Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-24 / 147. szám
2 1989. JÚNIUS 24., SZOMBAT IVÉGI VJLÁGPOUTIKAl Homloktérben a „reformháromszög" Nagyobb támogatásra felhívó és aggályoskodó megnyilvánulások Tűzszünet a tizennégy éve tartó angolai polgárháborúban Világszerte nagy tiltakozást keltettek a kínai kivégzések ÁLTALÁNOS PILLANATKÉP „Reformháromszög”. Így nevezi találóan több kommentátor a reformokban élenjáró három országot: hazánkat, Lengyelországot és a Szovjetuniót. E háromszögben, azaz ebben a térségben lezajló események — mint rámutatnak — nem véletlenül kerülnek ma a világpolitikai érdeklődés homlokterébe. Ami ugyanis itt történik, annak meghatározó szerepe van az elkövetkező idők történelmének alakulására. Mint megjegyzik: e háromszög tagjai közül mindegyik ország más-más sajátos módszert követ, s az általa választott reformutat nem is kívánja rákényszeríteni másokra. Van azonban közös is mindebben — mint hangsúlyozzák —, nevezetesen az, hogy mindhárom országban a demokratikus jogállam megteremtésén munkálkodnak, s ami a külpolitikai irányvonalukat illeti, a kölcsönös érdekek tiszteletben tartására törekednek. E héten a múlt pénteki kegyeleti szertartás, majd az ezt követő „háromoldalú kerek- asztal”-megbeszélések, valamint az MSZMP KB ülése nyomán főleg hazánk került a figyelem fókuszába. A történtek nyomán számos, eddigi fejlődésünket értékelő kommentár látott napvilágot. A Nagy Imre és társainak temetése alkalmából elhangzott egyes megnyilvánulásokat több, a Varsói Szerződéshez tartozó országban elítélő vagy aggályoskodó megnyilatkozások követték. Romániában, amely értesülések szerint szö- gesdrób kerítést emel határaink mentén, gyűléseket ren- deztettek, hogy ezeken elítéltessék — úgymond — a „budapesti szocialistaellenes, irredenta és fasiszta eseményeket”. Csehszlovákiában is elhangzottak aggályoskodó megnyilatkozások a magyarországi fejlődés miatt és az NDK- ban az NSZEP Politikai Bizottsága egy dokumentumban néhány mondatos nyugtalanságát fejezte ki „egyes magyarországi tendenciák” láttán. Sőt a reformháromszöghöz tartozó Szovjetunióban is a hivatalos hírügynökség, a TASZSZ egyik kommentárja éles hangnemben ítélte el a múlt pénteki temetés során elhangzott egyes beszédeket. Igaz, Geraszimov szovjet szóvivő egy kérdésre válaszolva „magánvéleménynek” nyilvánította a TASZSZ kommentárját, olyan nézetnek, amely írójának, Kondrasovnak a gondolatait tükrözi. A reformfolyamatok hívei körében mindez természetesen élénk visszhangot keltett. A szélsőséges megnyilvánulásoktól minden oldalon óvtak, s mérsékletre és higgadtságra intették a történelmi változásokon őszintén munkálkodó erőket is. Hazánk vezető politikusainak a szélsőségektől elhatároló megnyilatkozásai döntő mértékben kedvező visz- szahatást váltottak ki. A kölcsönös jószomszédságra való utalások, s az a tény, hogy magyar részről határozott megkülönböztetést tettek a román vezetés által kifejezett ellenszenv és a csehszlovák aggodalmak között, megfigyelők szerint megtette a hatását, s Prágát is a nagyobb önmérséklet irányába vezérelte. DÖNTÖ: A GAZDASÁG MEGÚJULÁSA A „reformháromszög” országaiban dolgozó népes külföldi tudósítói gárda rendszeresen beszámol a politikai fejlődés megannyi eseményéről. De vissza-visszatérő eleme ezeknek a helyszíni jelentéseknek, hogy a jogállam felé tett lépések addig valósággal a „levegőben lógnak”, amíg nincs kellő gazdasági megalapozottságuk. Ezért a helyi véleményeket visszhangozva, sürgetik, hogy adjanak nagyobb támogatást, ne csak szavakban, hanem vegyes vállalatok alapításának előmozdításában és beruházások ösztönzésében is. Ami Washingtont illeti, az amerikai törvényhozásban felgyorsult az a munka, amely a legnagyobb kedvezmény elvének több esztendőre való megadását irányozza elő Magyarországnak és Lengyélörszágnak és a Szovjetunió ügyében is, a ki- vándorlási gyakorlat liberalizálása esetén, készek kedvező döntésre. Magyarország és Lengyelország esetében az amerikai magántőke ottani beruházásainak a kormány által vállalt garanciája, amely a washingtoni kongresszus napirendjén már szerepel, szintén jótékony hatást tenne e gazdaságok fejlesztésére. Mindenesetre joggal várják a kommentátorok, hogy Bush elnök varsói és budapesti látogatása előtt kedvező döntések születnek Washingtonban. Ami az NSZK-t illeti, szólni kell arról a bonni parlament által elfogadott határozatról, amely elismeréssel nyilatkozott a magyarországi változásokról, A bonni törvény- hozás állásfoglalásában, felszólította a kormányt, hogy mind saját eszközeivel, mind pedig közbenjárásával támogassa Magyarország megújulási és gazdasági reformtörekvéseit. A határozat rámutat: főként a közös vállalkozások járulhatnak hozzá Magyarország fejlődéséhez. Az NSZK szövetségi gyűlése ezért felszólította a nyugatnémet gazdasági élet vezetőit, hogy fokozzák a Magyarországgal való együttműködést. A GBADOLITEI KÉZFOGÁS Pénteken a zairei Gbadolite- ből fontos esemény hírét röpítették világgá a távirati irodák. Eduardo dos Santos angolai államfő és Jonas Savim- bi, a luandai kormány ellen harcoló Unitá szervezet vezetője tűzszüneti megállapodást írt alá. A dokumentumot, a hírügynökségek által egyöntetűen történelminek nevezett kézfogással pecsételték meg. Lehetséges, hogy a gbadoli- tei kézfogás nemcsak az angolaiak közötti testvérviszályban átmenetileg hallgattatja el a fegyverdörgést, hanem a véres polgárháború végét is jelenti. Dos Santos és Savim- bi ugyanis elvben megegyeztek már abban is, hogy az Unitá szervezet vezetői és aktivistái hazatérnek Luandába és bekapcsolódnak a politikai életbe. A kormányon levő MPLA-Munkapárt nevében az államelnök ígéretet tett arra is, hogy megosztja a hatalmat a volt polgárháborús ellenfelekkel. Arra nézve azonban, hogy ez hogyan zajlik le, nem jött létre megegyezés. Később majd további tárgyalásokra kerül sor erről Mobutu zairei elnök közvetítésével. A pénteki gbadolitei kézfogás egy 14 éve tartó polgár- háborúban hallgattatja el a fegyvereket. De a történet jóval korábban kezdődik, Angolában 27 éve folyik a- vérontás. Angola Népi Felszabadítá- si Mozgalma (MPLA) — amely 1956-ban alakult több marxista és haladó szervezetből —, 1961-ben, a luandai börtön elleni támadással indította el a fegyveres harcot a portugál gyarmatosítók ellen az ország felszabadításáért. Lisszabon akkori urai nem véletlenül tettek meg mindent, hogy ezt a területet továbbra is hatalmukban tartsák, bármekkora véráldozat árán. Afrikai gyarmataik közül ugyanis a legértékesebb az 1 246 700 négyzetkilométernyi és 6,8 millió lakosú Angola volt. Az országnak gazdag természeti kincsei vannak. Az Egyesült Államok Gulf Oil nevű cége a portugál gyarmatosítókkal kötött egyezmény alapján a cabindai tengerpartról mór 1970-ben napi 150 ezer hordó kőolajat aknázott ki. Olajfinomítók épültek, s ezek kapacitása 1974- re már kétmillió tonna volt. Angola vasérckitermelése is gyorsan növekedett, s 1970-ben már meghaladta a 6,3 millió tonnát. A gyémántbányászat, de a vízi erőművekből nyert olcsó energia is értékessé tette Angolát. Amikor 1975-ben Angola függetlenné vált, a szuverenitás nem hozta meg az ország lakosságának a békét. A harc folytatódott, mert Savimbi rivális felszabadító szervezete, amelyet valaha a portugálok hoztak létre, hogy megzavarják a függetlenségért küzdők sorait, támogatásra talált a pretoriai kormányzatban. S ha nem érkeznek idejében 1975- ben a kubai egységek, amelyeket a luandai kormány hívott segítségül, a dél-afrikai péncélos oszlop Savimbi Uni- tóját juttatta volna hatalomra. Azóta folyt a véres polgárháború. A gazdag ásványkincseket a polgárháború közepette nem lehetet természetesen zavartalanul kitermelni. S ez legalább annyira sújtotta a luandai korrpányt, mint az amerikai cégeket, amelyek megőrizték tulajdonjoguk nagy részét Angolában. A hírmagyarázók szerint Washingtonból az „első menetben” Pretoriára gyakoroltak nyomást azért, hogy menjen bele a namíbiai békés rendezés folyamatába, s így a kubai csapatok kivonása Angolából megkezdődhessen az aláírt egyezmények nyomán. S most ugyané hír- magyarázók Washington Sa- vimbire gyakorolt nyomást a luandai kormánnyal való kiegyezésre. Az Egyesült Államok ezt megtehette, hiszen onnan származnak az Unitá- nak való fegyverszállítások — mint a londoni rádió megjegyezte. Bármilyenek is voltak az előzmények és a körülmények, az a tény, hogy Angolában megszűnik a vérontás, olyan jó hír, amit üdvözölni kell. A SANGHAJI TARKÖLÖVÉSEK Amikor híre ment annak, hogy a kínai diákmegmozdulások több letartóztatott résztvevőjét halálra ítélték, azonnal megindult a távirat-, levél-, nyilatkozatáradat a világ legtöbb részéről, amelyben kegyelmet kértek vagy tiltakoztak ez ellen. A kivégzések ennek ellenére megkezdődtek. A sangháji három halálraítéltet tarkólövéssel küldték halálba, s' azóta is folytatódnak az ítéletvégrehajtások, s már 27 személyt végeztek ki. A pekingi vezetők azzal utasítják el a kegyelmi felhívásokat, tiltakozásokat, hogy ezek beavatkozást jelentenek az ország belügyeibe. Ami történt és történik, Kína belügye — hangoztatják. Ezt külföldi kormányzati körökben elismerik, de alapvető emberi jogokra hivatkozva, megpróbálnak azzal nyomást gyakorolni a pekingi vezetőkre, hogy a Kínának korábban megadott hitelek felfüggesztését vívják ki nemzetközi pénzügyi szervezeteknél. Árkus István Todor Zsivkov, a Bolgár KP főtitkára, a Bolgár Államtanács elnöke munkalátogatáson Moszkvában járt pénteken. A Űj igazgatót és főszerkesztőt neveztek ki a Kínai Kommunista Párt központi lapjánál, a Zsenmin Zsipaónál, mert elődeik „egészségi okokból” megváltak tisztüktől. A A Pravda pénteken fél újságoldalas interjút közölt Horváth Iván közgazdász professzorral, az irányítás problémáival foglalkozó moszkvai nemzetközi tudományos kutatóintézet igazgatóhelyettesével, a szovjet gazdaság számára is hasznosítható tapasztalatok összegzése szándékával. A Nem sikerült megalakítani Görögországban a koalíciós kormányt Micotakisznak, így a választásokon második helyezett párt, a Paszok vezetője, Andreasz Papandreu kap lehetőséget a próbálkozásra. A Közvetve elítélte Romániát a magyar határ mentén telepített sző- gesdrótakadály miatt Jurij' Kaslev vezető szovjet diplomata, aki a Szovjetunió küldöttségét vezeti az európai helyzet emberi dimenziójával foglalkozó párizsi találkozón. A Békegesztusnak szánva feloszlatta az iraki vezetés az iraki—iráni fronton állomásozó 25 ezer fős első hadtestét Szaddám Husszein államfő döntése nyomán. A Jasszer Arafat, a Palesztin Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottságának elnöke nyilatkozatban közölte az AFP francia hírügynökségnek, hogy svéd közvetítéssel szabályos megállapodás jött létre 1988 végén a PFSZ és az Egyesült Államok között a közvetlen párbeszéd megkezdéséről, de az eszmecsere az akkor elhatározott kérdések megvitatásáról máig sem kezdődött el. A Bulgáriában rendkívüli intézkedéseket léptettek életbe, hogy elhárítsák a törökök tömeges kitelepülésének gazdasági következményeit, így az adminisztratív munkaerőt átirányították a termelésbe, a mezőgazdasági és ipari üzemekben meghosszabbították a munkaidőt, visszafogták a szabadságokat, visszahívtak munkába sok nyugdijast. A Abdul Vakil afganisztáni külügyminiszter Hágába tartva megbeszélést folytatott Moszkvában a kabuli kormány életképességéről Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel. A Villámlátogatásra utazik vasárnap James Baker meghívására Washingtonba Micudzuka Hirosi, Japán új külügyminisztere, akit első udvariassági látogatáson George Bush elnök is fogad. A Kiszabadult — helyi hírforrások szerint — a palesztinoknak minősített emberrablók fogságából Chris George amerikai állampolgár, a Mentsük meg a gyermekeket (Save the Children) nevű jótékonysági szervezet gázai és ciszjordániai képviselője, akit ismeretlen tettesek csütörtökön raboltak el. Folyamatosak a szovjat—amerikai tárgyalások a világ válsággócairól Nem sikerült a görög koalíciós kormányalakítás A Bush-kormány fokozatos, lassú haladást kíván a nukleáris robbantásokkal kapcsolatos tárgyalásokon, jelentette pénteken a The Washington Times. A lap kor- mány forr ásókra hivatkozó értesülései szerint az amerikai fél megmarad a reagani időszak javaslatai mellett, hogy a helyszínen ellenőrizzék a békés célú robbantásokat. Nem kívánja, hogy az atom- kísérleteket teljesen betiltsák, mivel azokra fegyverei kifejlesztéséhez szükség van. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió 1974-ben és 1976- ban kötött egyezményeket, ■ amelyek 150 kilotonnára korlátozzák a katonai és a békés célú nukleáris robbantásokat. Jóllehet a szerződéseket nem iktatták törvénybe, azokat mindkét hatalom tiszteletben tartja. Azóta folynak a tárgyalások a szerződések ellenőrzésének módjáról, ugyanakkor a Szovjetunió az atomkí- sérletak teljes eltiltását javasolta, s azokat hosszú időre egyoldalúan fel is függesztette. A lap egyúttal arról számolt be, hogy folyamatosak a szovjet—amerikai tárgyalások a világ válsággócairól. Az amerikai külügyminisztérium vezető munkatársai Moszkvában tárgyaltak Közép- és Latin-Amerikáróí, a múlt hétefi pedig Washingtonban a Közel-Kelet és Dél- kelet-Ázsia kérdéseiről ‘folyt külügyminisztériumi tanácskozás Rómában Afrikáról tanácskoztak a két ország diplomatái. A jövő héten a kelet-ázsiai és a csendesóceáni térségről tárgyalnak, augusztusban pedig Afganisztánról és Iránról. Nem sikerült Konsztantin Micotakisz koalíciós kormányalakítási kísérlete. A kudarc pénteken vált , nyilvánvalóvá, miután a Görögországban vasárnap tartott választásokon győztes Űj Demokrácia Párt elnöke ismét tárgyalt a harmadik helyen végzett baloldali koalíció vezetőjével, Ha- rilaosz Florakisszal. Az így kialakult helyzetben Andreasz Papandreu — a választásokon második helyen^ végzett Paszok vezetője — kap lehetőséget arra, hogy kormánykoalíció létrehozásával próbálkozzék. Krisztosz Szárcetakisz államfő a kórházban levő ügyvezető miniszterelnököt telefonon értesítette a kormányalakítási lehetőségről. Papandreut légzési nehézségekkel csütörtök óta kórházban kezelik. Delegációt küld a Szovjetunióba az Európa Tanács Fókuszban a politikai reformok Először küld hivatalos delegációt a Szovjetunióba a 23 nyugat-európai országot tömörítő Európa Tanács. A delegáció június 26. és 29. között tartózkodik majd a Szovjetunióban — jelentették be pénteken Strasbourgban. Hírügynökségek értékelése szerint a látogatás erősíti a tanács és a kelet-európai szocialista országok közötti, egyre bővülő együttműködést. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése június elején különleges megfigyelői státust adott négy olyan országnak — Jugoszláviának, Lengyelországnak. Magyarországnak és a Szovjetuniónak —, amelyekben. értékelése szerint, a leggyorsabban haladnak a politikai reformok. A kapcsolatok előrehaladását jelzi az is, hogy július hatodikén, franciaországi látogatásának végén — a kelet-európai vezetők közül elsőként — Mihail Gorbacsov szovjet pártvezető, államfő beszédet mond az Európa Tanács parlamenti közgyűlése előtt. Az Európa Tanács Moszkvába utazó küldöttsége, amelyet a közgyűlés elnöke, a svéd Anders Björck vezet, várhatóan tárgyal majd a szovjet parlamenttel való együttműködés bővítéséről is. MOLDÁ VIA EMLÉKNAPJA A Moldáviai SZSZK történetének jeles évfordulója közeledtével felhívásban fordult a köztársaság lakosságához a Moldáviai KP Központi Bizottsága, valamint a köztársasági legfelsőbb tanács és a kormány. Június 28-án emlékeznek meg arról, hogy 1940-ben ezen a napon egyesült újra Besszarábia a Szovjetunióval. Mint a felhívás emlékeztet rá, vannak olyan szélsőséges erők, amelyek az áliameletben és a gazdaságban a múltban elkövetett hibák nyomán felgyülemlett elégedetlenséget meglovagolva akarják céljaikat elérni. A történelmet olyan módon akarják ezek beállítani, mintha 1940-ben megfosztották volna függetlenségétől a moldáviai népet. A hamis beállítással szemben mostanában a köztársasági sajtó számos történelmi témájú írást közöl az úgynevezett besszarábiai kérdésről, az 1940-ben történtekről. A Romániával szomszédos moldován nép története sem szűkölködik viharos fordulatokban. Nem sokáig élvezhette a románnal rokon nép a XIV. század közepén megteremtett állami önállóságát, mert az önálló moldáviai fejedelemség rövid idő után török megszállás alá került. A XIX. század elején dúló orosz—török háborút lezáró 1812-cs bukaresti béke az orosz cári birodalomnak ’uttatta Besszarábiát. Ezt a területet 1918 elején, a szovjet-oroszországi polgárháború idején a királyi Románia megszállta. Már Európában tombolt a II. világháború, amikor Románia, meghajolva a szovjet követelés előtt, átengedte Besszarábiát a Szovjetuniónak. Június 28-án erre emlékeznek a köztársaságban. Harilaosz Florakisz, a Görög Kommunista Pártot és a néhány kisebb baloldali csoportosulást tömörítő baloldali koalíció vezetője arra hivatkozva utasította vissza Micotakisz ajánlatát, hogy pártja csak a lehető legszélesebb alapokon nyugvó kormányban kíván részt venni. Ez megfigyelők szerint annyit jelent, hogy Florakisz olyan kormányt akar, amelyben valamennyi párt részt venne, s élén pártonkívüli kormányfő állna. Villámlátogatáson Washingtonban Micudzuka Hirosi, Japán új külügyminisztere James Baker meghívására vasárnap villámlátogatásra utazik Washingtonba. jelentették be pén-i teken a tokiói külügyminisztériumban. Ez lesz az első magas szintű japán—amerikai találkozó Unó Szószuké kormányának megalakulása óta. Micudzukát udvariassági látogatáson fogadja George Bush is. A brit mihiszterelnök fogadta Szaharovot Margaret Thatcher brit miniszterelnök pénteken Londonban fogadta Andrej Sza- harov Nobel-békedíjas fizikust, szovjet parlamenti képviselőt. A TASZSZ szovjet hírügynökség — a brit kormányszóvivőre hivatkozva — azt jelentette, hogy a találkozón nagyon részletesen megvitatták a szovjet belpolitikai események alakulását. A miniszterelnök megerősítette, hogy támogatja Gorbacsov terveit.
