Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-06 / 131. szám
1989. JÜNIUS 6., KEDD 5 jfMtr «, ,W.OYi-l] Terhelési próba közben A csővezeték elzárására és szabályozására alkalmas tolózáras csapok készülnek a budaörsi Ipari Szerelvény- és Gépgyár szerelvényáru üzemében. A víz-, gőz-, sav- és lúgálló berendezések 70 százalékát az ÉPTEK vásárolja meg. Képünk az alkatrészek terhelési próbáján készült. (Erdősi Ágnes felvétele) Zöld utat kaptak Bornévváltoztatás Az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács ismét számos új növényfajta állami minősítését javasolta a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszternek. A Mezőgazdasági Minősítő Intézet és a kertészeti szakintézetek előterjesztése alapján várhatóan 56 magyar és 11 külföldi fajta kapja meg a zöld utat a köztermesztésre. Tizenhárom magyar és ugyanennyi külföldi fajta hivatalos termesztési engedélyét azzal vonták vissza: elavultak, már nem felelnek meg a mai követelményeknek. Az új fajták között nagy számban található kukorica, közöttük olyan, amely magyar —amerikai kooperációból „született”. Számos zöldségféle is gyarapítja a termelői választékot. A névsort a MÉM hivatalos közlönyében teszik közzé. Az ismert magyar borfajta, az oportó nevét meg kell változtatni, mivel, mint kiderült, éz a név régóta védett, és a hivatalos portugál szervek kérték a névhasználat visszavonását. Erre döntés született, jelenleg arról van vita, hogy az oportót mire kereszteljék át. Egy javaslat a sok közül: Portugieser (ejtsd: portugizer). Ezt a felvetést a minősítő intézet közölte a Találmányi Hivatallal, ahol vizsgálják, válf-é akadálya a név felvételének, megeshet ugyanis, hogy hasonló elnevezéssel valahol már nyilvántartanak védett növényt vagy éppen borfajtát. Az oportó ügyben várhatóan a bizottság következő ülésén születik döntés. „Megtelt" tábla Ne csak a termelés, a termék is legyen környezetbarát Nyugvóponton n lengyel piac A szentendrei tanácson úgy maradt a lengyel piac gondja, mint Midaszon a szamárfül. Amikor a belvárost ellepték az árusok, a lehetetlen helyzetet az illetékesek úgy próbálták megoldani, hogy a Duna- parton, a Postás strandon alakították ki az új vásárhelyet. Ezzel aztán elszabadult a pokol. A Rózsa kerti lakótelepen élők azonnal követelték a piac áthelyezését. Csak azt nem mondták meg, hová? Ugyanis azt meg kell hagyni, hogy a tanácsiak alaposan körbenéztek a városban, alkalmas földdarabot keresve. Hiába mondta Krajcsovits Istvánná elnökhelyettes, hogy számukra a legegyszerűbb az lett volna, ha bezárják a lengyel piacot. Ám az egyre nehezebb anyagi helyzetbe kerülő lakosság aligha tud meglenni az olcsó áruk nélkül. Végre a bíróság elnöke javasolta: legyen piac a Kőzúzó utcai sportpályán. Kiderült, hogy a szűk Vasúti villasoron, a Tüzép-hez közel lehetetlen a parkolás. No meg a közelben lakók rögtön protestáltak. Kiderült, hogy a piac száműzetését senki nem akarja. Csak azt kívánja, hogy az ő házától legyen messzebb. Mint az a bizonyos szállóige- beli buszmegálló, amely végigvándorolt Érden az Engels utcában, mert mindegyik lakó eltetette a háza elől. A piac ügyében csak megszületett a végleges döntés. A rendőrség nagynehezen vállalta, hogy szerdán és szombaton két embert állít a bejárathoz. Amikor a háromszáz árus elfoglalja a helyét, s úgy látják, hogy a piac megtelt, kiteszik 'á" táblát. A kívülreked- teket pedig elküldik. Megszüntetik az ételárusítást, figyelik a környéket, hogy rendben legyen minden. Amikor pedig június derekán megérkezik a rendőrségre a gyakorló őrs, szerdán és szombaton szakasznyi embert kivezényelnek a piacra. Növekedett az áldozatok száma A környezetvédelem gondjai egyre élesebb vitákat kavarnak a társadalomban, amely a politikai és gazdasági reformokkal egy időben ezen a területen is megújulást követel. A legsürgetőbb tennivalókról dr. Varga Miklós környezetvédelmi és vízgazdálkodási államtitkárt kérdezte az MTI munkatársa. — Hol áll hazánk a környezeti ártalmak, illetve enyhítésük rangsorában? Mi jelenleg és mi távlatilag a súlyos probléma? — Hazánkban a környezet állapota sok szempontból aggasztó* Nehéz ezt globálisan összevetni más országok helyzetével, mert több tucat környezeti terhelést kellene ösz- szehasonlítani. össze lehet vetni Budapest és környékének levegőjét a sziléziai iparvidékével, de az nem nyugtat meg, hogy ot(t a levegő szennyezet- tebb. Ettől még tény marad a februári szmog, a százhalombattai gyerekek kiugróan magas asztmatikus betegsége. Összességében hazánk környezetállapota európai összehasonlítás alapján közepes. Ha ezt összevetjük a közepestől elmaradó gazdasági fejlettségünkkel, akkor a két helyezés egyetértésének okát a gazdasági szerkezetünkben találhatjuk meg: nálunk magas az anyag- és energiafelhasználás és a környezetet terhelő nehézipari ágazatok hatása is jelentős. Ezt bizonyítja, hogy az elmúlt évek gazdasági pangása idején sem csökkent a környezet terhelése, s a szennyeződés növekedett. Ebből a veszélyes helyzetből csak a gazdasági szerkezet átalakításával, a következetes reformmal lehet kimozdulni. Veszteségek Súlyos gondot okoz a talajvizek nitráttartalma, különösen abban a 700—800 faluban, ahol nincs vezetékes ivóvíz. Itt zacskós, palackos ivóvízzel lehet elkerülni a csecsemők veszélyeztetését, ám a gondoskodás ellenére egy évtized alatt sajnos 20-ra emelkedett az áldozatok száma. A környezet- szennyezés anyagi károkat is okoz. Egy 1985-ös számítás sze. rint a légszennyezés okozta betegségek anyagi következménye 4 milliárd jorint, a korróziós károk ennél lényegesen magasabbak. A környezeti ártalmak harmadik megjelenési formája a természeti értékek, a növény- és állatfajok, élőlénytársulások pusztulása. A természetvédelmi területek növekedése ellenére itt is veszteségeket kell elkönyvelni. összességében úgy ítéljük meg, hogy az elmúlt ötéves terv idején nem sikerült a környezet állapotának romlását megállítani, s a mostani ötéves terv is csak a romlási folyamatok fékezését tűzhette ki célul. A három kiemelt környezetvédelmi program a legszennyezettebb levegőjű térségek levegőtisztaságát, a veszélyes hulladékok kezelését és az ivóvízbázisok védelmét szolgálja. Húzóágazatként A koncentráltan jelentkező szennyezések mellett számolnunk kell a szétszórtan, kisebb mennyiségben jelentkező sokféle szennyezőanyaggal, mint például a lakásokban használatos vegyi anyagokkal, az üzemi balesetekkel, mint lehetséges veszélyforrással is. Ezek a gondok a fejlett országokban is csak most kerültek az érdeklődés előterébe. A környezeti elemek közül jelenleg a levegő szennyezettségét tekinthetjük a legsúlyosabb gondnak, de hosszabb távon a talajban és a felszín alatti vizekben fölhalmozódó szennyezés látszik leginkább aggasztónak. — Mit tehet és mit tesz a minisztérium a környezetbarát közfelfogás kialakítására? Másrészt: képes-e a minisztérium gazdasági döntések ökológiai befolyásolására, a termelők ökológiai ösztökélésére? — Ma Magyarországon mélyreható gazdasági-társadalmj megújulás tanúi vagyunk, s ez a íolygmat gazdasági nehézségeink ellenére magában foglalja a környezetvédelmi szempontok felértékelődését is. Éppen ezért szükséges, hogy a környezetvédelmi szempontok fokozott integrálása a gazdasági-társadalmi tervezés minden szintjén váljon a nemzeti kibontakozási program építőelemévé. Az ipar szükségszerű szerkezetátalakítása már önmagában is a környezetorientált gazdaság megteremtését segíti. Meg kell szüntetni azt a helyzetet, amely szerint jelenleg a környezeti elemnek nincs reális értéke. Olyan környezetgazdálkodási formát kell kialakítani, mely képes egyensúlyt teremteni a csoport- és a társadalmi érdek között. Olyan tervezési és döntési folyamatra van szükség, amely lehetővé teszi a környezeti károk megelőzését, az ezt biztosító értékrendszer és érdekviszony érvényre jutását. A természeti erőforrásainkkal való racionális gazdálkodás a struktúraváltás alaptényezője. A gazdasági szerkezetváltás során, a fejlesztés és a visszafejlesztés irányainak kijelölésekor a környezet állapotának változásait, a természeti erőforrások igénybevételének a hatékonyságát is mérlegelni kell. Valószínű, hogy a közeljövőben a környezetvédelemmel A z asszony immár két esztendeje, hogy megvált a gyári kollektívától. Ez pár héttel azelőtt történt, hogy Anita, a kislánya megszületett volna. Akkoriban nyugtalan volt, kicsit talán félt is, hiszen az első. gyermekét várta. Önmagának is nehezen vallotta be, de rettegett a fájdalomtól, meg attól, hogy a születő apróság nem lesz egészséges. Az asszonyok, akikkel együtt dolgozott sok furcsaságot meséltek neki, meg aztán hozzá is eljutottak azok a hírek, amelyek állítólag a városka kórházának szülészetén történtek. Hogy ezekből mi volt igaz és mi nem, azt sohasem fürkészte. A legnehezebb napokban ott volt mellette Jóska, a férje, aki szavak nélkül i6 többet tudott segíteni neki, mint bárki más. Krisztina ezért hálás volt neki. Meg azért is, hogy minden, sóhajtását leste, s jó előre közölte vele: három esztendeig ne is álmodjon arról, hogy dolgozni fog. Aztán egyszercsak megjött Anita. Könnyen, gyorsan, egészségesen. Krisztina élete szinte teljesen megváltozott. Eleinte ügyetlen kismamának bizonyult, hiszen semmiféle tapasztalata sem volt, hogy mit is kell csinálni a gyerekkel. Kapott ugyan tanácsokat, meg a szülészeten is kioktatták erve- arra, de az néha kevésnek bizonyult. Pár hétre volt szüksége ahhoz, hogy mindent megtanuljon, s mindent a saját tapasztalataira építsen. Krisztina kivirult, boldogságban úszott ezekben a hetekben Nem bánt ő semmit, még azt sem, hogy gyakran fél éjszakákat kellett eltöltenie az apróság mellett. Hosz- szú hetek teltek el úgy, hogy alig mozdult ki a családi fészekből. Csak. ha sétálni indult, vagy az orvoshoz kellett vinnie a gyereket. Jóska közben egyre több pluszfeladatot vállalt. Hiányzott a családnak az asszony keresete. Hiszen valamiből a lakásrészleteket, a fenntartási költségeket, meg a gyermeknevelés kiadásait is fedezni kell. Aztán hol van még a napi megélhetéshez a pénz, amely egyre kevesebbet ér az emelkedő árak ellenében. Ismert egy maszek autószerelőt a város szélén, aki rendszeresen ellátta őt munkával. A gyárban ahol lakatosként dolgozott, gyakran vállalt túlórékat, de az nem volt mindig, ö valójában csak az esti és a hét végi maszekolásra építhetett. A szüleire már nem számíthatott, évekkel ezelőtt meghaltak. Krisztina szülei ugyan éltek, de az ország másik végén, csaknem kétszáz kilométerre á lányuktól. Persze pénzt ők sem nagyon tudtak adni, meg aztán Jóska nem volt túlságosan harmonikus kapcsolatban az anyósával, így nem is nagyon ösztönözte Krisztinát, hogy hívja meg az édesanyját hozzájuk. A férfi sokat dolgozott, de fiatal szervezete még többet is bírt volna. Neki elég volt néhány órai alvás ahhoz, hogy teljesen kipihenje magát. Csak Krisztinára maradt kevés ideje. A gyerekkel néha-néha mégcsak eljátszogatott, különösen akkor, amikor Anita rogyadozó lábakkal ugyan, de megtette a szobában az első lépéseket. Jóska ekkor döbbent rá: már egy esztendő száguldott át a feje felett úgy, hogy szinte csak aludni jár haza. Tudta, nincs ez így rendjén, egyedül az vigasztalta, hogy a felesége és a kislánya semmiben sem szenved hiányt. Nem, azt ő sohasem engedné! Azzal ösztökélte magát, hogy később majd minden könnyebb lesz. Krisztinának sem kell örökké odahaza gubbasztania a gyerekkel, elmennek kirándulni, moziba, színházba, esetleg még külföldre is. De most még nem lehet. Krisztina sohasem panaszkodott, így hát Jóska meg volt győződve arról, hogy odahaza minden a legnagyobb rendben van. Pedig az asszony szeretett volna egy kicsit élni. Csak hát mi legyen Anitával? Senki sem volt, akire igazán rá merte volna bízni. Meg aztán Jóska egyre jobban betemette magát munkával, szólni se nagyon tudott neki. Az autószerelő gyakran még annyi időt sem hagyott a férjének, hogy az a vacsoráját megegye. Naponta ott tülkölt kocsijával az ablakuk előtt, hogy megint egy sürgős melója van. amit azonnal meg kell csinálni, mert reggel már jön a tulaj a kész autóért. Hetek, hónapok teltek így el. Beköszöntött a második tavasz is azóta, hogy Anita a világra jött. Gyönyörű, napsütéses délelőtt volt. amikor az asszony úgy döntött: kiviszi a gyereket a parkba. Jó melegen felöltöztette a kislányt, aztán elindultak. A szomszédos lakóház tövében, mintha önmagával került volna szembe. Egy másik asszony, egy az övénél pár hónappal nagyobb gyerekkel sétálgatott. Beszélgetni kezdtek. Talán negyed óra sem telt el, amikor Katalin meghívta Krisztinát te saját otthonába. Azt mondta, hogy az ő Ferikéje pár hónappal idősebb, mint a kislány, így biztosan jók lesznek Anitára azok a ruhácskák, amit már kinőtt. Krisztina először szabadkozott, de Katalin olyan kedvesen hívta, hogy végül is vele tartott. Krisztina az első percben megszerette a sokat beszélő, vidám természetű Katalint, aki csák néhány háztömbnyi- re lakott az ő otthonától. Eleinte csodálkozott is, hogy még sosem találkoztak, de kiderült, a másik csak pár hete költözött a lakótelepre. Katalin megmutatta a lakását, aztán leültek az egyik szobában és az asszony itallal kínálta a másikat. Krisztina szabadkozott, de végül is elfogadta. Alig végzett az első pohárral, mire Katalin már a harmadikon is túl volt. Aztán, hogy az elfogyasztott cseresznyét feloldja, egy üveg sört is hozott. Amikor Krisztina óvatos célzást tett arra, hogy talán elég is lenne már. á másik csak annyit mondott: „Valamivel el kell űzni ezt a fene nagy unalmat!" M ásnap ismét találkoztak. Néha vigyáztak egymás gyerekére is, ha úgy adódott, bár ez a feladat inkább Krisztinára hárult. Katalin mindig valami édessel, vagy erőssel hálálta meg a másik szívességét. Persze, sosem ment ei úgy, hogy meg ne kóstoltatta volna Krisztinával azt, amit hozott. Előbb-utóbb Krisztina is fontosnak tartotta. hogy legyen mindig otthon valami. amivel megkínálhatja a barátnőjét. Később egyre gyakrabban fordult elő, hogy már nem volt okvetlenül szüksége senkire ahhoz, hogy jól érezze magát. Jóska csak hetekkel később vette észre, hogy a feleségével baj van. Egyre nagyobb baj.., Csitári János összefüggő tevékenységek húzóágazatként jelennek meg a nemzetközi életben. Fontos azonban, hogy ne csak a termelés legyen környezetbarát de a kikerülő termékek is feleljenek meg a környezetvédelem követelményeinek. Ezérl a kül- és a belkereskedelemben nagyobb figyelmet kell fordítani a termékek környezetvédelmi paramétereire, mi. vei ez — hosszabb távon — a termékek versenyképességének egyik fontos tényezője lesz. — Miként vélekedik — általában és hazánkban — a környezetvédő mozgalmak politikai szerepéről, s hasznosak-e ezek szakmai szempontból? — A nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a környezetvédő mozgalmak nélkülözhetetlenek a sikeres környezetpolitikához. Már a környezetpusztítás veszélyeire is különböző szellemi mozgalmak hívták föl a figyelmet 20-30 évvel ezelőtt. Ez a szerepe ma is megvan a környezetvédő mozgalmaknak és a környezeti kérdésekre figyelő sajtónak. Hazai példákat említve: fiz izotóptemető körüli vita fölhívta a figyelmet a nukleáris hulladék elhelyezésének tisztázatlan kérdésére, a pilisborosjenői ügy a távvezetékek helyes telepítésének kérdését vetette fel. Ezekkel a kérdésekkel mint környezeti problémákkal a fejlett országokban is csak most kezdenek foglalkozni. Sajnos a mindennapi életben, a környezet szempontjából jelentős döntések meghozatalánál — legyen az gazdasági vagy államigazgatási döntés — más célok a fontosabbak. Így aztán a környezeti szempontokat úgymond kívülről kell bevinni a mindennapi döntésekbe, s mindez kemény érdekütköztetéseket eredményez. A környezetvédő mozgalmak közéleti föllépésükkel nyomást tudnak gyakorolni ezekben a vitákban. Egyes konkrét ügyekbön ez a föllépés megváltoztatja az eredeti döntést: ez történt a szársom- lyói kőbányászat, illetve a nyí- rádi bauxitbányászat esetében. Részben ilyen, felülvizsgálat alatt álló döntésnek tekinthető a dunai vízlépcsőrendszer is, de itt a környezetvédelmi kérdések összekeverednek a régi döntéshozatali módok bírálatával és más politikai kérdésekkel is. Az egyedi ügyek alapos vizsgálata mellett, a hatékony megoldást az átfogó jogi, gazdasági, műszaki szabályozás jelentheti. Vállalják Az általános szabályozás természetesen nem lehet teljes körű. Nemcsak a még nem szabályozott kérdésekkel kell konkrétan foglalkozni, de a szabályozásba, a környezetet érintő döntések meghozatalába az embereket és a mozgalmakat is be kell kapcsolni. Egy beruházás létesítése előtt például a környezeti hatástanulmány megvitatásakor meg kell hallgatni a helyi lakosságot, oda kell figyelni a mozgalmak és a sajtó véleménynyilvánítására. Így aztán a megkérdezett emberek — esetenként — a döntéssel együtt vállalják a környezetvédelemmel. járó terheket is. Füzes Oszkár Valóban elöl járnak Szigetbecse patriótái Esete válogatja, hogy formális-e a társközségek életében egyébként fontos hivatást betöltő elöljáróságok szerepe. Szigetbecsén azt bizonyítják a tények, hogy az 1985. évi választások alkalmával megalakult 7 tagú testület érdemben képviseli választóit. A teho-szervezési kampá- nyo'- idején úgy határoztak, hogy nem terhelik ilyen adókkal a lakosságot. A legfontosabb célokra összpontosítva az erőket, ivóviztársulatot szerveztek, s hozzákezdtek a vezetékek kiépítéséhez. A sikerrel befejezett programmal egy- időben társadalmi munkát szerveztek az André Kertész emlékház építésére. Azonkívül, hogy bővítették az általános iskolát, sikerrel pályáztak meg 250 ezer forintot a tűzoltószertár létesítésére. A már máshol is bevált módszert alkalmazva, külön keretet kaptak a tanácstagok körzetük útjainak fejlesztésére. Az eredmény: 520 folyóméter járda kiépítése. Unalomból (?)
