Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-08 / 133. szám
1989. JÚNIUS 8., CSÜTÖRTÖK 5 Információk a silókból A korszerű mezőgazdasági üzemek modern gépeket, berendezéseket igényelnek. Segítségükre siet a Sasad Tsz budaörsi műszerüzeme, ahol elsősorban mezőgazdasági műszerek készül- neíí' ^“Syik új gyártmányuk az a silóhőmérő-rendszer, amely számítógéppel összekötve állandóan biztos és pontos információkat adhat a hatalmas gabonatárolókban elhelyezett termények hőmérsékletéről, nedvességtartalmáról (Erdősi Agnes felvétele) A műtrágya-felhasználás ellentmondásai Kevesebbet vásárolnak A hazai műtrágyázásra az a jellemző, hogy az elmúlt három-négy évben a korábbi 1.5—1,6 millió tonnáról 1,3—1,4 millióra esett vissza a mezőgazdaság hatóanyag-felhasználása. Az üzemi megrendelések s az eddigi vásárlások az idén további csökkenésre utalnak — hangoztatta Baranyai Ferenc, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium mezőgazda- sági főosztályának vezetője a növény- és talajvédelmi szolgálat budapesti központjában szerdán tartott országos szakmai rendezvényen. A tanácskozáson több mint 2(10 nagyüzemi szakember, a talajvédelmi állomások specialistái és kutatók vettek részt A főosztályvezető elmondotta: a jövőben növelni kellene a műtrágya-felhasználást,, ám legalább ilyen fontos, hogy a kemikáliákat minél hatékonyabb módszerekkel, a legkisebb veszteséggel juttassák el a szántóföldekre. Gyakran szakemberek is azzal vádolják a termelőket, hogy túlságosan sok műtrágyát használnak fel. Ezzel szemben — vélte az osztályvezető — a nemzetközi öszszehasonlítás azt mutatja, hogy a fejlett mezőgazdasággal rendelkező nyugat-európai országokban 1,5—2-ször több műtrágyát szórnak ki hektáronként, mint nálunk, és ennek megfelelően a termés- eredményeik is jobbak. A gazdaságok csökkenő vásárlóereje, a magas hitelkamatok, valamint az 1988 szeptembere óta érvényes, átlagosan 26 százalékos mütrágyaár-eme- lés miatt a felhasználás az idén valószínűleg nem éri el az 1,2 millió tonnát. Ez pedig a 15 évvel ezelőtti szintre való visszaesést jelenti. A helyzet további romlását meg kellene állítani, mert különben a növénytermelés eredményességét veszélyezteti a „spórolás”. Az előbbrelepés egyik lehetősége, hogy növelik a szántóterületek jelenleg 40 százalékán alkalmazott — a szakmai és a környezetvédelmi szempontokból is előnyös — folyékony műtrágyázást. Ám arra is fel kell készülni, hogy a nagyüzemek mellett a közepes méretű gazdaságok is folyamatosan hozzájussanak az ipari eredetű talajerőpótló anyagokhoz. f^l ke szil ' V&löS&Cj Aktuális hírekkel, érdekes eseményekkel jelentkezik a legújabb Keszi Valóság, a du- nakesziek lapja. Néhány az aktuális hírek közül ízelítőnek: kétmillió forintot költenek idén az utak portalanítására, s a cikkből az is kiderül, hogy mely utcák gazdagodnak. A kivágott nyárfák helyére kétezer facsemetét ültet a gödi Dunamenti Tsz. S ami talán legjobban érdekli a dunakeszieket: nem lesz az idén vízhiány, mivel május 19-én átadták a vízellátás javítását szolgáló létesítményt. Örömteli hír, hogy eltörlik a tehót, ha ez év végéig kilencmillió forint befolyik a településfejlesztési hozzájárulásból. Sínen van a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzeme, hirdeti a második oldal címe. Vagy mégsem? Ez kiderül az írásból. Gazdasági témáknál maradva, érdemes megemlíteni azt a tudósítást, amiből megtudhatja az olvasó, hogy az év első felében ötmillió darab hódfarkú cserép várt vevőre a VÁÉV-Bramac dunakeszi telepén. Lehet, hogy nem kelendő a hódfarkú? Épphogy elhagytuk a pedagógusnapot. Ebből az alkalomból a város egykori tanárára, Tsiséh Tamásra emlékezik a lap, bemutat egy ma dolgozó pedagógust, Házi Zoltánná földrajz-történelem szakos tanárt. Az ünnepi könyvhét közepén természetesen érdekes beszélgetéseket közpl a lap olyan írókkal, akik új kiadvánnyal jelennek meg ezekben a napokban. Moldova György Az Abortusz-szigetekkel jelentkezett, Illés György pedig nyolcadik könyvével, a Szerelmes könyvhéttel lepte meg az olvasókat. A Várost építünk sorozatban ezúttal a Varsói utca 7. szám alatti házat mutatja be G. Ladányi Anna. Az épületet Ma- kovecz Imre tervezte, s érdekessége, hogy az organikus építészet jegyében készült lakóházban szerves egységet képeznek a Pilisből hozott ágasfák s a fehérre festett fal. Jó ötlet építkezőknek! S ahogy azt már megszokhatták az érdeklődők, ezúttal is hírekkel, hirdetésekkel, kulturális programajánlattal találkozhatnak a lap utolsó oldalán. mert a jogszabályok megengedik — olyan összegre tarthat igényt a községi tanácstól, amekkorát az fizetni hajlandó. Szigorúan jogi szempontból — ahogy ezt a korábbiakban már kifejtettük — Szigetvári Ferenc álláspontja talán támadhatatlan. Etikailag — s ebben reméljük, olvasóink velünk értenek egyet — az ilyen magatartás számunkra mégsem elfogadható. Annál is inkább, mert ahogy az éppen Molnár István leveléből derül ki: Szigetvári Ferencet új munkáltatója lakásproblémája megoldását segítendő kamatmentes kölcsönben is részesíti. Szigetvári Ferenc az eredeti cikknél is hosszabb terjedelmű levele közlésére, helyreigazításra szólít fel bennünket. Ennek a kérésnek — mert véleményünk szerint szerzőnk egyetlen lényeges ténybeli kérdésben sem állított valótlant — nem teszünk eleget. A volt vb-titkár levelében azt állítja, hogy semmi nem igaz az újságban megjelentekből, ám az alapkérdésre, hogy etikusnak tartja-e a szolgálati lakásból való távozásáért 260 ezer forint lelépést kérni Ta- hitótfalutól — holott a beköltözéskor egy vasat sem fizetett —, nem válaszolt. Pedig Szigetvári Ferenc mint jogászember, tudja, hogy a helyreigazítás lényege a cáfolat pontos közlése. <3 viszont olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyekkel cikkünk nem foglalkozott Az említett írást Lévai Gézóné, Tahitótfalu tanácselnöke igy minősíti: „Vicsotka Mihály újságíró az átnézett ügyiratok alapján és annak ismeretében írta meg a cikket, amely, úgy érzem, hűséggel tárta jel az ügyet.” Mi is így látjuk. Molnár István, a Pest Megyei Tanács V. B. személyzeti és oktatási osztályának vezetője a következőket írja: „A cikkíró Szigetvári Ferenccel sem beszelt, de a »hallgatással« vádolt Pest Megyei Tanács illetékeseit sem próbálta szóra bírni. Az újságírónak nem kötelessége eligazodni a jogban — de ha jogi témáról ír, kötelessége a cikk megjelenése előtt tájékozódni. , Ugyanis megtudhatta volna, hogy a Pest Megyei Tanács jogosulatlan a helyi tanács vb helyett dönteni. Tahitótfalu önkormányzati szervének hatáskörébe tartozik Szigetvári Ferenc volt vb-titkár lakásügye, az is: fizet-e és mennyit Szigetvári Ferencnek, amikor az elhagyja a szolgálati lakást. Hagyja-e magát fejni, vagy vigyáz a község pénzére. Szigetvári Ferenc 260 ezer forintot kért a Tahitótfalui Tanácstól a majdan megüresedő szolgálati lakásért lelépés fejében. A helyi tanács vb ezt nem fogadta el, saját hatáskörében százezer forintot talált méltányosnak és jogszerűnek. Ha tájékozódott volna a cikk szerzője — belátjuk —, nem lett volna olyan »hatásos« az írás csattanója. Időben kiderült volna, hogy a Pest Megyei Tanácson többen is foglalkoztak Szigetvári FeTere Sasion halad az 58-es forgalma Régi temetők után kutatnak Kicsi, mégis jelentős történelem az MO-ás építése. Azok, akik nap mint nap szenvednek a főváros zsúfoltsága miatt, jól tudják, hogy milyen óriási jelentőségű lépés lesz az MO-ás átadása. Eltérített vezetékek Hatalmas földhegyek jelzik a munkálatokat Budapest déli határában. A Székesfehérvár irányába vonaton közlekedő tanúja lehet annak a környezetformáló munkának, amint a behemót erőgépek, dömperek tolják maguk előtt a földet, és simítják el a majdani útfelületet. Ma már jól láthatók a Duna-parti út körvonalai. Ez a szakasz köti ösz- sze a 6-os utat a körgyűrűvel, s biztosítja a kapcsolatot az MO-ás és a budai oldal között. Itt á földmunkák utolsó fázisánál tartanak az építők, s közben folyamatosan végzik az út vonalába eső közművek kiváltását és védelmét. Víz-, gáz-, csartonavezetékeket süllyesztenek lejjebb, nehogy megsérüljenek a munkálatok során. Bár rendkívül látványosan haladnak a budai oldalon a kivitelezők, legizgalmasabb talán az a művelet, amit a Cse- pel-szigeten végeznek. Itt két pont köré összpontosulnak a feladatok: a halásztelki út 15,6- >s szelvényénél és a Csepel—szigetszentmiklósi szakasz 18,5-ös pontjánál. Ez utóbbinál kerül sor a Csepelszigeti csomópont kialakítására, itt kapcsolódhat a sziget forgalma az ország vérkeringésebe. Megállás nélkül jönnek- mennek a környéken a teherautók, szállítják az építéshez szükséges anyagot. S hogy az igyekezet nem hiábavaló, mi sem bizonyítja jobban, mint a nap nap után a földből szinte gomba módra kibújó gerendák, vasbeton elemek. Nemrégiben készültek el a Szigetszentmiklós határában ívelő felüljáró alapjai, s ezekre helyezik az úgynevezett felmenő szerkezetet. Várhatóan az esztendő harmadik negyedében már a kész felüljáróhoz építik a töltést. Tervszerűen haladnak a földmunkálatokkal az építők itt is. Most a földmű befejező részénél tartanak, és a töltés felső rétegébe húznak egy szemcsés burkolatot. Erre kerül majd a pályaszerkezet alapja — remélhetőleg még ebben az évben. Jövőre már üzemel Természetesen itt is komoly feladatot jelentenek a járulékos tennivalók, amik egyáltalán nem látványosak, de elhanyagolásuk több kárt okozna. mint amennyi hasznot az autópálya hajtana. Ilyenek a közműkiváltások, az elektromos vezetékek elterelése. A Csepel—Szigetszentmiklós útvonalon a gázvezeték kiváltása az egyik fontos teendő. A Miklóst ellátó vezeték jelenleg ferde szögben keresztezi a körgyűrű nyomvonalát. Biztonsági szempontból az a helyes, ha derékszögben metszi a két vonal egymást, ezért ezen a szakaszon meg kell változtatni a gázvezeték irányát. Ugyanakkor épül az üzem- mérnökség, ami éppen a húsz kilovoltos elektromos vezeték mostani nyomvonala alatt fekszik. Mivel a távvezeték nem keresztezheti felülről az épületet, el kell téríteni a korábbi nyomvonaltól. Ezt a műveletet is a közeljövőben végzik el a szakemberek. Egyébként maga az üzem- mérnökség építése tűnik a leglátványosabbnak ezen a szakaszon. Már csak azért is, mert október 31-re befejeződik az építése, jövőre pedig ellátja azokat a feladatokat, amik egy autópálya-felügyeletre várnak. Ez a központ irányítja majd az M5-ös autópálya és a 6-os út közötti szakasz fenntartását. Komoly műszaki bázis kap itt helyet; lesz gépjavító, szociális és irodai épületek sora, sőt temperálható garázs is. Az üzem- mérnökség jelentőségére jellemző, hogy az Ml-es és a 6-os út közötti körgyűrűszakasz működtetését is innen végzik az 1995-ös átadás után. A Ráckevei-Duna bal partján, az 51-es úton dolgoznak a kivitelezők. Bár ezt jól tudják azok, akik nap mint nap arra járnak, mivel az 51-es süllyesztése miatt terelőúton halad a forgalom, s ez jócskán meglassítja a közlekedést. A süllyesztés után az út és a HÉV-sínek fölé felüljárót építenek, ami az esztendő végére kész lesz. Közben az 51-es- kerülő szakaszán — az MO-ás üzembe helyezése után ez lesz az 51-es út — a földmunkálatokat végzik. Leszedték a felső humuszréteget a talajról, s így jobb körülmények között dolgozhatnak a Budapesti Történeti Múzeum régészei, akik historikus emlékek után kutatva vizsgálják át a területet. A talaj elszíneződéséből következtetnek arra, hogy merre lehet település vagy temető. Eddig nem találtak semmit, de gyanítják, hogy kell lennie a közelben Árpád-kori vagy vaskori tele- püíésmaradványnak. Talcjfaggatók Több szempontból is hasznos ez a kutatás. Nemcsak azért, mert rábukkanhatnak régi falvak nyomaira, hanem azért is, mert feltérképezhetik a területet, amelyről régészeti nyilvántartás eddig nem készült. Egyébként a kutatásokat a beruházó finanszírozza, s az MO-ás megvalósítására szánt összegből kétmillió forintot utaltak át a régészeknek. Várhatóan a Kis-Dunától a Duna—Tisza-csatornáig húzódó hat kilométeres részt még ebben az esztendőben átvizsgálják. Bár idén jelentős szakaszokkal, létesítményekkel gyarapodik a körgyűrű, mint Lá- posi Tamás, az ÚTIBER helyettes főmérnöke elmondta, nem lesz részátadás, s az utazóközönség csak a teljes körgyűrűt veheti majd birtokba. Fiedler Anna Mária Vállalkozó állatorvosok Önfenntartó állatkórházak Csaknem mindegyik megyei állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomási állatkórház vállalkozásba vételére érkezett már írásos kérelem a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumba. Dr. Glózik András MÉM-fő- osztályvezető az MTI-nek elmondotta: az elsősorban szolgáltató feladatokat ellátó állat- kórházaik, klinikák, egyes részlegeik önfenntartó magánvállalkozásba adhatók, illetve új állatkórházak is létrehozhatók, miniszteri rendelet alapján. Az állatgyógyászati intézményeket szinte megyénként más és más szervezeti formában veszik át helyi vállalkozók. A nagykanizsai állatkórház immár egy állatorvos magánvállalkozásaként működik. Hamarosan pecsét kerül a nyíregyházi állatkórház „magánklinikává” avatásának okiratára. A kórház ezentúl korlátolt felelősségű társaságként tevékenykedik; több mint száz Szaboles-Szat- már megyei állatorvos lesz tagja a kft.-nek. A társaságnak a kórházi épületek, berendezések átadása révén a helyi állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás is tagja. A kaposvári állatkórházat a hatéi November 7. Tsz vette bérbe, eredményes működtetéséért a gazdaság három állatorvosa vállalta a felelősséget; az állami tulajdonban maradó vagyont ebben az esetben is használatba vették a vállalkozók. Kisebb új állatkórházak kialakításának igényét elsősorban fővárosi állatorvosok jelezték a minisztériumnak. Az állategészségügy és az élelmiszer-ellenőrzés hatósági szervezete változatlanul fennmarad, sőt a MÉM a jövőben szigorítja az ellenőrző tevékenységet. Az állatkórházak magán-, illetve társasági kézbe adásával a költségvetést kívánják mentesíteni a kiadások egy részétől, különösen a kedvtelésből, hobbiból tartott állatok gyógyításánál. Az ország állatkórházait érintő átszervezéstől egyébként a legtöbb helyen az eddigi veszteség helyett fokozatosan nyereséget várnak. Az újjáalakuló intézményekben a kezelések nagy részénél a szabadáras formát alkalmazzák, ám saját érdekük, hogy az állattartók számára elfogadható árakat állapítsanak meg, tudva, hogy a konkurenciának esetleg alacsonyabb a díjtétele. Így természetesen a korábban megszokott fölösleges kiadásokat igyekeznek lefaragni. Az önfinanszírozó állatkór. házak gazdáinak — a korábbi gyakorlattól eltérően — érdekük az is, hogy a gyógyászati eszközök, épületek fenntartására és fejlesztésére évről évre elegendőt költsenek, különben munkájukat képtelenek lesznek magas szinten ellátni. Számos jel mutat arra, hogy az állatorvoslásra szerveződő társaságok a gyógyításon kívül a szakterülethez közel eső, egyéb szolgáltatást is felvállalnak. A debreceni állatkórház vállalkozói például az állategészségügyi gyógyszerforgalmazást is megszervezik. TERV A VÉDŐGÁT LEBONTÁSÁRA Vízi modell kísérletek Az Oviber megbízta a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központot és a Vízitervet, hogy indítson olyan modellkísérleteket, amelyekkel megbízhatóan tisztázható, hogy a nagymarosi vízlépcső esetleges végleges abbahagyásakor hogyan kellene a nagymarosi Dunában a munkagödröt védő gátat lebontani. A modellkísérlet sürgős elvégeztetése azért indokolt, mert használható adatokat legalább fél év munkája után lehet csal: nyerni. Most a Vituki szakemberei az 1:75 modellen gyors ütemben megindították a munkát, hogy augusztus végére jelentést tudjanak adui az elkövetkezendő munkákhoz renc lakásügyével. A megyei tanács igazgatási osztálya felhívta figyelmét szolgálatílakás-ügye jogszerű és etikus rendezésére, megoldására és Tahitótfaluban lévő telke visszaadására. Vácott OTP- lakás vevőjéül jelölték ki, s kamatmentes munkáltatói támogatásban részesítették. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy Szigetvári Ferenc mielőbb (legkésőbb 1989 szeptemberében) átadhassa tahitótfalui szolgálati lakását.’* ★ Molnár István leveléből számunkra az is kiderül, hogy Tahitótfalu volt vb-tikára — Lapunk május 29-i számában Jogismeretből jeles, de etikából ... címmel Vicsotka Mihály tollából riport jelent meg. Az írásra Szigetvári Ferenc, a volt tahitótfalui, jelenleg rádi vb-titkár és Molnár István, a Pest Megyei Tanács osztályvezetője is válaszolt. Jogismeretből jeles, de etikából... Válaszoltak az érdekeltek
