Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-05 / 130. szám

\^S?€NTeMO?'^ VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 130. SZÄM Árn : 4.30 forint 1989. JÚNIUS 5., HÉTFŐ BERECZ JÁNOS SZOLNOKI FELSZÓLALÁSA Katonai erővel vetettek véget a lázadásnak Véres vasárnap Pekingben A pekingi diákok tízezrei­nek és a lakosság százezreinek nem sikerült megállítani a több hadosztálynyira tehető katonai erőt, amelynek páncé­los alakulatai áttörtek a pe­kingiek buszokból és más jár­művekből felállított úttorla- szain és rögtönzött barikád­jain. A katonák fegyvert hasz­náltak és semmiféle kíméletet nem tanúsítottak a teljesen fegyvertelen vagy csak botok­kal, kődarabokkal és eseten­ként lándzsákkal védekező la­kossággal szemben. A hajnali órákban körülzárt Tienanmen térre csapatszállító páncélo­(Folytatás a 2. oldalon.) Évtizedekig tart a tisztuló megújulás Straub F. Brúnó Törökországba látogat Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, június 5-én, hétfőn, négynapos hivatalos lá­togatásra Törökországba uta­zik Kenan Evren köztársasági elnök meghívására. A MINISZTERELNÖK JÚNIUS I6 RÚL Történelmi szakaszhatár lesz v Gyanakvó közhangulatban, ft feszítő gondok, megoldandó / problémák szorításában kezdte í meg szombaton, a megyei mü- í velődési és ifjúsági központban y kétnapos munkáját a Szolnok f megyei pártértckezlet. Az ^ MSZMP majdnem 37 ezer tag- f jának képviseletében több ff mint háromszáz küldött és f száznál több meghívott tanács­ig kozott az MSZMP helyéről. 'f, szerepéről, tárgyalt a megyei ft pártbizottságnak a pártmozga- £ lom megújitásáról szóló prog- f ramtcrvezetéröl. Az értekezlet 2 munkájában részt vett és fel- f szólalt Berecz János, a Köz- ponti Bizottság titkára, és je- <1 len voltak a megyében műkö- f. dó pártok, alternativ szerveze- < tek képviselői is. A Központi Bizottság titká­ra többek között elmondta, hogy a tavaly májusban elin­dult fordulatnak egy év alatt még csak a kontúrjait sike­rült felismerni. A fordulat egy politikai modell, az intéz­ményrendszer, a gazdasági koncepció, az ideológia, a kul­túra, a külpolitika gyökeres és teljes átalakítását jelenti. — A forradalmak sem tud­nak tíz nap álatt létrehozni egy ilyen fordulatot — még ha megrengetik is a világot —, m»rt ütána évtizedekig tart a tisztuló megújulás, az" erővi­szonyok átcsoportosítása és valamiféle konszolidáció. Ne­hezíti a helyzetünket, hogy ezt az átalakítást a mi pártunk szeretné véghezvinni. Viszont a történelemben a fordulato­kat végrehajtó politikai erő tartósan nem marad fenn. Ha másként nem. akkor a párt megújul, átalakul, de az a gár­da, amely elindította és kibon­takoztatta — s nem mindent ismert fel pontosan, késleke­dett —, kisodródik, elsönrik vagy félreteszik. Számolni kell ilyen helyzettel nekünk is. Ezt a fordulatot komolyan vesszük — mondotta a KB-tit- kár. Az a modell, amit eddig építettünk, semmiképpen sem menthető meg. Átalakítása sem hajtható végre, gyökere­sen másra van szükség. Ami­kor egy társadalom elkezd a Az MDF országos fóruma Politikai párttá alakulnak A Magyar Demokrata Fórum a nyár végén politikai párttá alakul — jelentette be Bíró Zoltán, az MDF országos ügy­vezető elnöke szombaton Ta­tabányán, a Komárom megyei MDF-szervezetek, valamint a Tatabányai Bányák közműve­lődési intézményeinek Széche­nyi István refocmklubja által közösen megrendezett tanács­kozáson. A fórum fő napirendjén idő­szerű politikai kérdések álltak. Ezzel kapcsolatosan vitaindító­jában Bíró Zoltán hangsúlyoz­ta: Véleménye szerint a jelen­legi magyarországi politikai és gazdaság helyzet vészesen kö­zeleg a mélyponthoz. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a hatal­mon lévő Magyar Szocialista Munkáspárt egyedül nem ta­lálja meg az ebből kivezető utat. Ugyanakkor pártállástól, politikai hovatartozástól füg­getlenül sokan felismerték: a nehéz helyzetben lévő gazda­ság talpra állítása lehetetlen politikai átrendeződés nélkül. E folyamatnak viszont egyet­len jelenlegi politikai párt. tö­mörülés sem lehet az egyedüli szervezője, vezetője. A Magyar Demokrata Fórum sem — is­merte el tárgyilagosan a szer­vezet ügyvezető elnöke —. hi­szen erre még nincs kellőkép­pen felkészülve. Az értelmiség és a munkások összefórása nélkül nem lehet előrelépni sem a politikai és a gazdasági célok érdekében, sem az azokat ugyancsak jelentősen befolyá­soló erkölcsi, morális válság­ból. Pedig most — mutatott rá Bíró Zoltán — történelmi esé­lyünk van a felhalmozódott gondok, baiok felszámolására. Évtizedek óta ugvanís most érkezett el az az időszak, ami­kor semmilyen külső hata’nm nem veszélvezteti. illetve be­folyásolja az országot. A Kelet és a Nyueat közötti őszinte együttműködést bűn lenne nem kihasználni — vélekedett az előadó. A gazdasági nehézségek felszámolásának elsődleges le­hetőségét a népben lévő alko­tóerő felszabadításában látta. — A magyar nép — mondotta — 1000 éves története során a mainál kilátástalanabb hely­zetből is győztesként került ki. El kell érni, hogy a nemtö­rődömség, a pesszimizmus, a pénzhajhászás helyére a tisz­tességes munka és annak ará­nyos elismerése kerüljön. E folyamat egyik gátjának a je­lenlegi adórendszert tartotta az MDF ügyvezető elnöke, amely megítélése szerint erősen féke­zi a teljesítményeket, csökkenti a vállalkozási kedvet. Hozzá­tette: ez a rendelkezés nem szentírás. Lehet, sőt, kell is változtatni rajta. A fórum előadója megismé­telte: a Magyar Demokrata Fórum sürgeti az országgyűlési választások előrehozását. Véle­ménye szerint ugyanis csak egy új összetételű, a lakosság új elvárásának megfelelő par­lament, illetve koalíciós jelle- t gű kormánv képes kilábalni a nehézségekből. Az MDF fenn­tartja azt a korábbi álláspont­ját is, hogy legkésőbb — az előbbi cél érdekében — decem­ber 1-jéig mondjon le a. kor­mány. A minél zökkenőmente- sebh társada'mi átalakulás ér­dekében az MDF jó választási törvényt követel, s garanciát kér annak tisztességes lebo­nyolítására. Nagy Imre és sorstársai 'jú­nius 16-ai gyászszertartásáról is szólt Bíró Zoltán. Azzal a kéréssel fordult minden, a ha­za, a nép sorsa iránt felelőssé­get érző személyhez, párthoz, független szervezethez, hogy miként azt a kormány és kor­mányülés indítványozta: le­gyen ez a nap a politikai és erkölcsi igazságtétel, a kegye­let, valamint a nemzeti meg­békélés jelképe. felülről építkezés helyett alul­ról építkezni, a centrumból való irányítás helyett az ön- kormányzatra építeni, az me­rőben más felfogást jelent. Felvetődik a kérdés: hogyan kell végrehajtani egy ilyen fordulatot. A viták e körül zajlanak. A hogyanban két lé­nyeges kérdés van a számunk­ra: az egyik, hogy a változá­sok békés, viszonylag nyugodt körülmények közt, nagy konf­liktusok nélkül menjenek vég­be. A társadalomban érezhető az aggodalom — és hozzáte­szem. jogosan —, hiszen ami­kor ellentmondások feszítenek, amikor az érzelmek is jelentős szerepet játszanak, akkor nem zárható ki olyan spontán moz­gás sem, amely konfliktushoz vezet. A békés, nyugodt, konf­liktusok nélküli változtatás bi­zonyára minden tisztességes és magát ellenzéknek tartó, szer­veződő politikai erőnek is ér­deke. A nemzetnek ez az ér­deke, és ebben a felelősségben osztozni akarunk és osztozni kelj — hangsúlyozta Berecz János. Amiben nem osztozunk az ellenzékkel: mi azt szeret­nénk. ha az MSZMP lenne a legerősebb párt ezen a küzdő­téren, ha az MSZMP maradna a kormányzó párt akkor is. ha össztársadalmi ellenőrzés alá és a születendő ellenzék kont­rollja alá is helyezi magát. A megyei pártértekezlet va­sárnap megválasztotta az egy- testületű megyei pártbizottsá­got és annak tisztségviselőit. Az MSZMP megyei bizottsá­gának első titkára Zelenyánsz- ki András, a megyei pártbi­zottság eddigi titkára lett. Társadalmi probléma lett Adós, fizess! Egyre több az adósok hátra­léka az OTP-nél; a 278 mil­liárdnyi hosszú, közép- és rö­vid lejáratú lakossági hitel esedékessé vált, de be nem fi­zetett részletei 700 millió fo­rintra rúgtak tavaly év vé­gén. Ebből a Pest megyeiek mintegy 68 millió forinttal ve­szik ki részüket. Elsősorban a személyi kölcsönt vagy az áru­hitelt felvevők nem fizetnek határidőre, de sok olyan adós sem tud fizetni, aki a közel­múltban vette fel hosszú lejá­ratú lakáskőlcsönét. A hátra­lékot az OTP általában az il­letmény letiltásával hajtja be. Ezt tartják a „legkímélete­sebb” módszernek, hiszen így megmenthetik az adóst a-bí­rósági költségektől. Gyakran előfordul, hogy a járandóság fele — csak ennyi tiltható le — nem elég. Ilyenkor a keze­seknek is fizetniük kell. Ha ezt felszólításra nem teszik, az 6 bérüket is letiltják. Az adósok számának szapo­rodása jelzi: olyan társadalmi gondról van szó, amelyre oda kell figyelni. A fizetésképte­lenség jogi vagy inkább tár­sadalometikai problémává nőtt. A kis fizetésből élők a kölcsön felvételekor még nem számítottak arra, hogy csök­ken a reáljövedelmük és a megélhetés egyre többet visz el a kasszából; ezért nem jut az OTP-részletre. Az „utca emberének” adott interjút Németh Miklós mi­niszterelnök a Magyar Rádió vasárnapi adásában, telefonon feltett kérdésekre válaszolt. Szó volt a műsorban Nagy Imrének és sorstársainak kö­zelgő temetéséről, amelyről a kormányfő azt mondta: június 16-a vízválasztó lehet. Hang­súlyozta azt a meggyőződését, hogy ez a nap a nemzeti meg­békélés cs kiegyezés, a tiszte­letadás és a gyász napja mel­lett történelmi szakaszhatár is lesz. Lehetővé válik, hogy mi­nél előbb lapozni tudjunk múl­tunkban, hogy szemünket még inkább a jövő feladataira ves­sük. és lélekben is erre össz­pontosítsunk. Ott lesz-e a miniszterelnök június 16-án a Hősök terén? — hangzott a kérdés. Németh Dauda Sándor országgyűlési képviselő maradt, mivel a bu­dapesti zuglói 45. számú vá­lasztókörzetben szombaton tar­tott szavazás előzetes eredmé­nyeként a választóknak csupán 43,6 százaléka szavazott. A választási törvény értel­mében a visszahíváshoz az szükséges, hogy a szavazáson a választópolgárok több mint fe­le részt vegyen, és az érvényes szavazók több mint fele a visz- szahívás mellett döntsön. A szavazás azért volt szükséges, mert a választók tíz százaléka a képviselő visszahívását kez­Miklós elmondta, hogy az elő­készületekben együttműködtek a családdal és igyekeztek mindent kérésük szerint tenni. Bízik abban: nem fognak el­zárkózni az elől, hogy a ma­gyar kormány, adott esetben a miniszterelnök részt vehessen és leróhassa tiszteletét és ke­gyeletét a Hősök terén — han­goztatta. Ha az igazságtétel­bizottság vagy a család ezt nem tartaná kívánatosnak, tiszteletben tartják álláspont­jukat, ugyanakkor mint ma­gánember, bárki — még a központi Bizottság vagy a kormány tagjai közül is — részt vehet a temetésen. Az is­mételten visszatérő, kérdésre: Németh Miklós személyében mindenképpen jelen lesz-e a Hősök terén — a válasz: nagy valószínűséggel igen. deményezte azzal az indoklás­sal, hogy nem megfelelően képviseli érdekeit. A XIV. ke­rületi választási elnökség veze­tője, Kettler Pál tájékoztatása szerint a választási névjegy­zékben szereplő 21 368 válasz­tópolgár közül 9313-an szavaz­tak. Az érvényes szavazatok száma 8704, az érvényteleneké 600. A képviselő visszahívására 5052-en, visszahívása ellen 2752-en szavaztak. A szavazás hiteles eredmé­nyét az Országos Választási El­nökség a Magyar Közlönyben közzéteszi. A képviselő megtartotta mandátumét B ölcsességeink egyike, a népi szólás eső után köpönyege ke­rült címként a szöveg fö­lé. Mostanában éppen elég kerül ebből a köpönyeg­ből: nem panaszkodhatunk az utólagos okosságok hiá­nyára. Sokan tülekednek a szószéknél, mondván: ők már akkor, ekkor, akként, ekként... Szűkebb munka­helyi közösségekben, ki­sebb településeken nehe­zebb az eső utáni köpö­nyegbe bújva megjelenni, hiszen a mindenki ismer mindenkit objektív adott­sága egyben szűrő is: köny- nyű eldönteni, ki mond igazat, s ki nem. A nagyobb községekben, a városokban azonban más a helyzet. Itt már nem áttetszőek az emberi kapcsolatok, egy- egy. közösség, testület tagjai cserélődtek, cserélődnek, aminek következtében ne­héz. vagy éppen lehetetlen ténylegesen lemérni: a mos­tani okosságokban, böl­csességekben mekkora rész az antedatált és mi ma­rad fenn olyan, ami való­ban elhangzott, papírra ke­rült annak idején. Feszengve hallgathatjuk mostanában a legtöbb he­lyen, mennyi okos ember volt körülöttünk, csak ép­pen nem figyeltünk rájuk. Holott ők .., Ők úgy lát­ták, úgy gondolták annak idején, hogy a nagypoliti­ka, a helyi politika, a. vá­rosfejlesztés, a község égető gondjai... Mit miként láttak, miről mit gondoltak a ma így fogalmazók: nem tudhatjuk. Ritka kivételek­től eltekintve — mert azért vannak ilyenek! — nincsen nyoma. Sem má­sok emlékezetében, sem pa­pírokon Töprenghetnénk tehát azon, mi a hiteles, mi a hiteltelen a ma áradó vé­leményekből, ám van itt valami, amit sokkal fon­tosabbnak érzünk. Az egyé­nek szerepjátszásánál, az egymás kezéből kikapkodott köpönyegeknél sokkal lé­nyegesebb annak a kér­désnek a megválaszolása: mi ad alapot egv ilyen köz­magatartásra? Ez az alap nem más, mint a folyama­tos önkorrekciónak szinte a teljes hiánya a politikai intézményrendszeren be­lül. Ez a hiány kevésbé vezethető vissza a szemé­lyekre, sokká] inkább oka annak az ún. intézményes garanciáknak az ismeret­lensége Nem léteztek, mert meg sem teremtődtek azok a kényszerként ható for­mák, eszközök, amelyek ter­mészetessé, a munka min­dennapi részévé tették vol­na a tisztségviselők köré­ben. a testületekben, a kü­lönböző közösségekben a készséget és a képességet a létező gyakorlat folyama­tos és kritikus vizsgálatára, e vizsgálat nvomán a fo­lyamatos korrekcióra, te­hát az adott eszköz- és módszertár munkastílus meghaladására. Ennek a meghaladásnak a szükségessége természe­tesen nem formai jegyek váltogatásában ölt testet: nagyon is tartalmi jellegű a gond. A változó valósá­got ugyanis nem lehet régi módszerekkel (poli­tikai, gazdasági stb.), esz­közökkel szolgálni, formál­ni. befolyásolni. A torzuló gyakorlat, a hibacsírák fel­ismeréséhez — időben tör­ténő felismeréséhez! — el­engedhetetlen olyan kör­nyezetnek a kialakítása, amelyben módszerek, esz­közök, azaz intézményes biztosítékok serege garan­tálja: az érintetteknek nin­csen más választása, mint a mindennapos gyakorlat­nak a meghaladása. Ha ez a környezet hiány­zik — meg sem teremtő­dött —, akkor veszedelmes hatásoknak lehetünk a ta­núi és elszenvedői. Annak például, hogy . az intéz­ményrendszer kizárólag kényszerhelyzetekben, a tagadhatatlan válság álla­potában változtatható meg, azaz csak ilyen módon mozdítható ki megcsonto­sodott állapotából és fej­leszthető. A korrekciós rendszer hiányát tehát az­zal fizeti meg a kisebb vagy a nagyobb közösség, hogy örökösen eső utáni köpönyegben jár: utólag ismeri fel, mit kellett vol­na másként csinálni. Ezért ölt testet a korrekció egyébként természetes, egészséges folyamata nap­jainkban a múlt gyakorla­tának szélsőséges, nemegy­szer útszéli stílusú és al­pári módszerektől sem tar­tózkodó bírálatában. Ha már népi bölcsességet vá­lasztottunk címnek, akkor írjunk ide egy másikat is: ki az esőt kerüli, sokszor vízbe tápod. Tagadhatatla­nul ma ennek az ideje jött el sok tekintetben, igazol­va: lehetetlenség egy-egy pártkongresszushoz, or­szággyűlési, tanácsi vá­lasztási ciklushoz, ötéves tervhez kötni, rendelni az önkorrekció (akkor is eset­leges) alkalmait, lehetősé­geit. K eserves árat fizetett és fizet azért a társada­lom. mert nélkülöz­nie kellett az önkorrekció- nak az intézményes rend­szerét történelmének szin­te teljes idejében és meg­tartotta ezt a „hagyo­mányt” akkor is, amikor módja nyílt volna valóban új történelmet kezdeni ilyen értelemben is. Az eső utáni köpönyegtől való szabadulás: a társadalom önfelszabadítása. Ez azon­ban nem válhat kölcsönös vádaskodásokká, mert ak­kor elveszhet a lényeg. Akkor megtörténhet — a nép egy újabb, immár har­madik bölcsességét említ­ve —, nem lesz más a részünk, mint kicsi eső, nagy felleg ... Mészáros Otíó £SŐ UTÁN Kevés volt a szavazó

Next

/
Thumbnails
Contents