Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-12 / 110. szám
\ PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPU XXXIII. ÉVFOLYAM, 1 Ára: 4.II0 forint 1989. MÁJUS 12., PÉNTEK-—, ................. .................fmmm. .........................■—«8 m imimssAE ! Elutasította az MSZMP KB tárgyalási javaslatát az ellenzéki kerékasztal. © Pest megyei és országos szervezetek nyílt levélben támogatják a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer teljes befejezését. © Az oktatási rendszer gyökeres reformját, az ideológiai nevelés és az orosz nyelv tanítása kötelezővé tételének az 1989—90-es tanévtől történő eltörlését követelte tegnap délután a Művelődési Minisztérium előtt néhány tucat tüntető és a diákok egy csoportját felvonultató demonstráción a Republikánus Kör. © A Magyar Szolidaritási Bizottság elnöksége csütörtöki ülésén szolidaritását.fejezte ki a román nép demokráciáért és emberi jogai érvényesítéséért folytatott küzdelmével. ® A Történelmi Igazságtétel Bizottság nyilatkozatot tett közzé, melyben elismeréssel nyugtázza a kormány azon intézkedéseit, amelyek a politikai okból kivégzettek hozzátartozóinak a kegyeleti jog gyakorlását biztosítják, ugyanakkor kijelenti, hogy a többi politikai per felülvizsgálatát a Nagy Imre- pertől el- vagy leválasztani nem lehet és nem szabad. © Az ellenzéki kerékasztalba tömörült szervezetek támogatásával a Független Szákszervezetek Demokratikus Ligája kezdeményezi, hogy a kormányzat szintjén kezdődjenek tárgyalások a demokráciára való átmenet gazdasági problémáiról, mindenekelőtt. a gazdasági válság kezelésének, illetve a konfliktusok békés feloldásának politikai feltó'eleiről. © A Duna-mozgalmak bejelentették, hogy A Dunáért elnevezéssel alapítványt hoznak létre, megteremtve ezzel annak lehetőségét, hogy a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer építési munkálatai leállítása esetén az országra háruló kártérítési és helyreállítási terhek csökkentésére megtett hazai és külföldi felajánlások összegyűjtessenek és a nemzet rendelkezésére álljanak. © A Központi Statisztikai Hivatal takarékossági okokból le kíván mondani az 1990. évi teljes körű népszámlálásról, azonban a tudomány és a köz- igazgatás szempontjából számos érv szól amellett, hogy a népesség teljes számbavétele egyelőre megmaradjon. Hosszú vita az ifjúságról Csütörtökön délelőtt 9 órakor Jakab Róbcrlné elnökletével folytatta munkáját aa Orszásg.vülés májusi ülésszaka. A Minisztertanács nevében Kulcsár Kálmán igaz- ságügyminiszter terjesztette elő a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosítási javaslatát, amely a PTK kamatrendclkezéseinek megváltoztatását kezdeményezi. Ez ügyben Hellner Károly képviselő a parlament tavaly novemberi ülésszakán emelt szót, s a kormány egyetértett az idejétmúlt rendelkezések felülvizsgálatával. A jelenleg érvényes szabályozás szerint a PTK 8 százalékban szabja meg az ügyleti és a késedelmi kamat értékét. Kulcsár Kálmán rámutatott: az évi 8 százalékos törvényes kamatérték a mai gazdasági körülmények között már nem reális. Évek óta meghaladja azt az árszínvonal emelkedésének üteme, a bankok által felvett vagy nyújtott hitelek kamatának mértéke. Az új szabályozás 29 százalékos ka ma tf elsőhatárt állapít meg, s a szerződő felek, szabadságát mindössze annyiban kívánja kötni, hogy a szerződő felek ettől fölfelé nem térhetnek el; lehetőségük van azonban arra, hogy a törvéBödöni Rózsa Edit (Csong- rád m., 3. vk.), a Taurus Gumigyár energetikusa expozéjában utalt arra, hogy az Országgyűlés — képviselői indítvány hatására — döntött arról, hogy két fordulóban tárgyaljanak az új választójogi törvényről; ez eredetileg nem szerepeit a Tisztelt Ház munkaprogramjában. Hangsúlyozta: miközben egyre-másra jelennek meg állásfoglalások a választások kívánatos időpontjáról különböző okfejtéssel, a politikai egyeztető tárgyalásokra, a ke- rekasztal-megbeszélésekre várunk, képviselők és választók egyaránt. Szerinte ilyen körülmények. ilyen várakozás közepette működni nem lehet, ezEZ TÖRTÉNT Csütörtökön 9 órakor Jakab Róbertné elnökletével folytatta munkáját aí Országgyűlés májusi ülésszaka. A képviselők először megtárgyalták a polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény mó-' dosítási javaslatát, amely a Plk. kamatrendelkezéseinek megváltoztatását kezdeményezte. Az indtíványt Kulcsár Kálmán igazságügy- miniszter terjesztette elő. A törvénymódosító javaslatot az Ország- gyűlés vita nélkül, öt tartózkodással elfogadta. A képviselők ezután megvitatták az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1989. évi III. törvény módosítására Bödöné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.) Javaslatát. Évtizedek óta először fordult elő, hogy képviselő tartott expozét az általa kezdeményezett törvénymódosításról. A javaslatot az Országgyűlés két ellen- szavazattal és 11 tartózkodással elfogadta. A parlament egyhangúlag határozott a „Joszlf Vlsszárlonovics Sztálin generalisszimusz emlékének megörökítéséről szóló 1953. évi I. törvény” hatályon kívül helyezéséről. Ezután következett napirendi pontként az Elnöki Tanács 1985. július 1-je óta végzett munkájáról szóló beszámoló, amelyet írásban kaptak meg a képviselők. Miután a jelentéshez Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke nem kívánt szóbeli kiegészítést tenni, és hozzászólásra egyetlen képviselő sem jelentkezett, határozathozatal következett. A beszámolót a képviselők két tartózkodással tudomásul vették. Ezt követően Beák Gábor államtitkár, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnöke számolt be az ifjúsági törvény végrehajtásának tapasztalatairól, a kormány eddigi és jövőbeni ifjúságpolitikai törekvéseiről. A vitában felszólalt: Vörösné Csuka Mária (Komárom m., 9. vk.) az ifjúsági és sportbizottság nevében; Zsolnay Katalin (Komárom m., 3. vk.) ; Nagy Józscfné (Heves m., 9. vk.); Südi Bertalan tBács-Kiskun m., 12. vk.)‘; Kókai Rudolf (Szolnok m., 15. vk.) : Kállai Ferenc (országos lista) ; Hellner Károly (Budapest 32. vk.) ; Berg Lászlóné (Hajdú- Bihar m., 18. vk.); Sándor Gábor (Nógrád m.. 5. vk.) : Moravcsik Fe- rencné (Bács-Kiskun m., 19. vk.); Szabó István (Budapest 8. vk.); Dr. Csontos Jánosáé <Borsod-Abaúj-Zemplén m., 11. vk.) ; Barcsik János (Heves m.. 11. vk.) ; virágh Ferenc (Budapest 59. vk.) ; Soltészaié Pádár Ilona (Szabolcs-Szatmár m., 8. vk.); Angyal Imre (Veszprém m., 4. vk.); Dr. Sziráki András (Szolnok m., 2. vk.) ; Sebesi Lász'óné (Békés m., 6. vki): I,ászló Béla (Szabolcs-Szatmár m.. 14. vk.): Alberth Bélá- né (Hajdú-Bihar m , 8. vk.); Dr. Velkey László (Borsod-Abaúj-Zemp- lén m., 4. vk.) : Bödöné Rózsa Edit (Csongrád m„ 3. vk.) ; Tóth Istvánnő (Bács-Kiskun m„ lt. vk.); Tóth Károly (országos lista): Takács Imréné (Csongrád m.. 4. vk.); Dr. Géczi István (Budapest 49. vk.). A vitát Deák Gábor államtitkár, az AISH elnöke foglalta össze, indítványozta a határozati javaslattervezet szövegének módosítását. Az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottsága által módosított szöveget a képviselők 15 ellenszavazattal és 8 tartózkodással elfogadták. Az Országgyűlés máiusi ülésszakának második munkanapja — amelyen Jakab Róbertné. Szűrös Mátyás és Horváth Lajos felváltva elnökölt — ezzel befejeződött. zel a kérdéssel csak sikkor fog- Ja'lkozhat a parlament, ha már megalkotta az új választási törvényt. Hasznosnak minősítette. hogy meginduljon a párbeszéd az MSZMP és az új pártok között a legnagyobb nyilvánosság előtt. Ugyanakkor a képviselők sem ülhetnek ölbe tett kézzel. Rámutatott: az általa beterjesztett törvényjavaslat napirendre tűzése nem függetleníthető az új választások idő pontjától. Ha azokat az idén rendeznék meg, nem szikesé ■ges a módosítás. Ugyanakkor ú.j választások kiírásáról mindaddig nem lehet gondolkodni, amíg nincs új választójogi törvény. Kimelte: az előrehozott, illetve az időközi választás nem azonos kategória. Kérte, hogy fogadják el az időközi válarztások megrendezését lehetővé tevő törvényjavaslatát, természetesen csak a közeljövőre, mert ez a szisztéma a többpártrendszerre teljesen alkalmatlan. Az indítványba foglalt konkrét. javaslatok közül Bödöné Rózsa Edit csak egyre tért ki részletesen. Nevezetesen arra, hogy a jelölt számára a népfront programja helyett az alkotmányos rend elfogadása legyen kötelező. Nem értett egyet az Igazságügyi Minisztériumnak azzal a javaslatával, hogy a jelölt az alkotmányt fogadja el. Ezért a törvényjavaslat módosításának elfogadására az általa javasolt eredeti változatot indítványozta. Egyetértett viszont az Igazságügyi Minisztérium másik javaslatával, amely összhangban van azzal, hogy képviselő-. illetve tanscstagjelöltek azok lesznek, akik megkapják a jelölőgyűléseken megjelent állampolgárok egyharmadá- nak szavazatát. Határozathozatal következett: a Bödöné Rózsa Edit ál(Folytatás a 3 oldalon.) Elutasítás. Az ellenzéki kerékasztal eljuttatta állásfoglalását az Országos Sajtószolgálathoz. Ebben emlékeztetnek arra, hogy ők kezdettől fogva kétoldalú tárgyalásokat szorgalmaztak az MSZMP-vel és a hozzá csatlakozó szervezetekkel, s e tárgyalások előkészítése céljából szakértői bizottságot küldtek ki. Mivel az előkészítő megbeszélések nem zárultak le, így — szerintük — az MSZMP új nyilatkozatával egyoldalúan megszakította a tárgyalásokat. Az ellenzéki kerekasztal saját szilárd álláspontja eredményének minősíti, hogy az MSZMP a parlamenti demokrácia felé vezető úton eljutott a felismerésig, miszerint szüksége van az ellenzékkel folytatott tárgyalásokra, de legalábbis azok látszatára. Ügy látják viszont, hogy továbbra sem ismerte fel azonban, hogy a helyzet valóságos, érdemi tárgyalásokat követel. E tárgyalások nem folyhatnak sem egyoldalú elhatározások, diktátumok alapján, sem pedig az ellenzék egyes, összefüggéseiből kiragadott javaslatainak kisajátításával. Mindenesetre most ismét javasolják, a kétoldalú tárgyalások előkészítésének 48 órán belüli folytatását. MSZMP-áRásiwnt. a televízió tegnap esti híradójában Kótai Géza, az MSZMP KB osztályvezetője teljességgel érthetetlennek minősítette az ellenzéki kerekasztal részéről érkezett gyors és kategorikus elutasítást, és kétségeit fejezte ki, vajon a kerékasztalban részvevő személyiségek valóban pártjuk, illetve szervezetük demokratikusan kialakított véleményét képviseliik-e. Az MSZMP nem kívánja a tárgyalásokat megszakítani sem 'a kerekasztal részvevőivel. sem más felelős társadalmi-politikai szervezetekkel, azon meggyőződése miatt, hogy a demokratikus átmenet csak többoldalú tárgyalások útján biztosítható — hangsúlyozza a tárgyaló szakértők ugyancsak tegnap közzétett nyilatkozata. Az MSZMP megegyezési szándékának komolyságát jelzi, hogy tárgyalócsoportja — mindössze két szakértői forduló után — a Központi Bizottság értékelését és állásfoglalását kérte. Véleményük szerint nem „az ellenzék egyes, ösz- szefüggáseiből kiragadott javaslatainak kisajátítása” történt, hanem a KB felhívásába beépültek az előkészítő tárgyalások kölcsönös kompromisz- szumok útján született eredményei. Az MSZMP KB állásfoglalása szerint olyan egyeztető fórum kialakítására kell törekedni, amely a lehető legteljesebben tükrözi a magyar társadalom valóságos politikai és érdektagoitságát. Mivel napjainkban a hagyományos és új politikai szervezetek reménykeltő módon keresik önálló arculatukat, a külső befolyásolástól mentes, érdemi politizálás lehetőségeit. Az MSZMP nem tartja elfogadhatónak azt a törekvést, hogy bármely szervezetet tárgyalóként az asztal valamelyik oldalára kényszerítsenek. TcinUlgStjciá. Pest megyei és országos szervezetek, testületek, illetve tagjaik nyílt levéllel fordultak a Minisztertanács elnökéhez, amelyben kinyilvánítják támogatásukat a bős—nagymarosi vízlépcső- rendszer teljes és mielőbbi befejezésére vonatkozó ismételt kormányzati döntés meghozatalához. Mint írják: a nagyberuházás folytatása vagy leállítása az elmúlt évben politikai közhangulatot befolyásoló tényezővé vált. A politikai csatározások közepette, úgy érzik, háttérbe szorultak a racionalitás érvei, az alapvető gazdaságossági szempontok. Meggyőződésük szerint a nemzetközi víziót kiépítése, az .ár- vízvédelmi biztonság javítása, az olcsó energiatermelés hosz- szú távon gazdaságossá teszik a beruházást, ugyanakkor a Duna—Majna—Rajna-csatorna megnyitásával már rövid távon is elősegítik Magyarország Európához, s azon keresztül a világgazdaság vérkeringésébe való intenzívebb bekapcsolódását. A levél írói kérik a kormányt, hogy továbbra is határozottan álljon ki a bős- nagymarosi vízlépcsőrendszer építési munkálatainak folytatása, mielőbbi teljes befejezése mellett, természetesen a környezetvédelmi szempontok messzemenő figyelembevételével. Emellett szükségesnek tartják azt is, hogy az állami propagandában kapjon nagyobb szerepet a beruházás kedvező hatásainak bemuta- sa, valamint a vitatott kérdésekben, különösen a garanciák tekintetében a reális tájékoztatás. Az aláírók között szerepelnek a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Környezetvédelmi Bizottsága, a Vásárhelyi PáJ Társaság, a Budapesti Műszaki Egyetem vízgazdálkodási tanszéke, a Pest Megyei Tanács, illetve az MSZMP Pest Megyei Bizottsága tagjai. Nagymaros Nagyközség Tanácsa és MSZMP- bizottsága, Vác város pártbizottsága, a Magyar Hidrológiai Társaság Pest Megyei Szervezete és a Magyar Hajózási Részvénytársaság. KULCSÁR KALMAN: Új késedelmi kamatok nyesnél alacsonyabb mértékű kamatban állapodjanak meg. Ugyanez vonatkozik a késedelmi kamatra is. A törvény- javaslat szerint pénztartozás esetén a késedelem időpontjától kezdődően a gazdálkodó szervezetek és a magánszemélyek egységesen 20 százalék kamatot kötelesek fizetni akkor, ha a tartozás egyébként kamatmentes. Ha pedig jogszabály vagy szerződés alapján kamat is jár, a kötelezett ennek évi 8 százalékos kamattal növelt összegét köteles megfizetni, tehát összesen 28 százalék megfizetésére köteles a késedelmes teljesítő. Az Országgyűlés a törvény- módosító javaslatot vita nélkül, öt tartózkodás mellett elfogadta. A napirendnek megfelelően ezután az Országgyűlés törvényjavaslatot tárgyalt meg az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1983. évi III. törvény módosításáról. Évtizedek óta először fordult elő. hogy képviselő tartott expozét az általa kezdeményezett törvénymódosításról. BÖDÖNÉ RÓZSA EDIT: Hogyasi válasszunk? FOLYTATÓDOTT ÁmDSm6YÉLÉS MÁJUSI ÜLÉSSZAKA-
