetesebben a de­mokráciát, ehhez azonban a leghatározottabban meg kell szabadulnia a személyi kultusz és a pangás időszakában kelet­kezett torzulásoktól. Ä pártnak politikai eszkö­zökké! kell a tanácsok tevé­kenységére hatnia: legfeljebb a tanácsokban lévő képviselői útján, a meggyőzés erejével, ajánlásokkal és demokratikus egyeztetéssel befolyásolhatja a döntéseket. A küszöbönálló köztársasági si programra van szükség — jelentette ki Gorbacsov. A párt ideológiai-elmélet munkájával kapcsolatban ki emelte: a párt nem kullogha az események után. Az ideoló giai munka megújítására vai szükség. A dogmatikus szem lélet nem élte túl az átalakí tást. Az SZKP főtitkára különö sen időszerűnek tartotta beszé dében a párt egységének és é pártiegyelemnek a kérdését Fontos, hogy a párt ne utasi fásokkal, rendeletekkel, hanen tekintélyével hasson az embe rekre. Fiatalítani kell a párt vezetést, a pártnak maga köré kell gyűjtenie az alkotó értel­miséget — mondotta. Szeptemberben az SZKP Központi Bizottságának ülése elé viszik a párt nemzetiségi kérdésekkel kapcsolatos plat­formját. A dokumentum lénye­gében már készen van, a na­pokban a köztársasági, megyei, területi és járási pártszerve­zetek központi bizottságai kéz­hez is kapják. Mihail Gorbacsov a rendkí­vüli pártértekezlet összehívá­sára tett javaslatról elmond­ta: a XIX. pártkonferencián megfogalmazottak még idősze­rűek. A párt előtt hatalmas munka áll. Szeptemberben ke­rül sor a nemzetiségi kérdé­sekkel foglalkozó plénumra, azt követően összeül a népi küldöttek második kongresszu­sa, márciusban helyhatósági választásokat tartanak. Mind­ezek a politikai intézmény- rendszer átalakításának fon­tos lépései. Lapzártakor érkezett Jaruzelski Lengyelország köztársasági elnöke A lengyel nemzetgyűlés (parlament) szerdán Woj- ciech Jaruzelskit, az eddigi államtanács elnökét, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát választotta meg köz- társasági elnökké. Ezzel Len­gyelország 4 évtized után visz- szatért az elnöki rendszerhez, jelentős lépést téve a plura­lista demokrácia felé. Jaruzelski a képviselőház (szejm) és a felsőház (szená­tus) együttes ülésén mindösz- sze eggyel kapott több szava­zatot a minimálisan szüksé­gesnél. 531 érvényes szavazat­ból 870 volt mellette, 833 el­lene, 34-en tartózkodtak. Öt ellenzéki képviselő, illetve szenátor nem volt hajlandó részt venni az elnökválasztá­son, mivel csak egyetlen je­lölt volt. (A választásról részletes be­számolót és Jaruzelski .élet­rajzát lapunk holnapi számú­ban közöl jük.f és helyi választások kapcsán Gorbacsov rámutatott, hogy a párt nem maradhat semleges a választási harcban. Az átmeneti időszakban a párt feladata, hogy a társada­lom számára tudnmánvosan megalapozott gazdaságpolitikát dolgozzon ki. A pártszerveze­tek minden szintjén átgondolt társadalmi-gazdasági fejleszté­Abháziában továbbra is feszült a helyzet Kijárási tilalom van érvényben Abháziában, a fekete-tenge­ri üdülőkörzetben a rend- fenntartó szervek vigyáznak az üdülőkben és szanatóri­umokban pihenők testi épsé­gére. A négy napja tartó za­vargásoknak nincsenek kül­földi áldozatai — közölte szer­dán a szovjet belügyminiszté­rium. A DONYECKI BÁNYÁSZSZTRÁJKRÓL A nyugat-szibériai és donyecki bányászsztrájk veszélyezteti az átalakítás céljait, és a helyzet súlyosbodásával olyan álla­pot következhet be, amikor ,,el kell gondolkodni azon. hogy milyen intézkedéseket foganatosítsanak az események kézben tartására” — jelentette ki Mihail Gorbacsov pártfőtitkár állam­fő a legfelsőbb tanács szerdai ülésén. Gorbacsov az LT elnökeként tájékoztatta a küldötteket a két bányavidéken folyó sztrájkról. Hangsúlyozta, hogy a helyzet továbbra is rendkívül súlyos. A bányászok követeléseinek egy részét már teljesítették, a sztrájk azonban folytatódik. Annak ellenére, hogy az egyesült sztrájkbizottság a munka felvétel­re szólította fel a dolgozókat, az emberek továbbra is gyűlé­seket tartanak. A felhalmozott problémákat nem lehet egyszer­re megoldani: a bányászok azonban nem hajlandók tovább várni*. A térségből érkező jelentések szerint felhívások hangzanak el, hogy a sztrájkhoz augusztus elsejével csatlakozzanak a vasutasok is. Mihail Gorbacsov közölte, hogy bizonyos szocia- listaellenes elemek megpróbálják a helyzetet a maguk javára fordítani. A pártfőtitkár államfő az ország dolgozóihoz intézett felhívásában felelős magatartást kért. A gazdaság destabilizáló­dása megbéníthatja az egész átalakítási folyamatot — hang­súlyozta. Külföldi események egy mendtafkcan Corazón Aquino, a Fülöp-szigetek elnök asszonya a jövő év tavaszán hivatalos látogatásra a Szovjetunióba utazik — erről állapodott meg Moszkvában a két ország külügyminisz­tere. A Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter szerdán fogadta Jack Matlockot, az Egyesült Államok moszkvai nagy­követét, akivel a Párizsban tartandó nemzetközi Kambodzsa- konferencia előkészítésével kapcsolatos szovjet—amerikai együttműködés néhány kérdését vitatták meg. A Párizsban tárgyalt szerdán Gerhard Stoltenberg nyugatnémet védelmi miniszter, aki ebben a minőségében először találkozott fran­cia kollégájával, Jean-Pierre Chevenement-nal. A A holland kormány 500 ezer guldent (118 ezer dollár) utalt ki a romá­niai menekültek megsegítésére — jelentették be Hágában. A Joachim Hoffmann, az NDK kulturális minisztere felszólítot­ta az országból távozott emigráns írókat, hogy térjenek visz- szá hazájukba, visszatérésük esetén semmiféle szankciót nem indítanak ellenük, folytathatják irodalmi munkásságukat, amelyhez a hatóságok a cenzúrát nem alkalmazzák a koráb­bi időszakra jellemző szigorúsággal. Sem szovjet, sem külföldi turista nem esett áldozatul a grúziai Abház Autonóm Köz társaságban folyó nemzetiségi összecsapásokban — közölték szovjet belügyminisztériumi illetékesek. A rendőrség védi az üdülők és a szanatóriumok biztonságát, óvja mindazok testi épségét, akik a zavargá sok kitörése után Abháziában rekedtek. Az Abház Autonóm Köz társaságban és Grúzia nyuga­ti részében a helyzet tovább ra is rendkívül feszült. Szer dán újabb fegyveres összecsa pások voltak a grúzok és az abházok között. Üjabb tömeg­gyűlések voltak a guripsi ocsamcsirai és a gali járások­ban. több helyen a szónokok fegyveres akciókra bujtogat- tak. A helyi televízióban nyuga­lomra intette a szemben álló feleket Givi Gumbaridze, a Grúz KP KB első titkára és V. F. Kisba, az abház te rületi pártbizottság első titká­ra. Hangsúlyozták, hogy az erőszak nem oldja meg, ha­nem még inkább elmérgesíti a helyzetet. A Grúz KP KB bi­zottsága — abház pártveze­tőkkel együtt — szerdán az autonóm köztársaság lakossá­gának képviselőivel tárgyalt a feszültség enyhítésének éj > konfliktus megoldásának mo dozatairól. Megsokszorozódtak az olyan esetek, amikor egyes állam­polgárokat és a belügyminisz- tér um egyes dolgozóit fegy­ver- és lőszerrablás céljából érik támadások. Abházia fővárosában, Szu- humiban ismeretlen szemé­lyek megtámadtak két sze­mélyvonatot. Csak a szeren­csés véletlenen múlt, hogy a támadásnak nem voltak áldo­zatai. Szuhumiban leállt az ipari üzemek többsége, meg­bénult a közlekedés, zavarok keletkeztek az élelmiszer- és az üzemanyag-ellátásban. Jú­lius 16-tól nem jelennek meg a helyi lapok. Thiimer Gyula a VSZPTT-rőí A belügyekbe való beavatkozás kora lejárt A közvéleményt még min­dig élénken foglalkoztatja a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének leg­utóbbi. bukaresti értekezlete. A megbeszélések részleteiről, a magyar—szovjet felső szin­tű találkozókról, a magyar— román viszony helyzetéről és jövőjéről Thürmer Gyula, az MSZMP főtitkárának külpoli­tikai tanácsadója nyilatkozott az MTI-nek. — ön szólt a PTT bukares­ti tanácskozásának tapaszta- talatairól és a román főváros­ban sorra került kétoldalú megbeszélésekről a Magyaror­szág című hetilap e héten megjelent számában. Kérem, mondja el részletesebben, mi­lyen benyomásokat szereztek a magyar—szovjet megbeszé­léseken. — Bukarestben két ma­gyar—szovjet felső szintű ta­lálkozóra is sor került, ami önmagában is jelzi azt a tö­rekvésünket, hogy erősítsük a két ország együttműködését. Nyers Rezső és Mihail Gorba­csov megbeszélései, illetve a miniszterelnöki tárgyalások megmutatták hogy a szovjet vezetés üdvözli az MSZMP erőfeszítéseit a párt egységé­nek megőrzésére, a szélsősé­gektől, azaz a konzervatív visszarendeződéstől, és a pol­gári rendszer visszaállítására irányuló törekvésektől való elhatárolódásra. Udvözlik azokat a megoldásokat is, amelyek lehetővé teszik a ma­gyar társadalom szocialista megújulását. Szeretném hang­súlyózni: mind a PTT ülésén, mind a magyar—szovjet tár­gyalásokon egyértelműen megfogalmazódott, hogy az zött. A magyar fél az európai érintkezési normáknak meg­felelően kulturáltan, de hatá­rozottan vetette fel, hogy a magyar—román viszony je­lenlegi állását nem ítélhetjük meg kedvezően. Nyers Rezső példaként említette meg, hogy a gazdasági kapcsolatok ugyan jól fejlődnek, de a po­litikai kapcsolataink nem ja­vultak. A magyar fél nem ka­pott választ javaslatára. Vi­szonyunkat terheli a romániai magyarság elleni korlátozó politika is, folytatódik a nem­zetközileg is vitatott telepü­lésrendezés. Ezt természete­sen román belügynek tekint­jük, de nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül, hogy a nemze­tiségi területeken nemzetiségi problémákat is felvet, s így rontja országaink viszonyát is. — Mi a véleménye a mosta­nában széles körben tárgyalt „román katonai fenyegetés­ről”? lejárt. A Szovjetunió nem avatkozik' hazánk' ügyéibe, ugyanakkor kifejtették, hogy Magyarország szocialista fej­lődése összhangban áll a Szovjetunió érdekeivel is. A találkozók is azt jelezték, hogy a magyar vezetés fon­tosnak tartja a politikai kap­csolatok megőrzését, és fej­lesztését az SZKP-val, a sok­rétű együttműködés bővítését a Szovjetunióval. Több be­szélgetésben megfogalmazó­dott az is, hogy pártunk veze­tése elhatárolja magát az utóbbi időben megjelent szov­jetellenes megnyilvánulások­tól. Most sokkal inkább az az érdekünk, hogy a két ország viszonyában megőrizzük a bi­zalmon és a kölcsönös megérté­sen alapuló nyugodt politikai légkört. Enélkül aligha tud­nánk előrelépni olyan alap­vető kérdések megoldásában, mint a kárpátaljai magyarság helyzetének további javítása, vagy — egy másik fontos te­rületről véve a példát — a gazdasági kapcsolataink új alapokra helyezése, beleértve a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok bővítését és a konvertibilis elszámolásra va­ló áttérést is. — Emlékeztetnék arra, hogy mi hangzott el Bukarestben. Az MSZMP elnöke szóvá tet­te, hogy az utóbbi időben a magyarországi demokratizálá­si folyamat ellen politikai propagandakampány folyik Romániában. Nyers Rezső hozzátette, hogy e kampány kertében .,sajnálattal olvas­tunk helyenként bizonyos ka­tonai eszközökre való hivat­kozást is". Szeretném hang­súlyozni. hogy ezzel összefüg­gésben ez, és csak ez hangzott el Bukarestben. Véleményem szerint ez a kifejezés, s ez az értékelés felel meg a tények­nek, és ez van összhangban el- -v.i.> politikánkkal. .Ma * kato­nai, a katonapolitikai tények ismeretében felelősen nem ál­líthatjuk, hogy hazártlc’és’ Ro­mánia viszonyában énnél többről lenne szó. Természe­tesen. ha új tények merülné­nek fel. azokat már mérlegel­nünk kell. de akkor sem lehet célunk a konfrontáció. A poli­tikai kampány zavaró hang­jait ma is szóvá tesszük. de fellépésünk csak tényekre, és nem feltételezésekre épülhet. A tűzzel nem szabad játszani! Ezt jogosan várhatjuk el part­nereinktől. de ebből kell ki­indulni saját politikánk meg­határozásánál is. — Hogyan ítéli me? a ma­gvar— román kapcsolatok jövő­jét? Ebben a szellemben készü­lünk Nyers Rezső és Grósz Károly moszkvai látogatására, amelyre előreláthatóan július végén, augusztus elején kerül sor. A pontos időpont és a program egyeztetése folyik. Amit ma már biztosan tu­dunk. az az, hogy tartalmas eszmecsere várható a szocia­lizmus időszerű kérdéseiről, a magyar—szovjet együttműkö­désről. A programban várha­tóan több újszerű elem is sze­repel. — Bukarestben is kifeje zésre juttattuk, hogy a ma gyár—román viszony rendezé se kívánatos és lehetséges is Ügv gondoljuk, hogy alulrc felfelé építkezve, a ténylege sen feszítő problémákat foko zatosan megoldva előbbr juthatunk kapcsolataink ren dezésében. Ebben a szellem ben készek vagyunk tárgyain is minden szinten Ügy gon dolom. akkor cselekszünk böl csen, ha a problémákat nen hallgatjuk el. de azokat nen élezzük, az együttműködés le hetőségeit keressük, mivel . szembenállás nem alternatíva örülünk, hogy sem a PT' ülésén sem a pártvezetői sokoldalú találkozóién nen került sor magyar—romái konfrontációra. Most. az ara di és a bukaresti csúcstalálko zó után sok függ attól, hog elvi határozottságunkat tud juk-e türelemmel megértés se!, együttműködési készség gél párosítani semmivel sen kevésbé mint ahogyan az partnereinktől elvárjuk. — Milyen szándékokból in­dultak ki a bukaresti 's ma­gyar—román találkozón? — Nyers Rezső és Nicolae Ceausescu nem hivatalos ta­lálkozójára román kezdemé­nyezésre került sor. Szeret­ném aláhúzni, hogy a találko­zó nem jelent szakítást az el­múlt évi aradi találkozón kép­viselt magvar politikával hi­szen mindkét esetben elsősor­ban az a szándék volt a döntő hogy normális viszony jöjjön létre hazánk és Románia kö­— ön. mint külpolitikai ta­nácsadó. nyilatkozataiban p salát véleményét mondja cl. vagy állásfoglalásait előzőién egyezteti a oárt vezetőivel? — Ezúttal saját benyomá­saimat összegeztem, de az in­terjú tényét és az itt érintett alapvető kérdéseket természe­tesen egyeztetni az MSZMP elnökével és főtitkárával Sa­ját véleményemet képviselem, amit a pártunk ooütikáiának ismeretében. s a vezetőkkel folytatott gyakori konzultáció alapján alakítok ki.

Next

/
Thumbnails
Contents