Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-02 / 128. szám

6 1989. JÚNIUS 2., PÉNTEK Szabad idő - Hobby BARKámUNK Kánikuláján — divatosan A PÓRÉHAGYMA Ketten egy asztalnál A házgyári lakásokban ál­talában a félszoba a gyere­keké, és gyakran okoz gon­dot, miként biztosítsanak he­lyet a tanuláshoz úgy, hogy még elegendő mozgástér is maradjon. A rajzon bemuta­tott, tárolópolccal kombinált helytakarékos asztalt házilag is könnyen elkészíthetjük. E megoldás azon túl, hogy prak­tikus és kis helyen elfér, mu­tatós is. A fémállványt a vasüzle­tekben kapható Dexion-Salgó elemekből csavarozzuk össze. Az asztallap és a polcok desz­kából készülnek. A polcokat 40—70 centis közökben célsze­rű elhelyezni. Az asztallap magassága tetszés, illetve szükség szerint szabályozható, mérete 90X170 centi. B. K. Vízparton, Üdülésre, víkendre készü­lünk. Mit vigyünk magunk­kal, ami kánikulában, vízpar­ton kellemes viselet? Néhány; a Burdában látott modellt mutatunk be olvasóinknak. 1. Lenge, bő szoknya, me­lyet saját anyagából készült blúzzal és aranygombokkal díszített spencerkabátkával egyaránt viselhetünk. 2. Bő szárú, háromnegyedes nadrág csipkés blúzzal és a nadrág anyagából készített fejkendővel. 3. Fürdőruhában is divat a pöttyös. Receptek CSŐBEN SÜTVE Hozzávalók: 2-3 szál póréhagy­ma, 8 szelet gépsonka, 2 deci tej­föl, 1 tojás, 1 kiskanál liszt, 5 de­ka vaj, só, őrölt bors, reszelt sajt. A póréhagymák haragos zöld­jét levágjuk, a többi részét pedig ujjnyi hosszúságú darabokra vág­juk. A vajban — kevés vizet alá­öntve — íedő alatt megpároljuk. Ezután minden hagymarudacskát egy-egy gépsonkaszeletbe gön­gyölünk, és tűzálló tálba egymás mellé fektetjük. A visszamaradt főzővizet, ha kell, sűrűre forral­juk, és a tejföllel, a tojással meg a liszttel simára keverjük. Sóz­zuk, borsozzuk, és a göngyölt póréhagymákra öntjük. Előmele­gített sütőben 15 percig sütjük, majd a tetejét reszelt sajttal megszórjuk. Ezután már csak ad­dig sütjük, amíg a sajt a tetejére nem olvad. SALATA Hozzávalók: 4 szál póréhagyma, 1 evőkanál mustár, 1 kiskanál porcukor, 1 evőkanál borecet, 3 evőkanál olaj, só, 1 lapos kiska­nál őrölt bors. A póréhagymát zöldjével együtt ötcentis darabokra vágjuk. Eny­hén sós vízben fedő nélkül megf főzzük (tgy ugyanis veszít vala­mit erős ízéből!) Közben elkészít­jük a mártást. A mustárt, borsot, cukrot és az olajat jól összeke­verjük, és annyi ecetet öntünk bele, hogy kellemesen savanykás legyen. A megfőtt póréhagymát még langyosan a mártásba kever­jük. Néhány órára hideg helyre tesszük, hogy az ízek jól össze­érjenek. Csak ezután tálaljuk. Előnye, hogy hűtőszekrényben napokig eláll. Nemcsak salátá­nak, de előételnek, köretnek is kiváló. IPEST MEGYEI SÉTÁK g Váchartyán ­- Püspökszilág Vác felől közelítve a gödöl­lői országúton, ha nem fordu­lunk el Vácrátótnak, hanem egyenesen folytatva utunkat, az aszódi vasúti sorompón ke­lünk át és csöndes, lankás úton ereszkedünk le Váchar- tyánba. A falu elején megle­pően nagy gyárnak beillő épü­letek köszöntik a látogatót: a Volán vállalat üzemei. Váchartyán három község közös közigazgatási központ­ja, hozzá tartozik Kisnémedi és Püspökszilágy. Váchartyán ősidőkben benépesült telepü­lés. Lakosainak száma megha­ladja a másfél ezret. Kisnéme­di, mely a hartyáni útról el­ágazó csatlakozó országúton érhető el Püspökszilággyal együtt — a hagyományok sze­rint — 900 évesnél is „öre­gebb” község. Kisnémedi la­kói mintegy ezren vannak, míg Püspökszilágyon öt-hat- százan élnek. Egyszerűbb azonban, ha azt mondjuk, a társközségi lakosok száma összesen 3350. Sétáim során rendszerint felemlítem a helységek törté­nelmi múltját, levéltári anya­gokat, helytörténeti írásokat. Váchartyán esetében érdekes feljegyzésekre bukkantam a közelmúltból. Felmérést az 1944 év előtti földállapotokról, a Földigénylő Bizottság és földosztás eseményeiről, vala­mint egy hírlaptudósítást a földosztás lefolyásáról, vala­mint a váchartyáni termelő- szövetkezet megalakulásáról. Kivonatosan elmondom: Váchartyán községben a meg­művelhető földeknek csak a fele volt a község lakóinak tulajdonában 1945 előtt. Ebből a területből is csak 0-8 csa­lád rendelkezett 20-30 ka­taszteri hold földdel. A lakos­ság zöme 2-5 ( kataszteri holdnyi birtokkal" rendelkező paraszt volt, de igen sok olyan család volt, amely 1 hold kö­rüli földet művelt. Ezek a saját földjük megmunkálása mellett napszámba jártak a nagygazdákhoz és a három földbirtokoshoz. Jelentős volt azok száma is, akiknek egyál­talán nem volt földjük, pél­dául a gazdasági cselédeknek.• Mintegy hetven családot je­lentett ez a réteg.'Közülük jobb helyzetben a gazdaságok­hoz szerződött cselédek voltak, nekik ugyanis az egész évi foglalkoztatásuk biztosítva volt. Természetesen jövedel­mük mindössze a megélhetés­re volt elég, mivel a járan­dóságuk főleg a természetbe­ni juttatás, az úgynevezett, kommenció volt. Egy család évi járandósága a Következő volt: 16 mázsa kenyérgabona, 5—5 kocsi gallyfa, 24 kg só, naponta 1 liter tej, 1 hektár kukoricaföld. Ezenkívül kap­tak .évi 160 pengő készpénzt is. A gazdasági cseléd mun­kája hajnali 4 órakor kezdő­dött és, este 7-8 órakor ért véget. A község földterületé­nek felén három birtokoscsa­lád osztozkodott. Dr. Osztro- huczky Miklós nyugalmazott főispán 300 hektárt, báró Andreánszky Imréné 197 hek­tárt és Cosztonyi Tibor 397 hektárt mondhatott magáé­nak. 1945.. április 7-ig a Föld­igénylő Bizottsághoz 227 kére­lem jutott el. A földosztás 1945. április 14-én kezdődött. Részlet a tudósításból: „Mer kora reggel nagy a nyüzsgés a községháza körül. Minden­kinek kihegyezett karók van­nak a nyalábjában. Az arcok derültek, a szemek vidámak. Csak az asszonyfélék ifedez­nek, nem hisznek saját sze­müknek. Nem hiszik, hogy va­lóban kiosztják a földet. Meg­indul a menet a sáros, latya­kos úton végig a falun. Meg­kezdődik a földosztás a Szil­vás dűlőben. Az első karót Pintér Lajos, a Földigénylő Bizottság elnöke üti le. Lő­rinc István újgazda meg egyet ráüt a karóra és megjegyzi: »Csak jó mélyen verjük be, hátha gyökeret ereszt!«. Csak­nem egy hétig osztják a föl­det. Könnyen megy a munka, hiszen a volt béresek jól is­merik a föld minőséget, nagy­ságát. A Gosztonyi-féle földe­ket Monostori József volt bé­resgazda úgy ismeri, mint a tenyerét. A volt Rudnay-földe- ket Varga József volt béres is­meri legjobban. Az Osztrohucz- ky-földek legjobb ismerője Lőrincz István volt bértsgaz- da. ö méri, ő karózza. A cikk végéről még egy sor: „A vác­hartyáni földosztás esemé­nyeinek színes leírása az egész parasztság hangulatát tükrö­zi.” Négy év múltán, 1.949-ben alakult meg a régi vá:i járás első termelőszövetkezeti cso­portja, hét családdal, 14 tag­gal és 80. hektár földdel. 1950. március 6-án kapták meg a működési engedélyt és a Vö­rös Ököl nevet vették fel. A szövetkezés szervezője és első elnöke Borcsányi István volt. 1950 nyarán a csoporthoz több tag csatlakozott. 1950-ben zár­számadáskor 45 forint volt a munkaegységük értéke! Ekkor már 200 hektáron gazdálkod­tak. 1951-ben újjáalakulva, az Alkotmány nevet vették fel, s a tagság létszáma 178 volt. Visszatérve a mába, a köz­ségben a birtokosok kastélyai a közre maradtak, közülük a Gosztonyi-féle kastély a kö­zelmúltban újjászületett és napközi otthonos óvodaként működik. A Rudnay-kastély egy PJT-penziót üzemeltet, amely hét szobával rendelke­zik, A melegkonyhás ellátás mellett lovaglási, kocsikázási lehetőség is van. A társközségekkel együtt a helybéli munkalehetőség ke­vés, sőt 1986—87 óta már csak a minimálisra zsugorodott. A letelepedési lehetőségek is szűkösek, mert a tanács nem rendelkezik megfelelő juttat­ható telkekkel, bár a tanács ennek ellenére vásárlási tá­mogatással igyekszik enyhíte­ni a gondokon. Mindhárom község szép, tiszta falu képét nyújtja az idelátogatónak. Valójában ho­gyan élnék itt az emberek, milyenek a munkán kívüli szórakozási, művelődési lehe­tőségek? Legilletékesebbek ők maguk, akrk így írnak a kö­zösség életéről: „Területi elhelyezkedésben a környék és környezet al­kalmas kirándulásra és ezen túlmenően műemlék és műem­lék jellegű épület is található Váchartyán és Kisnémedi köz­ségekben. Mindhárom község­ben van művelődési ház, mely a fiatalok alapvető kulturális igényeit a lehetőségekhez mér­ten biztosítja, Váchartyán községben például a művelő­dési ház, számítógépes klub­bal is rendelkezik 1997-től.” Közel sem tudtam a maga teljességében bemutatni a há­rom községből álló társközös­séget. Az itt élő emberek nyíl­tak, szívesen beszélnek életük­ről, községükről és útbaigazí­tanak a látnivalók felől. Ter­mészetesen ezért el kall men­ni Váchartyánba, Kisnémedi- be vagy Püspökszilágyra Wolff Lajos //iff EGYÜTT /////AZ UTAKON »1——i—i ..ni» —a—g——BM A Z ŰTINFORM JELENTI A hétvégén folytatják az útburkolat felújítását az M7 autópálya a főváros felé vezető oldalán a 63—56 km között. A munkák idején a forgalmat a Balaton felé vivő oldalra terelik át, ahol számítani kell a szcmbeforgalomra. A* péntek délutáni csúcsidőben a tó irányába két sávon, Budapest felé pedig egy sávon lehet majd menni. Vasár­nap kb. 13 órától a főváros felé két sávon, a Balaton irányába pedig egy sávon halad majd a járműoszlop. A munkálatok idején nem le­het tankolni az 59-cs km-nél lévő Shell benzinkútnál, mert az zárva van. A közelben a Velencei-tónál, a 45-ös km-nél lévő benzinkút áll az autósok rendelkezésére. Ugyancsak szünetel a forgalom az úgy­nevezett gorsiumi csomópontnál, tehát itt nem lehet az autópálj'ára felhajtani, sem pedig arról lehajtani. Ezen a hétvégén nemzetközi kerékpárverseny színhelye lesz Pest megye. A Hobby Grand Prix elnevezésű verseny útvonala a követke­ző: június 2-án 15—18 óra között Főt—Mogyoród—Szada—Gödöllő—Ke- repcstarcsa—Szilasliget—Fót. Június 13-án 16—18 óra között Fóton lezárják a Dó2sa Gy. u.— Deák u.—Kossuth utca által határolt területet. Akik Veresegyház felé mennek, azok a 48-as Ifjúsági úton és a Tessedik úton, akik Duna­keszi felé tartanak, pedig a Rákóczi—Sallai—József Attila úton kerül­hetik el a lezárt útszakaszt. Június 4-én 8—12 óra között a Budaörs—Budakeszi—Páty útvona­lon halad a mezőny, ezért itt is fokozott figyelmet kérünk az arra autózóktól. Június 3-án a nagy érdeklődésre tekintettel a Mahart megindítja szárnyashajó-járatát Budapest—Esztergom között. A járatok szombaton és vasárnap közlekednek majd. AUTÓ MAGAZIN Űj autóslap jelent meg tegnap, az Autó Magazin. A ha­vonta megjelenő magyar—NSZK közös vállalkozásban készülő lapot a Kreatív Kft. és a Magyar Posta adja ki. A nyugati közreműködés már messziről látszik a magazinon, ilyen pa­pírra, ilyen nyomással itthon nem készül újság. Az Autó Ma­gazint az NSZK-ban nyomtatják, csak a szedés készül itthon, a Nyomdaipari Fényszedő Üzemben. Első pillantásra rendkívül borsosnak tűnik a 98 forintos ára — föl is merül a kérdés, vajon lesz-e kereslet rá? —, de ha belegondolunk, hogy egy 90 oldalas, gazdag kiállítású lap­ról van szó, s azt mondjuk összehasonlítjuk egy 45 forintos képes hetilappal, akkor ez a drágaság máris relatívvá válik. Aki arra számít, hogy az Autó Magazinban szebbnél szebb autócsodákról olvashat és láthat képeket, az nem téved, ilyet bőven talál a lapban. De ennél többet is, például exkluzív in­terjút Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi mi­niszterrel a gépkocsiparkról és a magyar úthálózatól. Minden bizonnyal nagy érdeklődésre tarthat számot az Autók másod­kézből rovat, ami a használt autók vásárlásához ad tanácso­kat. MÉRŐAUTÓK AZ UTAKON Az mindenki előtt ismert, hogy a levegőszennyezésből nagymértékben veszik ki részüket a gépkocsik. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy autónk milyen összetételű kipufogó­gázt bocsát ki. A helytelenül beállított autó tulajdonosát már akár büntetni is lehet. A Pest Megyei Közlekedési Felügyelet is felszerelt két gépkocsit mérőműszerrel és ezekkel Pest me­gye útjait járják. Ha rosszul beállított autót találnak, akkor különböző szankciókat alkalmazhatnak. Kötelezhetik például a gépkocsi tulajdonosát, hogy vigye szervizbe autóját és állíttassa be. Ha viszont valaki meglátja az út mentén a méröautót és kéri a CO-mérést, azt annak ingyen megcsinálják. Ha a kocsi jól van beállítva, erről igazolást adnak, ha nem, akkor minden következmény nélkül figyelmeztetik az autóst, hogy állíttassa be kocsiját. Érdemes tehát figyelni az utakon, hói bukkan föl a közlekedési felügyelet mérőautója. OPEL CALIBRA »•***■**..• Calibra néven mulatja be az Opel gyár a képen látható űj modelljét a szeptemberi frankfurti nemzetközi autókiállítá­son. A kétajtós, négyhengeres kupéról egyelőre közelebbi mű­szaki adatok nem ismeretesek ELSŐSEGÉLYNYÚJTÓ ABC (6.) Közúti balesetnél gyakran előfordul, hogy a jármű fém alkatrészei; ülései deformálódnak és a balesetes beszorul. Sú­lyos vagy észméíetlen sérült nem tud a kocsiból önerejéből kiszállni. A reteszelt ajtók kívülről nem nyithatók, ilyenkor az ablakot betörve tudjuk az ajtókat kinyitni. Következő lé­pésként a biztonsági övét oldjuk ki, ha szükséges, vágjuk el. A beszorult testrész körüli fémrészek szétválasztásakor ügyelni kell arra, hogy további sérüléseket ne okozzunk. A kiemelést az úgynevezett Rautek-féle műfogással a követke­zők szerint kell végrehajtani: A segélynyújtó a nyitott ajtajú kocsi mellé áll, két ke­zével a hónaljak alatt átkarolva megragadja a sérült egyik — ép! — alkarját csukló felett és könyök alatt. Ezután a sé­rültet óvatosan maga felé fordítja és kifelé húzza. Félguggo­ló helyzetben, a liúzás folyamatos fenntartásával lassan tér- deire-combjaira emeli a sérültet, akinek háta a mellkasára támaszkodik. Hátrafelé, apró léptekkel távolodva a kocsi­tól, teljesen kiemeli, majd óvotosan lefekteti a sérültet. A beszorult sérültet a gépkocsiból erőszakkal kirángatni tilos. Kivételt képez, ha a gépkocsi ég, ilyenkor a legrövidebb időn belül, bármilyen áron ki kell szabadítani a kocsiban tar­tózkodókat. Balesetmentes közlekedést, jó utal kíván: M. Nagy Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents