Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-17 / 141. szám
1989. JÜNIUS 17., SZOMBAT fiéKGYEl 5 Telkek erdélyieknek Sóját földjéért fizessen o tanács? Már többször beszámoltunk arról, hogy Pest megye különböző településein milyen módon támogatják az erdélyi menekült családok letelepedését. Leányfalu és Páty után Zsámbék is telkekkel segíti a Romániából érkezett magyarok otthonteremtését. — Megkereste a tanácsot a Bethlen Gábor Társaság — mondja az előtörténetet Zink Imre, Zsámbék tanácselnöke. — Kérték, hogy segítsünk az erdélyieknek. Van egy nagyobb tartalék földterületünk, amelyet az általános rendezési terv építési övezetnek tart fenn. ezt a részt akarjuk ki parcellázni. — Nem tartanak attól, hogy feszültséget okoz ez a helybeliekben? — Zsámbékon szerencsére minden jelentkezőnek tudunk építési területet adni, tehát ez nem okozhat gondot. Azt pedig minden zsámbéki megértheti. hogy az erdélyiek letelepítésével kvalifikált szakemberekhez is juthatnak a környező gazdálkodók, olyan réteg ver gyökereket e tájon, amely sokat lendíthet a település szellemi életén. — Csak nem az a Zsámbék panaszkodik az értelmiségi faluméig hiányáról, amelynek főiskolája, gyakorló általános iskolája van? — A pedagógusok java része kijáró. Aki akart, már letelepedett, a többség viszont nem óhajt itt lakni. Nem panaszkodunk. tevékeny, közéleti vénával megáldott értelmiségi és művészréteg él Zsámbékon. Ennek ellenére örülni kell, ha újabbakat tudunk letelepíteni, telekkel a faluhoz kötni. Egyébként a tanács építési előadója szintén erdélyi, de szakembereket nyerhet a PEMÜ itteni gyára is. — Ügy hallottam, nem zavartalan az említett építésre alkalmas terület átminősítése. Konkrétabban: gond volt a földmegváltással. — Valóban voltak — válaszol Zink Imre. — A terület, amely egyébként a gyakorló iskolánk közelében van. már évek óta állami tartalék földterületként szerepelt az általános rendezési tervben. Nem használtuk, mert volt még szabad építési telek a falu más részein. Hogy ne heverjen addig se parlagon a jó termőföld, átengedtük a termelőszövetkezetnek. Ötk annak rendje és módja szerint bevetették, learatták minden évben. Most, amikor birtokba akartuk venni a területet, kiderült, hogy csaknem kétmillió forintot be kellene fizetnünk a földvédelmi alapba, a művelési ágból való kivonás miatt. Pedig a föld a miénk. csupán átengedtük művelni a téesznek. Tiltakoztunk, s végül is fizetni nem kell. de levelezgetni majd igen. — Milyen formában szeretnének építkezni majd az erdélyiek Zsámbékon? — Saját terveik és kivitelezésük alapján építenek családi házakat, összesen negyvenkét telken. M. K. Kis boltokban nem lebst csodákat tenni "■ Kereskedelmi gondok Gyálon Nem megfelelő a választék, és egyre több a panasz a szállítással kapcsolatban — így összegező etőek a tapasztalatok Gyál és Felsőpakony kereskedelmi ellátásáról. A Füszért nem mindig szállítja a megfelelő mennyiséget, s az is előfordul, hogy a megrendelt áru helyett más érkezik. Időnként a szükségesnél kevesebb tejterméket kapnak a helyi üzletek a Kecskeméti Tejipari Vállalattól, és akadnak gondok az érkező kenyér minőségével és mennyiségével kapcsolatban is. A lakosságot elsősorban érintő élelmiszer-ellátást három vállalat biztosítja. Az Opál Kereskedelmi Vállalat üzletei megfelelően működnek. A létszámhiány miatt egy ABC kisáruházat és három húsboltot magánkereskedőknek adott bérbe a vállalat. Az Ócsa és Vidéke Áfész több régi, elavult üzletet működtet, amelyek többnyire zsúfolt, egyszemélyes kis boltok. A rossz helyi adottságok mellett a boltok vezetői sem úgy dolgoznak, ahogy az elvárható lenne. A Nyugat-Pest Megyei Sütőipari Vállalat biztosítja mindkét községben a kenyér- ellátást, és három tej-kenyér- pékáru szaküzletet is fenntart. Az üzletek kicsik, zsúfoltak, a tárgyi feltételek hiánya pedig az áruválaszték bővítését is lehetetlenné teszi. A két község közül különösen Felsőpakony ellátása rossz, az üzletek áruválasztéka nagyon szegényes, esetenként alapvető élelmiszerek sem kaphatók. A szerződéses formában üzemelő boltokban gyakran nem hozzáértő emberek dolgoznak, akik — mivel az üzlet zavartalan működését biztosítani nem tudják — néhány hónap múlva kénytelenek a szerződést felbontani, a boltot pedig he- tekre-hónapokra bezárják. Sok gondot okoz az ünnepek előtti kenyérellátás, hiszen az előre sütött kenyeret a lakosság nem szívesen vásárolja, a pékség kapacitása viszont korlátozott. Mind Gyál, mind Felsőpakony kereskedelmében jelentős szerepet játszanak a magánkereskedők, tevékenységük a virágárusítástól a divatcikkek forgalmazásán keresztül az élelmiszer-kereskedelemig Széles skálán mozog. Kialakult azonban az a gyakorlat, hogy a boltok vezetői a zárva tartást nem jelentik be, így sem a lakosság, sem a legközelebbi boltok nem értesülnek róla. Ennek megszüntetése érdekében a tanács felhívta az üzletvezetők figyelmét a nyitva tartásra vonatkozó rendeletek betartására. K. A. RÁCKEVEI ÚJSÁG Az utolsó falugyűlésről szóló tudósítással indul a Ráckevei Űjság második száma. A gyűlés azért utolsó, mert a közelmúltban városi rangot kapott a festői szépségű Csepel-szigeti település, s ezután e funkciót a közösségi fórumok veszik át. Több észrevétel is érkezett az első számban A mi Bős— Nagymarosunk című írásra, amely a szakorvosi rendelő- intézet építésével foglalkozott. Megrendítő riportot közöl a lap A pokol hegye efmmei a Ráckeve külterületén fekvő Pokol-tanyai általános iskoláról. Nemzetközi ingatlan címmel foglalkozik a lap a Kapu című független folyóiratban megjelent dokumentumokkal, amelyek szetint a Pénzügyminisztériumon keresztül egy szovjet állampolgárnak vízparti üdülőingatlant adott a Ráckevei Tanács. Az újság tudakozódott az illetékeseknél, illetve a minisztériumnál. Ám semmi érdemlegeset nem tudott meg, ami fellebbentené a fátylat a különös ajándékozásról, így a cikk végén is olyan bizonytalanságban lehet az olvasó, mint amikor belekezdett. Pedig a válaszért nem kellett volna messze menni, csupán a városi tanácshoz, aho.1 az — egyébként örökösödési — ügy minden irata megtalálható. Széllovasok Vadcsemeae a Szarvasból A főváros közelsége és a jó levegő csalogatta ki a nyugati turistákat az Omszki-tóra. A napfényben ezernyi színű vitorla feltűnése csábította a vízimádókat, s akinek nem jutott deszka, legalább a látványban gyönyörködhetett. Ma, szombaton nyílik Budakeszin a Szarvas vendéglő, a Pest Megyei Vendéglátóipari Vállalat egysége. A régi híres, közkedvelt helyiség hagyományokat őriz, ezért a mai kor ízlésének megfelelően átalakították. A neve is utal rá, hogy a vendégek különböző vadételekből válogathatnak. Az étterem kirándulókat vár séta után egy jóízű ebédre, különböző rendezvényekhez nyújt kulturált környezetet, jó falatokat. (Pék Veronika felvétele) Csirkéék tudják a titkot Összehangolt zárva tartás Hétfő volt. Kora délután Budakeszim, az egyetlen nyitván tartó ABC-ben se kenyér, se tej. Más hétfőkön is ez a helyzet a tizenötezer lakosú településen. Sebaj, ott vannak Csirkéék! A maszek mini-ABC hátul, a a Barackos-lakótelepen. Hát most nem jött be. Becsuktak, elmentek szabadságra, mi meg buszozunk Budapestre, a legközelebbi üzletbe. E sorok írója kuncog magában — kínjában. Mi lesz 19-e után, amikor már egyetlen üzlet. sem lesz nyitva, pontosabban a falu végén, az alsó ABC üzemel csak csökkentett nyitva tartással, a nyári szabadságolások miatt. Igaz ugyan, hogy a Nyugat-Pest Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnak hat üzlete van a településen, a vállalat vezetése azonban nem képes azt elérni, hogy legalább egy bolt tartson nyitva egész nap — alibiből. — Mert amit keres a vásárló, azt sajnos úgyis ritkán kapja meg. Nem szeretném a kereskedelmi dolgozókat megbántani, bizonyára oldalakon keresztül tudnák sorolni a sérelmeiket, bérezésük fogyatékosságait, munkahelyi ártalmaikat. De hát ki ne tudná ugyanezt megtenni ebben az országban? Ki tud figyelni arra, hogy mit csinál ősztől az orosztanár, hogy az egészségügyben, az oktatásban, a közművelődésben, és a szolgáltatás más szféráiban mik a gondok, ha este a gyereknek nincs az asztalra kenyér és tej. Hiszen ez mindennél fontosabb! Régen imánkba foglaltuk mindennapi kenyerünket, a betevő falat helyett most Budakeszin csak a fohász marad. Naponta 15 ezer ember bosszankodik a kereskedelmi ellátás hiányosságain, a fővárosba bejáró dolgozók az amúgy is tömött buszokon teli cekkerekkel gyömöszölik, lökdösik egymást, mert mire hazaérnek a munkából,, az üzletekben — ha egyáltalán még nyitva vannak —, már felmosnak, és a hűtőpultokat rég kiürítették. Könnyű lenne lezárni most ezt a gondolatsort, hisz megállapíthatnánk; az érdekeltség hiánya ismét felszínre hozott egy problémát. De hát ennél a mamutvállalatnál azért kapnak a vezetők szép irodát, jó fizetést, hogy megteremtsék azbkat a feltételeket, amelyek biztosítják a lakosság maradéktalan ellátását, és saját dolgozóik érdekeinek képviseletét. Lehet, hogy felettük is eljárt az idő? Esetleg másutt kell keresni a bajok gyökerét? Hát keresse az, akinek feladata! De gyorsan, mert elképzelhető, hogy az új szelek elsodorják az alibi íróasztalokat. Miért is népszerűek Csirkéék Budakeszin? Köztudott, hogy üzletük egy közepes méretű garázshelyiségből áll, ámde megtalálható benne az, amire szükség van a háztartásban. Igaz, nem tartanak mindent, nincs pohárkészlet, tányér, porcelán. Van ez Budakeszin az állami üzletekben. Csirkéék tudják: nem a tányér, a pohár a legfontosabb, hanem, ami belekerül. ök nem várják a sült galambot — a szállítókat —, hanem elhozzák maguk az árut. Igaz, kicsit korán kelnek, de kiválasztják a szépet, a frisset, az olcsót. Nem teszik függővé magukat mások kegyeitől. Van tehát mindig elsőosztályú hentesáru, zöldség, gyümölcs, primőr, és főleg tej, kenyér, sőt kalács — többféle is. Mert ők tudják, mi a legfontosabb az igazi kereskedő számára." megbecsülni és kiszolgálni a vásárlót. Fazekas Eszter Szatyrok műanyagból A tápiószentmártoni Aranyszarvas Termelőszö vetkezet műanyagüzemében színes, reklámszöveggel ellátott szatyrok készülnek. A nagyméretű akár 10 kiló terhet is kibír. Képünkön: a szövegnyomás után külön rácsokon szárítják a felvitt festéket (Erdősi Ágnes felvétele) Fészek lesz ez, menedék Legnagyobb jótett Winkler Annus néni sokáig egyedül élt, de most a nemrégen megözvegyült bátyjával tölti együtt napjait a szép és nyugalmat árasztó második, és igazi otthonában, a budaörsi idősek napközijében. Lőrinczi Pista bácsi éppen a rózsákkal foglalatoskodott, Annus néni pedig „fellépésre” készült: a városi kábeltelevízió portréfilmet csinált róla. Érthető, hiszen a harmincas években a híres budaörsi Passiójátékok egyik főszereplője volt, így egyáltalán nem idegen számára a „reflektorfény”. A napi feladatokról, s a programokról Albekérné Ko- váts Erika helyettes napiközi- otthon-vezető beszélt: — Huszonkilenc napközisünk van — mondta —. és nem mindegyik jár be az otthonba. Többen csak megebédelnek, váltanak pár szót a többiekkel, s hazamennek. A többség viszont nálunk lelt családra. A lelki összetartozás igénye, köti őket össze, a szeretet igénye. A másik elfogadása barátságokat épít itt, együvétartozást eredményez. Akik nehezen járnak, azoknak a tiszteletdíjas aktivistáink elviszik az ebédet. Sok gondozottunknak be is vásárolnak, kitakarítanak. A legtöbbet azonban az emberi szó melegsége jelenti számukra, s ezt gondozóink adják meg nekik. — Néhány éve a budaörsi napközi, egyben gondozói központ, amely szakmai felügyeletet, irányítói teendőket is ellát. — A budaörsi szociálpolitikai osztállyal karöltve végezzük a vonzáskörzetben a munkát. Budaörsön négy, Biator- bágyon és Törökbálinton pedig egy hivatásos gondozónő látja el az ápolást, illetve irányítja a tiszteletdíjas aktivisták tevékenységét. Ötszáz és ezer forint közötti összeg a tiszteletdíj, melynek mértéke attól is függ, ki hány idős embernek visz naponta ebédet, vagy vállalja-e mondjuk a gondozott jogi képviseletét is. Sok szív kell ehhez , a szolgálathoz, mert az öregek a megértést, a figyelmességet igénylik min- denekfelett. Gondozóink pedig úgy adják a lelkűket, hogy általa maguk is töltekeznek. Mert tagadhatatlan, a szeretet maga az élet. Hiánya sorvadás, szegénység. — Említette: bővítik az otthont. — Hetes napközi létrehozását tervezzük, az építkezés remélhetőleg a közeljövőben megkezdődhet, s ha minden jól megy, 1992-ben már tágas, modern ház fogadhatja a magányos, rossz lakáskörülmények között élő embereket anélkül, hogy „elfekvőintézetté” válnánk. Szombaton, vasárnap ki-ki barátainál, rokonainál tölthetné az idejét. Ügy mondanám: fészek lesz ez, menedék. Földes Károly
