Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-28 / 150. szám

PEST ^MEGYEI VILÁG PR0LETÁ3JAÍ, EGYESÜLJETEK! '£^£A/T ENDRE A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT PEST MEGYEI LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM Ára: 4.30 forint 1989. JÚNIUS 28., SZERDA AZ &PSZÁGGYUIÉS ELSŐ NAPSA Vita az államháztartás reformjáról A Parlamentben kedden reggel megkezdődött az Országgyűlés soros ülésszaka. Pozsgay Imre államminiszter, aki az MSZMP tárgyalóküldöttségeit vezeti az Ellenzéki Kerékasztallal folytatandó tárgyalásokon bejelentette: a Minisztertanács / úgy döntött, hogy visszavonja az alkotmány módosításáról, a pártokról, valamint az alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatokat. Ezt követően a kormány megbízásából Pozsgay Imre államminiszter adott tá­jékoztatást az Országgyűlésnek a politikai egyeztető tárgyalásokról. A mostani ülésszak tárgyalássorozata: Személyi javaslatok; O A Magyar Népköztársaság 1988. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; O Az államháztartási reform koncepciójáról és az 1989. évi feladatokról szóló előterjesztés; O Az adóreform működésének tapasztalatairól és s<z adórendszer korszerűsítésé­nek koncepciójáról szóló előterjesztés; A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; © A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló tör­vényjavaslat; O A földről szóló az 1989. évi XIX. törvénnyel módosított 1987. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; © Interpellációk, kérdések. (Az Országgyűlés 33 interpellációt és 9 kérdést tár­gyal meg.) Ezután került sor a szemé- ményezésére és az Elnöki Ta- lyi javaslatok tárgyalására. nács javaslatára Nyers Rezső , . államminisztert — e megbíza­Az Országgyűlés a Mmisz- tása alól érdemei elismerése tertanács elnökének kezde- mellett — felmentette. Megkezdték a felszámolási eljárásokat Az 1988. évi állami költ­ségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot Békési László pénzügyminiszter ter­jesztette elő. — A bruttó nemzeti terme­lés és a nemzeti jövedelem terveinktől eltérően nem nőtt, hanem, ha kis mértékben is, 0,5-1 százalékkal csökkent. Az ipari termelés a tervezett nö­vekedés helyett stagnált, az élelmiszergazdaság termelése a tervezettnél kisebb mérték­ben inőtt. Az ország teljesítet­te nemzetközi kötelezettségeit, megőrizte fizetőképességét, ennek megfelelően a megter­melt nemzei jövedelem belső j elhasználása csökkent. A csökkenés a lakosság fogyasz­tását és a beruházásokat egy­aránt érintette, miközben ug­rásszerűen, több mint 60 mil­liárd forinttal növekedtek a gazdaságban a készletek. A külkereskedelem a tervezett­nél jobb eredményeket ért el. A lakosság jövedelmei és a fogyasztói árindex meghalad­ta a tervezettet, az egy főre jutó reáljövedelem és reál­bér csökkenése kisebb volt a prognózisnál. A gazdaság jö­vedelemviszonyai is eltértek a tervezettől. A pénzügyminiszter szerint tény, hogy nem indult mega gazdasági növekedés az el­múlt esztendőben sem. Ugyanakkor megkezdődött a gazdaságban az elavult gaz­dasági struktúra változása, ami még lassú, de néhány ponton már világosan kiraj­zolódik. A legutóbbi parlamenti ülésszak óta rendezetlen, magy összegű tartozások miatt ed­dig 18 vállalattal és szövetke­zettel szemben indította meg a felszámolási eljárást az adó­hivatal. A közeljövőben nagy kereskedelmi bankjaink to­vábbi 15-20, tartósan fizetés- képtelen gazdálkodó egység felszámolását kezdik meg. Az elrm^t esztendőben vál­lalatainknál és szövetkeze­te kiknél 32,5 milliárd forint­tal több nettó jövedelem ma­radt. mint 1987-ben. Lényege­sen Javult a kohászat és a vegyipar, csökkent a villa- mosenergia-ipar és az élelmi­szeripar jövedelme. Az ipar 40, az építőipar 52 százalékos eredménycsökkenésével szem­ben a mezőgazdaság eredmé­nyei 14,6 százalékkal csök­kentek. Ugyanakkor az sem tagadható, hogy az elmúlt esz­tendőben is nyílt az agrárol­ló. 500 mezőgazdasági üzem eredményei tovább csökken­tek, adósságaik növekedtek, kritikus helyzetben vegetál­nak. Az eladósodott mezőgazda- sági üzemek helyzetének ren­dezése megkezdődött, az első mintegy 140 gazdaság stabilizá­lása kedvezményes hitelekkel, állami támogatással, Illetve az adósságok egy részének elen­Az új házaiéinak Vállalná a profizmust Dr. Fodor István, az Or­szággyűlés alelnöke Az Országgyűlés tegnapi ülésén új alelnököt választot­tak. Vida Miklós távozásával megüresedett posztra a hon­atyák 175 támogató szavazattal Fodor István Pest megyei kép­viselőnek szavaztak bizalmat. ★ Este fél nyolckor már oda­haza találtuk dr. Fodor Ist­vánt. Amikor telefonáltunk, éppen lucernát kaszált a ház­tájiban tartott hízóknak. — A munka nem várhat, egy kis zöldet kívántak a disznók, hát nekiláttam — mondta az Országgyűlés teg­nap megválasztott új alelnöke. — Kérem mutatkozzon be egy kicsit részletesebben ol­vasóinknak. — Negyvennégy éves vagyok. Állatorvosi diplomámat húsz esztendővel ezelőtt vehettem át, s az egyetem elvégzése után Hcrnádra mentem dol­gozni. Előbb állatorvosként te­vékenykedtem, majd külön­böző termelésirányítói beosz­tásokba kerültem. 1984 óta a Hunniahibrid Broilercsirke Termelési Rendszer igazgatója vagyok. Pártonkívüliként a községi és a megyei népfront­ban politizálok. Nős vagyok, két leány apja. — Váratlanul érte a jelölés? — Tulajdonképpen nem, hi­szen a jelölőbizottság már május végén megkeresett. Ere­detileg az volt az elképzelés, hogy a megüresedett alelnöki posztot nem töltik be, de a honatyák ragaszkodtak ahhoz, hogy legyen egy harmadik alelnök is, egy olyan képvise­lő, aki nem tagja az MSZMl’- nek. Mint ismeretes, a bizott­ság két jelöltet javasolt, ám az ülésen további három név is felkerült a jelölőlistára. Ekkor úgy tűnt, többfordulós lesz a választás, végül azonban elég volt egy forduló is. — Mint alelnök, mennyivel tud többet tenni a Parlament­ben folyó munka feltételeinek javításáért? — Két területen a lehető leg­rövidebb időn belül változ­tatnunk kellene. Az egyik, hogy elegendő idő álljon ren­delkezésére a képviselőknek az ülésekre való felkészülés­hez. Ügy gondolom, a közel­jövőben, amikor késve küloi a kormányzat az előterjesztés4 próbaképpen vissza kellene utasítani a megtárgj alását. Ez talán segítene. A másik terü­let, amelyre gondoltam: eny­híteni kellene a honatyák le­terheltségét. Most már gya­korlatilag havonta egy hetet ülésezik az Országgyűlés, s ez sok időt vesz el a főállásban vállait munkánktól. Én az egyetlen lehetséges megoldás­nak a profi képviselőséget tar­tom. — Ön a legközelebbi válasz­tásokon vállalná ezt, ha jelöl­nék? — Gondolkodtam már ezen, s azt hiszem igen. Dr. Fodor István egyébként úgy látja, hogy megválasztását a jelölését kezdeményező füg­getlen kénviselői csoportnak és a hozzájuk csatlakozó Pest megyei honatyáknak köszön­heti. F. Z. gedésével megtörtént, 150 üzem rendezésének program­ja készül, ezek megvalósításá­ra fokozatosan kerül sor. A súlyosan eladósodott, tartósan veszteséges üzemek mind­egyike nem menthető meg. Az elmúlt esztendőben ez államháztartás összesen 235 milliárd forintos támogatás', nyújtott a gazdálkodó szerve­zeteknek, miközben ezen gaz­dálkodó szervek teljes nyere­sége 238 milliárd, a támoga­tásoknál mindössze 3 milliárd forinttal volt több. Nem lehet más választásunk, csak a szubvenciók, dotációk radiká­lis csökkentése, reális piaci árarányok kialakítása. Ené!- kül nem érvényesülhetnek a piac hatásai, nem gyorsulhat az egészséges szelekció, mein lehet csökkenteni a fejlődést gátló magas adókat — han­goztatta Békési László. A külkereskedelmi árufor­galom javuló eredményei el­lenére az ország folyó fizeté­si mérlege a tervezettnél lé­nyegesen kedvezőtlenebbül alakult — folytatta beszámo­lóját a miniszter. Ebben meg­határozó szerepe az úgyneve­(Folylatás a 2. oldalon.) Mikor lőhet az iparőr? (3. OLDAL) A jugoszlávok lenyomták az árat A magyar málna az NSZK-b Az utóbbi napokban fel-fellángolt a vita arról, hogy vajon a hazai felvásárlók mennyiért értékesítik a magyar málnát külföldön. Mivel a legtöbbet ebből a gyümölcsből a nyugat­német piacon értékesítünk, ezért megkértük Flesch Istvánt, a Magyar Távirati Iroda bonni tudósítóját, hogy nézzen körül az ottani boltokban. Az alábbi tudósítást küldte: Az NSZK piacain van ma­gyar málna, bár a kerskedők nem tüntetik fel, hogy gyümöl­csük Magyarországról való. Im­portőrök közvetítésével érke­zik, azok eladják különböző feldolgozó cégeknek, amelyek aztán saját cégérük alatt hoz­zák forgalomba. A magyar málnának a nyugatnémet pia­con erős vetélytárssal kell meg­küzdenie: a jugoszláv konku­rencia annyira lenyomja az árat, hogy még például a hí­res gurulós málna itteni eladá­sa is csaknem gazdaságtalan­ná válik, a támogatás ellenére. Itteni magyar külkereskedel­mi források nyomatékosan fel­hívják a figyelmet: hiába van odahaza jó vagy jó közepes termés, eladni itt csak ezen a jugoszláv áron lehet Otthon folyik a málnaháború, megve­szik a málnát egymást túllici­tálva, betárolják, lehűtik, és azt mondják a külkereskede­lemnek: ezt adjátok el — mond­juk — négy márkáért. Aztán itt kiderül, hogy csak három márka körül lehet eladni — ám ez már nem fér bele a ha­zai kalkulációba. Tavaly is sokáig tartották a málnát a hűtőipari raktárak­ban, azt hitték, csak várni kell, lesz még magasabb is az ára. Most 2,70 márkáért van itt a piacon még tavalyi jugoszláv málna is. így érthető, hogy a magyarok sem tudnak eladni négy márkáért. A jugoszlávok sokáig az amerikai piacra termeltek. Amikor a dollár árfolyama esett, idejöttek a málnával, s az európai piacon levitték az árakat. Ha a jugoszlávok ár­folyam-emelkedés következté­ben visszamennének megint Amerikába, akkor a mi hely­zetünk is jobb lenne. Az NSZK-beli magyar kül­kereskedői körökben céloznak arra is, hogy otthon bizony gyakran másként látják ezeket a dolgokat, s úgy vélik: itt bi­zony minden mennyiségben el lehet adni, és ha ez nem megy, akkor ezért valakinek szemé­lyesen kell vállalnia a felelős­séget. Márpedig az NSZK-ban is piaci ár van, s a piac nem veszi tudomásul a hazai költ­ségeinket, azt, hogy gazdasá­gos vagy gazdaságtalan-e a termelés. Ha a nagykereskedő három márkáért, vagy az alatt tud venni jugoszláv málnát, akkor nem vés? 3,50-ért vagy négyért magyart, noha a magyar mál­na általában jobb minőségű. A fogyasztó pedig az üzletben azt már nem ismeri, nem tudja, honnan is jött a málna. Először Magyarországon Iker lombikbébik Megszületett az első iker lombikbébi Magyarorszá­gon. A budapesti Róbert Károly körúti kórház II. szü­lészeti osztályán kedden délután két egészséges leány- gyermeknek adott életet Mayerné Adametz Zsuzsan­na. Az asszonyt korábban meddőség ellen kezelték. A kicsik császármetszéssel jöttek a világra, s megszüle­tésük után röviddel a Baross utcai I. Számú Nőgyó­gyászati Klinika koraszülött részlegébe szállították őket. Az anya és gyermekei — az orvosok tájékozta­tása szerint — egészségesek. Ncm a tiltó tábla tartja vissza a vecsésieket Péffer-Páf'fftapi készülődés Nem tüntetni, aratni fognak Talán a véletlen hozta így, Péterekkel és Pálokkal nem találkoztunk, nevüket mégis sűrűn emlegették. Az aratás kezdetével fonódott össze névnapjuk, s ez az idén sem lesz másként. Igaz, akik majd traktorokkal és kombájnok­kal eltorlaszolják az ■ utakat, némi pénzt szeretnének „arat­ni”. Pénzt a gabonáért, amit fáradságos munkával termel­nek meg, s amit — vélemé­nyük szerint — méltánytala­nul alacsony összegért vesz­nek át tőlük. Statisztikai ada­tok garmadájával lehetne bi­zonyítani, hogy igazuk van! Elég csak egyet említeni, az utóbbi öt évben a reálérték­ben számolt jövedelemvesz­teségük megközelíti a 65-70 százalékot. Igazuk van tehát, más kérdés, hogy panaszuk orvosolható-e az utak eltor­laszolásával. Üllő egyik családi házának udvarán minden kellék együtt van a demonstrációhoz. Van traktor is, utánfutó is. A do­logból mégsem lesz semmi, nem válik a traktorból — ha csak időlegesen is — úttor- Iasz. Horgas Gáborné magán- gazdálkodó a férje nevében (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents