Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-19 / 142. szám

1989. JÚNIUS 19., HÉTFŐ Márián 5 A pottiikai változások hű tükre Presszó vagy bár lesz a pártház pincéjében? Kevés, még épülű létesítmény körül dúlt annyi vita, mint ff szigetszentmiklósi, eredetileg pártszékháznak indult be­ruházás körül. S a már épülő házat sem alakítgatták any- nyit tervezőasztalon, mint éppen ezt. Annak idején az épí­tész három változatban álmodta papírra, s végül ezek kö­zül az -illetékesek azt választották ki, amelyik a legkisebb, de helyiségei közösségi célokra is használhatók. Amikor alapozták, már tö­megszervezetek háza névre hallgatott, hiszen a KISZ- bizottságtól a Vöröskeresztig több társadalmi és tömegszer­vezet is irodát kapott a • ké­szülő létesítményben. Az MSZMP városi apparátusa mellett a munkásőrségé lett a legnagyobb terület az épü­letben; a földszint jelentős része. A vita hullámai Ahogy emelkedtek a fa­iak, úgy vált mind hango­sabbá a kétkedők hangja — akik között párttagok is szép számmal akadtak — mondván, vajon erre van most a leg­nagyobb szüksége az alapvető infrastrukturális gondokkal küzdő városnak? Természete­sen nem, hangzott az illeté­kesek válasza, ezért az első pillanattól olyan megoldást kerestek, amely különféle köz­művelődési feladatok ellátásá­nak is teret enged a házban. Több sémavázlat született arról, hogy miként haszno­sítsák a földszinti helyiségeket. A színházteremben különféle hangversenyek, kamaraelőadá­sok, gyermekműsorok rende­zésére nyílik mód, s egy csa­ládi könyvtár kialakítására is. Közben új nevet kapott a ma már félig kész létesít­mény, amelyet még ebben az esztendőben kulcsra készen szeretnének átadni a példásan dolgozó kivitelezők. Ezután közösségi házként szerepelt. Munkásőrség nélkül Azt hihetne az ember, hogy ilyen viharos előtörténet után már aligha érheti váratlan fordulat ebben az ügyben, ám másképpen történt. A mun­kásőrség ugyanis nem költö­zik az új épületbe. Azaz: az egész földszinti rész felsza­badítható közösségi célokra. Nagy szükség is van erre a városban, hiszen a Csepel Autógyár művelődési házán kívül — amely azonban tá­vol esik a várostól és a lakók közlekedési útvonalától — nincs művelődési ház a város­ban. A könyvtár például olyan siralmas körülmények között kénytelen dolgozni, amely még egy községnek is szégyenére volna. Mégsem ennyire szép a menyasszony. A házat ugyanis az anyagiakban nem bővelke­dő MSZMP üzemelteti majd. A miklósi pártapparátus most a tanácsháza egyik folyosó­ján, néhány szobában dolgo­zik. Itt kicsi a rezsi, olcsó a fűtés, világítás, takarítás. Az új házban minden a sokszo­rosába kerül majd. Természe­tesen a párt — a művelődési házakhoz hasonlóan — te­rembér ellenében kiadja he­lyiségeit különböző rendezvé­nyek céljára. így üzleti kap­csolatba kerülhet az alter­natív szervezetekkel vagy majdan a városban megala­kuló újabb pártokkal is. De ezek a bevételek még min­dig nem fedezik a kiadáso­kat. illetve a közművelődési programok költségeit. Persze, a tanács támogat­hatná az intézményt, de va­jon a jelenlegi politikai hely­zetben politikus dolog vol­na-e? A szigetszentmiklósi MSZMP vezetői érzik ezt, így vállalkozókat keresnek, akik segíthetnék a közművelődési célok megvalósítását. Nem könnyű ilyet találni, bár je­lentkezőben nincs hiány. Ke­reskedelmi hasznosításra vagy irodának több vállalat, gaz­dálkodó szerv is boldogan át­venné a központi helyen fek­vő ház földszintjét, Vállalkozót keresnek Ám a ház gazdái inkább azon gondolkoznak, miként le­hetne újabb helyiségeket nyer­ni. Így például presszó vagy bár létesülhetne a színházte­rem alatti pincerészben. A fél év múlva sorra kerülő nyitásig még sok minden történhet. Nyilván olyan vál­lalkozó is akad. aki olyan do­logba kezd a házban, amely a város hasznára van. Talán nem járunk messze az igazságtól, ha azt mond­juk, ennek az épületnek a története — valamikor 1988. áprilisban-májusban ke­rült KB-pecsét a székház ter­vére — hűen tükrözi a ma­gyar politikai életben vég­bement változásokat. M. K. láncoló egészségvédők Egészségvédő juniálist tartottak szombaton Budakeszin, az Er­kel Ferenc Művelődési Központban. A rendezvényen fiatalok­tól az idősebbekig minden korosztály képviseltette magát. 10 órakor volt a gyülekező, rövid bemelegítés után megkezdődött a sportolás, tornázás és elindult az erdei hosszútávfutás me­zőnye. Utána együtt játszottak, énekeltek, táncoltak a résztve­vők. Délután az egészségvédelemmel törődő szervezetek küldöt­tei gyűlést tartottak, és megalakították a Magyar Egészségvé­dők Országos Sportszövetségét (Pék Veronika felvétele) Gombó Pál; ^jeáztgetéáeinh Lóra Van tévénk, van rádiónk, van szabad sajtónk, és bár- hogyis jellemezzék magukat, a tényleges versengés köztük az ijesztegetésekben nyilvánul meg. Vegyük például az Ab­lakot, amely elővarázsolt egy mumust a Lánchíd környéké­ről. Egy hajóroncsot, amely negyven éve fekszik a víz alatt, de most átmegy a köz­tudatba. Mert ugyebár, ki tud­ja, mivel van megrakva. A nyilatkozó búvárok és robban­tási szakértők egy része sze­rint lehet, hogy csak kézifegy­verekkel, és akkor nincs sem­mi baj. De nehogy elöntsön bennünket a békés nyugalom, lehet, hogy nagy bombákkal van tele, amelyeket már esz a korrózió, szét is szóródtak a yízíenéken, és ha mégis fel­robbannak — méghozzá egy­szerre —, akkor lesz olyan bumm, hogy romba dől még a Calvin tér is. Ez a szakembe­rek szerint, nem valószínű, de mégis felidézték a rémképet. Piszkálgatja képzelőerőnket a riporterek csapata, mert annyi sok rossz történhet manapság, kell egy kis új ijedség is, hadd kapja meg a tévénéző a maga szorongásadagját. De ez csak egy példa, mert a tendencia átfogó. Vegyük például az iparosítást, mert kőpor és egyebek régóta van­nak. De most kihirdetik, hogy egy olyan üzem létesül Száz­halombattán, amely úgy két­ezer évenként kibocsáthat va­lamiféle mérgező gázt. így előre kiosztanak, illetve nem osztanak, csak tárolnak gázál­arcokat, és meghirdetik, hogy ki-ki tartson otthon három­napi élelmet, és ha jön a gáz, zárkózzon be családostól. So­kan persze maguknál horda­nák a gázálarcot. Szép, viszont nehézkes viselet. De hát fél­nek, mert ijesztgetik őket. Egyáltalán: miért legyen életkedvük az embereknek? Inkább rémítgessük a népet. Például: nem is gondolnánk, de a sarkok felett lyukad az ózonpajzs, s akkor bekövetke­zik az ellenjégkor. Mindent el­önt a tenger és egyre több lesz a rák — nem a garnéla, hanem a karcinóma. Vagy itt van az energia, amelyről ed­dig tudtuk, hogy villanyára­mot ad. Igen ám, de ma meg­tudjuk, hogy benne a mumus, mert ehhez szenet égetünk vagy olajat, és akkor a levegő tele lesz borzalmas vegyi anya­gokkal. Vagy atomerőműveket építünk, amelyek felrobban­hatnak — mint Csernobil —, és akkor halomra halunk. Vagy vízi energiát használunk fel és ha — például — Nagy­marosnál befejeznénk az épít­kezést, ki tudja marad-e hal a vízben és víz a fővárosi ku­takban. Mindenesetre ijedjünk meg és hagyjuk abba, vesszen az a pár milliárd dollár, plusz a kártérítés. Kiváló ijesztgetési alkalom a mezőgazdasági termelés. Mert. ha vegyszert haszná­lunk, mérget eszünk, ha nem, lemaradunk a világverseny­ben és adósodunk. Ugyanez áll a bányászatra Mert, ha csökkentjük a vízbetörés miat­ti karsztvíz szintjét, lehet alu­míniumot termelni, de elapad a hévízi tó. Háború a Kis-Dima mentén y Néhány évvel ezelőtt született a döntés a Ráckevei-Duna-ág 4 mentén álló horgászstégek lebontásáról. Az ok, hogy a vízi Z állásokon a legelemibb higiéniai feltételeket sem teremtették $ meg. A stégek egy részén hétvégeken laknak is, így azokról ^ rengeteg háztartási és „egyéb” hulladék kerül a lassan moz- ^ gó folyóba. ^ A lebontásra felszólító határozatok ellen — akár engedely- ^ lyel, akár anélkül épült a vízi állás — a tulajdonosok hevesen / tiltakoztak. Ebben persze nem kis része volt annak, hogy az 2 utóbbi években egy-egy ilyen bódéval felszerelt „pottyantós” yt stég már nyolcvan-százezer forintért cserélt gazdát. Megindult a harc. A hor­gászok fellebbeztek, szükség esetén még igazolást is hoz­tak a környező nyaralók gaz­dáitól, hogy a házakban hasz­nálhatják a fürdőszobát. Köz­ben sokat beszéltek arról is, hogy bizonyos befolyásos hor­gászok nyugalmát nem za­varják lebontásra kötelező ha­tározatok. Fellebbezések A háborúnak még ma sincs vége. A minap a dömsödi Du- na-partnál levő stégek tulaj­donosaira járt rá a rúd. Az Orion és az Egyesült Villamos- és Gépgyár horgászegyesületé­nek több tagja megkapta a bontási határozatot, ami ellen a két cég érintett dolgozói fel­lebbeztek. A tulajdonosok nem értik a határozat okát. Mind­két vállalat horgásztanyája Dömsödön található, s ezektől a telepektől mintegy száz mé­terre néhány egyesületi tag­nak saját vízi állása is van. A stégeket csak hétvégi pecázás- ra, a horgászeszközök tárolá­sára használják, lakni bedig a vállalati horgásztanyákon lak­nak, így a környezetet nem szennyezik. A Közép-Duna-völgyi Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi Igaz­gatóság tavaly szeptemberben felülvizsgálta a vízi állásokat. A helyszíni szemlén a sza­bályszerű meghívás ellenére sem a Köjál, sem a tanács képviselője nem vett részt. A tulajdonosok itt kérték a fenn­maradási engedély meghosz- szabbítását. Erre választ nem kaptak, ám májusban megér­kezett a bontási határozat. Ebben hivatkozik a vízügyi igazgatóság az üdülőterület ál­talános kommunális problé­máinak megoldatlanságára, településrendezési, és -fejlesz­tési, községképi érdekekre. A horgászok mindezzel nem ér­tenek egyet, megalapozatlan­nak és sérelmesnek tartják a döntést. Mi a megoldás? Hogyan lesz a háborúnak vége? Mi lehet a megoldás? Az ügyben nyilvánvalóan sa­lamoni ítéletre van szükség. ami figyelembe veszi mindkét fél érdekét. A kommunális feltételek hiánya miatt tovább romlik a víz minősége, és a A gazdasági kibontakozás piaci útja is tele van rémhí­rekkel. Sok a szegény ember, aki a létminimum alatt él, de még több lesz, mert jön a munkanélküliség, és a szociá­lis védőháló nagyon lyukacsos marad. Bízni persze lehet, mert csinálunk tőzsdét, akinek sok a pénze, főként valutája, az gyarapíthatja néhány mil­lióját, amit a gazdasági vezér éppúgy összeszedhet, mint ha üzérkedik, de a közönséges ember, az félhet. És aki ma közepesen él, az is. Mert aki Cadillacot tart, az remélhet, de aki Wartburgot, annak három­szor emelik fel az alkatrészek árát. Jó előre megmondjuk, ijedjen meg! Ha nincs Wart­burgja sem, drágább lesz a villanyáram, a házbér. Igaz, teszünk lépéseket, hogy tanul­junk a jugoszláv közgazdá­szoktól, ők csak tudják, mit kell ilyenkor tenni, mert ná­luk háromszáz százalékos az infláció. Ijesztget tehát minket nap­ról napra a tömegkommuniká­ció, és én még a legnyugod­tabb attól maradok, ha a Du­na fenekén ott az elsüllyedt lőszeres hajó, mert a víz lefelé folyik, de az árak átrendező­dése az felfelé irányul és e té­ren nincs az a rémhír, amely ne lenne igaz. szedett-vedett, összetákolt bó­dék valóban rontják a Duna- part összképét. A megfelelő higiénés és esztétikai feltételek megteremtése esetén viszont az itt nyaraló családoknak, kisebb-nagyobb közösségek­nek lehetővé kéne tenni, hogy zavartalanul hódolhassanak vízi szenvedélyüknek. Sok stégtulajdonos úgy vé­li, ismét azokon csattan az os­tor, akik ragaszkodnak a sza­bályokhoz, akik megfelelő mű­szaki minőségű vízi állást épí­tettek, akik feltüntetik a faal­kotmányon a nevüket, címü­ket, s így könnyebbén utolér­hetők, mint az anonim, s rendszerint elhanyagoltabb stégek gazdái, akiknek emiatt postázni sem lehet a végzést. Nem lesz könnyű csata ér­vényt szerezni az évekkel ez­előtt született elvi bontási ha­tározatnak. Bizonyítja ezt, hogy maga a döntés nagy hul­lámokat vert, de a Ráckevei- Dunán ma is ugyanannyi, vagy még több stég körül fodrozó­dik a víz, mint a döntés meg­születése idején. Mérlegelni kellene Talán, valóban mérlegelni kellene. Elsősorban a hírhedt pottyantós stégeket, bódékat illenék eltakarítani a vízről, nem pedig azokat, amelyek egész munkahelyi közösségek hétvégi pihenését szolgálják, Kecskés Ágnes mellékállomáson. A TAURUS Abroncsgyár fel­vesz férfi betanított munkást (3 műszakra), jó kereseti lehetőség­gel (8000—18 000 Ft-ig). A FÖTAKEH felvesz: PC-rend- szerszervezőt, PC-programozót (bér: br. 15 000,— Ft). A Pest Vidéki Gépgyár (Sziget­halom) meóeljenőrt (közép- vagy felsőfokú erősáramú szakképesí­téssel) és forgácsolókat keres. Az MSZMP Pest Megyei Bi­zottsága felvesz: 2 adminisztrátort, 1 víz- és központifűtés-szerelöt karbantartó munkára, telefonköz­pont-kezelőt és ügyintézőt (kap­csolt munkakör ellátására). A DUNAPLAST Műanyag- és Gumiipari Szövetkezet felvesz: férfi és női betanított munkáso­kait IV., illetve X. kerületi mun­Csak a jó időjárás segíthet? Bírógondok A magyar bírósági szervezet átalakítása után várhatóan megnő majd a helyi bíróságok hatásköre, bár a jelenlegi fel; adataiknak is egyre, v,ehezeb- ben tudnak eleget tenni. Első-" sorban a pénzügyi nehézségek' — s idetartozik a megfelelő technikai felszerelés hiánya is — akadályozzák a Ráckevei. Bí-' róság dolgozóinak munkáját Ráckevén az igazságügy egy, rendkívül rossz állapotban le­vő házban dolgozik. A műem­lék épület az elmúlt években rendszeresen beázott. Többször felmerült egyes helyiségek le­zárásának gondolata, ekkor azonban az egész bíróság mű­ködését fel kellett volna füg­geszteni. Szerencsére az idei csapadékmentes tél nem ron­totta tovább a helyzetet, je­lenleg pedig a legszükségesebt) helyeken javítják a tetőt. Az épület fűtése sem megol­dott. Cserépkályhákban kell tüzelni, a gáz bevezetésére vi­szont körülbelül két évet kény­telenek várni. Elavult az elektr romos vezetékrendszer, és g nyílászáró szerkezetek is igei} rosszak. A Ráckevei Bíróságnál az el; nők mellett hét bíró és két köz-r jegyző dolgozik. Tavaly 140Q polgári peres ügyet tárgyaltak, emellett több mint 700 pereg kívüli eljárás és mintegy 401} válást megelőző békítési eljár rás adott munkát a szakember reknek. 1988-ban hétszázötver net meghaladó számú büntetőr ügy érkezett a bírósághoz.. Gondot jelent a számos régi megoldatlan eset. Ennek okg egyrészt némelyik bonyolulté sága, másrészt a szakemberé hiány. A házassági vagyonkör zösségi vagy a tulajdonközös. ségi ügyeknél több szakértő alkalmazására van szükség. Emiatt a perek várható idő­tartama legalább másfél, két év. kahelyekre, valamint számviteli osztályára középfokú végzettségű könyvelőt. A Pest Megyei Tanács V. B. Számítástechnikai és Információs Központ keres gazdálkodási és finanszírozási csoportvezetőt, tár­sadalombiztosítási előadót és pénzügyi előadót. A PEVDI bőrdíszmű gyáregysé­ge villanyszerelőt, műszerészt, nőt betanított munkásokat és németül tudó kooperátort keres. A Finombőrgyártó Rt. pályáza­tot hirdet főkönyvelői munkakör betöltésére. A Kőbányai Sörgyár felvesz 60-70 férfi, illetve női betanítót* munkást újonnan beinduló NSZK- gépsora kiszolgálására. Szépen fejlődik a tengeri Érden a Benta Völgye Termelőszövetkezetben az idén mintegy 400 hektáron vetettek kukoricát. Mostanában jó idő jár a ve­tésre, a záporok megtették hatásukat, és egyre jobban fejlőd­nek a növények. A sok eső azonban nemcsak a növényeket növelte, hanem a gyom is rákúszik a zsenge kukorica szárára. Pénzes Sándor — képünkön — MTZ vontatta Uniper perme­tezővel gyomirtózza az egyik 27 hektáros kukoricatáblát (Hancsovszki János felvétele) SAROK Az alábbi állásajánlatokról részletes felvilágosítást ad a Pest Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda (Budapest XI., Ka­rinthy Frigyes út 3.) Telefon: 852-411, a 149-es és a 191-es

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents