Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-24 / 147. szám

1989. JŰNIUS 24., SZOMBAT

/

WfJfT . .»fi. I / /’

Mini ahogy színre a legtöbben pirosat, a gyümölcsre almát mondanak, ha hirtelen rájuk kérdez valaki, majdnem bizonyos, hogy az emberek többsége, ha gyorsan kellene mondania egy gyógynövényt, azt válaszolná: kafnilla. Nagyanyáink borogatták vele gyulladt szemünket, itatták velünk gyomorrontás, torokfájás idején. Majd serdülve, kamaszodba ettől az illatos főzettől vártak „rügyező" arcunk, homlokunk, hátunk szépülését.

Mindenre jó, mondták az öregek, akik néhány másik növény — például a hársfavirág vagy a fodormenta — mellett ezt tartották a házipatikában. Mégis minden bajra írt tudtak belőle készíteni.

Fűben-fában orvosság van, hát még az apró sárga-fehér virágocs- kákban, amelynek főzete, vagy éppen illóolaja minden formában gyógyhatású. A kozmetikumok kései- tői régen felfedezték, már századokkal ezelőtt ismert szépségápoló szer volt. A kamilla használatában megvalósult a teljes egyenlőség, hiszen úrihölgyek és parasztlányok éppoly szívesen mosták arcukat, illatosították fürdőjüket a kamillával.

Kétszer arat, ki egyszer vet — legalábbis a kamillaültetvények esetében. Szinyei Majálisával vetekszik színekben a gödöllői dombság 460 hektáros gyógynövény ültetvénye: levendula, zsálya, édeskömény, vad majoránna, bazsalikom pompázik más növények társaságában lila, fehér, mályva és zöld színben,

Az ország legnagyobb kamillaültetvénye van itt. Hektáronként 200 kilogramm száraz virágot aratnak, amelyből 2 kiló tintakék illóolaj kerül ki. A virágokat gépekkel szedik, ami nemcsak gazdaságos, hanem szükséges is, tekintve, hogy a formás parányi termést egyszerre kell begyűjteni, különben túlérik. Ahhoz, hogy az illóolaj-tartalom optimális legyen, megfelelő érettség kell, s még az sem mindegy, melyik napszakban szedik a virágokat: a reggeli órákban, 10 óráig, a méhek ,,munkába- állásáig” kell a napi begyűjtést elvégezni.

Az első aratásban a virágokat, a másodikban a szárakat szedik. Utóbbinál szintén megvárják, amíg kellően feltöltődik illóolajjal.

A virág a földekről a szárítóba kerül, a szárak pedig a desztillálóüzembe, ahol a lepárlás után gőzöléssel illóolajat vonnak ki belőle. Mindezt gondos laboratóriumi ellenőrzés mellett. Az olaj kémiai mutatói alapján a minőséget vizsgálják.

A Szilasmenti Termelőszövetkezet az ország legnagyobb kamillatermesztő mezőgazdasági nagyüzeme. Az

ritógépeket szereztek be, amelyekkel hatékonyan tudják szedni a beérett növényeket.

A gyógynövények iránt világszerte nagy a kereslet. A Szilasmenti Tsz a kamillaszáritmánynak és az illóolajnak 90 százalékát külföldi megrendelőknek szállítja. Jelentős az exportjuk más gyógynövényekből is. A gyógyászati végtermékeken kívül illatszerek, krémalapanyagok készülnek a magyar kamillából. Legjelentősebb megrendelőjük Nyugat-Né- metország.

Itthon is lyslendő a kamilla. /őleg járványszerű megfázások, légúti megbetegedések időszakában. A Szilas menti kamilla a gyógyszertárakba kerül. Nyolckilogrammos zsákokban szállítják a szárított kamillavirágot.

Reneszánszát éli a gyógynövényekkel való gyógyítás. Napjainkra — a kamillavirág mostani beéréséhez hasonlóan — megérett a felismerés: a káros mellékhatásokat is tartalmazó antibiotikumok helyett jobb. s sokszor hatásosabb a természetes gyógymód. Erre „vevők" itthon és világszerte.

Kép és szöveg: Erdősi Agnes

itteni 460 hektárral szemben az ország más területein összesen csak 30 hektáron termesztik e fontos gyógynövényt. Eme egyedülállóságukból adódik felelősségérzetük és kísérletező kedvük is. Kutatják, miként lehet a termelést folyamatossá tenni szakaszos vetéssel. Speciális betaka-