Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-02 / 128. szám
Reformokkal keretet adni a békés átmenethez (Folytatás az 1. oldalról.) a mintegy 160 milliárd forint összegű állami garancia, a vállalatoknak folyósított forgóalap-juttatások. így a teljes — jórészt ma még terhet ugyan nem jelentő — államháztartási adósság közel 950 milliárd forint. Megteremthető a pénzügyi egyensúly Németh Miklós ezután részletesen foglalkozott az Országgyűlés elé terjesztett „csomagtervvel”. Mint hangsúlyozta: végrehajtásával — beleértve az előterjesztésben jelzett tartalék intézkedéseket is — 1989-re megteremthető egy olyan pénzügyi egyensúly, amely szerkezetében eltér ugyan a tervezettől, de még lehetővé teszi a gazdaság külső és belső finanszírozását. Rámutatott: reméli, hogy az intézkedési csomag elfogadását megkönnyítik azok a korábbitól eltérő elvek és megoldások, amelyekre épül. Ezek közül kiemelte, hogy a „csomagterv” szerény mértékű tel- j esítményösztönző, vállalkozásserkentő megoldásokat is tartalmaz, antiinflációs filozófiára épül, és hogy a kiadások csökkentését, a ' támogatások mérséklését nem lineárisan, hanem differenciáltan, észszerűen szelektálva javasolja végrehajtani. Hangsúlyozta azt is, hogy az intézkedések korlátozó elemei nem érintik az oktatást, a kultúrát, az egészségügyet és a tudományt, és párosul egy szerény, de talán éppen célirányossága miatt hatásában jelentősebb szociálpolitikai „csomaggal”, amelyben a SZOT-tal megállapodtak. A kormány tudatában van annak — folytatta Németh Miklós —, hogy a javasolt intézkedéseknek komoly és várhatóan nagy ellenállást kiváltó következményei vannak, s ez főként az alacsony hatékonyságú exportot lebonyolító vállalatok körében várható. Mindenkinek be kell látnia: a szerkezetváltás nem megy termelőegységek átalakulása, megszűnése nélkül. Ezt az áldozatot akkor is meg kell hozni, ha ezzel nő a munka- nélküliség, emberek, családok ezreinek romlanak átmenetileg az életkörülményéi. E problémák körültekintő szociálpolitikai intézkedésekkel, de mindenekelőtt a vállalkozásokat segítő, új munkahelyek teremtését eredményező lépésekkel enyhíthetök. A kormány kemény magatartásra serkenti a hitelezőket is, hogy a tartósan fizetésképtelen , adósaik ellen indítsák el a felszámolási eljárást. Adótartozás esetén ilyen magatartást fog tanúsítani az adóhatóság is. Várhatóan megindítják a felszámolási eljárást a Duna—Tisza Közi Állami Építőipari Vállalat, Manapság az ember sehonnan sem késhet el, mert elmulasztja a történelmet. Hihetetlenül felgyorsultak az események. De a vasút a régi maradt. Dühöngök a váci állomáson, mert nem jön a vonat. Késik. Negyven percet. Üres a pálya, se oda, se vissza nem megy egyetlen szerelvény. Ha én képviselő lennék, most biztosan interpellálnék. Jól odamondanék a miniszternek. Ők pedig megmagyaráznák. Hogy a vonat tulajdonképpen nem is késett. Csak egy kicsit. Végül kiderülne, hogy én vagyok a hibás. Nem interpellálok. Csak javaslom a miniszternek és a képviselőnek. Kocsi helyett néha járjanak vonaton is. ★ „Nem kis meglepetéssel, de egyben teljes felháborodással olvastam lapjukban, s láttam a televízióban” — írja id. Verőcei Béla verőcemarosi olvasónk, a szerkesztőségünkbe küldött levelében —, hogy Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke, a 29. választókerület országgyűlési képviselője vezette azt a küldöttséget, amely a nagymarosi vízi erőmű felépítése érdekében gyűjtött aláírásokat adta át a Parlamentben. Szerinte, az ország- gyűlési képviselő ebben az ügyben nem az egész választó- kerület, hanem csak a nagya Labor Műszeripari Művek, az Építőanyaggyártó Vállalat, a Budapesti Bőripari Vállalat, a Pest Megyei Építőipari Vállalat, mintegy 8-10 kisszövetkezet és néhány mezőgazdasági termelőszövetkezet esetében. Az intézkedési csomagnak, eltekintve az időközben végrehajtott benzináremeléstől, közvetlen inflációs hatása nincs. Közvetetten természetesen van, azáltal, hogy a vállalatok egy része a csökkenő támogatást minden bizonynyal megkísérli termelői árainak emelésével ellensúlyozni. Ez a hatás azonban lényegesen kisebb lesz, mint ha közvetlenül a fogyasztói támogatások csökkentésének eszközével éltünk volna, mert ma már egyre szélesebb az a terület, ahol a vállalatok áremelési törekvéseit a piac — nem utolsósorban a beinduló importverseny következtében — nem ismeri el. Ma még mód és lehetőség van arra, hogy — bár súlyos áldozatok révén — racionális, elfogadható eszközökkel rendezzük az ország zaklatott pénzügyeit és a reformokat végrehájtva induljunk meg a fejlődés útján — mondotta ezután a kormányfő. — Ehhez azonban gyökeresen szakítanunk kell az elmúlt évtizedben kialakult rossz gazdaságpolitikai reflexekkel. A kitörés iránya világos: vállalkozásélénkítés, piacépítés, a gazdaság szereplői önállóságának és felelősségének növeléFeszült figyelemmel hallgatják megyénk képviselői a miniszterelnök felszólalását Ugyanakkor látnunk kell: a szerkezetváltás önerőből nem hajtható végre, szükség van hozzá nemzetközi együttműködésre, külső források bevonására is. Ez pedig bizalom, belpolitikai stabilitás, kiszámíthatóságunk biztosítása és konkrét, határozott reformlépések megtétele nélkül nem lesz meg. Gyakran felmerül a viták során, hogy a kormány a nemzetközi pénzügyi szervezetek követeléseinek enged, javasolt intézkedései az ország kiszolgáltatottságát tükrözik. Kétségtelen tény: a nemzetközi pénzvilág — benne a Valutaalap és a Világbank — nem finanszíroz túlköltekező államháztartást, nem ad hiteleket fogyasztásra és alacsony hatékonyságú vagy veszteséges tevékenységek támogatására. Ezek a korlátok azonban teljes összhangban vannak saját törekvéseinkkel, tervezett és meghirdetett -céljainkkal. E célok megvalósítása saját, jól felfogott érdekünk. Akkor is mindent meg kellene tennünk teljesítésükért, ha a nemzetközi pénzvilág nem kérné számon rajtunk terveink teljesítését. Ha pedig nem tudjuk megfékezni gazdaságunk külső és belső egyensúlyának romlását, ha feladjuk tervezett céljainkat, elveszíthetjük fizetőképességünket és vele együtt az esélyt arra, hogy belátható időn belül kilábaljunk a mély gazdasági válságból. A vállalkozás számítson erénynek Németh Miklós a továbbiakban - hangoztatta, hogy csak a kiépülő piacgazdaság képes ösztönözni és kikényszeríteni a vállalkozást. A gazdasági stratégia tengelyébe a vállalkozásélénkítést kell állítani! Váljunk a több százezer kis- és középvállalkozók országává! Mint mondotta: ehhez azonban véglegesen - meg kell1 haladni'"néhány, az ötvenes években kialakult és azóta klisévé merevedett ideológiai tabut is. Mindenekelőtt azt, hogy a vállalkozás ne tartozzon az erkölcsileg gyanús kategóriába többé, sőt ellenkezőleg, a vállalkozás önmagában erénynek számítson. Meg kell végre haladni azt a tételt is, hogy a gazdálkodók számára csak a munka erkölcsös, és a kereskedelem erkölcsileg veszélyes, a pénzkölcsönzés pedig kifejezetten tilos. A vállalkozásélénkítés mellett stratégiai dimenzióban vetődik fel a szociálpolitika reformja és a szegénység problémájának kezelése is. Ezt veszi figyelembe már az intézkedési csomagterv is gzzal, hogy a költségvetés egyensúlyát úgy akarja rendbehozni, hogy a lakosság további terhelése minimális legyen. Ez a kormány által tudatosan vállalt kötelezettség. Nem tehetünk mást, mert további életszínvonal-csökkenés a szociális problémák robbanásához vezethet. Meggyőződésem: nem lehet a gazdasági konszolidáció sikeres, ha ilyen súlyos megoldatlan terheket cipel magával hosszabb ideig. Ezért olyan szociális biztonsági hálót akarunk kiépíteni, ami megakadályozza a problémák további elmélyülését, illetve újratermelődését, tehát ha úgy tetszik: megelőzni és nem elfogadni akarjuk a szegénységet. Kulcskérdés a szellemi munka Mint a kormányfő rámutatott: intézkedéscsomagunkban — a SZOT vezetőivel kötött kompromisszum alapján — sajnos csak a problémát enyhítő, a leginkább rászorultak helyzetén némileg javító intézkedésre tellett. De hozzáfűzte azt is: törekszünk arra, hogy ez évben további, a feszültségek enyhítésére irányuló intézkedéseket hozzunk, így például az első osztályos kisdiákok tankönyvellátása ingyenessé tételének feltételein dolgozunk. Ezek kényszerű, tűzoltó jellegű intézkedések, amelyekre a korábbi időszak mulasztásai kényszerítenek bennünket. A probléma hosszú távú megnyugtató megoldása azonban csak attól várható, ha kiépülnek a minimális bér-, a minimális társadalombiztosítási ellátások, az állampolgári garanciák és jogosítványok rendszerei, a reálérték-megőrző automatizmusok, amelyek megakadályozzák, hogy további középrétegek lecsússzanak a szegények szintjére. Mindez a nagy szociálpolitikai rendszerek strukturális megreformálását igényli. Németh Miklós ezután arról beszélt, hogy megnövekszik nemcsak az oktatás szerepe, hanem a kutatásigényes teíb mékek és a termelési értékesítési folyamatok jelentősége is. Stratégiánkban ezért a. társadalompolitikai problémák, a humán szféra problémáinak önálló kezelésével kell a gazdasági teljesítőképesség erősödését megalapozni. Ebben az összefüggésben kulcskérdés a szellemi munka, az értelmiség szerepének felértékelése. A kormányfő hangsúlyozta, hogy valódi demokráciával kell teret nyitni annak, hogy a társadalomban önfejlődés útján végbemehessen az új modellhez tartozó új értékrend kialakítása. Beszélt arról is, hogy meg kell erősíteni a helyi önkormányzatot. A hatalomgyakorlást — mondotta — a központi és a helyi szervek között is meg kell Szavaznak a képviselők osztani. Olyan — politikai értelemben vett — hatalmi decentralizáció szükséges, amelyben a helyi hatalom nem pusztán a központi akarat végrehajtója, hanem mindenben. ami helyi ügynek számít, az önkormányzat a saját jogán, a saját elhatározása szerint a helyi hatalom tényleges gyakorlója. Stratégiai törekvésünk ezért nem egyszerűen egy új tanácstörvény előkészítése. hanem valóságos önkormányzati reform megvalósítása. Újra építeni a bizalmi kötődéseket A mostani helyzetben az éppen csak megkezdődő átmenet rendezett előrehaladását számos tényező veszélyezteti — folytatta Németh Miklós. — Ide sorolom a politikai vezetés és a társadalom közötti feszültségeket, amelyek fókuszában a bizalomhiány áll. A bizalmi tőkét az elmúlt évtizedben a politikai vezetés felélte, és ezért újra kell építeni a bizalmi kötődéseket. De nagy tévedés lenne, ha a hetvenes-nyolcvanas években meglévő, egyre gyengülő bizalmi |lla{?otok restaurálására törekednénk. Ez a korábbi kapcsolat a politika és társadalom között ugyanis konzerváló hatású. A társadalom bízott egy olyan politikában, amely sorozatban hibázott és elmulasztotta a hibák elemzését abból a tételből kiindulva, hogy „az alapvető irányvonal helyes és a hiba a végrehajtásban van”. A politikai felelősség csökkent a bizalmi tőke tudatában, sőt olyan önbizalommal szemlélte az eseményeket, amelyek alapján minden kritikai felvetést elbagatellizált vagy egyszerűen elhallgatott. A fő érve ezekben az esetekben éppen a tömegek bizalma volt. Ezért most nem a bizalom helyreállítása, hanem új alapokon történő kialakítása szükséges. Az új bizalom csak kölcsönös bizalom lehet; nemcsak a társadalomnak kell a politikában bízni, hanem a politikusoknak is az emberekben — jelentette ki a miniszterelnök, majd a határainkon túl élő magyarság helyzetével foglalkozott. Ez. a kormány — mondotta a miniszterelnök — a magyar nemzet érdekeit szem előtt tartva vállalta a hazai és az államhatárokon túl élő magyarságot összekötő tradíciók és értékek ápolását. Támogatta és támogatja a hazai nemzetiségek öntevékenységének kibontakozását, a nemzetiségi lét társadalmi, politikai és kulturális feltételeinek biztosítását. Nemzetközi fórumokhoz is fordulva képviselte és képviseli a magyarság ügyét, benne a Romániában élő magyar nemzetiségét is. A kormány — a lehetőségek szorításában is — megteremtette a Romániából menekülök befogadásának, ellátásának feltételeit. A világ magyarságát megosztó igazságtalan, elavult politikai és ideológiai korlátokon felülemel-' kedve a kormány nyitottsággal fordult az emigráció felé is. «• A menekültek ügye IT'sur- gető igénnyel veti fel az alapvető emberi jogként számon tartott ki- és bevándorlási törvény megoldását. Biztosítanunk kell, hogy az ország területét minden állampolgár szabadon elhagyhassa és oda vissza is térhessen a törvényben meghatározott kötelezettségek betartása mellett. marosiak — véleményét képviseli. Kapott-e erre felhatalmazást választóitól? Balogh László méltatlan választói bizalmára — írja verőcemarosi olvasónk —, s felszólítja a képviselőt, hogy mondjon le. Mit szól ehhez az érintett? A Pest Megyei Tanács elnökének az ülésszak szünetében mutattam meg a levelet. — Verőcei Bélát jól ismerem, számos észrevételét eljuttatta hozzám is. Titkárom kétszer felkereste, megbeszélte vele kifogásait, s arról is érdeklődött, akarja-e, hogy személyesen is találkozzunk. Akkor levélírójuk azt mondta, tökéletesen elégedett. Egyébként választókörzetem községeiben havonta legalább egyszer megfordulok, így hát nem nehéz velem személyesen találkozni. Ami a vízi erőművet, de általában az országos ügyeket illeti, rendszeresen kikérem választóim véleményét, de dönteni természetesen saját lelkiismeretem szerint kell. A vízlépcső ügyében számos fórumot rendeztünk. Verőcei Béla tudomásom szerint ezeken nem vett részt, de legalábbis nem mondott véleményt. A vízlépcsővel kapcsolatban, a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az én meggyőződésem és választóim többségének véleménye megegyezik. Ezt támasztja alá az is, hogy például Nagymaroson és környékén ötven aláíró ellenzi, ötezer helyesli a beruházást. — Tehát nem mond le? — Nem áll szándékomban. ★ Németh Miklós nagy hatást kiváltó parlamenti beszéde sem feledtette a T. Házzal, hogy holnap ismét Nagymaros lesz a terítéken. Tegnapi lapunkban már megírtuk, hogy Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter szintén érdeklődéssel várja a kormányfői jelentést, mert azt maga sem ismeri. A miniszternek természetesen mi is a nagyberuházással kapcsolatban tettünk fel néhány kérdést. — Sokan meglepődtek, hogy a Minisztertanács döntése a beruházás felfüggesztéséről egyhangú volt. Talán ön is átlépett a vízlépcsőt ellenzők táborába? — Szó sincs róla, véleményem nem változott. Bízom a korrekt tényfeltáró munkában, abban, hogy a pártatlan vizsgálat a kormányt, a parlamentet és a közvéleményt a beruházás folytatásáról győzi meg. — Mintha a tények ennek ellentmondanának. A kormányfő nyilatkozataiban már nem két hónapos leállításról, hanem ennél lényegesen tovább tartó vizsgálatokról beszélt. — Bizonyos vagyok abban, hogy július végéig be lehet fejezni ezt a munkát. — Ha meggyőződése ellenére mégis a beruházás végleges leállításáról döntenek, továbbra is vállalja a miniszteri posztot? — A kérdés túl korai. Erről majd július végén kell döntenem. — Az ön személyét és a nagymarosi vízi erőművet ma már együtt emlegeti a közvélemény. A beruházás ellenzői Maróthy László lemondását követelik. — A vízlépcső építéséről természetesen nem én döntöttem. Sőt, mi több, semmi közöm hozzá. Higgye el, sokkal szívesebben foglalkoznék környezetvédelemmel. mint ezzel a ma már elsősorban politikai kérdéssel. De, mert úgy gondolom, hogy hiba lenne egy félig kész, iszonyúan sok pénzt felemésztő nagyberuházást leállítani, meggyőződésem ellenére nem változtatok a véleményemen. A lelkiismeretem tiszta, nyugodtan alszom, aggodalom nélkül várom a jövőt. ★ Meglehet, ez volt Maróthy László utolsó miniszteri interjúja. A hírek szerint független képviselők egy csoportja lemondásra szólította fel, s mert erre nem volt hajlandó, állítólag holnap Kőrös Gábor képviselő a nevükben bizalmatlansági indítványt nyújt be Maróthy László ellen. Azt beszélik a Parlament folyosóján, hogy ez ügyben már konzultáluk is a miniszterelnökkel. Jelezték. hogy a bizalmatlanság nem az egész kormánynak, hanem csak a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszternek szól. Újabb áldozat a közmegegyezés oltárán? Csulák András A történelmi máit értékelésének zavarai Mindennek alapján az egyetemes magyarság nevében fordulhatok minden magyarhoz, és más nemzetiségű barátainkhoz, határainkon, belül és határainkon túl: vegyék észre, hogy a magyar történelem szípadán olyan új nemzeti erő jelentkezik, amely mentes az elmúlt időszak bűneitől, és ugyanakkor szocialista elkötelezettséggel akar demokráciát, társadalmi megújulást. Elszánta magát arra, hogy előre haladjon és természetesen mindenki szabadon — a saját lelkiismeretének parancsai alapján — dönti el, hogy részt vesz-e a munkában. Én mindenesetre azt szeretném, ha ez a feladat az egész világ magyarságát összehozná, és látom azokat a biztató kezdeményezéseket, amelyek ezt a reményemet táplálják. A nemzeti megosztottság veszélyforrásai lehetnek a történelmi múlt értékelésének zavarai, egyoldalúságai is — folytatta Németh Miklós. — Egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy tárgyilagosan szembe kell nézni a múlt fogyatékosságaival, hibáival. Fel kell tárni az okokat, a szükséges következtetéseket le kell vonni, és az okok ismeretében újraértékelhetők a történelmi személyiségek is. Ezen a ponton érzékelek olyan törekvéseket is. amelyek a régi sebeket új sebek ejtésével kívánják begyógyítani. Ennek kellene egyszer véget vetnünk, mert a magyar társadalomban túl sokan hordoznak sérelmeket, h.eges vagy többször felszakadt sebeket. Az igazság feltárása mindig hasszű folyamat, fsv lesz ez most is az 1956. októher 25-án indult népfelkelés és Nagy Imre szerenének ért*k-''ésébpn Bizonyos tények talán már sohasem kerülnek napvilágra. i t
