Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-13 / 137. szám

^rtSTtm PEST VILÁG PROLETÁRJAI, EGYI megyei am W *W VillfO EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT PEST MEGYEI LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM, 137. SZÁM Ára: 4.30 forint 1989. JÜNIUS 13., KEDD A pénzügyminiszter a költségvetési reformról A jelenleginél igazságosabb lesz az adózás Az államháztartás tervezett szanálásáról, a költségvetési reform legfontosabb lépései­ről tájékoztatta az újságírókat Békési László pénzügyminisz­ter hétfőn a Pénzügyminiszté­riumban. Elmondotta, hogy az állam- háztartás jelenlegi formájá­ban életképtelennek bizo­nyult, változatlan fenntartása a teljes összeomlással fenye­get. Az idén már ehhez az ál­lapothoz igen közel került a költségvetés. így annak re­formja jövőre elodázhatatlan. A reform alapelve: szakítani kívánnak a költségvetés vo­luntarista gyakorlatával. A jö­vőben nem a kiadásokhoz kí­vánják a bevételeket igazíta­ni. hanem fordítva, a bevéte­lek fogják meghatározni a ki­adásokat. Ez csak úgy érhető el. ha az állam finanszírozási feladatai jelentősen csökken­nek. A következő években ezért tervezik a különböző — termelési, export — támoga­tások radikális visszaszorítá­sát. Jelenleg ezek a támoga­tások 200 milliárd forintos ki­adást jelentenek évente a költ­ségvetésnek. Ezt az összeget 1992-re 100 milliárd forintra kívánják csökkenteni. A költ­ségvetési reform fontos része az új elosztáspolitika, amely alapvetően a munkajövedel­mek részarányának növelésé­re, s a szociális támogatások hányadának csökkentésére he­lyezi a hangsúlyt. Elkerülhe­tetlen az államháztartás teljes szanálása is. A pénzügyi kor­mányzat szerint az államadós­ságok jelentős részét az álla­mi tulajdon reprivatizálásával lehet leépíteni. A kiadások csökkentésével lehetővé válik a bevételek át­alakítása is, s így elsősorban MNB-köivénykibossátás Frankfurtban Kedvező íegadtatás A Magyar Nemzeti Bank képviselői hétfőn Frankfurtban 200 millió nyugatnémet márka összegű kötvénykibocsátási megállapodást írtak alá a Deutsche Genossenschaftsbank frankfurti pénzintézet vezette bankcsoporttal. A csoportnak a szervező bankokon kívül 23 nagy nem­zetközi pénzintézet a tagja. Az MNB által kibocsátott kötvé­nyek évi 8 százalékkal kama­toznak és ellenértékűk a kibo­csátástól számított 8 év múlva fizetendő egy összegben visz- sza. A kötvényt a bankok szé­les körben tudják a piacon el­helyezni, ami azt mutatja, hogy pozitív a reagálás a magyar kötvénykibocsátásra. BSM»®UT1KAS KRÓNIKA Polgári szolgálat. a ma­gyarországi ifjúsági szerveze­tek megítélése szerint a pol­gári szolgálat, melynek beve­zetése mellett állást foglaltak, orvoslást hoz majd sok, ha­zánkért tenni akaró ember lelkiismereti problémájára, ugyanakkor jogalkotó szer­veinknek is nemzetközi tekin­télyt szerez. Ki is mondta? — Mit mondott? Méregdrága tő * Tankönyv in­gyen • Gáztörvény és alkot­mány • Vecsési reformkor ÍÖSSZEállÍTÁSÜKK a 4. GUALON) a vállalkozásokat terhelő adó­szint mérséklése. Jelenleg ez 51,5 százalék, amely három éven belül 10—15 százalék- ponttal csökkenthető. A lakos­sági adók szintje nem fog vál­tozni, de igazságosabb rend­szer alakítható ki. Az adófi­zetők jelenleg jövedelmüknek 32—35 százalékát kénytelenek a költségvetésnek befizetni. A személyi jövedelemadó kor­szerűsítése során szélesíteni kívánják az adózók körét, szűkíteni a preferenciákat, hogy az adókulcsok csökkent­hetők legyenek. Megvizsgálták a családi jö­vedelemadó bevezetésének le­hetőségét is. Ezt a pénzügyi kormányzat nem javasolja a parlamentnek. A jelenleginél lényegesen bonyolultabb rend­szerre kellene áttérni, amely valójában a családok többsé­gének nem lenne előnyösebb, mint a jelenleg alkalmazott személyi jövedelemadó átala­kított, koszerűsített formája. Békési László beszámolt ar­ról is, hogy az általános for­galmi adó rendszernél szintén a kedvezmények szűkítését, s a kulcsok csökkentését terve­zik. Új vámrendszer kidolgo­zása is megkezdődött. Ennek Sörán már figyelembe vészik azokat a változásokat, ame­lyek 1992 után az EGK integ­rációjának előrehaladásával bekövetkeznek. Sor kerül szá­mos adó megszüntetésére is. Ez lesz a sorsa a bérszabályo­zásnál alkalmazott béradónak, a beruházásokat terhelő /el­hal mozódási adónak, a 4 szá­zalékos pótadónak, valamint többfajta termelési adónak, s a különböző járadék jellegű elvonásoknak. Az ebből szár­mazó költségvetési bevétel- kiesés várhatóan eléri a 35 milliárd forintot. Nagy Imre és társai ügyének tárgyalása A Legfelsőbb Bíróság el­nökségi tanácsa a Nagy Imre és társai ellen folytatott bün­tetőügyben a legfőbb ügyész által benyújtott törvényességi óvás tárgyalását július 6-án délelőtt 10 órára tűzte ki. Lukács János hazaérkezett Lukács János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Ellenőrző Bizottsága el­nökének vezetésével június 6—11. között pártküldöttség tartózkodott Kubában. A KEB elnöke az MSZMP képviseletében részt vett a szocialista országok kommu­nista és munkáspártjai párt­szervezési kérdésekkel foglal­kozó titkárainak tanácskozá­sán. Havannában az MSZMP küldöttségével megbeszélése­ket folytatott Jósé Ramón Machado Ventura, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára és Juan Almeida Bosque, a Kubai Kommunista Párt Központi Ellenőrző Bizottságának elnö­ke, a politikai bizottság tag­jai. a ;'.... 1 • elnöke Budapesten Szűrös Mátyásnak, az Or­szággyűlés elnökének meghí­vására hétfőn Budapestre ér­kezett a dán törvényhozás de­legációja Erik Ninn-Hansen parlamenti elnök vezetésével. A vendégeket a repülőtéren Jakab Róbertné, az Ország- gyűlés alelnöke fogadta. Jelen volt Ole Nikolaj Koch, a Dán Királyság budapesti nagykö­vete. Zihonybcn ismét torlódás ma gyszerűbben, de lassan Az utóbbi napokban egyre több hír érkezik arról, hogy ismét nagy zsúfoltság alakult ki a záhonyi vasúti átrakóál­lomáson. Több ezer, árukkal megrakott magyar vagon vesz­tegel, s egyelőre nem vezettek etedményre a szovjet vasutak­kal a tárgyalások. Pedig — ál­lítják a szakemberek — a szál­lítási csúcsra már korábban is lehetett számítani, mert az el­ső féléves határidővel meg­kötött exportszerződéseket rossz szokásuknak megfelelően az utolsó pillanatban igyekez­nek teljesíteni a hazai cégek. Hogyan érinti a Fortét a záho­nyi torlódás? — kérdeztük Pe- terdy Vince igazgatótól. — Mi a szállításainkat vas­úton bonyolítjuk le, most sze­rencsénk van: időben elindí­tottuk a megrendelt árut. Ko­rábban azonban volt példa, hogy a júniusi zsúfoltság mi­att jelentős késéssel érkezett meg küldeményünk a szovjet megrendelőhöz. — Ha a vagon még június 30. után is Záhonyban veszte­gel. könnyen megeshet, köt­bér megfizetését kéri a meg­rendelő. — Ez valóban megtörtén­het, hiszen a KGST-ben ér­vényes szabályok szerint az árunak a szerződésben meg­jelölt határidőig át kell lépnie a határt. Addig az ellenérté­két sem fizetik ki. Így példá­ul egy olyan vevő, aki mond­juk pénzügyi nehézségekkel küszködik, az átrakás miatti többnapos várakozással némi lélegzetvételhez juthat. De fél­reértés ne essék, nem állítom, hogy emiatt van torlódás Zá­honyban. — Nehéz ma a szovjet pia­con boldogulni? — Bár az államközi szerző­déseken kívül most már lehe­tőség van kétoldalú, vállalat- közi megállapodásokra, az a tapasztalatom, hogy a szovjet vállalatok vezetői nem isme­rik eléggé a lehetőségeiket. Arról nem beszélve, hogy to­vábbra is bonyolult és hosz- szadalmas egy-egy üzlet en­gedélyeztetése. — Ezért húzódik a már két esztendeje tervezett vegyes vállalat megalapítása? — Egyebek között ezért is, meg azért, mert a magyar jog­szabályok sem kevésbé bo­nyolultak. Eredetileg az volt a szándékunk, hogy már az idén januárban működik a közösen fenntartott laborunk. Ma úgy látom, ha minden összejön, a jövő héten olyan állapotban lesz a szerződés, hogy az vég­re érvénybe léphet. F. Z. Érik a ropogós cseresznye Bő a termés, hamar megtelik egy-egy vödör a ropogós cse­resznyével. Az ízletes gyümölcs szedését, illetve a felvásár­lását már megkezdték. A termés nagy része exportra kerül, de bőven jut belőle a hazai piacokra is WŐWWWÍNI A Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa második és harmadik közgyűlése állást foglalt a polgári szol­gálat bevezetésével kapcsolatban. % Ünnepélyesen elbúcsúz­tatták a Szombathelyről távozó szovjet katonákat. • Az MSZMP Szabolcs-Szatmár Megyei Bizottsága és a megye párt­tagsága felhívással fordul Magyarország lakosságához. Hang­súlyozzák, hogy a válságból kivezető közös cselekvés érdeké­ben ma legfőbb politikai célnak a nemzeti összefogás meg­teremtését, a szélsőséges indulatok megfékezését tartják. # Az MSZMP VII. kerületi reformköre kinyilvánította vélemé­nyét, hogy a pártkongresszus küldötteinek és a KB tagságának minimum 50 százalékát közvetlenül az alapszervezetek tagsá­ga válassza meg, # Az Országos Műemléki Felügyelőség dol­gozói nyílt levélét intéztek Derzsi András miniszterhez. Til­takoztak a július 1-jei hatállyal kinevezett új főigazgató sze­mélye ellen. Szovjet katonák. Ünnepé­lyesen elbúcsúztatták a város és Vas megye tanácsi vezetői a Szombathelyről távozó szov­jet katonai egységet. Az utol­só szovjet katona és harci jár­mű június 23-án távozik a vasi megyeszékhelyről. A lak­tanyát ekkor a Magyar Nép­hadseregnek adják át. S okat ígérő a határ! Mint tavaly. Akkor azonban a csapadék- hiány keserves vámot sze­dett le a termésből. A bú­za még remekül fizetett, a kukorica azonban már nem. Itt a termésmennyiség 14 százalékkal csökkent. A mai határt látva sem sza­bad tehát előre inni a med­ve bőrére. A reménynek azonban élnie kell. Már csak azért is, mert a leg­utóbbi időben annyian és annyiféleképpen temették a mezőgazdaságot, hogy a laikus már-már azt hihet­te, nem lesz itt semmi a földeken, csak szókóró, frá­zisbogáncs. A feszültségek, a gondok lebecsülése nagy hiba. Nem kisebb azonban az sem, ha a bajok-jajok felsorolása úgy hat, mint a bénító méreg a szervezet­re: cselekvésképtelenné tesz. S ennek a bénító mé­regnek még az is a vesze­delmes hatásai közé tarto­zik, hogy erkölcsileg száz­ezreket sért, megpróbálva elhitetni velük, kemény munkájuknak semmi értel­me nem volt évtizedeken át, amivel és amiért küsz­ködtek, az keveset ér. Kézenfekvő a kérdés: ha ez így állna, akkor mit evett, exportált az ország?! Éveken, évtizedeken át?! Manapság azonban ilyen, kézenfekvő kérdések nem nagyon kerülnek elő a vi­tákban, sokkal inkább te­re nyílik a mindent össze­mosó általánosításoknak, a hangulati elemeknek. Nem MEMÖMY volt híján ezeknek az a fó­rum sem, amelyet az MSZMP városi bizottsága hívott össze, megtárgyalan­dó a párt agrárpolitikai koncepcióját. Érvek és el­lenérvek csatájában a fel­szólalók egyike azzal a szónoki kérdéssel kezdte a mondandóját, vajon tud- ja-e a hazai közvéle­mény ... Amiben benne a felelet, nem tudja! A kül­föld viszont tudja! Tudja például, hogy a nyolcvanas években a kukoricát egy­millió hektárnál nagyobb területen termelő országok között Magyarország a má­sodik helyen áll az Ameri­kai Egyesült Államokat kö­vetően, ami az egy hektár­ra jutó termés mennyiségét illeti. Mindenki más, így a harmadik helyezett Fran­ciaország is mögénk szo­rult. Szégyen-e — tette fel a kérdést a felszólaló — egy ilyen mezőnynek a do­bogós helyezettje lenni? Azt, hogy miről és mi­lyen fokig kellene tudnia a közvéleménynek, nehéz eldönteni. Az ismeret per­sze soha nem ártalmas: reális Ítélkezést segít. A megkérdezettek egyike sem tudott felelni a hírlapíró­nak arra, vajon hazánk az egy lakosra vetített tojás­termelésben a nemzetközi ranglistának melyik részén helyezkedik el. Az elején, a közepén, a végén? A tu­dakozódás alanyai koránt­sem laikusok voltak! S mégis... a tétova találga­tások azt mutatták, a reá­lis kép megalkotásához az hiányzik, ami a legjobban kellene: az ismeret. Ma­gyarország ugyanis az egy lakosra számított tojáster­melésben a világmezőny­nek a második helyét tud­hatja a magáénak. A me­gye minden lakosára az itt megtermelt tojásból 500 darab jut évente, amit már csak azért sem kell restell­ni, mert jobb az országos átlagnál. Annál az átlag­nál, amely a nemzetközi mezőnyben a második he­lyet tartja fenn a szá­munkra. Ha fenntartja ... A gond ugyanis éppen az, s persze, nemcsak a tojást illetően, hanem minden egyéb me­zőgazdasági terméket is értve alatta. Az, hogy a ku­korica-, a tojástermelésben hol állunk — említhetnénk mást is, például a húster­melésben elfoglalt negye­dik helyet, ami szintén nem csekélység —. a mezőnyben hol helyezkedünk el, még nem szavatolja a verseny- képességet. Az adatok azonban tanúk! Igazolják, hogy a legfejlettebb orszá­gok közé tartozunk, azaz mozdulnunk nem a sem­miről kell, hanem éppen ellenkezőleg: a magas szín­vonalról kell tudni még magasabbra jutni. S ez utóbbi egészen más minő­ségét feltételezi a felada­toknak, mintha a szinte semmiről indulnánk! A manapság hirdetett mező­gazdaság-gyógyító recep­tek némelyike ugyanis ezt, a „menjünk vissza a kez­detekhez” okoskodást kí­nálja medicinának a ba­jokra. Ez a medicina téves, mert figyelmen kívül hagy­ja a legfontosabbat: a ter­melés elért színvonalát, az arra alapozott belföldi el­látást és kivitelt. A fele­lősen gondolkodó mező- gazdasági szakemberek kö­zött aligha akad olyan, aki vállalhatónak tartaná a je­lentős visszaeséssel járó át­alakulást, hiszen tudja: nem az átalakulás, hanem a hatásosabb, versenyképe­sebb termelés a cél. L ehetőségeink veszé­lyeztetése az, ha a különböző ideákhoz próbálják meg hozzászab­ni, csonkítani-toldani a mezőgazdaságot az újsüte­tű meg a régi próféták. Ta­lán éppen az a baj, hogy túlságosan sok mindent próbáltak már ki ilyen­olyan receptként a mező- gazdaságon a minden bo­korban megtermő csoda­doktorok, anélkül, hogy egyszer is megkérdezték volna a pácienst: miként viseli?! S ha valaminek, akkor ennek a következ­ménye az, ahol ma a me­zőgazdaság tart: a felhal­mozódott gondokkal kény­szerül birkózni. Mészáros Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents