Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-10 / 108. szám

6 %/éíAan 1989. MÁJUS 10., SZERDA Jogi tanácsok Kilépett bejegyzés következményei • Per­újítás ® Igazolatlan mulasztás © Tsz-tag fizetés nélküli szabadsága • Jótállás ér­vényesítése az épülethibák esetén O Cs. B.-né abonyi irattáros előző munkaviszonyát kilépett munkakönyvi bejegyzéssel hagyta ott. Másfél évig otthon dolgozott és most újra munká­ba állt. Sérelmezi, hogy új munkáltatója csak az alapsza­badságot akarja biztosítani számára. A kilépett munkakönyvi be­jegyzés után a dolgozó hátrá­nyos helyzetbe kerül, amely azonos az elbocsátás fegyelmi határozathoz fűződő jogkövet­kezményekkel. Ennek megfe­lelően három évig a kilépést megelőző munkaviszonyt nem lehet figyelembe venni, így jogszerű az új munkahely el­járása, amely csak az alapsza­badságot biztosítja dolgozója számára. Ugyanilyen hátrány a dolgozónak az is, hogy a ju­bileumi jutalom kifizetésénél sem lehet a korábbi munkavi­szonyát beszámítani. • V. T. dunabogdányl gépko­csivezető eladta használt Tra­bantját. A vásárló pert indí­tott ellene, mert úgy vélte, hogy az autó műszaki állapota tekintetében félrevezették. A bíróság kötelezte olvasónkat a . gépkocsi vételárának visszafi­zetésére, illetve az autó átvéte­lére. Amikor a visszakerült gépkocsit alaposabban meg­vizsgálta, akkor derült ki, hogy a helytelen üzemeltetés okozta a bajokat. Mit lehet tenni? — kérdezi. Ha valakinek a jogerős íté­let meghozatalát követően jut a tudomására olyan tény vagy bizonyíték, amelyet a perben nem bíráltak el, és amely az elbírálás esetén kedvezőbb ha­tározatot eredményezett volna, perújítást kérhet. A perújítási kérelmet hat hónapon belül lehet előterjeszteni. Ezt az idő­pontot az ítélet jogerőre emel­kedésétől kell számítani. Elő­fordulhat, hogy az egyik fél csak később szerez tudomást a perújítás okáról. Ilyen esetben a határidő ettől számít, öt év elteltével azonban perújítás­nak semmiféle esetben nincs helye. A perújítási kérelmet az első fokú bíróságnál kell benyújtani. Amennyiben a bí­róság a kérelmet megengedhe­tőnek találja, tárgyalást tűz ki, és az eljárást ott lefolytatja. • Többször mulasztott igazo­latlanul egy vasadi segédmun­kás. Munkahelyén ezt tudomá­sul vették, a távoliét napjaira bért nem kapott, de más hátrá­nya nem volt. Most egy napot mulasztott, és emiatt elbocsá­tották. Az előzmények ismere­tében az eljárást súlyosnak tartja olvasónk. A dolgozó munkafegyelem- sértése esetén a munkáltató egyedi elbírálás alapján dönti el, hogy milyen következmé­nyeket alkalmaz a mulasztóval szemben. Általános szabály az, hogy a munkahely eljárásának nevelőnek, meggyőzőnek kell lennie. Olyan intézkedést, büntetést kell kiszabni, amely alkalmas arra, hogy a fegyel­mi vétséget elkövető dolgozót, illetve munkatársait a fegyel­mezetlen magatartás megelő­zésére nevelje. Nem lehet te­hát általános szabályt megha­tározni arra. hogy egy cselek­ményhez milyen következ­mény járuljon. A munkáltató tehát gz azonos cselekményért eltérő mértékű büntetéssel sújthatja a dolgozót, ha úgy ítéli meg. hogy a nevelőhatás kiváltható. A büntetések al­kalmazásánál a fokozatosság­ra kell törekedni. Abban az esetben tehát, ha valakivel több esetben probléma van, a kiszabott büntetésnek egyre szigorúbbnak kell lenni. A le­vélben leírtak ezt a fokozatos­ságot nem támasztják alá. ezért azt tanácsoljuk, hogy forduljon panaszával a mun­kaügyi döntőbizottsághoz. Fel­hívjuk azonban a figyelmét, hogy hasonló magatartásoktól a jövőben tartózkodjon. a „Távoliét” jeligéjű szövet­kezeti tas három hónapié fize­tés nélküli szabadságon volt, és emiatt közölték vele. hogy ház­táji földre nem jogosult. A harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot a közös munkában végzett tevé­kenységnél figyelmen kívül kell hagyni, és ha emiatt a dolgozó a számára előírt mun­kamennyiséget nem teljesítet­te, az ehhez kapcsolódó jutta­tások sem illetik meg. Nem ír­ta meg azonban olvasónk, hogy a fizetés nélküli szabad­ságot milyen célból vette igénybe. Amennyiben ugyanis a fizetés nélküli szabadságot például tíz éven aluli gyerme­ke gondozása, vagy ápolása miatt egy évet meg nem ha­ladó időre kérte, ezt az idő­tartamot munkában töltött időként kell számításba venni, függetlenül attól, hogy a tag részére jár-e átlagrészesedés vagy sem. Ha a fizetés nélküli szabadság ilyen okból merült fel, olvasónk a szövetkezeti döntőbizottságtól kérheti pa­nasza orvoslását. • Egy váci társasház 4 évvel ezelőtt épült fel, és szennyvíz- csatornája bizonyíthatóan ki­vitelezési hibából felújításra szorul. Ügy hallottuk, írja a közös képviselő, hogy az építő­nek felelőssége van a hibás munkáért, mégis elzárkóznak a kijavítás elöl. 1988. január 1-jén hatályba lépett az a jogszabály, amely előírja, hogy a vállalkozó az általa épített új lakóépületek­ben lévő lakásokért és a jog­szabályban meghatározott épületszerkezetekért és -be­rendezésekért három évre jót­állást köteles vállalni. Ezt az időpontot a lakás átadásától és átvételétől kell számítani. A jótállás alapján a vállalko­zóval szemben a jogokat és kötelezettségeket a lakás tu­lajdonosa vagy kezelője ér­vényesíti a vállalkozóval szem­ben. Követelheti tőle a hiba kijavítását, a vételár megfele­lő leszállítását, a hibás dolog kicserélését, illetőleg a hibás munka újbóli elvégzését. Mindezekből kitűnően ez a jogszabály olvasónkra nem vonatkozik, mivel az előbbi kedvező szabályokat csak a hatályba lépést követően kö­tött szerződések esetében lehet alkalmazni. Ha azonban a hi­bát bizonyíthatóan a vállalko­zó okozta, a tulajdonostársak nem maradnak védelem nél­kül. Amennyiben ugyanis a kárt a hibás kivitelezés okoz­ta — tehát rejtett hiba volt — a hiba felfedezése után hala­déktalanul érvényesíthetik követelésüket a vállalkozóval szemben. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 16—18 óra között Ingyenes jogi tanácsadást tar­tunk Budapest Vili., Blaha Lujza tér 3. alatt, a beérkezett levelekre folyamatosan vála­szolunk. Eladták a lopott holmit Lebontották a házat Rézműves László 25 éves, Rézműves Sándor 30 éves ján- di lakosok és Judik Béla 36 éves szigethalmi alkalmi mun­kás felfedezték, hogy egy szi­gethalmi telken jelentékeny mennyiségű téglát és más építkezési anyagot tárolnak. Béreltek egy teherautót, és.az anyag nagy részét egy hely­beli lakosnak adták el, elő­adva, hogy azt Csepelen vá­sárolták. Pár nap múlva ugyancsak Szigethalmon az Ady Endre utcában egy lakatlan házat szétbontottak és bérelt jármű­vel Halásztelekre szállították a lopott anyagot, amit értéke­sítettek. Rézműves László egyik éjszaka Szigethalmon egy parkoló autóból elvitte a tulajdonos személyi iratait, pénzt és a kocsiban talált ru­haneműt. A Ráckevei Bíróság na­gyobb értékre elkövetett lopá­sokért fogja a tetteseket fe­lelősségre vonni. Asztalos Imre § Tíz nap rendeletéi Beruházások. Hatályon kí­vül helyezte a Miniszterta­nács a beruházásokra vonat­kozó egyes rendelkezéseit. Magánkereskedelem. A 6/ 1989. (IV. 24.) KeM-rendelet módosította a magánkereske­delemről szóló jogszabályt. Az új szabályozásokat a Magyar Közlöny 1989. évi 24. számából lehet megismer­ni. Műszakpótlék. A közlekedési dolgozók műszakpótlékáról szóló korábbi rendeletet mó­dosítja a 7/1989. (IV. 26.) KöHÉM sz. rendelet. Gyógyszerek. Módosították a gyógyszerek rendeléséről, ki­adásáról, az egyes gyógyszerek árának társadalombiztosítá­si támogatásáról, valamint a közgyógyellátásról szóló sza­bályokat. Postabontás ■ VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, PF.: 311 -1446 Igazi példa* mutatás A minap — 17 éves lévén — megkaptam a tbc elleni védő­oltást az aszódi Tüdőbeteggon­dozó Intézetben. Az a kedvesség és figyelmes­ség ragadtatott velem tollat, amelyet eközben Makay dok­tornőtől kaptunk. Fiatalok va­gyunk és életerősek, nagyon jó, ha ilyen példát láthatunk. (Sajnos nagyon ritkán.) Ügy érzem, hogy minden orvosnak, aki hivatásának te­kinti a foglalkozását, így kel­lene viselkednie. Fiileki Marianna Aszód Keni tudunk társalogni Mostanában sokszor lehet találkozni olyan jelenségekkel, amelyek a magyar nyelvet megcsúfolják. Emberek min­den különösebb értelem nél­kül, társaságba nem illő sza­vakat használva „társalog­nak”, egymást túllicitálva használnak trágár megjegy­zéseket, és az sem zavarja őket, hogy ez nem mindenki­nek tetszik. Ez különösen ak­kor fájó, ha a környéken le­vő nők ezt nem kérik ki ma­guknak, sőt olykor hasonló hangnemben felelnek, tár­gyalnak vagy élcelődnek. Az intő szavak nem hasz­nálnak, sőt „csak azért is” még- jobban cifrázzák. Pedig a ma­gyar nyelv' tnindenféléríek a kifejezésére rendelkezik olyan szóval, aminek a használata esztétikus, és nyelvünk kife­jezési gazdagságát igazolja. Ha vannak is ezekben a tár­saságokban olyanok, akiknek ezen kétes értékű kifejezések nem tetszenek, szólni nem mernek. Félnek a hangadók­tól, akik ilyenkor még jobban igyekeznek az ellenszegülőt megszégyeníteni. A nyelv szépségéről, szép használatának fontosságáról már sokan írtak. Ezt a kin­csünket már sokan vették vé­delmükbe, mert tudták, hogy a haza felemelkedésének ez is egyik feltétele. Egy XVIII. században élő francia író, An­toine Rivarol így fogalmazott: A nyelv olyan szerkezet, melynek rugóit nem szabad csikorgatni. Ma pedig sajnos a „csikorgalás” is divat lett. Tanáraink, tanítóink sokat tesznek azért, hogy a magyar szókincs minden tanulóban gazdagodjék, de úgy érzem, ez mindnyájunk fontos és fe­lelős feladata. Lázár András Isaszeg Hol van az a nyár... Hol van az a nyár, hol a régi szerelem... — a valami­kori slágert énekelte Mada­rászná, Manci néni április 30- án este a gyömrői kultúrott­hon színpadán. Az előadást a községbeli nyugdíjasok ren­dezték, illetve adták. Igen, ez a jó kifejezés, adták a kul­túrtermet már második este megtöltő közönségnek. Szív- vel-lélekkel, tiszta örömmel, ahogyan csak azok tudnak ad­ni, akik sok mindent megért­ve, átélve, még nem felejtet­ték el a játék, a nóta és a dal örömét. A műsor első részében falusi lakodalmast mutattak be. A vőfény monológja után sorra énekelték a szép népdalokat. Senkit sem zavart, hogy a menyasszony haja enyhén őszült, s a vőlegény sem kar­csú legény már, sőt a nyoszo- lyólányok között dédmagyma- ma is akad. Ügy mulatott, táncolt a vendégsereg, mint egy igazi lakodalomban. Iga­zán nagyon szép volt. A második részben operett­részletek, sanzonok, régi slá­gerek következtek. Nem tu­dom mindet felsorolni, bár megérdemelnék. A szereplőket sem ismerem, de nagyon em­lékezetes marad számomra, amikor a hófehér hajú, 80 fe­lé közeledő dédnagymama elő­adta Az én mamám című san­zont. Bizony elhomályosodtak a tekintetek. Amikor felcsen­dült Lehár Víg özvegyiéből a Vilja-dal, vagy a Látta-e már Budapestet éjjel?, a Jaj, nem tudom, mi az oka, a Küldök néked egy nápolyi dalt stb., csak úgy zengett a terem. Üte­mes tapsot váltott ki a közön­ségből, amikor Madarász Ica — már ő is nagymama — éne­kével és táncával, „visszahoz­ta divatba a foxtrottot”. Min­den szereplő stílusos öltözék­ben lépett színpadra, az egész előadást szellemes összekötő­szöveg ötvözte eggyé, s végig Török István nyugdíjas peda­gógus konferált. Nem volt szándékomban részletes beszámolót írni, csak érzékeltetni akartam, hogy en­nek a lelkes csoportnak erre a két és fél órára nemcsak a maga, de a közönségük szá­mára is sikerült egy picit visz- szavarázsolni az ifjúságot. Folytassák ezt tovább jó egészségben! Dr. Bencsik Mihályné Monor Vadkacsa az udvarban Bevásárlásból hazafelé tar­tóik Veresegyházon. A Kinizsi utca sarkán egy nagy tócsá­ban hét csíkos kacsa lubickol: két zöld fejű gácsér és öt csí­kos tojó. — Mint a vadkacsák — mondom a tulajdonos Leszák- nénak. — Egy az is — mondja. Kérdőn nézek rá. — Igen — meséli —, jó két hónapja, a közeli tó felől berepült a ba­romfiudvarba egy vadkacsa, és úgy tűnik, nagyon jól érzi magát. Az ól, az udvar nyit­va, bármikor elrepülhetne, de nem akaródzik neki. Megfi­gyeltük azt is, hogy néha szin­te felsorakoztatja szelíd tár­sait, hogy induljanak. De ami­kor elindul egyedül, hátranéz, visszafordul és marad. Ki tud­ja, meddig? Mi szabadon hagyjuk. Le nem vágjuk, alig fél kiló; de minek is bánta­nánk? Már tojt is. Csak arra leszünk kíváncsiak, -ha addig marad, mit mond, majd, az ösztöne az őszi vonuláskor? A vadkacsa színe egy ár­nyalattal világosabb csak a háziakénál, zavartalanul für­dik együtt a többiekkel. Hogy a történetem nem „kacsa", arról bárki meggyőződhet Ve­resegyházon, a Kinizsi utca 49. alatt. Fazekas Mátyás Veresegyház Fafaragó diákok n Évekig készúSfesu erre" A kosdi tragédia háttere Az utóbbi évek egyik legsú­lyosabb családi tragédiája zajlott le április 20-ra virra­dó éjszaka Kosdon, amikor Józsa András 35 éves tápió- szőlősi lakos a Mikes Kelemen utca 19. szám alatti családi házban több lövéssel megölte volt feleségét, Babka Dániel- nét és annak férjét, Babka Dánielt, majd a helyszínről el­menekülve telefonált a men­tőknek és röviddel később sa­ját magával is végzett. Erősen ivott A rendőrök kihallgatták az akkor szolgálatban levő határ­őrt, akitől Józsa András erő­szakkal elvette a géppiszto­lyát. továbbá azt a házaspárt, akiket fegyverrel kényszerí- tett, hogy gépkocsijukon a tetthelyre szállítsák, és az ön­gyilkos férfi egykori élettár­sát is. Ily módon feltárták a tragédia előzményeit, illetve hátterét. Az asszony, akivel Józsa András együtt élt Szécsény- ben, elmondta, hogy volt élet­társa nagyon erősen ivott, és nem szedte az elvonókúrán előírt gyógyszereket. Emiatt súlyos nézeteltéréseik voltak, és felszólította, hogy keres­sen magának más lakást. El­vált feleségére — aki Józsa legjobb barátjával kötött új házasságot — egyébként is na­gyon haragudott, és korábban tett olyan kijelentést, hogy le­önti sósavval. Nem hitte volna azonban, hogy valóban leszá­molásra készül. A pisztoly, ami a volt élet­társ tulajdona, hatástalanított volt, és tudta nélkül vitte el Józsa András a közös lakás­ból. Ezzel a pisztollyal kény­szerítette a határőrt arra, hogy adja át géppisztolyát. Amikor a trabantos házaspárt leállította, már élesre töltött géppisztoly volt a birtokában. A régi Trabant Ütban Kösd felé vigasztalta a határőrt, mondván: nem te­het róia, hogy éppen ő volt szolgálatban, és belekerült ebbe a históriába. A gépkocsi- vezetővel és feleségével egy­kori asszonyáról beszélt. Ar­ról, hogy eleinte nem lehetett gyermeke, megoperálták, hogy szülhessen. Meg azt is mondta, hogy nekik is volt egy Tra­bantjuk, de válás után az asz- szonyé lett. Arról is társalgóit rémült útitársaival, hogy sze­ret vadászni, ért a fegyverhez, és „varnyúból lesz a legjobb leves”. Kosdra érve, mielőtt elengedte őket, megjegyezte, hogy fognak még hallani róla. A tragédiának, mint ismere­tes, nem voltak szemtanúi. Éj­fél után három perccel Józsa András a kosdi benzinkútról te efonált a mentőállomásra, ahol az ügyeletes megismerte a hangját, ugyanis 1974-től hat esztendőn keresztül náluk tel­jesített szolgálatot. Esrcserős hang — Lacikám, küldjél ki va­lakit a Mikes Kelemen utcá­ba, mert végeztem velük — mondta. — Evekig készültem erre, és véghezviltem, amit akartam. Szevasztok... — Ezek voltak az utolsó szavai. És mivel úgy tűnt, nem hisz­nek neki, leadott egy lövést a géppisztollyal. A helyszínre érkező mentők találták meg Babka Dániel és feleségének a holttestét. Józsa András holttestét és mellette a géppisztolyt a rend­őrök találták meg Kösd ha­tárában egy elhagyatott dűlő- úton. Ga. J. «&ggg$£33gg Dömsödön a közelmúltban avatták fel a képen is látható hir­detőtáblát. Ezt a népművészeti faragást az általános iskola fa­faragó szakkörének tagjai készítették Kohl János népi ipar­művész irányításával, aki immár két éve vezeti a szakkört. A képet Bábel László helyi fényképész készítette Rózsa Katalin tanár Dömsöd,

Next

/
Thumbnails
Contents