Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-08 / 106. szám
1989. MÁJUS 8., HÉTFŐ %?£Man 3 Tanácskozott az MSZMP Pest Megyei Bizottsága (Folytatás az l. oldalról.) mekre kerül. Ezek között említette az előadó a platformszabadságon túl a párt alapegységeinek a politika tényleges színtereihez, a települési, lakóhelyi önkormányzatokhoz való szervezését, a pártszavazás intézményét, az elvi irányítás és ellenőrzés, illetve a végrehajtás szétválasztását a különböző irányító szinteken — ami a delegált pártválasztmányok létrehozásával valósulhatna meg —, illetve a párton belüli vitákban, értelmezési kérdésekben közvetítést, egyeztetést vállaló döntőbizottságok alakítását a mai fegyelmi bizottságok helyett. Vitaindítójának következő részében Hámori Csaba a reformkörökről szólt. Politikailag fontos képződményeknek minősítette őket, amelyek az országos pártértekezlet után lelassult politikai mozgások reakciójaként jöttek létre. Bennük a pártértelmiség egyes csoportjai kerestek a párton belüli — de a korábbi szerkezetben, a megcsontosodott viszonyok között nem létrehozható — cselekvési teret. Ma egyre inkább a párt egészén belüli országos szellemi, politikai mozgalommá növik ki magukat, s várhatóan a május 20-i szegedi országos találkozójukon egységes platformjukat is megfogalmazzák. Kétségtelen, hogy a különböző körök megnyilvánulásaiban sok vitatható elem van, megítélésük a pártközvéleményben ma A megyei pártbizottság több felszólaló javaslata alapján egyhangúlag úgy döntött, hogy az alábbi levelet küldi Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnökének. Tisztelt Kádár János elvtárs! A Magyar Szocialista Munkáspárt Pest Megyei Bizottságának tagjai köszöntik önt közelgő születésnapja alkalmából. Aggódva hallottuk a hírt, hogy az utóbbi időben tartós betegség nehezíti életét. Testületünk szombati ülésén egyöntetűen azt kérte, hogy tolmácsoljuk Önnek — úgy is, mint Pest megye egykori első titkárának — jókívánságainkat. E kérésnek eleget téve őszinte szívvel kívánjuk, hogy egészségi állapota mielőbb javuljon, helyreálljon. Tisztelettel és elvtársi üdvözlettel: az MSZMP Pest Megyei Bizottsága még igen ellentmondásos. Éppúgy helytelen lenne elfogadni azt a felfogást, amely szerint kizárólag ők hivatottak képviselni a magyar kommunista mozgalom progresszív vonulatát, mint azt az indokolatlan bizalmatlanságot, ellenérzést, amellyel szintén találkozni lehet. Hiszen ha a legradikálisabb nézeteket leszámítjuk, a reformkörök végső soron a párttagság jelentős részének gondolkodásmódját, véleményét tükrözik. Létük és működésük arra int, hogy a pártértelmiség számára sokféleképpen biztosítani kell az önálló programalkotást és anBékenap volt Törökmezőn Egy apró szusszanás Tényleg, mi az a háború? Amikor szuronyok döfnek át, kiáltás torzítja az arcót, Antikor ölni l£ell,_ö}ni mu- szaj.niabgeé, vérszomjasán, esétteg^számító kéjjel. Persze ismerjük a fogalmat, a pusztítás ezernyi hogyanját, s néha talán egy-egy miértet is. Ám ez nem ugyanaz. Ez nem az a háború, a valós, az igazi. Emberek lövik halomra egymást, olvassuk a híreket, szörnyűlködünk, de meg nem rendülünk. Irán, Nicaragua, Afganisztán i— mintha csak a holdon lennének. Mi pedig fű alatt vívjuk meg apró csatáinkat, fű alatt sebzünk és kapunk sebeket. Valószínűleg ezt hívják békének. Közel három évtizedes hagyomány május első vasárnapján békenapot rendezni Törökmezőn. Tegnap is álltak a sátrak, volt lacikonyha és sör, nyalóka és léggömb. A röplabdások röplabdáztak, a körhinta forgott, a gyerekek törökmézet követeltek. Minden ment a maga útján, a sokéves szokások keréknyomában. Ám ha a díszletek, az ilyen események elengedhetetlen kulisszái nem is változtak, mi, mi azért mások lettünk közben. Már nem azok vagyunk, akik tavaly, tavalyelőtt, esetleg régebben itt nézelődtünk. És nem csupán e pár száz emberről van szó. Történelmi fordulóponthoz értünk mindannyian, az ország, hangsúlyozta megnyitójában Niedermüller Ferenc, a Nagymarosi Tanács elnöke. Társadalmi, gazdasági bajainkon pedig csak közös összefogással lehetünk úrrá. Hasonlóan vélekedett Romhányi András, a HNF Pest Megyei Bizottságának titkára is, hozzátéve, Magyarországon megteremtődött az újrakezdés feltétele. Dacsa Tamás, az MSZMP Vác Városi Bizottságának titkára, viszont beszédében újfent a békére hívta fel a figyelmet, arra a mostani, törékeny békére, amelyben mázsás kőként nehezedik ránk, hogy élni. lakni kell. Bár nem keres ez a generáció bűnbakot, mondta, garanciákat viszont igenis követel, azért, hogy ne ismétlődhessenek meg a korábbi hibák. És ugye hányféleképp lehet körbejárni ugyanazt a dolgot? Legszemélyesebb közügyünknek, a szeretet gyümölcsének, az okosok és igazak megegyezésének, az embernek az embertelenen aratott győzelmének nevezte a békét az ünnepség utolsó szónoka Kiss József, kanonok plébános. Ki gondolta volna még egy évvel ezelőtt is, hogy így egymás mellett áll majd egyszer párttitkár és pap együtt gondolkodva közmegegyezésen, kivezető úton, társadalmon, erkölcsön. Csak a természetben hibázott valami ezen a vasárnapon. Mintha a május is meg akarta volna mutatni mindazt a szeszélyt, amelyet az áprilisnak szokás tulajdonítani. Fújt a szél szakadatlan, csupán pillanatokra bújt elő a nap. A jelen lévő több száz férfi, nő és gyerek azonban szerencsére nem zavartatta magát az időtől. Ugyanúgy gyúrták, gyötörték, püfölték a labdát térfélről térfélre, akár máskor. Lentről gépzene szólt, az emelkedő tetején pedig a színpadon, néha citerazenekar játszott, néha népdalkor énekelt. A hangok kesze-kuszán keveredtek, akárcsak az illatok; a kolbász, a sülő hurka, a hal, a gulyás illata. Volt sátra a DEMISZ-nek. a Vörös- keresztnek, az MHSZ-nek, a természetvédőknek. Rendőrmotorokra ülhettek a gyerekek vagy éppen lóra, a programban a lábtenisztől a futásig és lengőtekéig millió dolog szerepelt, az ember már a felsorolásba is belefárad. Egy biztos. Tíz óra után, amint az utolsó szónok is ellépett a mikrofontól, egyetlen szó sem esett itt se békéről, se háborúról. Még saját ütközeteinkről sem, azokról, amelyeket naponta vívunk a megélhetésért, lakásért, ki tudja miért. Megpróbálta mindenki jól érezni magát, öt percre, tízre, egy-két órára. Mert nem csak szavakra van szükség, kikapcsolódásra is. Ez talán még nem a béke. Sem külsőleg, sem odabent a fejekben. Csupán pillanatnyi nyugalom az ilyen apró szusz- szanás, mint amikor a búvár emeli ki a fejét a vízből, aztán lebukik újra, egy csapás, még egy, és kezdődik megint a küszködés. De az a levegő, az nagyon fontos. Anélkül megfulladna. Békenap volt tegnap Törökmezőn. Falusy Zsigmond nak nyílt képviseleti lehetőségét. Egy önmagára valamit is adó politikai párt nem engedheti meg, hogy értelmiségi rétegének akárcsak egy része is leváljon róla — hangsúlyozta az előadó. — Egy ilyen törésvonal mentén bekövetkező esetleges pártszakadás ugyanis nemcsak a nyomában járó hatalmi űr miatt okozna beláthatatlan következményeket, hanem csökkentené a párt reformpárttá válásának esélyét is. A pártnak ugyanis szüksége van saját reformértelmiségére, de ugyanakkor nem létezhet tömegek nélkül. Ezért a párton belüli, ma még passzív tömböket ne címkézzük meggondolatlanul, hanem teremtsünk olyan feltételeket, amelyek érdekeltté tesznek minél több párttagot a változtatásban, az új típusú politikai közösség vállalásában — hívta fel a figyelmet Hámori Csaba, majd javasolta, hogy a reformgondolatok terjedését, platformmá, illetve — ha a többséget elnyerik — cselekvési programmá-válását a megyei pb is segítse, úgy, hogy ösztönzi és eszközeivel támogatja a városokban, községekben a reformfórumok, reformműhelyek létrehozását. A következőkben a megyei pártbizottság első titkára arról szólt, hogy a politikai és a cselekvési egység megteremtése nem öncél, és nemcsak a párt szétesése vagy szétszakadása elkerülése miatt fontos, hanem azért is sürgős, hogy az energia és a cselekvés fő iránya végre a gazdaság felé mutasson. Ugyanis közvetlenül az ország hibás gazdaságpolitikája — az elégtelen gazdasági teljesítmény és az ehhez képest túlméretezett fogyasztás és költekezés — vezetett a mai mély válsághoz. A gazdaság rendbetétele, a pillanatnyilag még romló gazdasági folyamatok megállítása és visszafordítása nemzeti megegyezést és közös cselekvést igényel. Az előadó alapvető fontosságúnak minősítette, hogy a ma alkalmazott gazdasági eszközrendszert radikálisabb megoldások váltsák fel. Ezek elméleti, tudományos megalapozása legalább olyan fontos, mint történelmi múltunk tisztázása vagy a politikai intézmény- rendszer fejlesztési irányainak kijelölése. Előadásának befejező részében Hámori Csaba néhány konkrét teendőt illetően tett javaslatot állásfoglalásra, illetve fogalmazta meg az alternatívákat. Szólt arról, hogy mind az egyes új politikai szerveződések, mind pedig az MSZMP-n belüli különböző véleménycsoportok napirendre tűzték a döntést az ország- gyűlési, illetve a helyi hatósági választások időzítéséről. A megyei pártbizottság első titkára szükségesnek tartó'ta, hogy a megyei párttestület alkosson véleményt arról, kezdődjenek-e meg még az idén a választások és ha igen, először országgyűlési képviselőket vagy helyi tanácsokat válasszunk, és hogyan hangoljuk össze mindezzel az alkotmányról tervezett népszavazást, illetve a köztársasági elnök megválasztását. A párt belső ügyeit illetően pedig indokoltnak tartotta, hogy a megyei pb kezdeményezze egy országos pártértekezlet összehívását, hogy a párttagság kifejezhesse közös akaratát az MSZMP választási programjáról, az ideiglenes szervezeti szabályzatról, a hitelképességet és a pártreformot erősítő további személy- cserékről, a Központi Bizottság túlnyomóan delegálás útján történő átalakításával. Természetesen ebből következik a megyei pártértekezlet szükségessége, amely kidolItévész Gyürgy gombai párttag — egyben a Baloldali Alternatíva Egyesülés tagja —, aki érdeklődőként vett részt a testület ülésén, hozzászólásában a következő felhívást fogalmazta meg: Az ország társadalmi helyzete, az MSZMP belső viszonyai az 1388. májusi pártértekezlet óta lényegesen megváltoztak. A pártértekezleten kitűzött célokat — még időarányosan számítva is — nem, vagy csak részben sikerült megvalósítani. Hazánk lakossága az elmúlt évtizedekben elkövetett súlyos hibákon kívül emiatt is joggal elégedetlen az MSZMP tevékenységével, s a bírálat ma már egyre nyíltabban, esetenként egyre durvábban hangzik el, leértékelve vagy figyelmen kívül hagyva ugyanezen időszak figyelmen kívül egyáltalán nem hagyható eredményeit, párttagok százezreinek az ország közéletében nélkülözhetetlen, áldozatkész, s tegyük hozzá: az elmúlt hónapokban egyre Inkább elbizonytalanodó munkáját. A jelenlegi pártvezetés ugyanúgy nem veszi figyelembe a párttagság véleményét, mint eddig. A látszatintézkedések már-már bosszantóan komolytalanok. Gazdasági koncepciónk meglehetősen egyoldalú, stratégiánk gyakorlatilag nincs, a párt és a kormány vezetői a pillanatnyi helyzetnek talán megfelelő, egymásnak azonban gyakran ellentmondó kijelentésekkel és intézkedésekkel egyensúlyoznak napról napra. Mindezek miatt feltétlenül szükséges egy pártértekezlet vagy rendkívüli kongresszus összehívása a lehető legrövidebb időn belül. Ennek feladatai között feltétlenül kell, hogy szerepeljen : 1. Választási stratégia kidolgozása a soron következő hely- hatósági, majd azok eredményének ismeretében az országgyűlési választásokra. Meg kell vizsgálni az országos és a helyi koalíciók lehetőségét, ezzel párhuzamosan a megengedhető, 111. a szükséges kompromisszumok mértékét és jellegét. 2. Módosítani kell a párt szervezeti szabályzatát. Lehetővé kell tenni a párton belüli platformszabadságot, ezzel együtt a szükséges horizontális struktúrák kialakítását, az alapszervezetek szabad megválasztását annál: az elvnek a deklarálásával egyidejűleg, hogy a párttag közéleti-politikai tevékenységére elsősorban ott van szükség, ahol a primer politizálás folyik, vagyis a lakóterületen. 3. Meg kell határozni a párt — és ezen belül a KB — aktuális feladatainak sorrendjét. A pártértekezlet döntsön arról, hogy ezeket a feladatokat milyen módon és mely fórumokon kell tárgyalni. i. A pártértekezletnek elvi és gyakorlati vonatkozásban is egyértelművé kell tennie, hogy az MSZMP legmagasabb szintű testületé a Központi Bizottság, s a Politikai Bizottság csak a KB végrehajtó szerve, amelynek tevékenysége kizárólag a KB-ülések előkészítése és határozatainak végrehajtása lehet. Ennek érdekében döntsön a pártértekezlet arról is, hogy a KB mely kérdésekben korlátozza kötött mandátummal a Politikai Bizottság, illetőleg annak tagjai tevékenységét. A pártértekezlet előkészítését haladéktalanul meg kell kezdeni, azt gyorsított ütemben, de — a tavaly májusi pártértekezlettől eltérő módon — kapkodás nélkül, szigorúan felmenő rendszerben kell lefolytatni. gozhat ja a megyei szintű politikai és választási programot, teljes körű delegálás útján újraépítheti az irányító testületet és összegezheti a megyei párttagok véleményét az országos pártértekezletre. Hiteles reformprogramot, hiteles személyiségekkel A közvetlen hangvételű, időnként szenvedélyes vitában részt vevők alapvetően egyetértettek Hámori Csaba előterjesztésével, bár több helyen árnyalták, illetve kiegészítették azt. Ami a pártra vonatkozó megállapításokat illeti, a felszólalók üdvözölték azt a felfogást, amely a lapve- töne\ minősítette a párt belső ügyeinek rendezését. Működőképes egység kell — mondták —, de mindenekelőtt hiteles reformprogram alapján és hiteles személyiségekkel, az élen kialakuló dinamikus akcióegység. Ugyanakkor többen elfogadhatatlannak tartották, hogy a párton belüli különbségek ma néha nagyobbnak tűnnek, mint a párt egyes körei, illetve más politikai csoportosulások közötti vélemény- eltérések. A hozzászólók egy része kiemelte, hogy veszélyes lenne a pártnak túlzottan befelé fordulnia, csak önmagával foglalkoznia. Ugyanis a párt nem öncélú, tudatosítani és a kommunistáknak magatartásukkal, életvitelükkel igazolni kell, hogy úgy tartják, nem a nép Dr. Czinege Imre a ceglédi és ismertette nyilatkozatukat: Reformgondolatokat valló egészségügyi MSZMP-tagokként megalakítottuk a reformkort. Közös munkára hívjuk azon kommunistákat, akik gazdasági és politikai reformokat akarnak. Kötetlen összejöveteleken kívánjuk megbeszélni az egészségügyi dolgozókat is leginkább foglalkoztató témákat. összejöveteleinken MSZMP- tagokként kívánunk vitatkozni egymással, más pártok tagjaival, pártonkívüliekkel, hogy megismerjük és tisztázzuk nézeteinket gazdaságról, politikáról, szakmáról. Tevékenységünket kötött formáktól mentesen kívánjuk kifejteni, nincs választott vezetőnk. Támogatjuk az MSZMP által vallott reformtörekvéseket: szabad demokratikus választásokat, parlamenti demokráciát, többpártrendszert, jogállamot, platformszabadságot. Kívánjuk: a párt határolja el magát a korábbi hibáktól, bűnöktől, rehabilitálják a koncepciós perek áldozatait, reformgondolatok miatt kizárt vagy üldözött kommunistákat, tudósokat. Támogatjuk, hogy az MSZMP programpárt legyen, melynek azok a tagjai, akik a programot elfogadják és ezért cselekedni hajlandók. reformkör nevében szólalt fel Ne lehessenek az MSZMP vezetői és tagjai, akik a program ellen fellépnek, vagy akik a bizalmi válságért felelősek, illetve azt tevőlegesen előidézték. A gazdasági kibontakozást szakértőkre kell bízni! Az MSZMP-nek űj szervezeti szabályzat, hatásos általános és választási program kell, amely párttagot, pártonkívülit egyaránt mozgósít. A pártegységet új alapokon kell megvalósítani, mely feltétlen biztosítja a párt akcióegységét, és a többség által vallott reformgondolatok akadálytalan érvényesülését. Mindezt leghatékonyabban egy mielőbbi kongresszus képes elősegíteni. Hisszük a megújult MSZMP többpártrendszer esetén is a magyar társadalom vezető ereje marad és ezért tenni is kívánunk. Felhívjuk a reformmal szimpatizáló MSZMP-ta- gokat, vegyenek részt összejöveteleinken, rendezvényeinken szívesen látunk párton kívüli érdeklődőket és más szervezetek tagjait is. dr. Czinege Imre, dr. Édcr István, dr. Mohos György, dr. Petrik András, dr. Sebők János, dr. Schmidt László van a pártért, hanem a párt a nép felemelkedéséért. A reformkörök létrejöttét — országosan és a megyében is — üdvözölték a testület tagjai. Ugyanakkor volt, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a párt hagyományos struktúrái ne telepedjenek rájuk, nehogy akadályozzák elevenen mozgalmi jellegük megőrzését. Másók viszont azt igényelték, hogy a reformkörökben tömörülök igyekezzenek nagyobb befolyást gyakorolni a párt centrumára, törekedjenek arra, hogy nézeteiket a hagyományos szervezeti keretek között is érvényesítsék. Ugyanakkor mind a reformkörökben, mind a párt más szerveződéseiben tartózkodni kellene a címkézéstől, mert az szinte mindig akkor kezdődik, amikor az érvek már elfogytak. Minden hozzászóló szükségesnek ítélte az országos pártértekezlet mielőbbi, de jól előkészített és demokratikus ösz- szehívását, sőt olyanok is voltak, akik rendkívüli kongresz- szust sürgettek. Hangsúlyozták, hogy olyan országos fórumra van szükség, amelyik összeszervezi végre a pártot, feloldja bénultságát, mindenekelőtt azzal, hogy konkrét és mozgósító erejű programot alakít ki az előttünk álló időszak feladataira. Egy kis elméleti vita is kialakult az ülésen a szocializmus fogalmával kapcsolatban. Az ebben résztvevők szerint szükséges tisztázni és elméletileg megalapozni mai szocializmusképünket. Értékelni kell azt, hogy az elmúlt évtizedekben mennyi és mi volt a valódi szocialista érték vagy legalábbis csíra, és meg kell nézni, vajon az, amit most célul tűzünk, mennyiben tekinthető szocializmusnak és mennyiben csupán egy szocializmus perspektívája alapián kialakított átmeneti társadalmi alakulatnak. A népképviseleti szervek választásával kapcsolatban a testületben egyetértés alakult ki: akkor kell azokat megtartani, amikorra jogszerű lebonyolításuk feltételei megteremthetők, mert eredményük csak így lehet legitim, mindenki által elismert, csak így erősítheti a társadalmi megegyezést. Hiba lenne elhamarkodni, nehogy a sietség miatt utána megkérdőjelezhető legyen. Ugyanakkor a lehető legkorábban meg kellene kezdeni őket, már csak azért is, hogy mielőbb mind teljesebb bizalmat élvező, stabil testületek és végrehajtó szervek alakulhassanak ki. A megyei pártbizottság — az eltérő vélemények miatt — nem foglalt állást abban, hogy előbb az Országgyűlést vagy a tanácsokat kellene-e újjáválasztani. Ügy ítélte meg azonban, hogy valamelyiket még az idén ősszel el kéne és el is lehet végezni. A hozzászólók többsége egyetértett azzal, hogy a párt álláspontjának kialakításában taktikai elemeket is figyelembe vegyen, ugyanakkor hangsúlyozták az esetleges eltaktikázás veszélyeit is. Fontosnak tartották, hogy mielőbb nyílt és vállalható választási programja legyen a pártnak, és az e program képviseletére alkalmas, jelöltként indítható, hiteles személyiségeket is minél előbb találjuk meg. Többen hiányolták Hámori Csaba előadásából azt, hogy a közeljövő politikai folyamatai szempontjából fontos rétegekkel — mint az ifjúság, az értelmiség. illetve a falusi lakosság — külön nem foglalkozott. Az előadó válaszában e kritikát jogosnak fogadta el, kiegészítve azzal, hogy e rétegeken túl még más társadalmi csoportok — például a nők vagy a nyugdíjasok — speciális kezelése is fontos szerepet játszhat majd a politikai erőviszonyok alakulásában. A vitában jó néhánvan hívták fel a figyelmet arra, hogy kétségtelen a politikai reformok fontossága, de az emberek túlnyomó többsége mégis a gazdasági intézkedések konkrét eredménye vagy hosszabb távon azok feltételezett iránya és várható sikere alapján fognak ítélni a jövőben. Úgy tűnik, itt egy helyben topogunk és végiggondolatlan döntések bizalomcsökkentő politikai ha. tását is nyögjük. Márpedig szakértelem és szavahihetőség nélkül nem lehet eredményt elérni. A pártnak bátrabban kell élni meglévő lehetőségeivel a rosszul működő intézményrendszer lebontásában, a miniszterek alatti irányító szintek kövületeinek eltávolításában is — javasolták elsősorban a testület gazdasági területen dolgozó tagjai. A késő délutánba nyúló véleménycsere végén Hámori Csaba reagált az elhangzottakra. A pártbizottság végül egyhangú szavazással elfogadta a vitaindító előadást és az összefoglalót, majd Nagy Sán- dornénak, a testület titkárának előterjesztésében a főbb mondanivalót összefoglaló szövegszerű állásfoglalást. B. A.
