Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-21 / 144. szám

1989. JÜNIUS ZU SZERDA ii^iÍHfap 3 Nyers Rezső A vezető is vásárra viszi a pénzét Az órabérből csak néhány tojásra futja ? az NSZK-ban Kedden délután négynapos látogatásra — Stockholmból jövet — az NSZK-ba érkezett Nyers Rezső államminiszter, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja. A magyar po­litikus Wolfgang Roth, a Né­met Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöksége tagja, az SPD gazdaságpolitikai szóvivője meghívásának tesz eleget. Nyers Reeső NSZK-beli tar­tózkodása során felkeresi Hans-Jochen Vogelt, az SPD elnökét és parlamenti cso­portjának vezetőjét. Johannes Rau észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnököt, az SPD el­nökhelyettesét. találkozik to­vábbá Alfred Dreggerrel, a Keresztény demokrata-Keres;:- tényszociális Unió (CDU/CSU) parlamenti csoportjának elnö­kével. Otto von Lambsdorff gróffal, a Szabaddemokrata Párt (FDP) elnökével, Wolf­gang Mischnickkel, az FDP parlamenti csoportjának elnö­kével és Hans-Dietrich Gen­scher alkancellárral, külügy­miniszterrel. Nyers Rezső a Friedrich Ebert-alapítvány rendezésé­ben előadást tart a magyar reformpolitikáról. A kegyefetsértés elkn Tiltakozások Pártok és szervezetek sora tiltakozott a Nagy Imrének es sorstársainak búcsúztatásán elhangzott beszéd kegyeletsér­tő és uszító részei ellen. „Rácz Sándor és Orbán Viktor a ke- gyeletes eseményt antidemok- rátikus, szélsőséges megnyil­vánulásra használták fel. Nem tartották magukat a megbéké­lés és a nemzeti közmegegye­zés szelleméhez." Tiltakozott: Magyar Ellenállók. Antifasisz­ták Szövetsége elnöksége, az 1VÍSZMP józsefvárosi reform­köre. az MSZMP XXI. Kerü­lőt) Bizottsága, az MSZMP Székesfehérvári Városi Bizott­sága. Külön is tiltakoztak amiatt, hogy a Fidesz képvi­selője az egész magyar ifjú­ságra hivatkozott: a Csepeli Ifjúsági Társulás, a Dorogi Szénbányák KISZ-bizottsága és a Veszprém Megyei Ifjúsá­gi Szövetség Egyeztető Taná­csa. — Nem kevés ehhez a mos­tani apparátus létszáma és felkészültsége? — Ha a régi szemléletben gondolkodunk, akkor kevés. A csökkentés azonban vagy stí­lust vagy embert váltat, ami már elegendő, hogy olyan ki­szolgáló apparátus működjön, amelynek felkészültsége és gondolkodásmódja révén el tudjuk látni feladatainkat. — A június 2-i ceglédi kül­döttértekezleten a megyei ap­parátus személyi feltételei is igen élesen szóba kerültek. Vé­gül többfordulós szavazás eredményeként döntött a je­lenlegi felállás: egy társadal­mi elnök és két függetlenített tisztségviselő mellett. Miért? — Eddig nem volt gyakorlat a társadalmasítás és sikernek tartom, hogy az április 2-i kül­döttgyűlés óta — amikor még függetlenített elnök és egy fő­állású titkár személyében gon­dolkodtak a küldöttek — el tudtuk érni. hogy felismerjék ennék szükségességét. A me­gyei szervezetnél működőképes átmenetet kell biztosítanunk, hogy az érdekképviseletet és az intézményi kapcsolattartást meg tudjuk oldani, ezért az eddigi 4 függetlenített tisztség- viselő helyett kettőt javasol­tunk. A szavazásnál a vita egyik oka az volt, hogy a szer­vezetek nem láttak anyagi ga­ranciát. hogy két függetlení­tett tisztségviselőt tudjunk al­kalmazni. a másik pedig sze­mélyes indíttatású volt. A tit­kári funkciók szükségességét mégis elfogadták, s így szüle­tett az a döntés, hogy engem társadalmi elnöknek, Derda Sándort „gazdasági” titkárnak választják. Mivel az egyik tit­kárjelöltet — Tési Vilmost — nem fogadták el a küldöttek, a „politikai” titkár személyéről az új jelölés után rövid időn Nincs új a nap alatt — ezt a régi mondást vallhatja az a tavaly októberben megalakult kft. is, melynek tagjai árnyé­kolástechnikával keresik ke­nyerüket. Magyarul inkább napernyőnek lehetne mondani fő gyártmányukat, hiszen épü­letekre, erkélyekre készítenek színes ernyőket. Mint Bence Imre ügyvezetőtől megtudtam, a kezdetek kezdetén a Buda- flax fejlesztési főosztályának dolgozói szerették volna a napellenzőkkel kiegészíteni fi­zetésüket. A vállalat vezetői nem voltak szemellenzősek, belementek a dologba. Pedig akkoriban a termékskálájukon még nem szerepelt a hozzáva­ló speciális váz, tehát ki kel­lett fejleszteni azt, MEGÉRTE NEKI Az üzlet beütött, az érdek­lődés felülmúlta a várakozást, a főosztály dolgozói egyre in­kább a napellenzők gyártásá­ra álltak át. Kapóra jött, hogy a Budaflax részvénytársasággá alakult, egy hónapra rá meg­alakítottál? a kft.-t. Persze eh­hez pénz kellett, nem is ke­vés. Ügy látszik, sikeresen győzködték az alapítókat, hogy amíg nap lesz, addig ár­nyék is kell. s egyáltalán nem mindegy, mennyire esztétikus az a valami, ami alatt az em­berek hűsölhetnek. Tíz alapító jött össze, közülük négy ma­gánszemély. A „jogi személyek” közül a bankok adták a legtöbb pénzt. Az Ipari Fejlesztési Bank két­millióval, a Posta Bank Rt. egymillióval szállt be az „ár­nyékos” üzletbe. Ugyanakkor az Észak-pesti Vendéglátó Vál­lalat is a zsebébe nyúlt, sőt a Hírlapkiadó Vállalat is úgy látta, hogy az árnyékos olda­lon a helye, és a lapkiadás mellett nem árt, ha más ol­dalról is biztosítja magát. A magánszemélyek egyike pedig maga Bence Imre, az ügyve­zető. S ez azért is meglepő, sőt szokatlan, mert honunkban nem túl elterjedt szokás, hogy egy vezető a saját pénzét is a vásárra vigye. No, persze, megérte neki kockáztatni, hiszen a havi bruttó fizetése így 23-25 ezer forintra rúg. Körülbelül any­belül határoz a képviselőta­nács. Ez az apparátusi megol­dás azért célszerű, mert a vá­lasztott tisztségviselőket bár­mikor vissza lehet hívni, ha nem a választóik érdekében végzik munkájukat; én pedig a társadalmi elnökséggel azt vállaltam, hogy a szakmai munkám mellett és egziszten­ciális függőség nélkül „külső szemüveggel” segítem a kép­viselőtanács munkáját, két testületi ülés között ellátom a munkáltatói jogokat, a tag- szervezetekhez évente legalább egyszer elmegyek tájékozódni és biztosítom a megyei szövet­ség és az MSZ&iP közötti kap­csolatot. Ügy érzem, hogy mindezt el tudom látni, ha mégsem, azonnal jelzem a tagszervezetek felé. — Mindezt milyen munka­kör mellett vállalta? — Mindenképpen gazdasági­szakmai munkát fogok végez­ni, de még nem választottam a kínálkozó lehetőségek közül. — Az apparátushoz vissza­térve: úgy hallottam, hogy csökkenteni akarják a területi apparátus létszámát is. Nem félő, hogy elveszíti ezeket a helyeket a politizálás szem­pontjából? — A megyei szövetség meg­alakulása után a pénzügyi helyzetünk úgy változott, hogy újra kell gondolnunk a továb­bi működést, s benne az ap­parátus létszámát. Ezenkívül most adottak a társadalmasí­tás feltételei. A döntésnél azt vesszük figyelembe, hogy me­lyik területen biztosított a to­vábbi minőségi működés. Mindössze ott veszítünk tehát területet, ahol a függetlenített tisztségviselők eddig sem tud­ták a működőképes szervezet kialakítását segíteni. — Ezek a jelek arra utal­A saját árnyékukból élnek és négyes találatáért kapott pénzét fekteti be. hiszen csak­nem nyolcvanezer forintot kell kiizzadnia, hogy azután már hűsölhessen az ernyő alatt. Az ember nem ugorhatja át az árnyékát — viszont Bence Imrének bizonyos értelemben sikerült, mert ugyancsak ő az ügyvezetője a Budaflax piciny vegyes vállalatának, mely a Syba-flax függönytechnikai kft. névre hallgat és „vegyes­sé” egy NSZK cég részvétele teszi. Itt lamellás függönyök készülnek, méretre, a vevő megrendelése szerint. Hogy milyen az a lamellás függöny? Nagyjából olyan, mintha va­laki a meglévő sötétítő függö­nyét csíkokra vágná, s úgy akasztaná föl. Annyi különb­ség azért mégis van, hogy a kft. által készített „csíkokhoz speciális karnis is tartozik, mely lehetővé teszi, hogy egy­szerre forduljanak el a csí­kok, így olyan hatást keltenek, mintha hosszában akasztottak volna fel egy jókora reluxát. A belsőépítészek bolondulnak érte. használják térelválasztó­ként is, ha a megrendelő pénztárcája álljt nem paran­csol. KI ÍGY, KI ÚGY Mindkét kft. jól megél, s ez az emberi lélek rejtelmeire is bizonyíték. Van, aki azért ad ki egy halom pénzt, hogy érje a nap, s szépen lebarnulhas­son, más meg azért, hogy ne. Mátrai Tibor Igazságos vagy igazságtalan? Vita a költségvetésről A tavalyi állami költségve­tés végrehajtásáról szóló je­lentést kedden nem fogadta el a Parlament építési és közle­kedési bizottsága. A Szilágyi Gábor elnökletével tartott ülé­sen együttesen tárgyaltak a négy napirendi pontról, neve­zetesen a Magyar Népköztár­saság tavalyi költségvetésének végrehajtásáról, a közlekedési, hírközlési és építésügyi ágazat nak, hogy sokat változik még a szövetség, amikorra valóban megújul. További tervek? — Folytatjuk a társadalma­sítást, ezenkívül minél na­gyobb területen jelen akarunk lenni. Jelenleg a megye több mint 170 településéből mind­össze 87 helyen van szerveze­tünk. A közösségekben aka­runk megjelenni, ami megala­pozhatja a választásokban va­ló részvételünket is, továbbá az embercentrikusságot he­lyezzük előtérbe. A tagjaink érdekképviselete, kezdeménye­zései és cselekedetei lehetősé­get teremtenek arra, hogy a társadalom érezze jelenlétünk szükségességét. A küldöttérte­kezleten elfogadott képviseleti programban ezeket tartottuk a legfontosabbnak. Az oktatási rendszerrel is foglalkoznunk kell, hiszen magunkat és az utánunk jövő nemzedékeket is alkalmassá szeretnénk tenni arra, hogy eséllyel indulhas­sunk saját életünk megformá­lásáért és megteremtéséért. — A helyhatósági és ország- gyűlési választásokra hogyan készülnek? — Mivel nincs még döntés a választási rendszerről, min­denképpen véleményt akarunk mondani, hogy milyen legyen. Ezután, ahol lehetőségünk lesz, jelölteket állítunk és indítunk, akik a szakmai tudásuk és életvitelük alapján elfogadot­tak a társadalomban. Támo­gatjuk azonban olyan fiatal képviselőjelöltek megválasztá­sát is, akik a mi értékeinket vallják; — a lakáshelyzet megoldásának szükségességét, a családi adózás bevezetését, az első munkahelyhez való jo­got. s garantálják, hogy a fia­talok jogai érvényesüljenek. Kiss Sándor tavalyi költségvetéséről, vala­mint az államháztartási re formról és az adóreform kor­szerűsítésének koncepciójáról A vitában Koltai Imre (Pest m.) kifejtette, hogy meglepe­téssel értesült a családi jöve­delemadó kedvezőtlen hatásai­ról, eddig úgy tudta, hogy ez a rendszer teremti meg az igaz­ságosabb teherviselést. A bizottság jelenlevő 18 tagja közül hat a szavazásnál nem fogadta el a Magyar Nép- köztársaság 1983. évi költség- vetéséről szóló jelentést, 11-en tartózkodtak. A tárca költség- vetését a többség elfogadta négyen tartózkodtak. Az ál­lamháztartásról szóló reform- koncepciót, valamint az adó­rendszer reformját jóváhagyó­lag tudomásul vették, a vitá­ban elhangzott javaslatok, vé lemények fenntartásával. Jóval az ipari átlag alatt Siránkozni nem illik, pa­naszkodni meg nem akarunk mondja a Senior Váci Kö­töttárugyár szakszervezeti bi­zottságának titkára, Szalóky Sándomé, amikor az idei bér­emelési lehetőségeikről érdek­lődöm. A kívülálló azt hinné, hogy az a vállalat, amelyik termé­keinek majdnem felét Nyu- gat-Európába exportálja, s olyan híres cégeknek szállít, mint például az Adidas, jól megfizetheti dolgozóit. A gyár­tól néhány percnyi járásra ta­lálható főkönyvelőségen Cser- nák Károlyné gazdasági igaz­gatótól kapott információk azonban kissé más megvilágí­tásba helyezik a dolgokat. Ki­derül, itt is érzik, a textile­sek bére jóval az ipari átlag alatt mozog. Ez az arányta­lanság évek óta növekszik, s a romló életkörülmények mi­att a helyzet kritikussá vált. Csernákné úgy gondolja, ha a bérezésen nem változtatnak, annak beláthatatlan következ­ményei lehetnek. Hiába a leg­fejlettebb technika, ha nincs, aki a gépeket kezelje. A Se­nior Váci Kötöttárugyárban tudják, hogy egyhamar köz­ponti segítségre nem számít­hatnak. A problémákat ma­guknak kell megoldaniok. A múlt évet 60 milliós nye­reséggel zárták. A gazdasági igazgató gyorsan hozzáteszi a „csak" szót, mert nem elége­dettek ezzel az eredménnyel. Volt már sikeresebb esztende­jük is. Nem mintha terméke­ik nem lennének keresettek, itthon és külföldön is. Cser­nákné azonban vallja, hogy Magyarországon a feldolgozó- ipari vállalatok kerültek a legnehezebb helyzetbe. A hazai alapanyag-szállító egyre fel­jebb és feljebb srófolja az árakat — megteheti, vetély- társa nincs. Á kötöttárugyár viszont nem emelhet árat — hiszen a nagykereskedelmi partnerek is inkább azok csök­kentését várják. Az alap­anyag-szállító monopolhely­zete miatt így két tűz közé kerültek, az import pedig, mint tudjuk, erősen korláto­zott. Az itthoni üzletekben a vá­sárlók manapság hiába kere­sik a kötöttárugyár szabad­időruháit, -trikóit. Ennek oka egy elhibázott kereskedelem­politikai döntés. Sok olyan importáru érkezett az ország­ba, amely kevésbé jó minősé­gű és drágább, mint a váci, ezért egyelőre nem fogy. Vá­cott azt mondják, amíg a ke­reskedőknek nem sikerül ezektől megszabadulni, a kö­töttárugyár termékei nem ke­rülhetnek a polcokra. A tőkés exportot is növel­hetnék, de ennek gátat szab, Erősíteni akarják a szolidaritás érzését Kedden ülést tartott a Ma­gyar Szolidaritási Bizottság. A tanácskozás napirendjén a szervezet és annak tagszer­vezetei múlt évi tevékenysé­gének értékelése, továbbá az ez évi munka irányelveinek, és a szolidaritási alap felhaszná­lása tervezetének megvitatása szerepelt. Az elfogadott irányelvekben megfogalmazódott, hogy a de­mokratikus szocializmus lét­rehozását, a szocialista jogál­lam és a hozzátartozó politi­kai intézményrendszer meg­teremtését célzó politkai tö­rekvések megkövetelik a Ma­gyar Szolidaritási Bizottság­tól működésének megújulását. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a jövőben is támogatni fogják a békéért, a leszerelésért és a regionális válságok igazságos rendezéséért fellépő erőket. Erkölcsi, politikai, anyagi se­gítséget nyújtanak a nemzeti felszabadítási mozgalmaknak, a fejlődő világ haladó erőinek a demokráciáért, az emberi, nemzeti és nemzetiségi jo­gokért folytatott küzdelméhez, tóvábbá a katasztrófa sújtotta népeknek. Kezdeményezik kö­zös segítségnyújtási akciók szervezését a szocialista és tő­kés országokban működő, az együttműködésre kész szolida­ritási szervezetekkel. Hazai munkájában a bizottság és tagszervezetei törekedni fog­nak arra, hogy fenntartsák és erősítsék a közvéleményben a szolidaritás érzését. hogy a varrodában kevés a munkáskéz. Az utóbbi négy évbén a felére csökkent a lét­szám. A laikus joggal kérdez­hetné, ha a tőkés export jól jövedelmező vállalkozás, mi­ért nem fizetik meg jobban a varrónőket? Az előbb elmon­dottakból következik, hogy a vállalat sok költséget cipel a hátán, sokkal kevésbé rugal­mas, mint a kisiparosok. A bu­tikosok kétszer annyit fizet­nek nekik, mint amit a vál­lalatnál kapnak, s ráadásul ott a követelmények is ki­sebbek. Az idén a kötöttárugyár né­hány bérmunkára kötött szer­ződését felszámolta, s így va­lamivel nagyobb bértömeggel gazdálkodhattak, mint tavaly. A fizetésemelésnél szakmán­ként differenciáltak, 3—25 százalékkal emelték a béreket. Erre égető szükség volt, hi­szen a drasztikus áremelések után a dolgozók egy kis túl­zással úgy fogalmaztak, hogy alig néhány tojást tudnak venni az órabérükért. A var­rónők 20 százalékos emelést kaptak. Az emelt órabért azonban csak akkor kapják meg, ha teljesítik a 100 szá­zalékot. A gazdasági igazgató elmondta, hogy igyekeznek olyan béreket adni dolgozóik­nak, amelyekből biztosíthat­ják megélhetésüket. Hogy mit szóltak ehhez maguk az érdekeltek? Az évek során úgy alakult, hogy a kö- tősöknek magasabb az órabé­rük, mint a varrónőké. Koráb­ban. 3—4 éve még itt is nagy volt a létszámhiány, de a pót­lékok emelése vonzóbbá tette ezt a munkakört. A mostani emelésnél nem differenciáltan osztották szét a pénzt, de mint azt Gombály Tibor üzemveze­tő elmondta, erre nincs is szükség, hiszen a teljesít­ménybérek miatt úgy is külön­bözőek a keresetek. Az ügye­sebbek, szorgalmasabbak 14— 15 ézér forintot is megkeres­nek, a kevésbé rátermettek csak 6—7 ezer forintot visz­nek haza. Az utóbbi időben a nyugdíjazások miatt csu­pán 160-an dolgoznak ebben az üzemben, de így is ellát­ják feladatukat. Ígéretet kap­tak arra, hogy a maradék bér­tömeget felhasználhatják, s így emelkedhetnek a kárese­tek. A legkritikusabb üzemben, a varrodában, inkább már csak az idősebbek maradtak. Elmondták, hogy a május 1-jei fizetésemelésnek még nem igazán érzik a hatását. A ma­gas követelmények miatt sok­szor még a legtapasztaltabb varrónőknek sem sikerül elér­niük a 100 százalékot. Külö­nösen az Adidasnak készülő termékeknél kell vigyázni a minőségre, előfordul, hogy aki ezeket készíti, nem teljesíti a normát. Gyakori, hogy a fia­talok hamar elmennek, köny- nyebb és jobban fizető mun­ka után néznek. Az eredményes gazdálkodás érdekében a vállalat úgy dön­tött, a vezetők prémiumának 50 százalékát beépítik a fize­tésükbe. Az átlagnál maga­sabb emelést kaptak a terme­lésirányítók is. A kiemelt fi­zetéssel felelősség is jár, aki nem produkál, nem teljesíti feladatát, attól megválnak. Ahhoz, hogy eredményesebben tudjanak gazdálkodni, feltét­lenül csökkenteni kell a vál­lalati költségeket. Ez hozzáse­gítheti a kötöttárugyárat ah­hoz, hogy jövőre jelentősebb legyen a fizetésemelés. Hargitai Éva Országos szövetség alakult Kertbarátok, kistermelők Üjabb érdekvédelmi szerve­zet alakult kedden Budapes­ten. A Kertbarátok és Kis­termelők Országos Szövetsége a tervek szerint fellép majd ?. biztonságosabb termelési, értékesítési feltételek megte­remtéséért. a kistermelőket érő különféle hátrányok el­len. Szándékaik szerint egy­aránt képviselik majd a hét­végi kerttel rendelkezőket, s a kiegészítő vagy a fő jöve­delmüket a kistermelésből biztosító személyeket, ezek különféle szövetkezéseit és szakcsoportjait. A szövetség helyi szinten, a megyékben, illetve a fővárosban területi szervezetek segítségével inté­zi majd ügyeit. nyit visz tehát haza, mint amennyit a kft. legjobb dol­gozói, ugyanis a túlórákkal körülbelül ennyire jön ki itt a fizetés a nyári hónapokban. Télen jóval kevesebb a ren­delésük, érthető, hiszen akkor nem süt a nap. BOLONDULNAK ÉRTE Ügynökök járják a közeli, s távoli városokat, megpróbál­ják a konkurenciát megelőzni, ugyanis négy ellenlábasuk van: kisiparosok és kisszövet­kezetek versengenek a ve­vőért. Nem csak áraikkal pró­bálják egymás elől elhappolni az üzletet, sokszor fontosabb a minőség. A kft. lépéselőnyben van, hiszen kapcsolatuk nem szakadt meg a részvénytársa­sággá alakult gyárral, így ott készül számukra — nyugatné­met alapanyagból — a spe­ciális szövet. Nem véletlen, hogy tízéves garanciát vállal­hatnak a napernyőjükre, az ném fakul, nem szakad, nem kopik. Igaz, ezt joggal el is várják a vásárlók, hiszen egy­általán nem olcsó mulatság ilyen napellenzőt vásárolni. A balkonernyő még viszonylag nem túl drága, hat-hétezer fo­rinttal könnyíti meg a csalá­di kasszát. Viszont a csalá­di házakra szerelhető kinyit­ható ellenző nagyobbik típusá­nak ára már a negyvenezer forintot is meghaladja. Aki pedig a kertje közepére szeret­ne egy hatszor hatméteres ernyőt, jobb, ha lottózik előtte.

Next

/
Thumbnails
Contents