Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-01 / 127. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJA]. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM Ára: 4.110 forint 1989. JÜNIUS 1., CSÜTÖRTÖK MSZMP KB'közbnrény ■ I | KONY V7 Nagy Imn és társai temetés (2. OLDAL) Második nap a Papiam sitiken ki országgyűlési bizottságok éjszaka átdolgozták a törvénymódosításokat Szűrös Mátyás elnökletével szerdán folytatta munkáját az Országgyűlés kedden megkezdődött ülésszaka. Az Országgyűlés elnöke bejelentette, hogy először a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításáról szóló; a földről szóló 1987. évi I. törvény módosításáról szóló, valamint az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalja a parlament. Szűrös Mátyás ezt követően bejelentette, hogy a vendégpáholyban foglal helyet Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság nemzetgyűlésének elnöke és az általa vezetett küldöttség. Ebből az alkalomból külön köszöntötte a bolgár vendégeket. HÜTTER CSABA: Reformszellemű változások a mezőgazdaságban MEGYEI REFORMKOROK TALÁLKOZÓJA Ä címzettek vették a lapot felelősséggel és a kockázattal együtt. A miniszter ezután áttért a földről, illetve az erdőről és a vadgazdálkodásról szóló törvé- nyek módosításának indoklására. A történelmi visszapillantás után részletesebben szólt a tulajdonviszonyok kérdéséről. — Az erdőkre vonatkozó előírások még kötöttebbek — mondotta a miniszter. — Erdőtulajdon szerzését az állami szervek részére is csak abban az esetben engedi meg, ha az erdő a feladataik ellátásához nélkülözhetetlen. Erdők létesítése magánszemélyek számára gyakorlatilag kizárt. Ezért arra teszünk javaslatot, hogy az állami és szövetkezeti tulajdonban lévő földek, ingatlanok elidegenítése — akár magán- személy részére is — teljesen szabad legyen. Az elnök ezt követően bejelentette: a három törvényjavaslatot két olvasásban, általános és részletes vitában tárgyalja a parlament. A törvénymódosítások feletSzünetben a folyoson ti vitában elmondta véleményét Viola Károly (14. vk., Ócsa) Pest megyei képviselő is. (Folytatás a 3. oldalon.) Ez történt Szűrös Mátvás elnökletével szerdán folytatta munkáját az Országgyűlés kedden megkezdődött ülésszaka. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításáról szóló; a földről szóló 1987. évi I. törvény módosításáról szóló, valamint az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatokat tárgyalta a parlament. Mivel a törvényjavaslatok több ponton egymáshoz kapcsolódtak, ezért az Országgyűlés azokat együttesen tárgyalta. A három törvényjavaslathoz kapcsolódóan Hütter Csaba mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter tartott expozét. A vitában részt vettek: Solymosi József (Tolna m., 4. vk.), a mezőgazdasági bizottság előadója; Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.) ; Czaltig Zoltán (Fejér m„ 11. vk.); Németh Kálmán (Györ-Sopron m., 12. vk.); Varga János (Tolna m., 6. vk.); Miklós Zoltán (Nógrád m„ 3. vk.); Kiss István (Bács-Kiskun m., 18. vk.); Tornai Endre (Veszprém m., 11. vk.); Zahorecz József (Békés m., 10. vk.); Tóth László (Csongrád m., 12. vk.); Kiss István (Bács-Kiskun m., 18. vk.); Szabó István (országos lista); dr. Tallósy Frigyes (Budapest, 24. vk.); Fodor Sándor (Fejér m., 5. vk.); Zarnóczi József (Budapest, 27. vk.); dr. Balogh Károly (Györ-Sopron m., 11. vk.); Tanaszi János (Hajdű- Bihar m., 17. vk.); Viola Károly (Pest m., 14. vk.); Csipltó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.); Bánffy György (Budapest. 4. vk.); Török Sándor (Szolnok m., 13. vk.) ; dr. Séra János (Komárom m., 10. vk.); Weibl Elemér (Veszprém m., 8. vk.) ; Balogh András (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 22. vk.); dr. Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár m., 18. vk.); Tóth János (Budapest, 37. vk.); vass Józsefné (Békés m., 13. vk.); Tornai Endre (Veszprém m., 11. vk.). Az általános vita lezárása után csak a mezőgazdasági szövetkezetekről, valamint a földről szóló törvény módosításáról kezdtek részletes vitát. Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló törvényjavaslat részletes vitáját a képviselők többsége elutasította. A két törvényjavaslat feletti vitában rész vettek: Győrffy László (Vas m., 7. vk.), Tallóssy Frigyes (Bp., 24. vk.). A vita befejeztével Szűrös Mátyás felkérte a mezőgazdasági, illetve a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságot, hogy együttes ülésén vitassa meg a törvényjavaslatok vitájában elhangzott módosító indítványokat. Ezzel az Országgyűlés ülésszakának második napja befejeződött. Manapság, amikor a szokatlan egyre megszokottabbá válik, nem lehet csodálkozni azon sem, hogy az MSZMP Pest Megyei Bizottsága rendhagyó módszert választott a megyei reformkörök fórumának megrendezésére. Lapunk múlt csütörtöki számában jelent meg a meghívó a már megalakult, az alakulóban lévő reformkörök és az érdeklődők részére. Ilyen előzmények után elképzelhető lett volna, hogy üresen ásítozó szoba fogadja a rendezőket, de a címzettek „vették a lapot”, s csaknem zsúfolásig megtelt a pártbizottsági terem. Az is szokatlan volt, hogy nem nyomtattak előre programismertetőket — szigorú rendbe sorakoztatva a napirendi pontokat. A tegnapi fórum résztvevőinek a kezdés előtt öt perccel tulajdonképpen fogalmuk sem volt, miért gyűltek össze. Kimondva-ki- mondatlanul az is a levegőben volt, hogy a „nagyobb testvér” leereszkedő gesztusa ez az összejövetel. Pólyák László, a pártszervezési csoport embere azonban sikeresen oszlatta el a kialakult ellenséges hangulatot. Javasolta, hogy az összegyűlt reformcsoportok mutatkozzanak be, ismertessék platformjukat, de azt is hozzátette, ha bárkinek jobb elképzelése van a fórum témájáról, ám legyen, kötelező program ugyanis nincs. Megmagyarázta a meghívás szokatlan formáját is. Nem tudták hová kellene címezni a személyre szóló meghívókat, nem ismernek valamennyi reformkort. Ugyanakkor a megyei pártbizottság nemcsak tudomásul veszi a reformkörök létét, hanem javaslataikat. „szellemi terméküket” a munkájában hasznosítani is akarja. A szokatlan hangnem némi zavart is okozott. Az egyik reformkori vezető kikérte magának a „felülről jött” szervezést, hiszen platformjuk szerint a „horizontális” kapcsolatteremtésre kell összpontosítaniuk. A többség azonban úgy vélte, abból semmiféle kár nem származhat, ha a megyei pártbizottság épületében ismerkednek egymással a szétszórt reformkörök. Egy másik felszólaló azt kifogásolta: arra sem méltatták őket, hogy a teremben levő hosszú asztalokat szembefordítsák, hogy láthassák egymást a felszólalók. Pólyák László elnézést kért és javasolta, hogy a szünetben rendezzék át a szobát... Még a szünet előtt elkezdődött a bemutatkozó. A tápió- menti, a fóti, a dunakeszi, a százhalombattai, a szentendrei, a ceglédi, a váci reformkörök képviselői ismertették röviden a megalakulásuk körülményeit és a platformjukat. Az aszódiak és a dunavarsányiak viszont tanulni jöttek, s tapasztalatokat gyűjteni a közeljövőben megalakítandó csoportjuk működéséhez. Persze a fórum alkalmat adott a kemény kritikákra is. Többen kifogásolták Grósz Károly tv-interjújában elhangzottakat. Mások az elit csoportok hatalma ellen emeltek szót. A váci képviselő viszont azzal is beérné, ha párttagként felemelt fejjel járhatna. Erre rímelt az a felszólalás, mely szerint talán nem is lépett volna be a pártba, ha tudja, hogy ennyi bűnt követtek el a vezetői az ötvenes években. Helyesléssel találkozott az a hozzászólás is, hogy a reformkörök jelentik az utolsó mentsvárat az MSZMP- nek abban, hogy hatalmon maradhasson. Ezért is lenne fontos — vélték —, ha a szétszórt reformcsoportok megyei reformkörökké alakulnának. A százhalombattaiak gyakorlatiasabb mederbe terelték a beszélgetést; javasolták, gondolják végig, vitassák meg — a közelgő megyei pártértekezletre való tekintettel —. milyen szintű megyei pártbizottság legyen, egyáltalán kell-e megyei pártbizottság? A vita a szünet utánra maradt. Őszintén sajnáltam, hogy a lapzárta miatt tovább nem maradhatok, így azt sem tudhatom, végülis áttolták-e az asztalokat, de az az érzésem, akkor már az nem is volt fontos ... Mátrai Tibor Botanikuskonferench Vácrdfóton Legközelebb Tbilisziben A természetvédelem és a tudományos kutatás szempontjából nagy jelentőségű konferencia színhelye a Magyar Tudományos Akadémia ökológiai ELPOLITiKAI KRÓNIKA ^K, , , Wmf&i Wm y? "y „ § 2 A létszámcsökkentéssel együtt a .környezetpolitikai céloknak jobban megfelelő szervezeti formát alakítottak ki a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumban. O A gyermekek veleszületett anyagcsere-betegségéről, az úgynevezett cisztás fibrózisról kezdődött mintegy 400 résztvevővei 3 napos kongresszus az Európai Gyermek Gasztroenterológiai és Táplálkozási Társaság rendezésében Budapesten. 9 A magyar -jogszabályok továbbra is áttekinthetetlenek, ezért a külföldi tőkebefektetők nehezen boldogulnak — jelentette ki több osztrák vállalkozó a tőkebefektetések lehetőségeiről tartott budapesti tanácskozáson. 9 A Művelődési Minisztérium véleménye szerint, ha a feltételek megvannak, szeptembertől az orosz helyett megkezdődhet egy másik idegen nyelv kötelező oktatása az általános iskolákban. 9 öt kommunista felkereste az MSZMP XVI. Kerületi Bizottságát, ahol alapítónyilatkozatuk benyújtása mellett közölték elhatározásukat, hogy egy új típusú és működésű reform-alapszervezetet hoznak létre. 9 Az ÉDOSZ székházában megalakult a több mint félszázezer tagot képviselő Tanácsi Ipari és Szolgáltatási Dolgozók Szakszervezete, a TIDOSZ. 9 Június végén háromnapos konferenciát tartanak a hazai ifjúsági szerveződések. 9 A leninvárosi alternatív szervezetek azt követelik, hogy a település kapja vissza az 1970-ig használt Tiszaszederkény nevet. 9 Románia budapesti nagykövetének címzett levélben ítélik el a falurombolást és a nemzetiségi kisebbségek jogainak lábbal tiprását a FIDESZ tatai csoportjának tagjai. 9 Nyílt levelet írt Glatz Ferenc művelődési miniszternek a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola hallgatói tanácsa a főigazgatóválasztásról. és Botanikai Kutatóintézete Vácrátóton. A Botanikus Kertek Nemzetközi Szövetségének európai és mediterrán szekciója ugyanis ezúttal a harmadik találkozóját hazánkban tartja. A rendezvényre • huszonkét országból több mint nyolcvan kutató érkezett, a legtöbben a Szovjetunióból, Lengyelországból, Csehszlovákiából, Angliából, Spanyolországból, Olaszországból, Hollandiából és Belgiumból. A konferencián előadások hangzanak el a védett és veszélyeztetett növényekkel kapcsolatban, s várható, hogy a pénteki zárónapon olyan megállapodást. fogadnak el, amely szorgalmazza a további kutatásokat, és felkéri a tudományos szakembereket, hogy kezdeményezzék a kormányok környezetvédelmi hatóságainál az eddiginél eredményesebb fellépést a növényvilág károsítóival szemben. A legrosszabb a helyzet a trópusokon, de hazánkban is vannak megoldásra váró feladatok. A konferencia résztvevői megállapodtak abban, hogy következő találkozójukat Tbilisziben tartják. Munkában a fotóriporterek serege Dr. Hütter Csaba expozéját mondja A három törvényjavaslathoz kapcsolódóan Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tartott expozét. A három törvény módosítását, korszerűsítését a társadalmi fejlődés, a gazdasági megújulás követelményei tették szükségessé — mondta expozéja bevezetőjében a miniszter. A szövetkezeti mozgalom fejlődésének három évtizedes, sok társadalmi, politikai és gazdasági csatától kísért történelmi múltjának összességében kedvező tapasztalatait úgy summázta a miniszter, hogy azok jól érzékeltetik az ön- rendelkezésben, a vállalkozás lehetőségében, a szövetkezeti tagság élet- és munkakörülményeiben végbemenő változásokat. Hangsúlyozta ugyanakkor: az időközben bekövetkezett megtorpanás megakadályozásához már korábban is több előremutató reformra lett volna szükség. — A beterjesztett törvény- javaslat — mondotta 'ezután — minden eddigi módosítástól eltérő sajátossága, hogy a tulajdonlás alapkérdésében a magyar gazdasági reformhoz illeszkedő, reformszellemű változásokat tartalmaz. A szövetkezetek, a szövetkezeti tagság számára létkérdéssé vált a tulajdonhoz és a szövetkezeti formaválasztás szabadságához fűződő jogok maradéktalan érvényesítése; hogy az alapvető jogok eredendően tegyék lehetővé a demokrácia tényleges érvényesülését. A törvénymódosítás valódi tartalmat ad a tagság és a szövetkezet vagyoni kapcsolatainak, a jogokkal, a
