Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-20 / 143. szám

1989. JÚNIUS 20.. KEDD Jft csak kerékpárra! lehet közlekedni Gyerekek a Lupa-szigeten Beköszöntött a nyári est. A Budakalászhoz tartozó Lupa­szigeten imbolygó gyertyával egy csapat gyerek közeled* k. A majd hatvanéves, védett, kettős platánsoron haladna« énekelve. A sziget csúcsánál megállnak, nézik a sötétlő vi­zet. A 43. számú Állami Édí- tőipari Vállalat gyermeküdü­lőjében nyaralnak. Visszatérve meggyújtják a gyertyákkal a tábortüzet, s körülállják a fellobbanó lán­got. Szinte beolvad a fűben hasalok közé egy kőszobor sziluettje. Egy lábára hajló leány figurája. Egy négyéves kislány belefulladt néhány éve az üdülő medencéjébe, a szüleivel volt elfeledkeztek róla. Csak másnap, a meden­ce leeresztésekor került elő a holtteste. Az ő emlékét idézi a szobor. A tragédiára való tekintet­tel betemették, lebetonozta« a fürdőmedencét. Kár volt. ez a sok gyerek szívesen fürödne most is a forró napokban. Különös világ a Lupa-szige­té. Buda kalászról komppal kö­zelíthető meg. Autóútja nincs, csak kerékpárral lehet itt közlekedni. Hazánk legkom­fortosabb szigete, a század 30-as éveiben csatornázta s. kiépítették a vízvezetéket, be­vezették a villanyt. Lakói ak­kor bank- és gyárigazgatóit voltak. Ma sem a nincstele­nek nyaralnak Itt. egy sze­rény kis villát kétmillióért kínálnak. A sziget történeté­ről épp a napokban jelente­tett meg egy ízléses albumot Krisztinkovich Gabriella, az egyik ősnyaraló. Gyönyörűen gondozott park ez a néhány focipálya nagyságú sziget. Kü­lön gondnoka van. most ép­pen Tolnai István. Pöfögted a platánsor mentén a fűnyí­rógépet. Közel s távol ez az egyetlen benzinszagé masina. A legtöbb nyaralónak tárva- nyitva a kapuja, bár gazdája csak’a hét Végén jön ide. Egy- egy kerékpár letámasztva va­lahol a fűben. Szóval paradi­csomi állapotok. Persze, télen kiürül a sziget. Mikor harmad­éve volt az a nagy hideg — Kovács Pista bácsi, a korábbi szigetgondnok meséli — heli­kopterrel hoztak az itt élő öt embernek ennivalót. Két éve pedig úgy elárasztotta a víz a szigetet, hogy Pista bácsi derékig állt benne a konyhá­ban. a 43-as ÁÉV gyermek­üdülőiéből pedig sebtiben ha­za kellett vinni a gyerekeket. A gvakori áradás miatt itt minden ház lábon áll bár legtöbb helyen az alsó trak­tust is hasznosítják A gyer­meküdülőben itt rendeztek be ebédlőt. Ealszerencséjükre, mert az ár ugyan ritkán jön. de a Köjál emiatt nem enge­délyezi ott az étkezést. Pedig az emeleten pazarul felszerelt konyha van. Igaz. tudnának a gyerekek a szobákban is enni. vannak ott asztalok, szé­kek. De a Köjál megint köz­beszól. mert lakóhelyiségben nem lehet étkezni. így aztán a 43-as gyerekei a szomszé­dos kis vendéglőben, Hegedűs József kifőzdéjében költik e1 étkeiket naponta négyszer. Az étel ízletes is, elegendő is, de napi 160 forintba kerül. A kis tábor létszáma az öt nevelő­vel és a gondnokékkal álta­lában ötven. ez egy napra 3 ezer forint. Könnyen kiszá­mítható. hogy mennyivel ol­csóbb lenne az ételük saját konyhán előállítva. Egyéb­ként a 43-as ÁÉV dicséretes szociálpolitikát folytat. Míg a SZOT egyre-másra zárja be a gyereküdülőket, addig a 43-as ÁÉV megtartja a tavalyi lét­számot. s az ötnapos gyer­meküdülés 500 forintos díját a szülők romló anyagi hely­zetére való tekintettel 350 fo­rintra leszállították az idén. Nézzünk be a gyermeküdü­lőbe! Müller Rudolf né, az ok­tatási osztály csoportvezetője és Oroszné Haraszti Gabriel­la oktatási előadó vezetésével érkeznek a gyerekek hétfőn reggel, péntek délig tart a táborozás. Most 39 gyerek és 4 nevelő tartózkodik itt. Per­sze. évről évre visszatér a gyereksereg jó része. Pásztor Andris. Krizsanyik Peti, Zsá- lek Timea és Huszár Ildikó már nyolcadikos, utoljára van itt. Idáig szinte minden év­ben itt nyaraltak. A ping­pongasztalnál lelkesen forgo­lódó Móni Sanyi, Antal Sanyi. Chonfo Itto, Kószó Gyuri ki­sebbek ugyan, de ők is ős­nyaralóknak számítanak. S miért jó itt nekik? Az ötödi­kes Móni Sanyi ezt mondja: : — Itt barátaim vannak, le­het jól játszani, kikapcsolód­ni a tanév végén. A nap egyébként a szoká­sos tábori programmal telik el: foci. hintázás, tévé. video, számháború, ki mit tud. dzsesszbalett. futkározás, han­cúrozás és vidám bandázás. A gyerekek nyolc ötnapos csoportban érkeznek. Az első­ben a vállalat szakmunkás- tanulói nyaraltak. A többi hét turnus az általános iskoláso­ké; van. aki 3-4 hetet is Itt tölt. Augusztusban jönnek a családok, szeptembertől pedig az október végi zárásig a nyugdíjasok. Aztán tavaszig csep-d és nyugalom honol a szigeten. Átányi László Epüf az oktatókabinet Szabókat tanítanak Bel- és külföldön egy­aránt kedveltek a vásárlók körében azok a csinos női ruhák, amelyeket a Pevdi — a megyében öt helyen — Abonyban. Dabason. Cegléden, Monoron és Nagykátán készít. A divatos termékek iránt egyre növekszik a kereslet, ezért mind több lehetőség nyílna az export bővítésé­re is. A fejlődés jelentős akadálya, hogy kevés a jól felkészült szakember. Fő­ként az utánpótlással van­nak gondok. Ezen kíván­nak változtatni, amikor a ceglédi tanműhely mellett tovább bővítik a szakmun­kásképző-hálózatukat Tíz esztendővel ezelőtt Nagykátán már működött a vállalatnak egy szak­munkásképző-iskolája. Ak­kor azonban kevés jelent­kező volt. ezért bezárták az iskolát. A hagyományo­kat most felújítják. A nagykátai varrodához kap­csolódóan befejezés előtt áll annak a 168 négyzet- méter alapterületű üzem­csarnoknak az építése, ahol szeptembertől 36 fiatal ta­nulja majd a nőiruha-ké- szítést. Az iskolának egyet­len fiú tanulója van. Most alkalom nyílt arra is, hogy a legrátermettebbeket vá­lasszák ki, mert a 36 hely­re több mint 60-an jelent­keztek. A fiatalok két csoport­ban tanulnak majd — a fele létszám délelőtt, a má­sik fele...délután. A szak­mai oktatót a Pevdi bizto­sítja, az elméleti oktatásra a most átadás előtt álló új iskolában nyílik majd lehe­tőség. A korszerű, szép mű­helycsarnokban a legmo­dernebb villanyvarrógépe­ket. gombozó- és gomb­lyukkötő gépeket szerelik fel, hogy a tanulók már olyan ismereteket szerezze­nek, amelyek nemcsak a mai technológiának, ha­nem a holnapinak is meg­felelnek. K. Z. Néhány hónapja önvédelmi csoport alakult Pécelen. Je­lenleg harmincötén vannak — többséggel kisiparosok —, akik éjszakánként a rend­őrökkel együttműködve őrzik a településen lakók nyugal­mát, igyekeznek megelőzni az otthonuk környékén elhara­pózott gépkocsilopásokat, a garázdaságot és más bűncse­lekményeket. SIRÁNKOZÁS HELYETT Érdemes-e, lehet-e más te­lepülésen is ezzel a megoldás­sal próbálkozni? Mit tudott eddig felmutatni a saját kez­deményezéssel megalakult csoport? — kérdeztük a két vezetőt és alapító tagot: Te- sánszki János teherfuvarozót és Burián Gyula kőműves kisiparost, illetve Gyöngyi Fe­renc rendőr zászlóst, a péceli kmb csoportparancsnokát, va­lamint Tormay András rend­őr századost, a Gödöllői Rend­őrkapitányság alosztályveze­tőjét. Tavaly december 15-én — eddig ismeretlen tettesek — betörtek Tesánszki János la­kásába, és elvittek minden mozdítható, értékes homit. A kárvallott elhatározta, hogy barátaival, ismerőseivel és más vállalkozókkal megala­kítják az önvédelmi csopor­tot. Pécel karnyújtásnyira van a fővárostól. A keresőképes la­kosság többsége eljáró, az agglomerációs sajátosságok­ból fakadóan sokan utaznak át a községen. A helybéliek még emlékeznek arra, hogy egykor a mostaninál jóval ki­sebb lélekszámú település nyugalmát tíztagú rendőrőrs vigyázta, most viszont csak hárman vannak az egyenru­hások. Lehetne ezen is medi­tálni, de minden valószínűség szerint azoknak van igazuk, akik inkább cselekedtek. KÖRÖZÖTT BŰNÖZŐ A rendőrség felkarolta a kezdeményezést és a csoport ma már konkrét eredmények ről adhat számot. Ha a sta­tisztikát nézzük: Pécelen ta valy az első negyedévben öt­ven bűncselekmény történt, idén tízzel kevesebb, garázda­ság pedig mindössze egy volt. Különösen figyelemre méltó ez a csökkenés, ha tudjuk: or­szágosan és Pest megyében is emelkedett a bűncselekmé­nyek száma. Sok emlékezetes ügye volt már az önvédelmi csoportnak. Tesánszki János segített pél­Ha a szükség úgy hozza magával, ha az ember bajba kerül, úgv van. mint a ful­dokló: még egy szalmaszál­ban is megkapaszkodna. Csakhogy nem vagy nagyon ritkán talál a balban Kapasz­kodóra. S hogy mégis tető alá lehet valanv ilyesfélét hozni, arra véletlenül bukkantam rá. Fuldoklónak a szalmaszálnál minden bizonnval többet je­lenthet majd a Kapaszkodó segélvalapítvanv ^z alapító okirat sgv munkapéldánvá- val. vagy ha úgy tetszik, ter­vezetével találkoztam mely logikusan minden kérdésre választ ad. Váll váll mellett Mert mit is mond7 Az ala­pítvány neve: Kapaszkodó. Székhelye Budaörsön, a Sza­badság út 57 alatt lenne. a Vöröskereszt városi vezetősé­génél S kik az alapítók? Ha aláírják, akkor a Hazafias Népfront Budaörsi Városi Bi­zottsága, a katolikus egyház­község, a KISZ és az MSZMP városi bizottsága, a református egvházközség, a Vöröskereszt városi vezető­sége. A szándék? Az alapítvánv célja nem kevesebb lenne, minthogy a Budaörsön élő­ket. dolgozókat családokat ha a szükség úgv hozza ma­gával. anvagilag megsegítsék Elsősorban a nagycsaládoso­kat. az időseket, a pályakez­Nem a pártállás, a szándék a döntő Fuldoklónak a dő fiatalokat. valamint a gyereküket egyedül nevelőket kísérnék figyelemmel. A még alá nem írt. de tel­jes egészében megszövegezett alapító okirat szerint az ala­pítvány létrehozását, annak célját támogatja. s azzal egyetért a BÖSCOOP AKV, a Hitelbank, az ISG. a KIOSZ budaörsi szervezete, a Me­chanikai Művek, a Pest Me­gyei Műanyagipari Vállalat, a PVCSV. a Sasad Kertészeti Mgtsz. Hogy miből lesz az alapítvány vagyona? A gaz­dálkodó szervezetek, a ma­gánszemélyek önkéntes ado­mányaiból növelhető. mely nem vonható vissza Úgy lát­szik. hogv 500 ezer forintos indulóalappal kezd működés­hez várhatóan még ebben a hónapban az alapítvány. Mer! kétszer ad... Melynek célja elsősorban eseti pénzbeli támogatás a máról holnapra nehéz hely­zetbe kerülőknek. Hogy ki kaphat? Égvén' kérelem vagy az alapítók hivatalosan elő- teriesztett javaslata alapján bárki, mégpedig három na- oon belül. Három nap alatt kívánják elbírálni, adnak vagy sem. Jogosult-e a kér­vényező vagy sem? Mert két­szer ad, aki gyorsan ad. S kinek hetvenen felül a vá­lyogfalú házának teteje be­szakadt. az nem tud várni. Várni a szociális segélv har­mincnapos átfutási idejére, a környezettanulmányra. Ha kopogta! az ínség Csak kivételes esetben nem folyósítják a ■>egé,yt. ha pél­dául az érintett korábban ka­pott, s nem a célnak megfele­lően használta te; a pénzt. A folvamatosan tanácsi szociális segélyezettek csak különleges esetben részesülhetnek az ala­pítvány juttatásából. Nem érdektelen, hogy a folyósítha­tó segély értékhatárai ötszáz­tól ötezer forintig terjednek. Mert mi tagadás létezik a szegénység. Amivel esetleg , nemcsak az idős. nyugdíjas ta­lálja magát szemben — há­romezernél több háromezer forintnál alig valamivel töb­ből élő nyugdíjast tartanak számon Budaörsön — hanem a evesen lévő kismama is. Akinek ajtaján ne adj’ isten akkor kopogtat a szegénység, az ínség, amikor a család- fenntartó karambolozása miatt nemcsak a jogosítvány ugrik, hanem esetleg átmene­tileg a keresete is. .. Példát nagyon sokat lehetne hozni a hétköznapok sorából, ki, mi­kor. hogyan juthat átmeneti­leg vagy huzamosabb időre nehéz helyzetbe. Nekik szán­ják az alapítók a Kapaszkodót, melynek vagyonát kurató­rium kezeli majd. S nemcsak kezeli, hanem kizárólagosan jogosult dönteni az alapítvány vagyonának felhasználásáról — a már említett céloknak megfelelően. Nemes a szándék, melyért pártállásra. hovatartozásra való tekintet nélkül az alapí­tók jól megférnek egy tábor­ban. Az MSZMP Budaörsi Városi Bizottságának tagjai kéthavi tagdíjuknak megfe­lelő összeget — miközben a tagdíjukat is leróják a párt­kasszába — magánemberként a Kapaszkodó számlájára akarnak befizetni Kiindulva abból az alapelvből hogv sok jó szándékú ember, ha össze­fog, megadja azt a kapaszko­dót a bajba jutottnak, a ful­doklónak. mely nehéz helyze­téből kimentheti, azon átse­gítheti. Varga Edit öten együtt vigyázzák az éj­szaka nyugalmát. A helybeli­ek ismerik őket, jelenlétük biztonságot ad számukra. A VAJDA KÜLDÖTTE Nem minden jelentkezőből vált csoporttag, feltétel volt ehhez a feddhetetlen előélet és a higgadtság is. A szervezés­kor felkeresték a helyi ci­gányvajdát is. Ö segítségként küldött egy fiatalembert, aki azóta is eredményesen segíti a közös munkát. Hogy lesznek-e követői a péceli példának? Ez a telepü­lések adottságától is függ, mú­lik azon, akarják-e máshol is kipróbálni és főleg akad-e vállalkozó az anyagi áldozat­tal járó, embert próbáló fel­adatra. Gál Judit Mit akar az MSZMP. Szigetszentmiklóson? Az MSZMP Szigetszentmiklósi Városi Bizottsága június 7-i ülésén áttekintette a párton belüli helyi viszonyokat, a párt előtt álló politikai feladatokat, és az alábbi állásfoglalást hozta. Az MSZMP helyzete orszá­gosan, megyei, de körzeti szinten is kritikussá vált. A párt szétbomlási folyamata az utóbbi hónapokban felgyor­sult. Ebben az állapotában a párt alkalmatlan arra, hogy eredményesen vegyen részt a népképviseleti testületek új­raválasztásában. Ezért a vá­rosi pártbizottság egyetért a kongresszus mielőbbi össze­hívásával. A kongresszustól azt várjuk, hogy a reformfolyamatok megerősödése mellett szüntes­se meg. a visszarendeződés le­hetőségét. Segítse elő a társa­dalom demokratikus, politikai eszközökkel való átalakulá­sát, a zsákutcába jutott eddi­gi szocializmusmodell újjal történő felváltását. A párt programja arra irányuljon, hogy teremtődjenek meg a feltételek egy új társadalmi­gazdasági modell, a demokra­tikus szocializmus kialakítá­sához. Tisztázza a párt viszo­nyát saját múltjához, ne en­gedjük, hogy történelmünk megoldatlan kérdéseinek fog­lyaivá váljunk! A párt akcióképessé tétele érdekében arra van szükség, hogy a kongresszus dokumen­tumtervezeteit a párttagság alapszervezeti taggyűlése­ken, közbenső pártértekezlete­ken mielőbb véleményezhes­se, ezeken a fórumokon kül­dötteit demokratikusan vá­lassza, felkészítse. Olyan pártot szeretnénk, amelynek tevékenységét tag­ságának közös akarata ala­pozza meg. Működésében a demokratikus jegyek, a politi­kai kezdeményezőkészség, a platformszabadság érvényesül­jön. Szervezeti felépítését az alulról építkező, önszerveződő struktúra jellemezze. Az alapszervezetek valódi közös­ségteremtő egységek legye­nek. Szorgalmazzuk és segítő­jük az új típusú — tanácsi és parlamenti rendszerhez iga­zodó — lakóterületi pártszer­vezetek létrehozását. Támogat­juk a párton belüli választá­sok intézményrendszerének megújítását, ezen belül a pártszavazás bevezetését. A dinamikus pártegység, a pártszervezetek akcióképessé tétele igényli, hogy a párton tfeiím különböző nézetek, vé­lemények, nyílt vitákban, markánsan , jelenjenek meg. Ösztönözzük és segítjük a pár­ton belüli platformokat, re­formműhelyek szerveződését, számítunk véleményükre, ja­vaslatukra. A megyei pártértekezlet összehívásával egyetértünk. Azt várjuk, hogy fejezze ki: a megyei pártbizottság nem le­het önálló politikai érdekkife­jező egység. Az új testület a városok, nagyközségek, közsé­gek önálló szövetségi rend­szerén épüljön fel. A városi pártbizottság auto­nóm, belső önkormányzattal rendelkező pártszervek szö­vetsége legyen. Támogatjuk a pártok szá­mára egyforma esélyt bizto­sító, demokratikus, helyható­sági és parlamenti választá­sokat. A pártok, különböző tömeg­szervezetek viszonyában az egyenrangúságot tekintjük az együttműködés alapelvének. A városi pártbizottság legyen kezdeményező az együttmű­ködés megteremtésében. A cél a lakóhely érdekében tör­ténő helyi konszenzus kiala­ki f ása Iphpfr A pártbizottság felhívással fordul a Körzet párttagságá­hoz, hogy a testület állásfoglalása szellemében kezdje meg a kongresszusra való felkészülését! A lakóterületi politikai munka akcióképessé tétele érdekében várják és igénylik a körzetben élő, máshol dolgozó párttagok jelentkezését is! MINEK NEVEZZELEK? Hát ez itt a nagy kérdés! Mert ugye az már világos, hogy a rendőröktől az a megszólítás dukál — nagyon helyesen: — uram. hölgyem, kisasszony. Míg a rendőrök irigylésre mél­tóan biztos talajon mozognak —* hisz világgá kürtöltetett, ez várható tőlük! — addig az egyszerű állampolgár ingoványra téved. Arra bizony, amikor kísérletezik. Mert amikor például úgy gondolja, hogy a tanácselnököt polgármester úrnak illik szólítani — előfordul, hogy eltanácsolják melegebb éghajlat­ra. S úgy megzavarodik, hogy a hivatalban régi beidegződé­se szerint X. vagy Y. elvtársat keresi. S befelelnek neki: elvtársa magának az a marxista atyaúristen. Hogy tanácsta­lan? Hát magam is az vagyok. Am nem jobb a helyzet az üzemekben sem. Mert ugye ha mondjuk ma kihirdetik — mint ahogy szűkebb pátriánkban példa is van rá —, mindenkinek a szaktárs megszólítás dukál, az nem baj. Csak az. ha az idősebb generáció némelyik tagja asszociál. Az ötvenes évekre, amikor a kisasszony korába lé­pett Mancika a könyvelésből is szaktárs volt. Hogy a csa­varkulcshoz nemhogy köze lett volna, de közelről sem látott olyat? Sebaj. Szaktárs volt minden és mindenki, aki. ami élt és mozgott. S az idősebbje, a kópéságra hajlamosabbja már reggel háromnegyed hatkor nótáskedvüen köszönti művezető­jét. a körülötte dolgozókat. Imigyen idézve Kazal Lászlónak az ötvenes években a rádióban oly gyakran felcsendülő csasz- tuskájával: Kedves szaktárs, szép jó reggelt, látom, ön már jókor felkelt . . . S kezdődik az égszakadás, földindulás, csa- varkulcscsapkodás, S a konklúzió: hát ez sem jő! Am a kér­dés marad: minek nevezzelek? Varga Edit Önvédelmi csoport Pécelen Jöjjön, aki a legerősebb dául elfogni egy körözött bű­nözőt, aki felbiztatott egy gyermeket, hogy lopja el idős hozzátartozóitól megtakarított százezer forintjukat. A bűnö­ző a lopott pénzből magneto­font, lemezjátszót vásárolt, és zenével szórakoztatta a köny- nyen befolyásolható kiskorúa­kat. Télen a befagyott tó je­gén fogták el. Az önvédelmi csoport jelzé­sei alapján sikerült felderíte­ni vagonlopást, elkapták egy több mint százezer forint ér­tékű munkagép tolvaját, to­vábbá azt is, aki ellopott há­romezer tő kardvirágot. A lakosság szívesen fogad­ja a csoport működését, a postán ügyeletben dolgozó asszonyok például azt kérték tőlük, figyeljenek rájuk. Saját gépkocsijukkal cirkál­nak a településen, négyen-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents