Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-21 / 144. szám

EGYESÜLJETEK! m*né­MAGYAR SZ0CIüli5TÄ XXXIII. El 1989. JÜNIUS 21., SZERDA Grós; Károly találkozott az [DU tagjaival Grósz Károly, az MSZMP főtitkára délután a tanácsko­zás helyszínén, az Atrium Hyattben találkozott az Euró­pai Demokratikus Unió Euró- pa-bizottságának Budapesten ülésező tagjaival. Bernhard Vogelnek, az EDU alelnöké- nek köszöntő szavait követően a főtitkár röviden vázolta Ma­gyarország mai helyzetét, az MSZMP törekvéseit. Elöljáró­ban hangsúlyozta, hogy a fó­rum megrendezése a magyar fővárosban az egész közvéle­mény számára jelzi: népeik rokonszenve a magyarországi megújulás iránt őszinte. A to­vábbiakban Magyarország tör­ténelmének mostani nehéz és bonyolult időszakát elemezve aláhúzta: azon munkálkodunk, hogy belső intézményrendsze­rünk átalákításával és a piac- gazdaság megteremtésével füg­getlen. demokratikus és fejlett szocialista országot építsünk. Még nem peienfkesfek & fiinfeffők Biztató termésbecslések Eddig ritkán tapasztalt mó­don, vezető banki tisztségvi­selők közreműködésével tar­tottak sajtótájékoztatót a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban kedden a kalászos gabona betakarítási, felvásárlási és értékesítési idényre való felkészülésről. A mezőgazdasági üzemek tennivalóiról, a műszaki-tech­nikai feltételek megteremtésé­ről Baranyai Ferenc, a minisz­térium mezőgazdasági főosz­tályának vezetője elmondotta: a gazdaságok az idén 1 mil­lió 650 ezer hektárról takarí­tanak be búzát, rozsot, árpát, _zabot. Ebből a kenyérnek való búza területe 1 millió 235 ezer hektár, 40 ezer hektárral ke­vesebb a tervezettnél. Az elő­zetes termésbecslés adatai biz­tatóak: várható, hogy a búza termése a tavalyi, hektáron­A rendőrség behunyja a szemét Meztelenül a Duna-parton Ilyenkor nyár­időben újságírók hada indul a mez­telen igazság után. Szinte nincs is olyan lap, amely ne rántaná le a leplet a ruhátlan fürdőzésről, ter­mészetesen bősé­ges fotóillusztrá­cióval. Mi sem akartunk lema­radni, így sétára indultunk me­gyénkben. Nem vágytunk könnyű babérokra, ezért a közismert nudista strandokat r- mint a délegyházi — fel sem keres­tük. Talán az tar­tott vissza min­ket, hogy ott kö­telező az „egyen­ruha”, úgyhogy csak egy szál jegyzetfüzetbe öl­tözve mehettünk volna be. A Duna mellett viszont nem fenyegetett bennünket ez a veszély. A lát­vány pedig ugyan­az, itt sem hor­danak sokkal többen fürdőruhát. Szentendre mű­emlékei nem von­zanak annyi tu­ristát, mint a kevésbé koros, ám annál csinosabb napimádó hölgyek. Napoztak. Olvasgat­tak és kenték magukat az olajjal. Szemmel láthatóan még a rendőr felbukkanása sem érdekelte őket. Igaz, a vízi rendőröknek nem is a napozók erkölcseit kell óvni, inkább azokra kell vigyázniuk, akik a látvány hatása alatt elfelejtenek úszni. A Pest Megyei Rendőr-főka­pitányság illetékese meg is erősítette: a vízi rendőrök nem szállnak ki a partra a csupasz szépségek láttán. „Szemet hunynak” mindaddig, amíg bejelentést nem kapnak. Pedig hát hivatalosan csak a sziget- monostori nudistakempingben mutogathatnák magukat a hölgyek és urak. A strandokon pedig az erkölcsök védelmé­ben nem engedélyezhetik a meztelen napozást. A meré­szebb hölgyek megpróbálkoz­nak ugyan a melltartó nélküli napozással, de ez nem különö­sebben elterjedt, a strandolok nagy bánatára. A közerkölcs megsértésének vétségében leledzenek a par­ton napozó lányok, ha a jog­szabályokat tekintjük. Ez a rendelet még ma is érvényben van, de sok munkát nem ad a parti rendőröknek, mivel „be­jelentés” a megyében az utób­bi két-három évben nem érke­zett. A nap szerelmeseit akár háromezer forintos pénzbír­sággal is sújthatnák, a sza­bálysértés mértékétől függően. Nem mindegy, hogy a szabály- sértő hason, vagy háton fek­szik, amikor „kihág”. Sőt, a körülményeket is gondosan mérlegelni kell — tudtuk meg — így például azt. hogy van-e közért, vagy italbolt (?) a kö­zelben. Ha elhagyott helyen napozik valaki meztelenül, „nem húzzák ki a bokor alól". Más kérdés, hogy lehet-e a bokor alatt napozni? Végezetül engedjenek meg egy jó tanácsot azok, akik tes­tük minden négyzetcentiméte­rét szeretnék lesüttetni. Mi­előtt napozni indulnak, nézze­nek tükörbe, mert van úgy. hogy a napolaj sem véd meg a leégéstől. K. Ä.—M. T. kénti 5 tonnás átlagnál is na­gyobb lesz, és az őszi árpa átlaga is meghaladja a múlt évi hektáronkénti 4,3 tonnát. A gazdaságok az ország déli részén már hozzáláttak az ár­pa aratásához, a búza vágását viszont valószínűleg csak jú­lius 1-jén kezdik meg. A munkákhoz elegendőnek látszik a gépi erő: az üzemek több mint 11 ezer kombájnt készítettek föl, javítottak ki, es 350 új árató-cséplő géppel gya­rapították a gépparkot. Ezzel naponta összesen több mint 100 ezer hektárról lehet a ter­mést levágni, így ha az idő engedi, a búzát 15—16 nap alatt tudják betakarítani. Gond csupán azzal van, hogy a gépek jelentős része — hoz­závetőleg egyharmada — hét évnél idősebb, így ezek mun­ka közbeni javítására valószí­nűleg a szokottnál több időt kell fordítani. Gond, hogy a kombájnok mintegy kéthar­madát kitevő, NDK-gyártmá- nyú gépek motorjaihoz kevés alkatrészt kapott a hazai ke­reskedelem. A kenyérgabona fogadására igyekezett felkészülni a gabo­naipar és valamennyi üzem is. Ennek révén a tárolókapa­citás az elmúlt években 8,5 millió tonnáról 11,5 millió tonnára növekedett, így az idén termett mintegy 8 mil­lió tonna kalászos gabonának bőven van helye. Ezzel szemben valószínűleg idén sem lesz zökkenőmentes a gabona árának kifizetése. Dorozs Béláné, a Magyar Nem­zeti Bank főosztályvezetője ugyan viszonylag kedvezően nyilatkozott; mint mondotta, a harmadik negyedévben mint­egy 30 milliárd forintot bizto­sítanak valamennyi mezőgaz­dasági termény, ezen belül a búza felvásárlására is. Ennek azonban csaknem kétharma­da, mintegy 17 milliárd forint, váltóban jelenik meg. Az, hogy a kereskedelmi bankokat mi­lyen arányban részesítik a hi­telből és a váltóból, még ez­után dől el. A bankok és a Gabona Tröszt kérésére az idén több lesz a hosszabb le­járati idejű váltó, míg tavaly döntően 90 napos váltókat bo­csátottak ki. Idén ezek aránya mintegy 40 százalékos. Ezen felül 180 napos és afölötti vál­tókkal „fizetnek” a gabonáért. A tőkés export lebonyolításá­hoz a Külkereskedelmi Bank­nak 5 milliárd forintos devi­zahitelt adnak, ezen felül 4,2 milliárd forint tőkepótló hitelt nyújthatnak a felvásárló vál­lalatoknak. Lacfi Dániel, a Gabona Tröszt vezérigazgatója — arra is utalva, hogy a termelők újabb áremelést követelnek — kijelentette: ebben a pillanat­ban a jelenlegi árakon törté­nő kifizetésre sincs meg a fe­dezet.' Egyelőre tehát még nyitott kérdés, lesz-e Péter-Pál nap­ján demonstráció. A nemrég elfogadott gyülekezési törvény előírásai szerint legkésőbb há­rom nappal korábban be kell jelenteni a szándékot a helyi rendőrkapitányságon, elsősor­ban azért, hogy a közlekedést a lehető legkevésbé zavarják a felvonulók. A nagyüzemek pedig éppen azzal fenyegetőz­nek, hogy kombájnokkal és más gépekkel vonulnak a fon­tosabb útvonalakra, ezzel je­lezve elégedetlenségüket a kormányzat döntéseivel. Bár a törvény megszabta ha­táridő még messze van, tele­fonon érdeklődtünk több vá­rosi kapitányságon, van-e tu­domásuk már valahol hivata­losan is a készülő demonstrá­cióról. Eddig egyetlen beje­lentés sem érkezett — kap­tuk a választ, ami tehát ko­rántsem végleges. Pozsgay Imre és az OBT küldöttsége Az Európai Közös Ház nem építhető fel, ha Kelet- és Kö- zép-Európa tartós válságöve­zet marad — hangsúlyozta Pozsgay Imre államminiszter, aki kedden hivatali dolgozó- szobájában fogadta az Orszá­gos Béketanács vezetőit. Az államminiszter kiemelte: a magyar kormány azon mun­kálkodik, hogy ez az állapot ne váljék tartóssá. Reményét fejezte ki, hogy az újabban keletkezett feszültség, amely egyik-másik szomszédos or­szággal való polémiákban nyilvánul meg, és az utóbbi napokban intenzívebb for­mát öltött, csupán epizód lesz, és nem fog valamiféle balká­ni csetepatévá, torzsalkodássá válni. Sztanyik B. László, az OBT elnöke szervezete helyzetéről és a július 1-jén kezdődő XII. magyar békekonferencia elő­készületeiről tájékoztatta Pozsgay Imrét. Elmondta, hogy szövetségi alapon kezdik újraszervezni az Országos Bé­ketanácsot. Az OBT tevékeny­ségében megkülönböztetett fi­gyelmet kíván fordítani a ha­zai megbékélés folyamatának elősegítésére. Célja hozzájá­rulni olyan belső légkör kiala­kításához, amelyben az embe­rek toleránsak egymással és képesek a vitás kérdéseket kulturáltan megtárgyalni. Az OBT elnöke hangsúlyozta: ar­ra törekszenek, hogy a béke­mozgalom semleges legyen a pártoktól és mentes az ideo­lógiai összeütközésektől. El­mondta, hogy az OBT hozzá kíván járulni az új alkotmány kidolgozásához. Ezzel kapcso­latban megjegyezte, hogy az OBT szorgalmazza: kerüljön bele az új alaptörvénybe, hogy Magyarország nem állít elő, nem birtokol és területén nem tárol tömegpusztító fegyvere­ket. Szólt az OBT kezdemé­nyezéséről, hogy Budapesten hozzák létre az „Európai Há­zat”. Az Országos Béketanács azt szeretné, hogy ez európai összefogással létesüljön, s le­hetőséget adjon a helsinki fo­lyamattal, a béke és biztonság témáival kapcsolatos kérdé­sek megvitatására. Az „Euró­pai Ház” létesítéséről az OBT vezetői már tárgyaltak több hazánkba látogató külföldi ál­lamférfival, akik támogattál: az ötletet. A Gutenberg Szakszervezeti Szövetség tiltakozik a lakás­hitelek kamatai utólagos emelésének terve ellen, s hogy ezzel a témával egyáltalán foglalkozzon az Országgyűlés. 0 Az Ellenzéki Kerékasztalnál helyet kér a KIOSZ a 160 ez­res tagsága nevében. 0 Egyes tsz-ek vezetősége az oszthatat­lan közös tulajdonban lévő földet értékesíti — ez ellen til­takozott a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt. 0 Az MSZDP országos pártgyűlésen választ vezetőséget jú­lius elején. ® A kongresszusi előkészületek antidemokrati­kus volta miatt írt nyílt levelet a Politikai Főiskola reform­köre az MSZMP Központi Bizottságához. 0 A DEMISZ java­solja, hogy gazdaságpolitikai kérdéseket is vitasson meg a Nemzeti Kerekasztal. T alán igazolódik a re­mény: a megyében a lakásépítés évtizedes mélypontja 1987 volt. Az új otthonok száma 1988- ban ugyanis némi emelke­dést mutatott az 1937-es helyzethez mérten — a tanácsok 4973 esetben ad­tak ki használatbavételi engedélyt, ami szerény, 2,4 százalékos többlet az elő­ző esztendeihez képest —. s folytatódott ez a csekély, de nagyon is megbecsülen­dő gyarapodás az idén. az év első felében is. Ezer do­log terheli napjainkban az építkezők vállát. Folyama­tosan emelkednek a telek­árak, a közművesítés költ­ségei nem mérhetők a ko­rábbiakhoz. az építőanyag csak annak nem okoz fej­törést. aki a tájékán sem jár a telepeknek... Az anyagok, a szerelvénye« ára növekszik, gyakran az ilyen áruk mennyiségi hiá­nya, minőségi problémai miatt akad meg a munka az építkezéseken ... A gödör, a ház alapja mégis, mindezen gondo.< ellenére átformálódik. Az újonnan épülő otthonok­nak az átlagos alapterüle­te ma a megyében 88-89 négyzetméter: a majdnem ötezer lakásból mindössze kettő olyan akadt egy év alatt, amely nélkülözte a ma természetes igényt, a mosdóhelyiséget. Talán nem felesleges a történel­mi tegnapra utalni: pél­dául 1933-ban az ország­ban felépült lakásoknak csupán az egyharmada volt MÍVŰI ÉS fürdőszobás, a megyében pedig ez az arány az egy­ötödöt sem érte el. Nem véletlen az előbbiekben a természetes igény más sze- désmódja, a dőlt betű: ma valóban elemi szükséglet ez. azaz nincsen benne semmi olyasmi, ami kü­lönlegességnek, külön em­lítendő eredménynek szá­mítana. Logikus a kapocs: a másként élő emberek lakni is másként akarnak, mint éltek-laktak szüleik. Az a bizonyos, minden nehézség ellenére is meg­levő. említett 88-89 négy­zetméteres átlagos alapte­rület azonban figyelmet érdemel. Figyelmet, mert ez az átlag úgy jön k>, hogy a megyében az újon­nan tető alá került ottho­noknak az öt százaléka csupán egyszobás, a döntő rész viszont — több mint a hatvan százalék — há­rom szobát vagy még tá­gasabb teret kínál az olt lakóknak. Ha már koráb­ban szóba hoztuk a múl­tat. akkor írjuk le most is az 1933-as jellemzőt. Ak­kor a lakásoknak a 43 szá­zaléka épült meg országo­san egyszobásnak, a me­gyében pedig — akárcsak most a három- és több­szobás otthonoké — hat­van százalék feletti volt ez az arány ... Az otthon fa­lain belül másként akar­nak élni az emberek, mint az előttük járók, tágasab­ban, egy-egy személynek nagyobb saját „életteret” adva, s ebben nincsen semmi rossz. Még akkor sincsen, ha olykor már mutatkoznak jelei az ész- szerűtlenségnek is: a két- három családra mérete­zett. egy- vagy többeme­letes házban a szülők ma­guk maradnak, mert a gyermekek elköltöznek. Ma seregnyi olyan, a hatvanas években, a hetvenes évek elején épült házat kínál­nak eladásra a megyében, ahol az értékesítés indoka: az ott élő egy vagy kát személynek teherré vált az épület. Beleszólt és beleszól te­hát a kívül levő világ ab­ba. a falakon belül miként alakulnak a sorsok. A gaz­dasági prosper: tásiként el­könyvelt hatvanas és het­venes években, furcsa mó­don. bár nem egészen ért­hetetlenül. a tényleges anyagi helyzettől szinte függetlenül a legtöbb épít­kező azt a bizonyos, két, két és fél szobás kockahá­zat hozta, hozatta tető alá. Riasztó egyenutcák alakul­tak ki ezekkel az épüle­tekkel. de ugyanakkor volt ebben az egyformaságban bizonyos egyenlösödés is: a ház alapján nehéz volt eldönteni, kik laknak ott. A hetvenes évek második felétől és a nyolcvanas években erősödött fel a korábban is meglevő, de nem jellemző differenciá­lódás. Ami a többi között azzal is járt, hogy az anya­gilag kevésbé tehetősek közül sokan megpróbálták a tehetőseket utánozni az otthon falainak a formálá­sával: ők is „ugyanolyat” akartak. Túlvállalták ma­gukat anyagi forrásaikat illetően, s ma elsősorban közülük kerülnek ki azok, akik nem tudják tartozá­saikat törleszteni. A me­gyében tavaly 15 százalék­kal . nőtt a hitelállomány, s teljes összege már 31 milliárd forintot ért el, ami annyi, mintha a me­gye minden lakosának, a csecsemőket is beleértve. 31 ezer forintnyi adóssága, tartozása lenne. K ivételes eset a megyé­ben — száz új ott­honból mindössze négy ilyen van —, amikor az építkezők nem vesznek igénybe hivatalos kölcsönt. Aki építkezik, adós lesz tehát, s az adósnak fizet­nie kell. kamattal együtt. A családi költségvetések­nek lényeges tétele ma is az ilyen törlesztés, s a ka­matok elkerülhetetlen eme­lése tovább nehezíti a helyzetét. A falakon kívü­li világ, sajnos,' nem re­kesz the tő ki abból a világ­ból. amely a falakon belül van. A kettő közötti el­lentmondások, feszültsé­gek feloldásá nagyon ne­héz szakasza lesz a kilenc­venes éveknek. Mészáros Ottó IIIIIIIMUIll ................................................................................................................................................................................................................... B SLPOUrtKAI Tanácskozás az Európai Közös Házról Magyar kezdeményezés Felvételünk a tegnapi hol borús, hol na­pos időben a Dunakanyarban készült (Erdősi Ágnes felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents