Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-17 / 141. szám

1989. JÜNIUS 17., SZOMBAT fiéKGYEl 5 Telkek erdélyieknek Sóját földjéért fizessen o tanács? Már többször beszámoltunk arról, hogy Pest megye kü­lönböző településein milyen módon támogatják az erdélyi menekült családok letelepedé­sét. Leányfalu és Páty után Zsámbék is telkekkel segíti a Romániából érkezett magya­rok otthonteremtését. — Megkereste a tanácsot a Bethlen Gábor Társaság — mondja az előtörténetet Zink Imre, Zsámbék tanácselnöke. — Kérték, hogy segítsünk az erdélyieknek. Van egy na­gyobb tartalék földterületünk, amelyet az általános rende­zési terv építési övezetnek tart fenn. ezt a részt akarjuk ki parcellázni. — Nem tartanak attól, hogy feszültséget okoz ez a hely­beliekben? — Zsámbékon szerencsére minden jelentkezőnek tudunk építési területet adni, tehát ez nem okozhat gondot. Azt pe­dig minden zsámbéki megért­heti. hogy az erdélyiek lete­lepítésével kvalifikált szak­emberekhez is juthatnak a környező gazdálkodók, olyan réteg ver gyökereket e tájon, amely sokat lendíthet a tele­pülés szellemi életén. — Csak nem az a Zsámbék panaszkodik az értelmiségi fa­luméig hiányáról, amelynek főiskolája, gyakorló általános iskolája van? — A pedagógusok java ré­sze kijáró. Aki akart, már le­telepedett, a többség viszont nem óhajt itt lakni. Nem pa­naszkodunk. tevékeny, közéle­ti vénával megáldott értelmi­ségi és művészréteg él Zsám­békon. Ennek ellenére örülni kell, ha újabbakat tudunk le­telepíteni, telekkel a faluhoz kötni. Egyébként a tanács épí­tési előadója szintén erdélyi, de szakembereket nyerhet a PEMÜ itteni gyára is. — Ügy hallottam, nem za­vartalan az említett építésre alkalmas terület átminősítése. Konkrétabban: gond volt a földmegváltással. — Valóban voltak — vála­szol Zink Imre. — A terület, amely egyébként a gyakorló iskolánk közelében van. már évek óta állami tartalék föld­területként szerepelt az álta­lános rendezési tervben. Nem használtuk, mert volt még szabad építési telek a falu más részein. Hogy ne hever­jen addig se parlagon a jó termőföld, átengedtük a ter­melőszövetkezetnek. Ötk an­nak rendje és módja szerint bevetették, learatták minden évben. Most, amikor birtok­ba akartuk venni a területet, kiderült, hogy csaknem két­millió forintot be kellene fi­zetnünk a földvédelmi alapba, a művelési ágból való kivo­nás miatt. Pedig a föld a mi­énk. csupán átengedtük mű­velni a téesznek. Tiltakoz­tunk, s végül is fizetni nem kell. de levelezgetni majd igen. — Milyen formában szeret­nének építkezni majd az er­délyiek Zsámbékon? — Saját terveik és kivite­lezésük alapján építenek csa­ládi házakat, összesen negy­venkét telken. M. K. Kis boltokban nem lebst csodákat tenni "■ Kereskedelmi gondok Gyálon Nem megfelelő a választék, és egyre több a panasz a szál­lítással kapcsolatban — így összegező etőek a tapasztalatok Gyál és Felsőpakony kereske­delmi ellátásáról. A Füszért nem mindig szállítja a meg­felelő mennyiséget, s az is előfordul, hogy a megrendelt áru helyett más érkezik. Időn­ként a szükségesnél kevesebb tejterméket kapnak a helyi üzletek a Kecskeméti Tejipa­ri Vállalattól, és akadnak gondok az érkező kenyér mi­nőségével és mennyiségével kapcsolatban is. A lakosságot elsősorban érintő élelmiszer-ellátást há­rom vállalat biztosítja. Az Opál Kereskedelmi Vállalat üzletei megfelelően működ­nek. A létszámhiány miatt egy ABC kisáruházat és há­rom húsboltot magánkereske­dőknek adott bérbe a válla­lat. Az Ócsa és Vidéke Áfész több régi, elavult üzletet mű­ködtet, amelyek többnyire zsú­folt, egyszemélyes kis boltok. A rossz helyi adottságok mel­lett a boltok vezetői sem úgy dolgoznak, ahogy az elvárha­tó lenne. A Nyugat-Pest Megyei Sü­tőipari Vállalat biztosítja mindkét községben a kenyér- ellátást, és három tej-kenyér- pékáru szaküzletet is fenn­tart. Az üzletek kicsik, zsú­foltak, a tárgyi feltételek hiánya pedig az áruválaszték bővítését is lehetetlenné te­szi. A két község közül különö­sen Felsőpakony ellátása rossz, az üzletek áruválasztéka na­gyon szegényes, esetenként alapvető élelmiszerek sem kaphatók. A szerződéses for­mában üzemelő boltokban gyakran nem hozzáértő em­berek dolgoznak, akik — mi­vel az üzlet zavartalan mű­ködését biztosítani nem tud­ják — néhány hónap múlva kénytelenek a szerződést fel­bontani, a boltot pedig he- tekre-hónapokra bezárják. Sok gondot okoz az ünnepek előt­ti kenyérellátás, hiszen az előre sütött kenyeret a lakos­ság nem szívesen vásárolja, a pékség kapacitása viszont korlátozott. Mind Gyál, mind Felsőpa­kony kereskedelmében jelen­tős szerepet játszanak a ma­gánkereskedők, tevékenységük a virágárusítástól a divat­cikkek forgalmazásán keresz­tül az élelmiszer-kereskede­lemig Széles skálán mozog. Kialakult azonban az a gya­korlat, hogy a boltok vezetői a zárva tartást nem jelentik be, így sem a lakosság, sem a legközelebbi boltok nem ér­tesülnek róla. Ennek meg­szüntetése érdekében a tanács felhívta az üzletvezetők fi­gyelmét a nyitva tartásra vo­natkozó rendeletek betartásá­ra. K. A. RÁCKEVEI ÚJSÁG Az utolsó falugyűlésről szóló tudósítással indul a Ráckevei Űjság második száma. A gyű­lés azért utolsó, mert a kö­zelmúltban városi rangot ka­pott a festői szépségű Cse­pel-szigeti település, s ezután e funkciót a közösségi fórumok veszik át. Több észrevétel is érkezett az első számban A mi Bős— Nagymarosunk című írásra, amely a szakorvosi rendelő- intézet építésével foglalkozott. Megrendítő riportot közöl a lap A pokol hegye efmmei a Ráckeve külterületén fekvő Pokol-tanyai általános isko­láról. Nemzetközi ingatlan cím­mel foglalkozik a lap a Ka­pu című független folyóirat­ban megjelent dokumentu­mokkal, amelyek szetint a Pénzügyminisztériumon ke­resztül egy szovjet állampol­gárnak vízparti üdülőingat­lant adott a Ráckevei Tanács. Az újság tudakozódott az il­letékeseknél, illetve a minisz­tériumnál. Ám semmi érdem­legeset nem tudott meg, ami fellebbentené a fátylat a külö­nös ajándékozásról, így a cikk végén is olyan bizonytalan­ságban lehet az olvasó, mint amikor belekezdett. Pedig a válaszért nem kellett volna messze menni, csupán a vá­rosi tanácshoz, aho.1 az — egyébként örökösödési — ügy minden irata megtalálható. Széllovasok Vadcsemeae a Szarvasból A főváros közelsége és a jó le­vegő csalogatta ki a nyugati turistákat az Omszki-tóra. A napfényben ezernyi színű vi­torla feltűnése csábította a víz­imádókat, s akinek nem jutott deszka, legalább a látványban gyönyörködhetett. Ma, szombaton nyílik Budakeszin a Szarvas vendéglő, a Pest Megyei Vendéglátóipari Vál­lalat egysége. A régi híres, közkedvelt helyiség hagyományokat őriz, ezért a mai kor ízlésé­nek megfelelően átalakították. A neve is utal rá, hogy a vendégek különböző vadételekből válogathatnak. Az étterem kirándulókat vár séta után egy jóízű ebédre, különböző rendez­vényekhez nyújt kulturált környezetet, jó falatokat. (Pék Veronika felvétele) Csirkéék tudják a titkot Összehangolt zárva tartás Hétfő volt. Kora délután Budakeszim, az egyetlen nyit­ván tartó ABC-ben se kenyér, se tej. Más hétfőkön is ez a helyzet a tizenötezer lakosú településen. Sebaj, ott vannak Csirkéék! A maszek mini-ABC hátul, a a Barackos-lakótelepen. Hát most nem jött be. Becsuk­tak, elmentek szabadságra, mi meg buszozunk Budapestre, a legközelebbi üzletbe. E sorok írója kuncog ma­gában — kínjában. Mi lesz 19-e után, amikor már egyetlen üzlet. sem lesz nyitva, ponto­sabban a falu végén, az alsó ABC üzemel csak csökkentett nyitva tartással, a nyári sza­badságolások miatt. Igaz ugyan, hogy a Nyugat-Pest Megyei Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalatnak hat üzle­te van a településen, a vál­lalat vezetése azonban nem képes azt elérni, hogy leg­alább egy bolt tartson nyitva egész nap — alibiből. — Mert amit keres a vásárló, azt saj­nos úgyis ritkán kapja meg. Nem szeretném a kereske­delmi dolgozókat megbánta­ni, bizonyára oldalakon ke­resztül tudnák sorolni a sé­relmeiket, bérezésük fogya­tékosságait, munkahelyi ártal­maikat. De hát ki ne tudná ugyanezt megtenni ebben az országban? Ki tud figyelni arra, hogy mit csinál ősztől az orosztanár, hogy az egész­ségügyben, az oktatásban, a közművelődésben, és a szol­gáltatás más szféráiban mik a gondok, ha este a gyereknek nincs az asztalra kenyér és tej. Hiszen ez mindennél fon­tosabb! Régen imánkba fog­laltuk mindennapi kenyerün­ket, a betevő falat helyett most Budakeszin csak a fo­hász marad. Naponta 15 ezer ember bosszankodik a ke­reskedelmi ellátás hiányossá­gain, a fővárosba bejáró dol­gozók az amúgy is tömött bu­szokon teli cekkerekkel gyö­möszölik, lökdösik egymást, mert mire hazaérnek a mun­kából,, az üzletekben — ha egyáltalán még nyitva van­nak —, már felmosnak, és a hűtőpultokat rég kiürítették. Könnyű lenne lezárni most ezt a gondolatsort, hisz meg­állapíthatnánk; az érdekeltség hiánya ismét felszínre hozott egy problémát. De hát ennél a mamutvállalatnál azért kap­nak a vezetők szép irodát, jó fizetést, hogy megteremtsék azbkat a feltételeket, amelyek biztosítják a lakosság mara­déktalan ellátását, és saját dolgozóik érdekeinek képvi­seletét. Lehet, hogy felettük is eljárt az idő? Esetleg másutt kell keresni a bajok gyökerét? Hát keresse az, akinek fel­adata! De gyorsan, mert el­képzelhető, hogy az új szelek elsodorják az alibi íróaszta­lokat. Miért is népszerűek Csir­kéék Budakeszin? Köztudott, hogy üzletük egy közepes mé­retű garázshelyiségből áll, ámde megtalálható benne az, amire szükség van a háztar­tásban. Igaz, nem tartanak mindent, nincs pohárkészlet, tányér, porcelán. Van ez Bu­dakeszin az állami üzletekben. Csirkéék tudják: nem a tá­nyér, a pohár a legfontosabb, hanem, ami belekerül. ök nem várják a sült galambot — a szállítókat —, hanem el­hozzák maguk az árut. Igaz, kicsit korán kelnek, de kivá­lasztják a szépet, a frisset, az olcsót. Nem teszik függővé magukat mások kegyeitől. Van tehát mindig elsőosztályú hen­tesáru, zöldség, gyümölcs, pri­mőr, és főleg tej, kenyér, sőt kalács — többféle is. Mert ők tudják, mi a legfontosabb az igazi kereskedő számára." meg­becsülni és kiszolgálni a vá­sárlót. Fazekas Eszter Szatyrok műanyagból A tápiószentmártoni Aranyszarvas Termelőszö vetkezet műanyagüzemében színes, reklámszö­veggel ellátott szatyrok készülnek. A nagyméretű akár 10 kiló terhet is kibír. Képünkön: a szövegnyomás után külön rácsokon szárítják a felvitt festéket (Erdősi Ágnes felvétele) Fészek lesz ez, menedék Legnagyobb jótett Winkler Annus néni sokáig egyedül élt, de most a nemré­gen megözvegyült bátyjával tölti együtt napjait a szép és nyugalmat árasztó második, és igazi otthonában, a budaörsi idősek napközijében. Lőrinczi Pista bácsi éppen a rózsákkal foglalatoskodott, Annus néni pedig „fellépésre” készült: a városi kábeltelevízió portré­filmet csinált róla. Érthető, hi­szen a harmincas években a híres budaörsi Passiójátékok egyik főszereplője volt, így egyáltalán nem idegen számá­ra a „reflektorfény”. A napi feladatokról, s a programokról Albekérné Ko- váts Erika helyettes napiközi- otthon-vezető beszélt: — Huszonkilenc napközi­sünk van — mondta —. és nem mindegyik jár be az otthonba. Többen csak megebédelnek, váltanak pár szót a többiekkel, s hazamennek. A többség vi­szont nálunk lelt családra. A lelki összetartozás igénye, köti őket össze, a szeretet igénye. A másik elfogadása barátságokat épít itt, együvétartozást ered­ményez. Akik nehezen járnak, azoknak a tiszteletdíjas akti­vistáink elviszik az ebédet. Sok gondozottunknak be is vásá­rolnak, kitakarítanak. A leg­többet azonban az emberi szó melegsége jelenti számukra, s ezt gondozóink adják meg ne­kik. — Néhány éve a budaörsi napközi, egyben gondozói köz­pont, amely szakmai felügye­letet, irányítói teendőket is el­lát. — A budaörsi szociálpoliti­kai osztállyal karöltve végez­zük a vonzáskörzetben a mun­kát. Budaörsön négy, Biator- bágyon és Törökbálinton pe­dig egy hivatásos gondozónő látja el az ápolást, illetve irá­nyítja a tiszteletdíjas aktivis­ták tevékenységét. Ötszáz és ezer forint közötti összeg a tiszteletdíj, melynek mértéke attól is függ, ki hány idős em­bernek visz naponta ebédet, vagy vállalja-e mondjuk a gon­dozott jogi képviseletét is. Sok szív kell ehhez , a szolgálathoz, mert az öregek a megértést, a figyelmességet igénylik min- denekfelett. Gondozóink pedig úgy adják a lelkűket, hogy ál­tala maguk is töltekeznek. Mert tagadhatatlan, a szeretet maga az élet. Hiánya sorvadás, szegénység. — Említette: bővítik az ott­hont. — Hetes napközi létrehozá­sát tervezzük, az építkezés re­mélhetőleg a közeljövőben megkezdődhet, s ha minden jól megy, 1992-ben már tágas, mo­dern ház fogadhatja a magá­nyos, rossz lakáskörülmények között élő embereket anélkül, hogy „elfekvőintézetté” vál­nánk. Szombaton, vasárnap ki-ki barátainál, rokonainál tölthetné az idejét. Ügy mon­danám: fészek lesz ez, mene­dék. Földes Károly

Next

/
Thumbnails
Contents