Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-19 / 142. szám

4

1989. JŰNIXJS 19., HÉTFŐ

zombatok — szinte semmiből

Három igazi varázsló Zsámbékon

Június 17-től Zsámbék újra ............;

v

árja a képzőművészetek és a színház kedvelőit az immár hagyományosnak számító Zsám- oéki szombatok rendezvénysorozatával. Az idei nyár már a hetedik ebben a sorban. A szer- f^ezők — amikor első ízben útjukra indították a szombatokat — hittek abban, hogy a ífcözség és a környék lakói igénylik a színvonalas előadásokat, azokat, amelyek természetesen az idelátogatóknak is tartogatnak élményeket. A programok a korábbihoz hasonló szisztéma szerint épüljek fel. A kiállítások megnyitóit délelőttönként tartják a művelődési házban, ahová ínost is sok képzőművész hozza el alkotásait. Háromkor kezdődnek a gyerekműsorok, ugyancsak a művelődési házban. A délután a koncertek, áz este pedig a színházi előadások ideje. A színhely pie- dig a templomrom.

A június 17-i, első szombat fiyitórendezvénye Rohály Mária tűzzománc-kiállítása volt.

A nyírbátori művésznő alkotásain többnyire virágok pompáznak a legkülönbözőbb színekben. A kicsi, finoman kidolgozott zománcképek alapmotívuma a természet. Ebből kiindulva teremti meg a műrész saját formavilágát.

A kora délutáni program a gyerekeknek szólt. Fél három Stán néhány perccel még üres volt a művelődési ház környéke, de háromra benépesült az épület. A színházterembe egyre hordták a székeket, míg végül mindenkinek jutott hely, és elkezdődhetett a műsor. Levente Péter és barátai már törzsvendégnek számítanak a Zsámbéki szombatokon. Az felőadás előtt Levente Péter és Gryllus Vilmos elmondta, hogy egy kivételtől eltekintve jmindig eleget tettek a zsám- péki meghívásnak, és örömmel jöttek ide most is. Idén új műsorukat hozták el: Döbrentei Ildikó—Gryllus Vilmost Ki kopog? című játékát

A kis művészcsapat, amelynek harmadik tagja Mérő Imire bűvész, közel száz gyereket Szórakoztatott másfél órán át.

Meg kell hagyni, ez a három 'ember irigylésre méltóan ért ja legifjabbak nyelvén. A legkülönbözőbb korú gyerekek — jegytől úgy tízévesig — ültek Szüleikkel a teremben, és önfeledten énekeltek, tapsoltak, ‘kiabáltak, nevettek. A közös éneklés és mókázás után a játék a világot jelentő deszkáikon folyt tovább, ahol a legkisebbek is kaptak nekik való szerepeket, és megtanulhattak illendően bemutatkozni,

!köszönni. S ami végül egyértelműen kiderült: ez a három /művész igazi varázsló. Van mit tanulni tőlük a szülőknek, j A templomrom melletti kőtárban délután ötkor kezdődött jaz Advent kamarazenekar (koncertje. Talán a korai kezdés volt az oka annak, hogy la zenekar tagjai közül többen Jjöttek el, mint akik a produkciót hallgatták. Pedig az Ad- ,vent nagyobb figyelmet érde- .melt volna. Tagjai jól felkészült zenészek, akik az ország

hetőleg a nézők ízlésével is találkoznak majd. A programok egy része ingyenes, a gyerekelőadásokon 25, a színházi előadásokon 50 forint a belépő.

A következő szombaton, június 24-én délelőtt tízkor kiállítás nyílik a művelődési házban Gungl József, a községben született komponista és karmester életművéről, valamint a zsámbéki nemzetiségek kultúrájáról. Háromkor Füsi János Péter szolga királysága című mesejátékával szórakoztatja a gyerekeket a Lencse Színpad. A templomromnál ötkor a budaörsi Pro Musica kórus ad hangversenyt Sapszon Ferenc vezényletével, kilenckor pedig Philipp István—Bárány Ferenc: Vérszipoly című vámpírparódiájával lép fel a Budapesti Pinceszínház.

K. Á.

A Zsambefci szahhmhok kereteben Levente Péter és barátai szórakoztatták a legif jabbakat. Képünkön Levente Péter és Gryllus Vilmos játszik a gyerekekkel ,

különböző vidékein a körülbelül ötezer tagot számláló adventista gyülekezetek zenei és lelki életének irányításában is részt vesznek. Műsorukban Purcell, Vivaldi, Corelli és Bach műveit hallhatta a kis számú, ám annál lelkesebb közönség. Ha lett volna lehetőség arra, hogy koncertjüket egymásfél órával a színházi előadás előtt kezdjék el, minden bizonnyal jóval fiibb érdeklődő jegyezte volna meg a nevüket.

Este kilencre megtelt a nézőtér. Raymond Queneau Stílusgyakorlat című műve már tavaly is szerepelt a műsoron. Az akkori nagy sikerre való tekintettel ismét meghívták a debreceni Csokonai Színház három művészét: Dánielfy Zsoltot, Horányi Lászlót és Vízi Györgyöt. A fergeteges humorú darab a bizonyítéka annak, hogy egy néhány mondatos szövegből a legnevette- tőbb előadást is létre lehet hozni, ha a szerepeket arra alkalmas színészek kapják.

A Zsámbéki szombatok művészeti vezetője, Bicskei Gábor elmondta, hogy a június 17-től július 22-ig tartó rendezvénysorozat keretében több minit húsz programot szerveztek, nem kis nehézségek árán. A Pest Megyei Tanács az idén 140 ezer forinttal támogatta a szombatokat, 50 ezer forintot a Dunatours adott, és összejött némi pénz a műsorfüzetben megjelenő hirdetésekből. Ebből a csekély pénzügyi támogatásból hoznak Zsámbék- ra igazán figyelemre méltó produkciókat... amelyek remélZenés-tancos felvonulás

Tinódi útján

Dombóváron rendezték a

hét végén a Tinódi útján című zenei fesztivált. Ez a második ilyen rendezvény — az elsőt Szigetváron tartották — azon városok kórusai és más művészeti csoportjai számára, ahol Tinódi Lantos Sebestyén annak idején hosszasabban tartózkodott. A magyar reneszánsz hagyományait ápoló kétnapos dombóvári fesztiválon a helyieken kívül részt vettek Eger, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs és Szigetvár kórusai, a szentendrei Rex Corvinus együttes, valamint a visegrádi Salamon bajvívókor.

A fesztivál a városközpontban nagyszabású zenés-táncos felvonulással kezdődött, majd a Salamon bajvívókor mutatott be látványos, történelmi hangulatú produkciót a főtéren. A művelődési házban előadás hangzott el Tinódiról és koráról, majd a kórusok közös fellépése után reneszánsz táncházat rendeztek a művelődési ház előcsarnokában. Vasárnap Ti- nódi-dallamokat tanultak és hangversenyt adtak a fesztiválon részt vevő kórusok.

Az elvarázsolt közönség

(Pék Veronika felvételei)

Röntgen vallatta titkáról a ládát

Festék alatt kis virágok

nénk, hogy különleges szakma képviselői a farestaurátorok országos konferenciát tartottak Kecskeméten.

A kecskeméti tanácskozáson 'Nagy Varga Vera néprajzosmuzeológus és Kogler Attila restaurátor — mindketten a ceglédi Kossuth Múzeum munkatársai — előadást tartottak. Témájuk egy, a ceglédi múzeum néprajzi gyűjteményében őrzött. 1793-as évszámmal datált festett láda története, illetve festésének eltávolítása volt. A festék alatt ugyanis régebbi megmunkálást véltek.

— A munkafolyamat megkezdése előtt — mondta Kogler Attila restaurátor — mé- retarányas, temperával színezett rajzokat, fekete-fehér és színes diát, valamint röntgen- felvételeket készítettünk. A röntgenfelvételek dr. Molnár Attilának és munkatársainak köszönhetően a ceglédi kórházban készültek el. A felvétel igazolta a néprajzos Nagy Varga Vqra feltevését, miszerint a ládán látható élénk színű, de kissé harsány festés újabb kori. Számomra a biztonságot jelentette a röntgenfotó. ezúton is megköszönöm a „röntgenesek” segítségét.

— Több restaurátor kollégámmal folytattam szakmai tapasztalatcserét arról, hogy ki és milyen tisztítási eljárást alkalmazott, ha volt dolga már hasonló tárggyal — mondta a farestaurátor. — A tisztítás során egyre több átfestett réteg tárult föl: az ötödik alatt azután egy minta kezdett kibontakozni: annak a részlete, amelyet a röntgenfelvételen láttunk.

A festékrétegekből vett mintákat a Központi Múzeumi Igazgatóság munkatársai megvizsgálták. A vizsgálati eredmények alátámasztották a ceglédi néprajzos feltevését, ugyanis a 19. és a 20. század elején használt festékeket mutattak ki a felsőbb rétegeknél. Ezeket alapozás és kötőanyag nélkül kenték föl az előző festésekre.

A nagy türelmet és figyelmet igénylő aprólékos restaurátori munka nyomán lassan- lassan kibontakozott a korábbi, az eredeti díszítő minta: egy szép, egyszerűbb, szerényebb, a ládához illőbb kis virágkompozíció.

Borsos Hedvig

A művelődési miniszter döntése

Amikor a kötelező szabadon választható

A művelődési miniszter közleményt adott ki az idegen nyelvek oktatásáról az alap- és középfokú nevelési-oktatási intézményekben. Ebben egyedi megoldásként engedélyezi, hogy az 1989—1990-es tanévtől az intézmények határozzák meg a kötelező tantárgyként oktatott választható idegen nyelveket.

Változatlanul kSötelező az általános iskolában egy, a középiskolában — az intézmény típusától függően — egy vagy két idegen nyelv tanítása.

A szabad nyelvválasztásra való áttérés feltételei a következők:

— a választott idegen nyelv bevezetése az általános iskolák 4., (legfeljebb 5.) évfolyamától, szakosított tantervű oktatás esetén a 3. évfolyamtól, illetve a középiskolák 1. évfolyamától felmenő rendszerben történhet;

— a nevelési-oktatási intézménnyel munkaviszonyban álló főfoglalkozású orosznyelvszakos pedagógusok foglalkoztatását biztosítani kell, s lehetővé kell tenni számukra újabb nyelvtanári szak megszerzését.

Nyelvoktatásra csak az a pedagógus alkalmazható, aki az adott nyelvből előírt tanári oklevéllel rendelkezik. (A választott idegen nyelvet az általános iskolában taníthatja olyan közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgával, tanítói szakkollégiumi végzettséggel rendelkező pedagógus is, aki vállalja a nyelvtanári oklevél megszerzését. A középiskolában olyan felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező nyelvszakos pedagógus is taníthat, aki vállalja, hogy a választott nyelvből is megszerzi a nyelvtanári képesítést.)

A nyelvválasztásról — az iskola lehetőségeit figyelembe véve, a szülői munkaközösség véleményének kikérésével — a nevelőtestület dönt. A döntésnél az alap- és a középfokú nevelési-oktatási intézményeknek célszerű kölcsönösen figyelembe venni azt, hogy körzetükben milyen idegennyelv-oktatás folyik.

A választott idegen nyelv oktatására a jelenlegi óratervben előírt órakeret használható fel. Az oktatás a középiskolákban a miniszter által kiadott nevelési-oktatási tervek alapján, az általános iskolában az úgynevezett második idegen nyelvekre érvényes tantervek adaptációjával folyhat. A választott

Vasutasok

Két napig daloltak

Vasutaskórusok országos találkozója kezdődött szombaton Szolnokon, a MÁV Járműjavító művelődési központjában. A dalosok kétnapos seregszemléjére kilenc férfi- és vegyeskar érkezett, amelyek két koncerten lépnék a közönség elé. A szombati nyitó hangversenyen a házigazdák férfikara után « ceglédi, ceglédberceli, debreceni, dunakeszi, gyékényesi, miskolci, szegedi, tapolcai és záhonyi vasutasénekkarok, valamint vendégként az NDK-beU Eberswalde város férfikara lépett fel.

Vasárnap a találkozón részt vevő kórusok a vasútállomás előtti jubileumi emlékműnél együttesen adták elő a Bárdos —Varga: Láng és fény, valamint Kodály—Berzsenyi: A magyarokhoz című kórusműveket.

Ami már nem tabu többé

Alak — fekete-fehér ben

nulságokkal szolgálnak. Ahogyan Várnai Ferenc szerkesztő a könyv bevezetőjében írja — Kádár János nemzetközi mércével mérve is olyan személyiség, aki képes volt megbirkózni az 1956 után „indulását” követő rendkívüli kemény bírálat özönével és kiváltani nemcsak a szocializmussal szembenálló, de a békéért és az emberi szabadságjogokért tenni akaró tényezők elismerését is szerte a világon. Hovatovább két évtizede a legnagyobb magyar reformerként tartják számon, aki nemcsak kezdeményezte a reformokat, hanem azok megtorpanásának első éveiben sem engedte teljes leállításukat vagy visszafordításukat.

Az összegyűjtött szemelvények 1956-tól 1988-ig kísérik figyelemmel Kádár szerepét. Az 1956-os tragédiát követő esztendőkben a személyére szóló jelzők még ilyenek: báb, áruló, terrorista, hóhér, vagyis élésen bírálták, nem ismerték fel igazi cselekedeteit, csak lassan, a „magyar kérdés” napirenden tartását követő stabilizálódás idején kezdték látni a magyar konszolidációban betöltött pozitív szerepét. Különösen 1968 után, amikor Magyarországon bevezették a gazdasági reforMai zaklatott világunkban, amikor a magyar társadalom fejlődéséről van szó, arról, hogy milyen legyen a kibontakozás útja, miként értékeljük az elmúlt évtizedeket, egyre többször kerül Kádár János neve előtérbe, hiszen személyisége meghatározó jelentőségű volt az elmúlt három évtizedben. Sokan elmarasztalják, mások felelősségre vonást emlegetnek, vádolnak, anélkül, hogy tiszában volnának ennek a harminc esztendőnek a lehétőségeivel. Hogy milyen szerepbe volt a magyar társadalomban, azt most a nyugati pxügári politikusok, újságírók, államférfiak tollából ismerhetjük meg. Ugyanis a Tabu Kiadó Mr. Kádár címmel olyan dokumentumokat gyűjtött kötetbe, amelyek megvilágítják az MSZMP egykori főtitkárának szerepét a magyar fejlődésben.

Idézhetnénk a világ legjelentősebb politikusait, mint Thatchert, Willy Brandtot és másokat, akik elismerően nyilatkoztak róla. Lényegében azt mondták, hogy a Kádárkorszak eredményeit nem szabad nem észrevenni, mert nézzünk csak körbe, a töbhi szocialista ország a magyarhoz képest mire vitte? A közöltek figyelemre méltó tamokat, akkor jelentek meg figyelemre méltó írások, észrevételek. ..A magyar reform, amelyet Kelet-Európa közgazdászainak legkiválóbb köre dolgozott ki, többre viszi: nem mintha Magyarország hátat fordítana a szocializmusnak, hanem éppen ellenkezőleg, mert úgy látszik, jól indult, hogy feltalálja a fejlődés új, egyszerre szocialista és a sztálini modelltől mélyrehatóan különböző új módját” — írta a L’ Expansion 1972. áprilisában.

A szerkesztők a következő fejezetnek a Helsinki szellemében címet adták, amelyben az 1975 utáni Nyugatra nyitásról szóló írásokat, dokumentumokat foglalták egybe. Ismert, hogy Kádár János 1976-tól egy sor nyugat-európai — köztük a NATO-hoz tartozó — országban járt. Mindenütt megbecsülést, elismerést szerzett a magyar népnek. Dicsérték a „kis lépések politikáját”, Schmidt kancellár pedig Európa egyik legokosabb és legtapasztaltabb áilamférfiának nevezte. A The Times 1978 novemberében Magyarországot a tábor legszabadabb országának titulálta.

A kötetből azt is megtudhatjuk, hogy a világ miként

búcsúzott a „nagy öreg”-tői, ahogyan a Le Monde nevezte, amikor megtudta, hogy Kádár János megvált a főtitkári tisztségétől. A The Times pedig azt emelte ki, hogy szándékai nem voltak rosz- szak. „Kádár idején Magyar- ország vált az egyik legvirágzóbb és humánusabb országgá a szovjetek égisze alatt A magyaroknál több lett az áru az üzletekben, és derűsebb az élet.” A L’Unita szerint Kádár elsőként szakított a sztálinizmussal” és a „lehetőségek művésze” volt.

Végül Vázlatok egy portréhoz címmel fejeződik be í könyv utolsó része, amelyben a visszaemlékezők arcélé; igyekeznek megrajzolni. Kovács Imre, aki a felszabadulás után a Nemzeti Parasztpárt egyik vezetője volt, írta róla Amerikában megjelent könyvében: „Kádár elmegy odáig, ameddig lehet amivel a magyar nép úgy látszik, egyetért és az oroszok is tudomásul veszik, hogy odáig el kell mennie ...”

Ö maga mondotta a Timt című amerikai magazinnal: adott interjújában, hogy igyekezett a világot olyannak látni, amilyen. Az ítélkezés felette az utókor dolga. A gazdálkodás az örökséggel — az utódainké. „Az egyéniség emléke mint eleven hatóerő megmarad” — ez utóbbi mondatot Száraz György író 1982- ben megjelent Jegyzetek egy Kádár-képhez című írásábö vettük.

Gáli Sándor

idegen nyelv oktatásához az általános iskolában a szakosított tantervű osztályok számá-. ra engedélyezett tankönyvei«:, valamint a fakultatív foglalkozások idegen nyelvi program-* jait. lehet igénybe venni.

A középiskolákban az adott nyelvre jóváhagyott tanköny-1 vet kell használni. A szülők beleegyezésével egyéb nyelv-* könyvek is felhasználhatók.

Azokban az általános isko- Iákban, amelyekben jelenleg szakosított tantervű idegennyelv-oktatás folyik, az orosz nyelv órakerete — bármelyik évfolyamon — vagy az adott idegen nyelv, vagy egy másik idegen nyelv oktatására is felhasználható. Ebben az esetben is lehetővé kell tenni az orosz nyelv választhatóságát azon tanulók részére, akik ezt igénylik.

A nemzetiségi nyelvet oktató. a nemzetiségi tanítási nyelvű, valamint a kétnyelvű nemzetiségi iskolákban az orosz nyelv bármelyik évfolyamon fakultatív tantárgyként tanítható. A felszabaduló órakeret a nemzetiségi nyelvet oktató iskolában a nemzetiségi nyelv óraszámának növelésére, a nemzetiségi tanítási nyelvű, a kétnyelvű nemzetiségi iskolában pedig más idegen nyelv oktatására is fordítható.