Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-10 / 108. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK* AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA £S A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM, 108. SZÁM Árn: 4.30 forint 1989. május io„ Szerda Nemzetközi sajtókonferencia a pártközpontban Demokratikus küldöttválasztás lesz Az MSZMP- KB székházában kedden délután nemzetközi sajtókonferenciát rendeztek, amelynek témája a Központi Bizottság hétfői ülése volt. A legtöbb kérdés Kádár János egészségi állapotával, pártelnöki és KB-tagsági funkciójából való felmentésével foglalkozott. Fejti György hangsúlyozta, hogy a testület döntését nem politikai okok motiválták. A Központi Bizottság nyílt levélben fejezte ki nagyrabecsülését, tiszteletét a magyar közélet és politika nagy formátumú személyiségének munkájáért. A felmentés oka kizárólag Kádár János erősen megromlott egészségi állapota, s a döntés előtt Grósz Károly személyes konzultációt folytatott vele erről a kényszerű megoldásról. Kádár János — miként politikai pályafutása során már többször — saját sorsának alakulásával kapcsolatban ezúttal is azt, tartotta szem előtt, hogy a Központi Bizottság befolyásolástól mentesen, a párt és az ország érdekeit elsődlegesnek tekintve hozza meg döntését. A KB titkára arról biztosította az újságírókat — és rajtuk keresztül a magyar, valamint a nemzetközi közvéleményt —, hogy Kádár Jánost a legkitűnőbb professzorok kezelik, s mindent megtesznek, hogy orvosolják azt a megfordíthatatlannak látszó folyamatot, amelynek oka alapvetően Kádár János idős kora és az élctútjával járó sok fizikai megpróbáltatás. A Magyar Hírlap azt kérdezte: ki lesz a párt elnöke? Elképzelhető, hogy Nyers Rezső? A válasz szerint jelölőbizottság készít javaslatot, miként más megüresedett funkciók esetében is. Az őszre tervezett országos pártértekezlettel összefüggésben Kovács Jenő, a KB újonnan kinevezett osztályvezetője kifejtette: a tanácskozás ösz- szehívásának részleteiről várhatóan a Központi Bizottság következő ülésén születik döntés. Az azonban már most el- monható, hogy a küldötteket a lehető legközvetlenebb és legdemokratikusabb módon választják meg. A küldöttvá- azzal egészítette ki, hogy a ta- lasztás gyakorlati módjáról a nácskozáson szükség szerint KB később dönt. Az osztály- alkalom nyílik a pártvezetés vezető válaszát Fejti György tisztikarának megújítására is. LEVÉL KÁDÁR JÁNOSHOZ Tisztelt Kádár János Elvtárs! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és pártunk tagjai megrendüléssel értesültek súlyosan megromlott egészségi állapotáról. Sajnáljuk, hogy emiatt az utóbbi hónapokban már nem lehetett részese politikai életünknek. A Központi Bizottság, mérlegelve az ön egészségi állapotát, úgy döntött: mentesíti a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöki tisztéből és a Központi Bizottsági tagságából adódó terhek alól. Ma még nem vállalkozhatunk egy fél évszázados, történelmi jelentőségű életút értékelésére, amely elválaszthatatlanul összefonódott a magyar nemzet ellentmondásoktól sem mentes felemelkedésével. Végső soron csak az utókor készítheti el annak a korszaknak a mérlegét, amely Kádár János nevéhez kötődik, ön a társadalom jobbításáért, a haza felemelkedéséért, a szocializmusért küzdő kommunista emberként szerzett megbecsülést és elismerést. A hazai és a nemzetközi közvélemény azt a politikust tiszteli az Ön személyében, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a helsinki folyamat elindításában és következetes képviseletében, a kelet—nyugati párbeszéd kibontakoztatásában. A magyar kommunisták úgy tekintenek Kádár Jánosra, mint aki a nemzeti megbékélés érdekében mindenkor kész volt a megegyezésre. Nem feledkeznek meg a hatvanas-hetvenes évek Magyarországáról, amikor hazánkat — lehetőségeinkkel és korlátáinkkal együtt is — a megújulás előfutáraként tartotta számon a honi és a nemzetközi közvélemény. Sem eredményeinket nem becsülhetjük le, sem hibáinkat nem hallgathatjuk el. Tudatában vagyunk annak, hogy az elmúlt másfél évtized objektív nehézségeit, gazdasági és politikai bajainkat nemegyszer téves döntések is súlyosbították. Ezek következményeivel kell napjainkban népünknek és pártunknak szembenéznie. Küzdelmes élete számunkra intelem is egyben: ismernünk kell történelmünket és tisztelnünk értékeinket, mert enélkül nem őrizhetjük meg önbecsülésünket. Kedves Kádár Elvtárs! Megőrizzük munkásságának értékeit, következetesebben folytatjuk a reformok útján járva a nemzet további felemelkedéséért, a szocializmus megújításáért, az európai együttműködés elmélyítéséért kifejtett erőfeszítéseit. A magyar kommunisták nevében őszintén köszönjük több évtizedes munkásságát, elvtársi üdvözletünket küldjük. Budapest, 1989. május 8. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Mara összehívták az Országgyűlést Ma délelőtt 10 órakor megkezdi munkáját az Országgyűlés májusi ülésszaka. A májusi ülésszak előreláthatólag csütörtökön záruló első fordulójának munkanapjai intenzív törvénykezéssel telnek. Megnyitását azonban kegye- letes aktus előzi meg. Az Országgyűlés a deportálások 45. évfordulóján kegyelettel adózik a Magyarországról elhurcolt több százezer ember emléke előtt. Az ünnepséget követő első napirendi pontként a parlament a már hetekkel ezelőtt bejelentett kormányátalakítás részeként felmenti tisztségükből a Minisztertanács leköszönő tagjait, majd titkos szavazással megválasztja az új minisztereket. Az alkotmány, a miniszteri felelősség és a házszabályok kiegészítése után a polgári törvénykönyv módosításának törvénytervezetéről dönt az Országgyűlés. A napirenden szereplő jogszabályváltozások egy új, jelentős jogintézmény megszületését teszik lehetővé. Az állami élet szabályrendszerébe újonnan beépülő bizalmatlansági indítvány, illetve ennek fordítottja, a bizalmi szavazás már a készülő új alkotmány szellemét tükrözi. Bödőné Rózsa Edit a választási törvény módosítására vonatkozó önálló indítványát is megtárgyalja a tisztelt ház, amennyiben a tervezet napirendre tűzését megszavazzák a törvényhozók. Ezután a Sztálin emlékét megörökítő törvény hatályon kívül helyezéséről dönt'az Országgyűlés, majd meghallgatja az Elnöki Tanács beszámolóiát 1985 óta végzett munkájáról. Az ülésszakot ÍT^ interpelláció és 6 kérdés zárja. NSZK-bcli képviselők Szűrös Mátyás tárgyalása Szűrös Mátyás, az Országa gyűlés elnöke kedden a Parlamentben fogadta az Ország- gyűlés vendégeként Magyar- országon tartózkodó Björn Engholmot, a Bundesrat soros elnökét. A megbeszélésen magyar részről jelen voltak Szentágothai János és Horváth Jenő országgyűlési képviselők. A TAGSÁG AKARATA K éső estébe nyúlt a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának az ülése hétfőn, jelezve a §azdag napirendet, hanem azt is, miként sűrűsödnek össze a tennivalók a társadalmi-politikai változások egyre bonyolultabbá váló — és némelykor már nehezen áttekinthető — terepén. Az állásfoglalások, a döntések — így a többi között a pártokról szóló törvény tervezetéről, s nem utolsósorban az országos pártértekezletnek az összehívásáról — egyre markánsabban tükrözik a vezető párttestületnek az új munkamódszerét és -stílusát. Azt értjük az új munkamódszeren, -stíluson — aminek természetesen csupán kezdeti jegyeiről szólhatunk az ülés tapasztalatai alapján —, hogy a testület munkájában erőteljesen jelen van, érvényesül, azaz visszhangzik a tagság véleménye, akarata. Lapunk hétfői számá- k?n adtunk részletes beszámolót a megyei pártbizottság üléséről. Ebben közöltük azt is, hogy a megyei testület elengedhetetlennek tartja országos pártértekezlet összehívását. Az ott — a megyei pártbizottság szombati ülésén — felsorakoztatott indokokat az országos pártértekezlet szükségességével kapcsolatban, most sokoldalúan erősítette a vita a Központi Bizottság tanácskozásán. S miként Pest megyében, úgy másutt is lényeges politikai kérdések sokasága kapcsolódott az igényhez: készítsen^ számvetést a párt, alkossa meg vonzó, mert mindenről nyíltan szóló választási programját, s keresse meg minden területen az új feladatokhoz alkalmas személyeket. összegezve a pártokról szóló törvény tervezetének vitáit, a legfőbb tapasztalat az volt a központi Bizottság ülésén, hogy a párttagság meghatározó része föl- és elismerte a többpártrendszer szükségességét, hasznát, az abban rejlő társadalmi érdekütköztetés és -egyeztetés új útjait. A vélemények egy, döntőnek tartható csoportja nem a többpártrendszer jogosultságát vitatta, sokkal inkább azt sürgette, hogy a megváltozott helyzetben egy megváltozott MSZMP jelenjék meg a politika porondján. Ennek a megváltozott MSZMP-nek bizonyos jellemzői már most élnek, hatnak, ugyanakkor — és erről nagy hiba lenne elfeledkezni — kérdések, teendők sokaságában lassú, vagy nem is érzékelhető a változás, a szándékok következetlenek, a megnyilatkozások ellentmondásosak. Tükröződött ez a Központi Bizottság ülésén elhangzott felszólalásokban is. A testületi vitában a szót kapott tagoknak a többsége nem csupán a saját véleményének adott hangot, hanem azoknak a tapasztalatoknak is, amelyeket a párttagság körében, a területi pártszervek ülésein szerzett. Ez a tükröződés igaz akkor is, ha a Központi Bizottság ülésének további témáit tesz- szülc nagyító alá. Az annyi vitát' kiváltott munkásőrség szerepének átértékelése, felügyeletének átalakítása, a káderhatásköri lista fogalmának kiiktatása a politikai és irányítási gyakorlatból, vagy a Minisztertanács elnöke kormányátalakítási javaslatainak a tudomásul vétele mind-mind jele annak, hogy a tagság kontrollja alá kerül a testületi munka. Ügy is, hogv annak kell napirenden lennie, amit a tagság a legégetőbbnek tart, s úgy is, hogy egész egyszerűen lehetetlenné válik — lásd az országos értekezlet összehívásáról hozott elvi állás- foglalást — a tagság akaratának a mellőzése, s még inkább figyelmen kívül hagyása. T ermékenyítőén hat a Központi Bizottság munkájára az a tudat, hogy a pártbizottság, ellentétben a korábbiakkal, nem egyszerű tudomásul vevője az elhatározottaknak, hanem kritikus értékelője is, s egyben visszajelzője a gyakorlat ellentmondásosságának, az állásfoglalások és megvalósíthatóságuk viszonyának. Ami érzékelhetően nemcsak serkenti, hanem bizonyos tekintetben feszélyezi is a testületi tagok egy részét, azokat elsősorban, akik megszoktálk a tekintélyelvre alapozott döntési mechanizmust. Ennek a mechanizmusnak, szerencsére, tesszük hozzá, leáldozóban van a napja, s ez szintén a tagság akaratára vezethető vissza, sokkal kevésbé az érintettek önkritikus belátására. Amint nem titok, a belátással voltak és vannak gondok olyan kérdésekben is, mint a káderhatásköri listák megszüntetése. A településeken, a termelőhelyeken éppúgy, mint most a Központi Bizottság ülésén, az ezzel kapcsolatos aggályok gyökere nemes indíttatású volt: a szocializmus féltése. A régi beidegződések működése ez, a változásokat úgy fogadni, mint amik valamit megrendítenek, holott éppen a változások előli elzárkózás az, ami káros. Ennek a jogkörnek a feladása nem hatalmi visszakozás, hanem egy elavult elemnek a felcserélése azzal, hogy a párt, politikai eszközökkel, igenis állít jelölteket különböző tisztségekre, de a jelöltek megméretésének alapja nem egy testületi állásfoglalás lesz, hanem a minden tekintetben mérlegelt alkalmasság. Ez az előbbi kérdéskör éppúgy, mint több más, jól jelzi: az országos pártértekezletnek — amint az elhangzott a Központi Bizottság ülésén — nagy horderejű feladata lesz az is, hogy megalkossa a párt működésének szabályzatát, azaz egy olyan új szabályzatot, amely a tagság akaratából fogant változásoknak a rögzítője. Késedelem nélkül leírjuk: ez az új szabályzat és bármi más, ami majd az országos pártértekezlet dokumentumai közé tartozik, nem megoldója lesz valamiféle varázsszerként a feszültségeknek, hanem eszközként szolgál a feszültségek megoldásához! Nagy különbség ez, azaz ne fűződjék olyan, téves várakozás az országos értekezlethez, hogy a párt, a párttagság egésze helyett vállára veheti a roppant nehéz, halasztást nem tűrő teendőket. Ezeknek a teendőknek a tudatában kínálta fel ismét a párbeszéd lehetőségét az ellenzéki szervezeteknek a Központi Bizottság, amikor ismételten meggyőződését fejezte ki: szükség van politikai egyeztető fórumra, a pártérdekek fölé kerekedve a nemzeti érdekek szolgálatában a közös út keresésére. S űrűbbé, nehezebben áttekinthetővé vált belpolitikai életünkben a sűrűbbé vált központi bizottsági ülések munkamódszer- és stílusváltása azzal a reménnyel biztat, hogy könnyebben áttekinthetővé formálódik a párt egész tevékenysége és benne a vezető testületeknek a munkája. Az áttekinthetőség pedig egyben annak az ígérete is, hogy megteremtődnek az offenzív politikai munka forrásai is. S ezekre a forrásokra, egy határozottan cselekvő MSZMP-re az egész országnak szüksége van. mémm ® A Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság környezet- védő csoportja nyilatkozatban követeli a visegrádi vízlépcső építésének azonnali leállítását. © Az MSZMP Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Reformköre az Országos Sajtószolgálathoz juttatta el állásfoglalását, amelyben közli, hogy a múlt minden terhével következetesen szakítani tudó, a párt reformtörekvéseit következetesen felvállaló egészséges erők tömörítésére van szükség. © A független környezetvédő csoportok jogi egyeztető bizottsága nélkülözhetetlennek tartja a széles körű társadalmi vitát a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban. © A Magyar Béketársaság működésének anyagi feltételeit saját bevételeiből — tagdíjakból, kiadványok, jelvények árusításából, közcélú alapítványok megpályázásából, saját gazdasági tevékenységből — kívánja fedezni. © Megalakul a Magyar Pedagógus Kamara, az új érdekképviseleti, érdekvédelmi szervezet létrehozását a pécsi felsőoktatásban dolgozók kezdeményezték. © A Magyar Természetbarát Szövetség nyilatkozatban tiltakozik a Gyöngyösorosziban építendő, illetve épülő használtakkumulátor-üzem ellen a Mátra erdeinek védelmében. © Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a Hernád teljes hosszában első fokra mérsékelte az árvízvédelmi készültséget @ Folytatódott a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése, amelynek résztvevői hangsúlyozták annak fontosságát, hogy a tudóstársaság a jogállásáról önmaga határozzon. © A Magyar Demokrata Fórum nyilvánosságra hozta falutagozatának a programját. ® Tegnap Budapesten nyílt meg a Nemzetközi Műtrágyaipari Szövetség 57. világtalálkozója. Milliónyi apró alkatrész Évente mintegy 10 millió forint értékben gyártanak különféle termékeket Kiskunlaeházán, a Petőfi Termelőszövetkezet fémtömegcikküzemében. Képünkön: Krausz Tiborné excenterpré- sen műszakonként sok ezer darab apró alkatrészt készít a hangosan dübörgő gépen (Ilancsovszld János felvétele)
