Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-20 / 143. szám
ílict EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT PEST MEGYEI LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM, 143. SZÄM Ara: 4,110 forint 1989. JÜNIUS 20., KEDD Nehéz rátalálni az igazságra Kiütéssel győzhetnek a málnofelvdsorlók Mi, magyarok, ismét egy sajátos módját választottuk a „háborúzásnak”. Mint már annyiszor, most is a málnaszezon adott újabb okot vádaskodásra, bűnbakkeresésre, illetve lemondó kézlegyintésekre. Alighogy beindult a málna felvásárlása, máris egy zsákra, vagy, hogy stílszerűek maradjunk, ládára való rossz hír aggasztja az érdekelteket. Egyik helyen nincs elegendő göngyöleg, másutt az átvételi árakkal nincsenek megelégedve, megint máshol a szerződések komolytalanságáról beszélnek. A sok szóbeszéd közt nehéz rátalálni az igazságra, így mindössze arra hagyatkozhatunk, amit az illetékesektől hallottunk és a telepeken tapasztaltunk. Elsőként Rudolf Jánost, a Dunakeszi Hűtőház igazgatóját kérdeztük, mi az oka. hogy a tavalyi áraknak alig felét fizetik a termelőknek, mi a helyzet a ládákkal, s igaz-e, hogy még mindig van a tavalyi málnából? Az igazgató cáfolta a híresztelést, miszerint tavalyi termést tárolnának még, s nem lenne kelendő az áru. A szövetkezetektől mindent átvesznek, amire szerződtek. Természetesen ehhez elegendő ládát is biztosítanak. — Ez a kistermelőkre is vonatkozik? — Tizenöt helyre települtek ki a felvásárlóink. Akik tavaly is hozzánk hozták a termést, azoktól most is átvesz- szük. — Mennyi málnát vásárolnak fel az idén? — Tervszámainkat általában nfem szoktuk kiadni. A vezető viszont elmondta, hogy a külkereskedelem — mert hiszen ők elsősorban a külpiacra építenek — nem honorálta az elmúlt évi irreálisan magas felvásárlási árakat, s idén nem szeretnének bukni ezen a terméken sem. Mindössze tisztességes haszonra törekednek. Aki szerződött velük. annak biztosítanak ládát, de másnak nem. Az igazgató cáfolta azt a feltételezést is, miszerint a felvásárló cégek megállapodtak volna abban, hogy egy meghatározott alacsony árnál nem fizetnek többet. Mindenki any- nyit fizet, amennyit tud. Ök jelen pillanatban 40, illetve 45 forintot fizetnek kilónként. Az egy évvel ezelőtti árakhoz képest ez valóban kevés, de ennyit lehet elfogadtatni külföldön, hiszen számolni kell egy jóval olcsóbban termelő lengyel és jugoszláv kínálattal is. Kétségtelen, hogy azok pórul jártak, akik nagyobb haszon reményében nem kötöttek fix áras szerződéseket, de végre valóban el kell jönnie a piaci versenynek, s a keresletnek kell diktálnia a kínálattal szemben. A Váci Áfésznél Poholányi László felvásárlási előadó volt segítségünkre a „tájékozódásban”. Elmondása szerint náluk azért jelentkezik a ládahiány, mert kilónként 5 forinttal többet fizetnek a környéken működő felvásárlók árainál, így mindenki hozzájuk szeretné vinni a termést, ök azonban a bernecebaráti hűtőháztól csak úgy juthatnak csereládákhoz, ha azok az előző szállítmányt már betárolták. A Tüntetnek-e Péter-Pál napján? Gabonatermelők követelései A gabonatermelésben érdekelt mezőgazdasági termelő- szövetkezetek csaknem mindegyike, összesen ezer gazdaság vezetője írta alá azt a beadványt, amelyet hétfőn juttattak el Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhez. Az írásos dokumentum leszögezi, hogy a termelők szempontjából hátrányos a gabonatermelés jövedelmezősége, egész sor rendelkezést sérelmesnek tartanak, és emiatt — legfőbb követelésként — a felvásárlási árak minimálisan 30 százalékos emelését követelik a kormányzattól. Tíz pontban sorolták föl követeléseiket — ezek közül az egyik az áremelés — s ezek mindegyike gyakorlatias indítvány. Egyebek között nyílt elszámolást kérnek arról, hogy a kilogrammonként négy forintért átvett gabonából hogyan lesz 14—15 forintos kenyér és 25 forint körüli sütőipari termék. Egy másik indítvány: az állam garantálja a felvásárláshoz szükséges tőkét, legalább három évig kedvezményezett hitelfeltételek mellett. A termelők Péter-Pál napjára — mint ahogyan ebbéli szándékukat már korábban bejelentették — demonstrációt szerveznek, ami abból állna, hogy kombájnjaikkal az országos főútvonalakon fölvonulnak. jeléül annak, hogy a kormányzat részéről közömbösséget tapasztalnak korábbi, a jövedelmezőséggel kapcsolatos felvetéseikre. Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke táviratban fejezte k< részvétét Willy Stophnak, az NDK minisztertanácsa elnökének a berlin-schönefeldi tepülőtéren történt repülőszerencsétlenség miatt. 9 Orbán Viktor Fidesz-képviselő június 16-án a Hősök terén „a magyar ifjúság nevében” elmondott beszéde ellen nyilatkozatban tiltakoztak többek között a DEM1SZ vezetői, a Baloldali Ifjúsági Társulás, a Bács-Kiskun Megyei Demokratikus Ifjúsági Unió, a Vasi Diákszövetség és az Élelmiszer-gazdasági és Falusi Ifjúság Szövetségének elnöksége. A beszédet az ország érdekeit veszélyeztetőnek, politikailag károsnak. Nagy Imre szellemiségéhez méltatlannak tartják. 9 Az MDF gödöllői szervezete felkéri az országgyűlési képviselőket, hogy az Időközi választásokra az esélyegyenlőség megteremtése érdekében a parlament soron következő ülésszakán önálló indítványként terjesszék be a választójogi törvény módosítására irányuló javasL tr.ikat mintegy 15 vagonos szükségleten felül az áfész csak abban az esetben vásárol, ha arra vevőket is talál. Ám amíg ez a mennyiség összejön, mindenkitől átveszik a gyümölcsöt szerződések nélkül is. A termelés és az átvétel legfelsőbb szintű koordinátora, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium azoknak adott igazat, akik a tavalyi felvásárlási árakat túl magasnak tartják. Jelien Sándorné, a kereskedelmi főosztály vezetöhelyet- tese elmondta, hogy külföldön tavaly 1,8—2 nyugatnémet márkát fizettek egy kiló jó minőségű málnáért, ám mostanra az ár 1 márkára esett vissza. Ez az oka annak, hogy a felvásárló, illetve feldolgozó cégek előzetes megegyezés nélkül, a piaci viszonyokra hivatkozva csökkentették áraikat. Ebbe a minisztérium nem kíván beleavatkozni, hiszen mint szabadáras termékek esetén, a piac kívánalmainak kell érvényesülni. A főosztályvezető-helyettes véleménye szerint ez a kisebb bevétel lehet, hogy csökkenti a termelők telepítési kedvét, ám a már ültetvénnyel rendelkezők emiatt nem hagyják abba a málnatermelést. Hogy mit szólnak mindehhez a termelők? Van, aki beletörődő kézlegyintéssel elintézi, mondván: — Most ez van, ennyiért kell eladni. Mások értetlenül állnak a felvásárlók kapuja előtt ládára várva, s a feldolgozókat szidják, hogy nem kínáltak nekik előnyös szerződést. Mindenki fújja a maga igazát. Egyesek a málnatermesztők kollektív megbüntetéséről suttognak. Elterjedt a hír, miszerint többen fontolgatják: kivágják ültetvényeiket. (Összeállításunk további részét a lap 3. oldalán olvashatják.) Állattenyésztés Gödöllői kísérlet Korszerű, 130 millió forint értékű állatházat adtak át a gödöllői Laboratóriumi Törzsállattenyésztő Intézet telepén. A Kőbányai Gyógyszergyár és a Chinoin közös vállalataként működő LATI az egyetlen hely az országban, ahol speciális laboratóriumi törzs- állattenyésztéssel foglalkoznak. Az OMFB anyagi támogatásával épített új állatházra azért volt szükség, hogy a jövőben a nemzetközi szabványoknak is megfelelő kísérleti állatokat tudjanak tenyészteni. Az állatok tartására, szaporításának körülményeire 15-20 éve létezik az úgynevezett GLP (Good Laboratory Practice) szabvány, amely előírja a kórokozómentességet. a speciális takarmányt. a tartási körülmények higiéniáját. Ez ugyanis előfeltétele annak, hogy az állatokon elvégzett új gyógyszerek hatástani vizsgálatait, az állatok reakcióit semmi ne zavarhassa vagy befolyásolhassa. A nagyvilág számos országában, például Japánban csak az ilyen körülmények között tartott állatokon végzett kísérletek eredményét fogadják el. A jövőben a nemzetközi gyakorlatban várhatóan kötelezővé teszik e szabvány betartását, tehát kevés eséllyel indulhat a versenyben az az új gyógyszer, amelyet nem ilyen körülmények között kontrolláltak, vagy amelynek szabadalmát nem ilyen kísérletekkel alapozták meg. A LATI-ban ma évente 750 ezer kísérleti állatot tenyésztenek, ezeknek csak csekély hányada szabványos minőségű. Az új állatházból a szaporítás beindulása után évente 250 ezer steril egeret és patkányt adnak a magyar gyógyszeripar és a kutatóintézetek számára. Az új állatházban a dolgozók a tisztaság és az állatok védelme érdekében sapkát, száj- és orrvédőt is használnak. A kanadai működötöké hazánkba készül CMonneau Budapesten Straub F. Brúnó cs Charbonncau Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn délelőtt az Országházban fogadta Guy Charbonneau-t, a kanadai szenátus elnökét, aki Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnökének meghívására tartózkodott Magyarországon. A kanadai politikus találkozott az alternatív mozgalmak képviselőivel is. Guy Charbonneau a budapesti Gellért Szállóban Derek Fraser nagykövet társaságában fogadta a nemzetközi sajtó képviselőit és válaszolt kérdéseikre. Elmondta, hogy vendéglátóival, Szűrös Mátyással, Straub F. Brúnóval, Medgyes- sy Péter miniszterelnök-helyettessel, valamint Beck Tamás kereskedelmi miniszterrel tartott megbeszéléseit két terület uralta: egyrészt a gazdasági és kereskedelmi kérdések, másrészt a magyar parlamentben érlelődő változások, a parlamenti reform. A gazdasági és politikai kérdések egymással összefonódva vetődtek fel. Guy Charbonneau benyomásait úgy foglalta össze, hogy a gazdaság jelenlegi súlyos válságából a felelős magyar vezetők a gazdasági hatékonyság javításában keresik a megoldást, ennek feltétele pedig a külföldi tőke eddiginél nagyobb arányú bevonása-len- ne. A maga részéről hangot adott annak a véleményének, hogy az új magyar parlament legitimitása nagyobb garanciát jelent majd a külföldi befektetőknek és akkor lesz majd reális lehetőség a működőtőkeimport érdemi növelésére. A kanadai szenátus elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar export a legnagyobb kedvezményes kereskedelmi elbánásban részesül a kanadai piacon; a két ország szakértői két hete tartottak újabb tárgyalási fordulót a kettős adóztatás eltörléséről és két kormány között tárgyalások folynak arról, hogy milyen biztosítékokat nyújtsanak a kanadai üzletemberek magyarországi befektetéseihez. Guy Charbonneau, aki maga is közgazdász és üzletember, utalt arra, hogy kanadai cégek már most is több százmillió dolláros magyarországi befektetések terveit mérlegelik és úgy ítélte meg, hogy 500 millió—egymilliárd dollárt is elérhetnek a kanadai befektetések Magyarországon. Guy Charbonneau hétfőn délután elutazott Budapestről, a Ferihegyi repülőtéren Horváth Lajos, az Országgyűlés al- elnöke búcsúztatta. Magyar képviselők Jugoszláviában Jakab Róbertnének, az Országgyűlés alelnökének vezetésével hétfőn magyar parlamenti küldöttség utazott Jugoszláviába a jugoszláv nemzetgyűlés külügyi bizottságának meghívására. Nyers Rezső Stockholmban Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter hétfőn MSZMP-küldöttség élén Stockholmba utazott. Az MSZMP képviselője megfigyelőként részt vesz a Szocialista Internacionálé fennállásának 100. évfordulója alkalmából sorra kerülő jubileumi kongresszuson. K ockás irkalapon sorakoznak a válaszok. Az osztályfőnöknő azt kérte tanítványaitól, írják le. mikor szoktak beszélgetni a szüleikkel. Az általános iskola hatodik osztályába járó gyerekek döntő része kétfelé választotta a kérdést. Édesanyára és az édesapára, avagy anyukára, apukára. Rögtön jelezték tehát, korántsem azonos a két szülő esetében az együtt töltött idő. Az anyával sokkal többet vannak együtt, mint az apával. Ez utóbbival — a válaszok kétharmada hangzott így — gyakorlatilag csak vasárnaponként tudnak beszélgetni. Akkor is, a serdülő lelkek megérzése szerint, „keveset”, vagy azért, mert „édesapám fáradt”, vagy mert „apuka ideges”. Mennydöröghetnénk most, hová jut a világ, ha a szülőnek nincsen ideje a gyermekeire. Mindenféle mennydörgésekből napjainkban már annyi van, amennyit józan ésszel aligha lehet elviselni. Óvakodnunk kell tehát a sokezredik ráolvasástól: nem használnak. Nem használhatnak. ugyanis — ritka esetektől eltekintve — korántsem arról van szó, hogy a megátalkodott apa nem akar a gyermekeivel beszélgetni. inkább a kocsmapultot támasztja, inkább a barátokkal csavarog ... Van erre is példa, a jellemző mégsem ez. Az a VASÁRNAP jellemző, hogy a családban — szinte rejtve, csendben — megfordult egy korábbi, kedvező folyamat. Korábban ugyanis csökkent a családi munkamegosztáson belül az aszimmetria: a férj és a feleség részesedése a háztartási feladatokból arányosabbá, egészségesebb megoszlásúvá kezdett átalakulni. Most ez a folyamat megtorpant, illetve az ellenkező irányba fordult: az aszimmetria ismét növekszik. A miértre adható magyarázatok gyökerei sokfélék, ám a legerősebb gyökérszál kétségtelenül a jövedelemszerzésnek a kényszere, a többletmunka vállalása. S ennek a kényszernek, vállalásnak döntő részben a férfiak a címzettjei. Objektív okok folytán azok. Az asszonyt lekötik a háztartási, benne a gyermekellátási, nevelési feladatok, s fizikai terhelhetősége. szakképzettsége stb. miatt is kevésbé van módja valamilyen többletet vállalni — legtöbbször az ún. második gazdaságban nyílik erre lehetőség —, mint a férfiaknak. Ha a nő vállalna is többletet a jövedelem meg- toldása érdekében, ez a többlet — mert sokszor segéd- vagy betanított munka lehetne, illetve annak megfelelő szellemi tevékenység — jóval kevesebbet hozna, mint amire a férfi szert tehet. A választási lehetőség a legtöbb családban tehát csupán elméleti értékű. A gyakorlatban nem lehet vitás, merre billen a mérleg nyelve: a férfi vállalja a jövedelemtöbblet megszerzésének a terhét, s ennek fejében az asszony növeli részesedését a háztartási feladatokban. Tapasztalataink szerint elsősorban a fizikai foglalkozásúak családi munka- megosztásában lelhetjük fel ennek az újrarendezésnek a jeleit, ám egyre több a jele annak is, hogy a szellemi foglalkozásúaknál szintén átalakulóban van a korábbi helyzet. Növekvőben van ugyanis azoknak a, szellemi foglalkozású férfiaknak a száma, akik a második gazdaságban fizikai munkával jutnak többletjövedelemhez. Különböző időmérlegadatok egyértelműen mutatják a már említett aszimmetriának a felerősödését. Egy évtizede a nőknek a gyermekellátásra, nevelésre fordított ideje kétszerese volt a férfiakénak. Napjainkban viszont ez az idő már háromszoros! A megnehezedett életkörülményektől elválaszthatatlan az is, hogy a drágább szolgáltatások stb. miatt a férfiak az otthon töltött idejükből a korábbiakhoz mérten sokkal többet fordítanak ház-, lakáskarbantartási, javítási feladatokra. Ami ismét a gyermeket rövidíti meg, hiszen a férfi, az apa onnét vesz el időt, ahonnét azt jövedelme csökkenése nélkül teheti: a gyerekkel való foglalkozástól. Ami a megyében lemérhető például abban is, hogy az ipari, a mezőgazdasági fizikai foglalkozásúak háztartásaiban a lakásfenntartási kiadások korántsem növekedtek olyan mértékben, mint a többi családnál. A szükséges tennivalók egyre nagyobb részét ugyanis saját munkával fedezik. L ehet szörnyűlködni az érzékelhetővé vált kedvezőtlen folyamaton, s lehet töprengeni: merre a megoldás. Talán több irányban. Elkerülhetetlennek látszik például a háztartások fogyasztási szerkezetének az átgondolása, átalakítása. A minden áron megszerzett jövedelemtöbblet ugyanis a család mint család létezését veszélyezteti. Amit a megszerzett, megtartott dologi javak aligha ellensúlyoznak. A vasárnapra szorítkozó beszélgetések a papával ugyanis annak a jelzői: ezek a gyerekek felnőttként majd azt a vasárnapi néhány órát is feleslegesnek, tehernek tarthatják ... Mészáros Ottó £gf**F‘r> VT^-r->7 ' ’ * [belpolitikái krónika 7 */• ' ' i i, ' 'i. .Uuuj'lt ' í
