Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-17 / 141. szám
2 1989. JÜNIUS 17., SZOMBAT "HÉT VÉGIVILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉSÉ Az európai ház kialakításáért Rendkívüli érdeklődés a magyar és lengyel fejlemények iránt Gorbacsov NSIK-beli látogatása új bizalmi viszonyt teremtett További megtorlások Kínában a megmozdulások résztvevői ellen Általános PILLANATKÉP Lengyelország és Magyarország volt az a két ország, amelyben 1956 őszén, ha nem is egyforma súlyú, de mégiscsak hasonló irányú erőfeszítés történt arra, hogy a demokratikus jogállam felé irányítsák az események folyását. A robbanás akkor Magyarországon következett be, s a hallatlanul felgyorsult események, amelyek kiváltották a beavatkozást és a fokozatos visszarendeződést, arra késztették Varsót, hogy még mielőtt kibontakoztatja, saját megmozdulásait, visszafordít- tassa a folyamatot. A nyugati hírmagyarázók, akik a mai történések nyomán ily módon vonnak párhuzamot hazánk és Lengyelország 1956-os eseményei között, rámutatnak: e két nép 33 év múltán ismét a radikális rejormfolyamatok élvonalában van, s gyors léptekkel halad a demokratikus jogállam megteremtése felé. Lengyelországban a Szolidaritás elsöprő győzelme a június 4-i választásokon a figyelmet tovább fokozta az ottani események iránt. Az országos listán induló 35 kormánykoalíciós politikusból 33 szenvedett vereséget, s tekintve, hogy a második fordulóban sem számíthattak sikerre, ez veszélyeztette azt a megállapodást, amelyet korábban a kerekasztal-egyezményben rögzítettek a parlament összetételére. A Szolidaritással történt új megbeszélések során létrejött a megegyezés e 33 mandátumra. A kormánykoalíció ezekre új jelölteket állított. Az országos listán megbukott politikusok közül mindenki átadta helyét új kormánykoalíciós jelölteknek. Így kerülhet majd sor a június 18-i második választási fordulóra, amely teljessé teheti a parlamentet, s megkezdődhet a radikális reformországgyűlés munkája. Az immár töretlen lengyel demokratikus fejlődés támogatást élvez Nyugat-Európában. Tükrözte ezt Jaruzelski londoni látogatása, majd Mitterrand francia elnök varsói utazása. Mindkét találkozón a gazdasági segélyprogramokról esett különös súllyal szó. Lengyel- országnak jelenleg mintegy 38 milliárd dollár adóssága van, s legalább tízmilliárdos hitelre volna szüksége az elkövetkező három évben, hogy kilábalhasson válságos gazdasági helyzetéből. Angliában megértéssel fogadták a hiteligényeket, de világossá tették, hogy amíg Varsó nem egyezik meg a Nemzetközi Valutaalappal, nem várhatja, hogy az angol bankok széfjei megnyíljanak előtte. Mitterrand üzenete is minden bizonnyal hasonló volt. Ami az Egyesült Államokat illeti, a radikális reformok útján haladó Lengyelország számíthat rendkívüli vámkedvezményekre és más, exportot előmozdító könnyítésekre. De itt is érvényes London és Párizs gondolkodásmódja: hitelek csakis olyan gazdaságba áramolhatnak, amely kellő dinamizmust mutat a megújulásra és a tőkék ésszerű és takarékos felhasználására. A MEGBÉKÉLÉSI TÖREKVÉSEK VISSZHANGJA A kedden megkezdődött, ’„háromszögletűvé” vált magyar kerekasztal-megbeszélé- sek — mint a tudósítók szellemesen jellemezték ezt a megbeszélésformát — ráirányították hazánkra is a világ figyelmét. Sok sajtóorgánum írt elismeréssel az MSZMP-ről, amely — mint rámutattak — becsületes módon, a demokratikus —játékszabályok megtartásával készítette elő, az ellenzékkel együttműködve, ezeket a tárgyalásokat, s világossá tette, hogy valóban olyan szabad választásokra törekszik, amelyeken a politikai erőket a szavazólapokkal mérik meg, s mondanak az állampolgárok ítéletet felettük. Az eddigi események pozitív tükörképe, hogy nincs olyan nyugati hírmagyarázó, aki kétségbevonná, hogy a hatalmat jelenleg gyakorló párt ne vetné alá magát a választók voksokban kifejezett akaratának. Ezt amiatt is bizonyosra veszik, hogy az MSZMP rendkívüli bátorsággal volt képes szembenézni a múlt durva törvénysértéseivel és végül is szabad folyást engedett annak, hogy az igazságot 1956-ról és az azt megelőző és az azt követő időről, a rendelkezésre álló dokumentumok alapján, az ország népe elé tárják. A Nagy Imre és sorstársainak temetése nyomán kiadott megbékélési jelszó kedvező visszhangot keltett a legtöbb országban, s mint rámutatnak: o demokratikus jogállam felé való békés átmenetnek ez a legfőbb biztosítéka. A radikális politikai reformok azonban nem valósulhatnak meg a gazdaság ehhez szükséges átalakítása nélkül. Kedvező visszhangot keltenek az ezt célzó magyar intézkedések. Itt is érvényes azonban az, amit Lengyelországgal kapcsolatban kifejtettek — állapítják meg neves kommentátorok. Ha Magyarországnak sikerül megegyezést elérnie a Nemzetközi Valutaalappal, ez elősegítené azt, hogy a működőképes tőke számára megteremtődjön a beruházásokhoz nélkülözhetetlen minimális bizalom. Hozzásegítenek ehhez bizonyos politikai kezdeményezések is Nyugaton. így például kedvezően hathat a kibontakozásra az, hogy a washingtoni képviselőház kereskedelmi albizottsága amellett foglalt állást, hogy hazánk öt évre megkapja a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. Eddig ez a könnyítés csak egy évre szólt, s minden esztendőben szavaztak megújításáról. A javaslat ezután a megaján- lási bizottságban kerül szőnyegre, majd ha a képviselőház egésze megszavazza, a szenátusnak is jóvá kell hagynia. Vagyis még ki kell várni a törvényhozási procedúra végét, de a Nemzetközi Valutaalappal való megállapodás bizonyára felgyorsíthatná ezt... A FEHÉR HÄZ IS ELÉGEDETT Mindezek a folyamatok a közös európai ház kialakításának irányába hatnak. Arról van szó, hogy eltűnőben van az egykori „ellenségkép”, amelynek nyomán Európa két — keleti és nyugati — fele amiatt aggódik, hogy a „másik” támadást kezdeményez ellene és lerohanja, hogy rákényszerítse saját szokásait, rendszerét és életformáját. Az egyoldalú szovjet leszerelési lépések alkalmasak voltak arra, hogy bizonyítsák: Moszkva valóban a haderő és fegyverzet olyan minimális szintjére törekszik, amely garantálja a kölcsönös biztonságot. A hagyományos fegyverzetben bejelentett szovjet csökkentések azonban még nem szüntették meg azt a túlsúlyt ebben az arzenálban, amelyre a NATO hivatkozott, hogy igazolja azt a doktrínáját, amellyel hagyományos fegyverzettel valamelyik tagállamot ért támadásra. atomcsapással válaszol. A héten lezajlott négynapos Gorbacsov-látogatás az NSZK- ban, nagyban elősegítette, hogy Moszkva szándékainak őszinteségéről tanúbizonyságot szolgáltasson. A szovjet államfő ezt az alkalmat használta fel arra, hogy részletesebben, mint eddig, megfogalmazza véleményét Bush elnök javaslatáról a hagyományos fegyverzet és haderők radikális csökkentéséről. Mint emlékezetes, a Fehér Ház feje már 1992—93-ra 275—275 ezer fős plafonban kívánja korlátozni az Európában levő amerikai és szovjet katonák számát. Az amerikai elnök javaslata a hagyományos fegyverzetre is vonatkozott. Eszerint a két szövetségi rendszer legfeljebb 20 ezer harckocsit, 28 ezer páncélozott járművet és — kategóriáktól függően — 16 500— 24 000 tüzérségi egységet tarthatna hadrendben. E javaslatot részletesen kidolgozva az atlanti szövetségesek a bécsi VSZ—NATO tanácskozás szeptemberi ülésén terjesztik majd elő. Ezért Gorbacsov ezúttal csak a közleményekre támaszkodva fűzhetett megjegyzéseket Bush javaslataihoz. A szovjet államfő üdvözölte Bush tervezetét és jó kiindulópontnak nevezte a fegyverzetcsökkentéshez. De rámutatott: bár a két katonai szövetség álláspontjainak közeledése következett be az amerikai elnök indítványával, ez mégsem jelent áttörést. A szovjet államfő azt kifogásolta elsősorban, hogy a NATO megközelítésében még mindig a régi filozófia tükröződik, amennyiben nem akarja radikálisan felszámolni az atomfegyverarzenált kontinensünkön. A szovjet tervezet — mint Gorbacsov emlékeztetett rá —, bár időben jobban elhúzza a leszerelési határidőket, mint az amerikai, de végűi is atomfegyvermentessé teszi Európát, s ez elsőrendű fontosságú. Mégis, ennek ellenére — s ez volt Gorbacsov megnyilatkozásának fő kicsengése — a Bush-javaslatoknak, amelyeket a NATO közös nyilatkozatában rögzített, vannak biztató és reményt keltő vonásai. Bush elnök szóvivője elégedett volt ezzel a magatartással. Mint közölte: az elnök értékeli, hogy Gorbacsov nem akarta kihasználni bonni látogatása alkalmából, hogy a szövetségesek között nézeteltérések vannak, s nem igyekezett Bonn és Washington közé éket verni, hanem tiszteletben tartotta, hogy az NSZK a NATO tagja, és nem kívánt beavatkozni a katonai szövetség belső ügyeibe. Sőt, értékelte azt is, hogy az Egyesült Államoknak és Kanadának Moszkva helyet lát a közös európai házban. Ami a látogatás kétoldalú részét illeti, új bizalmi viszonyról beszélnek mind Bonnban, mind Moszkvában. Ezt nemcsak az aláírt politikai nyilatkozat és a mintegy tucatnyi megállapodás tükrözi, hanem a tanácskozások szívélyes légköre is. Újságírók a TIENANMEN TÉREN Több mint ezerre emelkedett a Kínában letartóztatott diákok száma és a héten kivégzésre is sor került. A megfélemlítés mellett a kormányzat mindenképpen azt igyekszik bizonyítani, hogy ellenforradalmi lázadás fenyegette az állambiztonságot, s hogy a diákok támadtak a katonákra és a fegyveres erők csak a levegőbe lőttek... A héten először bocsátottak külföldi újságírókat egy riport- út keretében a Tienanmen térre, ahol megismételték előttük a hivatalos verziót. Az angol rádió tudósítója elmondta, hogy a téren nagyszabású takarítási munka folyik: el akarják tüntetni a véres esemény- sorozat még meglevő nyomait ... Árkus István Külföldi vélemények a temetés után Nem a magyar vezetés ellenére Fegyverzetcsökkentés Újabb forduló A hadászati támadó fegyverzet csökkentését célzó szovjet—amerikai Start-tárgyalások hétfőn kezdődő újabb fordulójára pénteken Genf be érkezett Jurij Nazarkin nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője. Repülőtéri nyilatkozatában utalt arra, hogy több kérdés is megoldatlan e tár» gyalásokon, köztük az a szovjet követelés, hogy a hadászati támadó fegyverek csökkentésének ügyét kapcsolják össze a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról 1972-ben aláírt ABM-szerzödés tiszteletben tartásával. További problémaként említette a tengeri és légi indítású manőverező robotrepülőgépek ügyét. E fegyverek esetében a Szovjetunió nagyobb mértékű csökkentéshez ragaszkodik, mint amennyire az amerikai fél hajlik. Nazarkin kijelentette, hogy nem jött üres kézzel Genfbe, de a „csomag” tartalmát nem árulta el. uCsak rovidén...* EBBEN AZ ÉVBEN 54 000 zsidó vándorol ki a Szovjetunióból, több mint korábban bármikor, közölték amerikai zsidó szervezetek. (Az eddigi csúcs 1979-ben volt, amikor több mint 51 000 szovjet zsidó emigrálhatott.) A fejlemények tükrében az amerikai zsidó szervezetek illetékes testületé kész támogatni a tervet, hogy ideiglenes jelleggel megadják a Szovjetuniónak a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. Mélységesen elszomorító, hogy Rauf Denktas, a ciprusi török közösség vezetője kijelentette: az irányítása alatt álló „Észak-ciprusi Török Köztársaság” kész befogadni a Bulgáriából menekülő török nemzetiségű állampolgárokat. A Ciprusi Köztársaság a maga részéről mindent megtesz, hogy ne történjen ilyen, a térség békéjét veszélyeztető fejlemény — mondta pénteken Georgiosz Vasziliu ciprusi elnök Nicosiában. A ciprusi államfő két Ciprusra akkreditált nagykövet megbízólevelének átvételekor elmondott beszédében válaA Hősök teréről sugárzott terjedelmes tudósításban foglalkozott a szovjet televízió péntek esti híradója Nagy Imrének és társainak gyászszertartásával. A V remjában a budapesti tudósító ismertette a kormánynak a temetéssel foglalkozó álláspontját, majd egyebek között hangoztatta, a temetés tényének nem szabad újból megosztania a társadalmat, a kegyeletes aktus napjának a nemzeti megbékélés napjává kell válnia — utalt a péntekhez fűzött reményekre. A gyászszertartásról pénteken beszámolva, a szovjet TASZSZ hírügynökség budapesti tudósítója úgy fogalmazott, hogy néhány szónok nyílt szovjetellenes kirohanást engedett meg magának. Ekképpen idézte Rácz Sándornak, a Nagy-budapesti Munkástanács egykori elnökének szavait: „A szovjet csapatok magyarországi jelenléte volt az egyik fő akadálya annak, hogy a magyar szabadság felvirradjon (1956-ban)”. A tudósító idézett Orbán Viktornak, a Fidesz képviselőjének szavaiból is, aki — mint a szovjet újságíró fogalmaz — vállalkozott arra, hogy az egész magyar ifjúság nevében szóljon. Orbán a kommunista diktatúra megdöntésére szólított fel és kijelentette, hogy a demokrácia és a kommunizmus összeegyeztethetetlen — emelte ki a tudósitó. Végezetül hivatkozott arra, szolt így Rauf Denktasnak arra a csütörtöki bejelentésére, hogy a szigetország északi részén fekvő Varosa városban mintegy 30 ezer török nemzetiségű bolgár menekültet tudnak befogadni. Ebből a városból 1974-ben, amikor Ciprus északi részét elfoglalta a török hadsereg, 40 ezer görög nemzetiségű ciprusi lakost üldöztek el. Vasziliu közölte, hogy kormánya a ciprusi ENSZ-nagy- követ útján tiltakozást juttat el a világszervezet főtitkárának, a Biztonsági Tanács soros elnökének és állandó tagjainak Denktas terve miatt. hogy Németh Miklós az MTI- nek adott nyilatkozatában kiemelte, hogy a nemzeti egyetértés szellemében mielőbb le kell zárni az annyi keserűséget okozott történelmi tragédiát. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője pénteken az alábbi nyilatkozatot tette: „A mai újratemetési szertartás fontos lépést jelent Magyar- ország vezetőinek ama tör- rekvéseiben, hogy begyógyítsák az 1936-ból maradt sebeket. Ismereteink szerint a Hősök terén lezajlott szertartás igen megható és megrendítő volt. Nagy Imre rehabilitálását és a június 16-i eseményeket egy olyan nagyobb folyamat részének tekintjük, amelyben Magyarország megbirkózik múltjának igazságával. Genscher nyugatnémet al- kancellár és külügyminiszter megállapította: gondolatban ma mindenekelőtt Budapesten vagyunk. Egy kis, bátor nép Nagy Imrében annak a férfinak adja meg a végtisztességet, aki e népnek már 33 évvel ezelőtt több emberséget és nagyobb szabadságot akart biztosítani. Az azonban, ami a mai napon kései igazságtétel, nem a magyar vezetés akarata ellenére történt, hanem az ő akaratával és tevékeny részvételével. Ezek a változások ilyen formában és ebben az időpontban nem lettek volna lehetségesek a Szovjetunióban történt lényegi változások nélkül — mondotta a miniszter. Rövid tudósításában az NDK hírügynöksége azt írja, hogy az 1956-os eseményekkel kapcsolatban hazaárulás vádjával halálra ítélt politikusok temetése* alkalmából tartott nagygyűlésen heves támadások érték az MSZMP-t és a Szovjetuniót. Az ellenzéki szerve- zetek nevében megemlékezők Magyarországnak a Varsói Szerződésből történő kilépését és egy független Magyarország megteremtését követelték — írja az ADN. Az osztrák televízió két és fél órás egyenes közvetítésében a műsor kommentátora többször felhívta a figyelmet a budapesti megmozdulás méltóságteljes voltára, résztvevőinek imponáló fegyelmezettségére. Menekült törököket az elüldözöttek házaiba ? A ciprusi elnök tiltakozik Hámori Csaba egy induló mozgalomról A népi demokratikus terekvések új találkozási pontja A sajtóban megjelent felhívás nyomán eddig több száz szervezet és magánszemély — Pest megyéből például Vác- ról,_ Ceglédről, Gödöllőről és Vecsésröl — jelezte csatlakozási szándékát, illetve kíván részt venni a Demokratikus Magyarországért mozgalom szervezésében. A mozgalom — az előzetes tervek szerint — július 8-án, szombaton tartja alakuló nagygyűlését. A mozgalom előkészítő bizottságának tagjai között van Hámori Csaba, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első titkára is. Arról kérdeztük, mit jelent számára az új szerveződésben vállalt szerep. — Ma Magyarországon új társadalmi modellre van szükség. Ezt az új, talán leginkább demokratikus szocializmusnak nevezhető modellt, ennek általános emberi, politikai értékeit, ideértve a baloldali közösségi értékeket is — egymás szavát megértve —, bizonyáré sokkal többen vállalnák, mint ahá- nyan ma a különböző politikai mozgalmak keretei között fellépnek érte. Ügy vélem tehát, hogy társadalmi átalakulásunk jelenlegi szakaszában még mindig szükség van új és új találkozási pontokra, mert a kialakulóban levő többpártrendszer lehetősége egyelőre inkább elszigetel, semmint összeköt. És ezért kell a lehető leglazább módon, vagyis mozgalom formájában — tehát nem szervezet vagy párt formájában — keresni az együttműködés lehetőségét mindazokkal, akik az új Magyarország felé vezető békés, demokratikus átmenet hívei. • Mi a viszonya ennek az új mozgalomnak az egyébként hasonló célzatú Üj Márciusi Fronthoz, illetve a Hazafias Népfronthoz? — Az Űj Márciusi Front nagyon színvonalas szellemi erőket tömörít, megnyilvánulásai számomra mindig elgondolkoztatóak, figyelemre méltóak, komoly értékeket jelentenek a magyar szellemi életben, közéletben. Hatását tekintve azonban úgy tűnik, hogy egy esztendővel az alapítás után ez a mozgalom még mindig csak egy politikai vagy tudós-művész értelmiségi elit befolyásolására alkalmas, és nem tudta megérinteni a termelésben, kereskedelemben, szolgáltatásban, tehát a mindennapok világában dolgozó embereket, az ott működő értelmiségieket, ide. értve az érdeklődő, igényes munkásembereket is. A Demokratikus Magyarországért mozgalomnak éppen ezeket a társadalom átalakulása szempontjából rendkívül fontos szélesebb csoportokat kell megcéloznia. 9 Es a Hazafias Népfront? — A HNF megítélésem szerint újjáformálódóban van, s én szurkolok és igyekszem segíteni ebben az átalakulási folyamatban. Nagyon fontosnak tartom ugyanis, hogy a falvakban, a városok többségében nagy hagyományokkal és értékekkel bíró mozgalom alkalmazkodni tudjon az új viszonyokhoz. Ez mindenekelőtt az önálló közéleti tényezővé válást jelenti, a „párt szolgálólánya” szerep radikális megszüntetését, az önállóságot, a teljes értelemben vett politikai nagykor ásítást. Ami egyébként ráfér a többi hagyományos társadalmi mozgalomra és szerveződésre is. © Az űj mozgalom nem éppen azért vált szükségessé, mert a népfront — bár hasonló célokat tűzött ki — megromlott hitele miatt nem képes hatékonyan működni? — A Demokratikus Magyarországért mozgalom egyik előnye az lehet, hogy mert nincs múltja, nincsenek terhei sem. De úgy vélem, a népfront is hiteles maradt sok helyütt, elsősorI V
