Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-14 / 164. szám
1989. JÚLIUS 14., PÉNTEK Elpályázik a pályázó Megszüntetve a nyilvánvaló igazságtalanságokat Május végén még arról adhattunk számot, hogy a Pest Megyei Tanács újjászervezett művelődési és sportosztályának élére — megalapozott és átfogó pályázata alapján — Novák Istvánt, a korábbi vezetőt újraválasztották. A hírt két-három héttel később egy újabb követte, amelyből megtudhattuk, hogy Novák István szintén egy pályázat eredményeképp elnyerte ugyanezt a tisztséget a Fővárosi Tanácsnál és augusztus 16-án meg is kezdi a munkát az új helyen. A fenti tények ellentmondásos volta szolgáltatta az alkalmat erre a beszélgetésre. 9 Körülbelül azonos időben adta be mindkét jelentkezését. Mi késztette arra, hogy egyidejűleg pályázza meg saját állását és a Fővárosi Tanács hasonló posztját? — Nem azonos időben adtam be a két pályázatot, mintegy három hónap telt el közöttük. A fővárosi meghirdetés csak azután történt, hogy a megyei tanács már kinevezte saját osztályvezetőjét. A budapesti feladatkör az ország fővárosának művelődésirányításában való részvételt jelenti. Mindig nagyon érdekelt Budapest máshoz nem hasonlítható kulturális szerepe. Ez a feladatkör úgy érzem, magasabb követelményeket támaszt velem szemben. • ön több mint egy évtizedet töltött a Pest Megyei Tanács művelődési oszti^yán, érthetően jól ismeri a megye közoktatást, közművelődési gondjait. A fővárosi bajok azonban alapvetően más jellegűek. Hogyan jelentkezik ez a különbség az ön két pályázatában? — Elöljáróban szeretném hangsúlyozni, hgy 25 esztendőt töltöttem a megyében. Ez idő alatt dolgoztam általános iskolában, nevelőotthonban, gimnáziumban és több mint tíz éve vagyok a tanács művelődési osztályán. Megismertem a terület értékeit csakúgy, mint hiányosságait, elmaradottságát. Érzelmileg azonosultam a megyével és a kapcsolatom vele nem időhöz kötött viszony. Ami a pályázatokat illeti, jobban eltérnek egymástól, mint a-két feladatkör. A megye számára készített koncepciómban több a konkrét elem, a határozott fejlesztési elgondolás, felhasználtam benne a kétlépcsős megyei irányítás sok részletét. Ebben a munkában teret kapnak távolabbi tervidőszakban kivitelezhető elképzelések, de a program főbb pontjainak megvalósítása azonnal megkezdhető. A Fővárosi Tanács számára készített pályázatom ezzel szemben inkább koncepcionális jellegű. Azok az elgondolások vannak túlsúlyban, amelyek a közművelődés és közoktatás, valamint az irányítás továbbfejlesztése során az irányokat jelzik. Ez művelődés- politikai jellegű dolgozat — nem konkrét terv. # Szerepet kap-e benne a főváros és a megye kapcsolatának fejlesztése? — Lévén, hogy ez a munka igen tömör és gyakorlatilag a művelődéspolitika és -irányítás elveire szorítkozik, még ez a nagy és fontos téma ugyancsak kimaradt. A kapcsolatok — véleményem szerint — a közelmúltban is jók voltak és bízom abban, hogy az együttműködés a jövőben csak csiszolódik. • Milyen intézkedéseket tett a művelődési osztály mostanában a megyei gondok enyhítéséért- például a pedagógusok igazságosabb bérezésének érdekében? — Pozíciómtól függetlenül, általános érvényűén vallom, hogy a jogos bérigényeket ki kell elégíteni. Arra kell törekedni. hogy a nyilvánvaló iwaz- ságtalanságojvat, a tartós bér- elmaradásokat megszüntessük. Egyébként a legutóbbi kormányintézkedés által előírt béremelés összegét a megyei tanács minden felsőfokú végzettséggel rendelkező és az agglomerációban dolgozó fiatal pedagógusnál 200 forinttal kiegészítette. Ugyanezt tervezzük a megye többi részén dolgozó pályakezdők esetében is. Ezeken túl a Pest Megyei Tanács nagy összegeket fordított a túlórák saját forrásból történő emelésére, a nemzetiségi pedagógusok kiemelt bérezésére vagy a szaktanácsadói pótlékra is. Január 1-jétől a bruttósítás nyomán keletkezett ellentmondások orvoslására szánt mozgóbérre szintén megyei tartalékból kaptak pénzt az iskolák. A megyei tanács 19 millió forinttal járult a pedagógusok letelepítésének támogatásához. Meg kell persze említenem, hogy hasonló intézkedések a fővárosban is történtek. Mindkét tanács törekszik arra, hogy javuljon a pedagógusok általános helyzete. © Biztosítva látja az eddigi fejlődés, az ön munkájának folytatását, az eredmények továbbfejlesztését? — Meggyőződésem szerint az a folyamat, amely Pest megye közoktatásának dinamikus felzárkóztatását, a közművelődési hiányok pótlását, az elmaradás fokozatos felszámolását jelenti, nem állhat meg. A Pest Megyei Tanács és a helyi tanácsok minden eszközzel azon vannak, hogy a közoktatás és a közművelődés fejlesztését elősegítsék. © Az ön utódját szintén pályázat útján választják meg. Van-e elképzelése a személyről, ki fogják kérni az ön véleményét? — Azt nem tudom, hogy megkérdeznek-e. A pályázatról egy választott bizottság meghallgatása után a megyei tanács dönt, Ugyanakkor biztos vagyok abban, hogy több olyan pályázó is lesz, akiről elmondható, hogy komolyan felkészült igazgatási és vezetési tapasztalatokkal, közoktatási és köz- művelődési ismeretekkel rendelkező szakember, és ami nagyon fontos: azonosulni tud a feladattal. Sok az alkalmas jelölt. Kertész György Utcai bohóckodás Szentendrén Gitárkintornások (Erdős! Ágnes felvételei) Szentendre megérinti az embereket. Itt nem lehet kikapcsolni s kívülállóként sétálni. Szentendre magába szív, s minden érzékszervet egyszerre bombáz. Az ódon hangulatú szűk utcák, a macskakövek, a dohos hűvösséget árasztó falak évszázaddal röpítenek vissza az időben, miközben az olasz fagylaltot, pizzát, hamburgert árusító színes boltok kelletik ínycsiklandó áruikat, s mindez nem anakronisztikus. Inkább valószerűtlen, meseszerű. Az utcai zenészek beleillenek a képbe, a város hangulatába. Még akkor is, ha nem a kintorna kurbliját tekerik, hanem gitáron pengetik az ismert gyermekdalokat, vagy a francia hangzású dallamokat, a cipő talpára erősített cintányérral csöngetve az ütemet. A turisták pedig hálásak a varázslatért. Sűrűn koppannak az érmek a kitett kalapba. A Fő tér minden zugába jut egy-egy zenész. Vannak közöttük profik, akik kisebb hangversenyre is vállalkoznak; duóban pedig a Yamaha szintetizátor helyettesíti a dobost és a pengetés hangszert. A zenebona nem idegesíti a helyieket, nem is tiltották ki az utcazenészeket. Kattognak a fényképezőgépek, halk bugással forog a filmfelvevő, a külföldiek megörökítik a „magyar folklórt”. Lehet, hogy az országunkról kialakult általános képbe a csikósok és a halászlé mellé valamikor majd felkerülnek az utcazenészek is. Nem baj, mert a jó hangulat, az utcai bohóckodás turistákat vonz, a zene pedig — még ha néhány akkord falsul sikerül is — nemzetközi nyelv. M. T. KORFORDULÓ Hazai ízek - kiskonyháról Kiút lehet a családi főzőhely A növekvő élelmiszerárak miatt a segítségre szoruló idős emberek közül mind többen igénylik a pénzbeli juttatás helyett — vagy mellett — a szociális étkeztetést. Erről tanúskodik az a felmérés, amit a közelmúltban végeztek a tanácsi szervek. Az új helyzet új feladatok elé állítja az illetékeseket. Nemcsak az e célra szolgáló pénzügyi keretek bővítésére van'szükség, hanem arra is, hogy megteremtsék az újabb főzési lehetőségeket. A hagyományos nagy konyhák ugyanis mind nehezebben birFoglalkozlató - nyugdíjasoknak Munkájuk égtájak felé repül koznak meg a fokozott U adatokkal. A jelenlegi félsz reltség mellett sok helyi már csúcspontjára jutott konyhák kapacitása. Gond jelent az is, hogy hely hi nyában nem tudják az é1 kiszolgálását helyben megi dani. A házhoz szállítást neh zíti, hogy a nagy kiterjedő településeken jelentői íuve költség jelentkezik. Az új megoldások kp: hasznos kezdeményezésn bizonyult a családi fözőhely kialakítása. Ezt a módszert különös ott tudják jól hasznosíts ahol a szociális étkezteti igénylők száma nem halac meg a tizet. Ilyen helyek jól főző háziasszonyok szil sen vállalkoznak arra, ho megfelelő havi fizetés ellei ben a főzőasszony felada ellássák. , A módszer tulajdonképp egyfajta bedolgozói lehető get teremt' számukra, m hiszen munkájukat otth végezhetik. Az étkezést igénylők is s vesen veszik ézL a megold: _ mert a háznál készülő ebéc ízei otthonosabbak, jobt megfelelnek a hagyomán; ízlésnek. Az új megoldás egyel jórészt csak kísérlet. Az i digi tapasztalatok azonban mutatják,' hogy elterjesztő nek jók a lehetőségéi. Éri mes e módszert helyi kézi ményezésekkel gazdagítani. K. Z Az a ráckevei nyugdíjas, aki szorgos munkával egyre-másra parányi fűszerestasakokat csomagol, aligha gondol arra, hogy keze munkájával a magyar idegenforgalom jobb színvonalát segíti. A kis egység- csomagok ugyanis arra szolgálnak. hogy a MALÉV repülőgépein a légikisasszony. ízléses tálalásban helyezhesse az utas elé a villásreggelit. Ezt a szerénynek tűnő, de fontos feladatot azok az emberek végzik, akik a Ráckevén ez év eleje óta működő szociális foglalkoztatóban tevékenykednek. A most már közel másfélszáz — túlnyomórészt nyugdíjas embernek keresetet nyújtó kiskunlacházi szociális foglalkoztató nemcsak öt központi műhelyében ad munkalehetőséget, hanem azokat is ellátja tennivalóval, akik saját otthonukban kívánnak dolgozni. Az egyre szélesebb körű kapcsolatokkal EéAdelkező szociális foglalkoztató munkatársai — háttéripari, tevékenységként — egyebek"közt "alkatrészeket szerelnek össze a Kontakténak, kozmetikai anyagokat töltenek flakonokba a Caolának, más vállalkozásoknak kötszereket csomagolnak, a Magyar Acélárugyárnak pedig elvégzik az exportra kerülő termékek csomagolását. A bedolgozók munkáját köny- nyíti, hogy a házilag elvégezhető különböző feladatokhoz a feldolgozásra szolgáló anyagokat gépkocsival lakásukra szállítják, s ugyanígy gyűjtik össze tőlük az elkészült áruféleségeket. Szükség esetén egyszerűbb eszközöket is a bedolgozók részére rendelkezésre bocsátanak hogy a munkát könnyebben, szaporábban végezhessék. A foglalkoztató az esztendő végéig mintegy 28 millió forint értékű háttéripari munkát kíván elvégezni. A kezdeti lendület azt mutatja, hogy céljaikat sikeresen oldhatják meg. Így a megváltozott munkaképességű embereknek és a nyugdíjasoknak biztos és folyamatos munkalehetőséget, és ezzel együtt keresetet biztosíthatnak. A szociális foglalkoztató vezetői annak érdekében, hogy minél több embernek teremtsenek jövedelemkiegészítő munkát, egyre újabb és újabb profilokkal bővítik tevékenységüket. Budaörsi kezdeményczcs Alapítvány gyorssegélyre Budaörsön a helyi Vöröskereszt és a népfrontbizottság már hosszú ideje nagy gondot fordít a segítségre szoruló idős emberek ellátására. Az évek során visszatérő jó kezdeményezés volt, hogy az e tenként megrendezett, nerr tiségi — sváb — bálok be telét a rászoruló idős em reknek készülő ajándékcsoi gok vásárlására fordítottál Az utóbbi hónapokban rr világosabbá vált, hogy az il alkalmi megoldások már r kieiégítőek. Sok embernek mindenekelőtt a kisnyugd soknak — folyamatos segít: re van szükségük. E tapas latok és megfontolások a! ján született meg az új ke: ményezés jótékonysági pitvány létesítésére. Sárossyné Majoros Pirt a városi népfront titkára zel kapcsolatban eimonai hogy már eddig is több daörsi vállalattal, intézme nyel, társadalmi szervvel ték fel a kapcsolatot az ale vány létrehozása érdeké A kezdeményezés mindé: kedvező visszhangra talált Budakörnyéki Ügyészség n katársai az ügy jelentős felismerve — társadalmi n kában vállalták az alapítvi okirat elkészítését. Tervek szerint a min ötszázezer forinttal induló pitvány összegét kamatoz bankban helyézik el, hogy annak értékét a lehetőség rint ne csak megtartsák, nem esetleg még növeljék Arról is döntöttek, hogy alapítvány kezelésére kur riumot hoznak létre. Mim kor ez dönt majd a pénzös gek felhasználásának mó ról. Az alapszabály aláhé tan hangsúlyozza, hogy a szorulók kérelmére három alatt döntésnék kell szüle Szükségesnek tartják, 1 az alapítványból ne csak részesülhessenek gyorsse? ben, akik ilyen kebelen fordulnak a bizottsághoz, nem a szemérmesen tartó dók is. Ezért felkérték a zeti orvosokat, a szociális dozóhálózat munkatársait, lamint a Vöröskereszt akt táit, hogy minden olyan ( ről, ahol a segítség szüksé ségét tapasztalják, adj; hírt az alapítvány intéz zottságának. Kapunyitás Szigethalmon Alig egy hónapja minden különösebb ünnepség nélkül átadták Szigethalmon, a József Attila utcában az idősek napközi otthonát, ahol húsz öreget gondoznak és látnak el naponta háromszor ízletes étellel. A gondozási központot fejleszteni szeretnék, hogy kisebb gyógykezelésre, orvosi felügyeletre is igénybe vehessék az idősek. Tervezik, hogy alkalmi penzióként is működik majd olyan hajlott korú emberek számára, akiket hozzátartozóik néhány hétre elhelyeznek itt. Képünkön: délelőtti szieszta az árnyas udvarban. (Fotó: Erdösi Ágnes)
