Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-06 / 131. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az HISZSIMMien a reform srők a meghatározók Pozsgay Imre Ho igazságtételről, megbékélésről A sajtónak órási szerepe van a demokratizálási folya­mat előmozdításában, abban, hogy ne legyen lehetőség a visszarendezésre — hangsú­lyozta Pozsgay Imre, az IVISZMP PB tagja, állammi­niszter hétfőn, a Magyar Saj­tó Házában, ahol Horn Gyula külügyminiszter társaságában újságírókkal találkozott. Hoz­zátette: a közmegegyezés nem­csak lehetőség, hanem elke­rülhetetlenül szükséges is ah­hoz. hogy a magyarországi de­mokratizálási folyamat, a mo­dellváltás békés úton menjen végbe. Véleménye szerint nem létezik olyan politikai erő, amely ezt elutasítaná. A június 16-i temetéssel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a gyászszertartás meg­ítélésében előrehaladás tör­tént. Az államminiszter rámu­tatott: a Hősök terén közös nemzeti megbékélési megnyil­vánulást vár a gyászolóktól, Szólt arról is, hogy a külön­bőz 3 politikai szervezetekkel a kiegyezést előkészítő tárgyalá­sokon világossá kell tenni, hogy az MSZMP szabad vá­lasztásokon kívánja megmé­retni magát. A választások időpontjáról, illetve a válasz­tási törvénytervezetről nyil­vános vitát kell folytatni. Az MSZMP-nek ki kell nyilvání­tania: nem érdeke, hogy fel­készületlen, gyenge, infra­struktúrát nélkülöző szerveze­tekkel induljon a választási küzdelemben, mert ez csak prolongálná a legitimációs válságot. Az 1956-os események érté­kelésével kapcsolatos vita a társadalom számára kevésbé jelentett katarzist, mert más­ként gondolkodott erről, mint az MSZMP tagsága, amelynek számára ez meghasonlásokkal járó vitát okozott. A kongresszusra olyan programmal kell előállni, amely a nemzetközi köz- megegyezés jegyében születik, az egyén számára is kapasz­kodót nyújt, s olyan szemé­lyi képviseletet kell megte­remteni, amely ezt a közmeg­Iványi Pál. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára hétfőn Berlinbe utazott, ahol részt vesz a KGST-tagországok kommunista és munkáspártjai gaz­daságpolitikai kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági tit­kárainak tanácskozásán. # A Magyar Szociáldemokrata Párt március 1-jén alakult Megújulás elnevezésű platformjába tö­mörült szociáldemokraták egyöntetűen támogatják a párt egri, miskolci, szombathelyi, törökszentmiklósi, kazincbarcikai, sze­gedi és más vidéki szervezeteinek kezdeményezését, hogy még júniusban országos pártgyűlést rendezzenek. $ Az MSZMP Csongrád megyei reformköre és a szegedi ellenzéki kerékasz­tal szervezetei nyilvános vitát rendeztek a demokráciába való békés átmenet kérdéseiről. © Az Ifjúsági Környezetvédelmi Szövetség elnöksége nyílt levelet intézett Németh Miklós mi­niszterelnökhöz, melyben támogatásukról biztosítják a bős- nagymarosi építkezés felfüggesztésére vonatkozó, és a parla­ment által megerősített döntését. @ A Szabad Demokraták Szövetsége Budapest XVI. kerületi szervezete lakossági alá­írásgyűjtéssel egybekötött kezdeményezést indít a XVI. kerü­leti Űjszász utca nevének Nagy Imre útra történő megváltoz­tatása érdekében. Emlékezés Erkelre egyezést hitelesíteni tudja — mondta Pozsgay Imre. Horn Gyula külügyminisz­ter arról szólt, hogy 1956. no­vember 4-e után változott a politikai stílus és bizonyos politikai elemek is módosul­tak, azonban nem következett, nem következhetett be szakí­tás a sztálini modell alapele­meivel. Ez vezetett el azután ahhoz a súlyos válsághoz, amely különösen az elmúlt 15 esztendőben jelentkezett. A külső környezet, a sztálinista modellű országok nagyon je­lentős mértékben befolyásol­ták a magyarországi viszonyo­kat, nem tették lehetővé a nemzeti igények és adottsá­gok érvényesítését. Hangsú­lyozta: az igazságkeresést csak új társadalmi modell ki­építésével lehet végérvényesen megvalósítani. Megítélése szerint a nálunk zajló folya­mat társadalmi, politikai ér­telemben radikális és mind ez ideig erőszakmentes. Hozzátet­te: félúton vagyunk a plura­lizmus politikai pilléreinek kiépítésében. Horn Gyula sze­rint mintegy 10—12 hónapra van szüksége az országnak ahhoz, hogy legitimálja a ki­alakulóban lévő politikai erő­viszonyokat, megteremtse a többpártrendszerhez szüksé­ges törvényeket és intézmé­nyeket. Figyelmeztetett arra, hogy a belső átalakulást sú­lyosan fenyegeti a gazdasági helyzet, amely veszélyezteti a politikai reformok megvalósí­tását. Az előrehaladással majdnem azonos ütemben je­lentkeznek bizonyos leszámo­lási törekvések, s ma már ezek egyre inkább a reform- folyamattal szemben nyilvá­nulnak meg. A radikális vál­(Folylatás a 3. oldalon.) Straub F. Brúnó Törökországba utazott OLVASÓINKHOZ! A figyelmes olvasó minden bizonnyal felfedezte, hogy lapunk fejléce, tehát a cím alatt a lapgazdákat jelölő felirat, valamint az utolsó oldalon található impresszum módosult. Mától, mint a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei lapja jelenünk meg. Véget ért az a több mint harmincéves állapot, amikor a megye egyetlen, na­pilapjaként, a Pest megyei pártbizottság és a Pest Me­gyei Tanács közös orgánumaként informáltuk, tájékoz­hattuk és orientáltuk olvasóinkat. A változás természetes következménye a napjainkban ^végbemenő társadalmi-politikai folyamatoknak, s a2 ISZMP-n belül is teret nyert reformszellemnek. Lapunk a továbbiakban ugyan nem orgánuma a Pest Megyei Tanácsnak, ez azonban nem valamiféle szakí­tás e népképviseleti szervvel. Csupán a valós helyzetet tükrözi. Azt, hogy a tanácsok — közöttük a megyei is — egyre inkább a sokféle érdeket és nézetet integráló, államhatalmi, a választások után minden bizonnyal koa­líciós jellegű népképviseleti intézmények lesznek, míg az MSZMP önálló politikai pártként kíván működni. Természetesen olvasóinkat továbbra is tájékoztatjuk a megyei tanács munkájáról, a testületek tevékenységéről Nemcsak azért, mert a tanácstestületben jelenleg vezető szerepet tölt be pártunk, de azért is, mert az ott folyó viták, a megszülető döntések minden állampolgár szá­mára érdekesek és fontosak lehetnek. Magyarázatra szorul az is, miért nem a megyei párt- bizottság, miért a Magyar Szocialista Munkáspárt neve fémjelzi a továbbiakban az újságot. A Pest Megyei Hír­lap ugyanis nem csupán a megyei párttestület, hanem az MSZMP tagságának orgánuma. Tükröznie kell a pár­ton belüli különböző véleményeket, helyet kell adnia minden, az MSZMP megújulását szolgáló nézetnek és irányzatnak, de természetesen a szerkesztőségben dolgo­zó újságírók álláspontjának is. Az olvasó, reméljük, észrevette, hogy a most már a fej­léc szövegében is jelzett új szellem lapunkban nemcsak mától jut érvényre, hanem az elmúlt hónapokban folya­matosan nyert teret. Bízunk benne, hogy ezzel a Pest Megyei Hírlapot forgatók túlnyomó többsége egyetért. Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke Kenan Evren- nek, a Török Köztársaság el­nökének meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Törökor­szágba utazott. Kíséretében van Kovács László külügyminisztériumi államtitkár, Dunai Imre ke­reskedelmi minisztériumi ál­lamtitkár, valamint Hazai György akadémikus, az Aka­démiai Kiadó főigazgatója. Szalai Lajos, hazánk ankarai nagykövete a török főváros­ban csatlakozik a küldöttség­hez. Straub F. Brúnót és kísére­tét a Ferihegyi repülőtéren Katona Imre, az Elnöki Ta­nács titkára és Somogyi Fe­renc külügyminisztériumi ál­lamtitkár búcsúztatta. Jelen volt Barlas Erikán, a Török Köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügy­vivője. (A törökországi látogatásról lapunk 2. oldalán számolunk be.) Magyar társadalmi szervezetek állásfoglalása Felháborodottan elítélik a pekingi tdmegmészárlást Megdöbbenésről, felháboro­dásról, szolidaritásról és együttérzésről egyszerre szól­nak azok a nyilatkozatok, ál­lásfoglalások, felhívások, ame­lyeket a magyar politikai és társadalmi szervezetek, illetve azok helyi csoportjai fogal­maztak meg — a pekingi tra­gédiára reagálva. A kínai fő­városban lejátszódott véres eseményeket a kínai hadseteg brutális beavatkozásának, hát- borzongató vérfürdőnek, az utóbbi idők legdurvább politi­kai gaztettének minősítik, ki­emelve, hogy annak békésen tüntető, fegyvertelen diákok, ártatlan emberek — közöttük nagyon sok fiatal és gyermek — esett áldozatul. Több szervezet — így az Országos Béketanács, a Hit gyülekezete, valamint az MSZMP, az MDF és a Füg­getlen Kisgazdapárt szentesi szervezetei — hangsúlyozzák: semmilyen ok nem igazolhatja katonák brutális bevetését pol­gári lakosság ellen. A Magyar Demokratikus If­júsági Szövetség (DEMISZ) és a Magyar Üttörők Szövetsége, a Szabad Demokraták Szövet­sége (SZDSZ), a Fidesz és más politikai szervezetek a pekingi események nemzetközi összefüggéseire is rámutatnak. A DEMISZ és az úttörőszövet­ség annak a meggyőződésének ad hangot, hogy mindaz, ami a kínai fővárosban történik, nemcsak a kínai nép tragédiá­ja, hanem mindazoké. akik az 1945 után kialakult, önmagu­kat szocialistának tekintő tár­sadalmi rendszerek békés úton történő átalakításáért, tovább­fejlesztéséért küzdenek. (A kínai eseményeket a 2. oldalon ismertetjük.) Budakeszin évek óta szép hagyomány, hogy ünnepélyes kere­tek között a mester halálának évfordulóján megkoszorúzzák Erkel Ferenc családjának egykori nyaralóját, ami a zeneköltő- röl elnevezett utcában áll. Most is, az elmúlt hét végén sokan keresték t'cl az emléktáblával jelzett kúriát és rótták le kegye­letüket Erkel Ferenc emléke előtt (Pék Veronika felvétele) K evesen tudják a ma­gunkfajta laikusok közül — mert a szakemberek persze isme­rik a tényt —, hogy nap­jainkban Európa legna­gyobb, tiszta vérű hols- tein-friz állománya ha­zánkban található. Amikor annak idején ennek a szarvasmarha-fajtának az első egyedei felbukkantak a megyében — például az érdi Benta Völgye Terme­lőszövetkezetben —, sok jelzőt lehetett hallani azokról, jót azonban szin­te semmit. Mint minden új dologgal szemben, nagy volt az ellenállás, az el­lenérzés. Bátorság kellett az érintett mezőgazdasági üzemek részéről ahhoz, hogy vállalkozzanak az út­törőszerepre: az idő őket igazolta. Ennek a jószág­nak köszönhetően ugyanis az egy tehénre jutó tejho­zamban ma olyan országok előtt állunk a ranglistán, mint például Svájc. Fran­ciaország, Belgium ... 1 Ami azért nem csekélység. Kétkedve hallgatjuk te­hát a manapság divatos szóbogáncsokat hintő pró­fétákat. akik azt bizony­gatják: a legutóbbi negy­ven évben itt semmi jó nem történt, sőt, ami jő volt. az is tönkrement. Nem a bizonykodás ked­véért, csupán a józan ész elővételének szükségessé­gét igazolva írjuk le; majdnem negyven eszten­deje, 1950-ben 1424 liter volt az egy tehénye veti­A LM NAGYOBB tett tejhozam. Napjaink­ban ez a megyében most hatezer liter felett van.. Ne hallgassunk persze ar­ról sem, ami gond a hols- tein-frizzel: a húsa gyen­gécske. Legalábbis a ko­rábban szinte egyeduralko­dó — erős lobbi állt mel­lette a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem több, nagy tekintélyű professzo­ra személyében — magyar tarka fajtához képest gyengécske ez a hús. Ezzel a hátránnyal viszont szem­ben áll a világ legjobb tejelő fajtája! A tipikus esete annak, amire a szak­emberek azt szokták mon­dani: valamit valamiért. Ezzel a valamit valamiért dilemmával gyakran küsz­ködnek a mezőgazdasági üzemekben. A mai. nem kicsiny gondoknak az egy i< forrása éppen az. hogv ezekre a dilemmákra gyak­ran téves feleleteket ad­tak: nem valami melleit és valami ellenében dön­töttek. hanem is-is alapon. Csodaállatok azonban nin­csenek ... A kettős hasz­nosítású szarvasmarháknak ugvan van létjogosultsága, ám ott is tudni kell: a tei- vag.v a húshaszon nem a legnagyobb hanem közép- tájon helyezkedik el a le­hetséges ranglistán. Vala­mit valamiért tehát ebben az esetben is.. Azért érdemes meditálni ezeken a kérdéseken, mert örvendetes változások fi­gyelhetők meg a megyé­ben. A korábbi és hosszú időn át érvényesülő irány­zattal szemben, amikor fo­lyamatosan csökkent az ál­lomány, napjainkban sta­bilizálódik a százezer da­rab feletti sereg. Ezt mu­tatja, hogy bár mindig az év első negyede volt ilyen értelemben a kritikus idő­szak. most nem követke­zett be a jószágoknak a vágóhídra küldése váloga­tás nélkül. S ami igazán örvendetes: a háztáji és kisegítő gazdaságokban a nagyüzemektől kihelyezett szarvasmarhákból némi­leg több van. mint volt két vagy három esztende­je! Ami piciny remény ar­ra. hogy talán mégsem ve­szik ki teljesen ez a jó­szág a falusi portákról. Európa legnagyobb tisz­ta vérű hoistein-friz állo­mányát birtokolva, a tej­termelés folyamatos fejlő­dése mellett is észre kell venni valamit. Ez a vala­mi a tejhasznosítás for­máinak a lehetőségekhez mért szegényessége: itt bi­zony nem állunk Svájc vagy Franciaország élőit! Ami arra figyelmezteti az érintett mezőgazdasági üzemek tulajdonosait, job­ban. azaz ésszerűbben keli sáfárkodniuk azzal, amit már megtermeltek, ami tehát — alapanyagként, kiindulásként — rendelke­zésre áll. A legnagyobb forinttömeget kétségtele­nül a tejtermelés szilárd alapjainak a megteremtése követelte és követeli, vé­tek tehát veszni hagyni azt. ami félig már a ke­zünkben van. Ebben a vé­tekben azonban a mező- gazdasági üzemeknek a döntő része vétlen: képte­lenek voltak pénzt előte­remteni a tejhasznosítás különböző eszközeire. En­nél égetőbb dolgokra sem futotta. Most azonban, kö­szönhetően az új törvénv< lehetőségeknek, az agrár- politika új szemléletű fej­lesztési koncepciójának, ta Ián előteremthető — tár­sasági formában, rérzvénv- nyel stb. — ilyen felada­tokra is a pénz. T anulság is kínálkozik persze. Leg fontosabb­ként az. hogy a me­zőgazdasági termelés, jel­legénél fogva, nem tűri a megcsontosodott formákat, módszereket. Látványos fejlődésének szakasza ép­pen akkor volt, amikor formákat, módszereket vál­tottak: az import hoistein- friz tehenekre de sokan sajnálták a pénzt! Szeren­csére, került rá. Az ered­ményről említést tettünk: önmagáért érvel. S egyben érvei az újabb váltás mel­lett is. az újabb eredmé­nyek lehetőségét kínálva fel. Mészáros Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents