Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-08 / 106. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXlll. ÉVFOLYAM, 106. SZÁM Ára: 4,!t0 forint 1989. MÁJUS 8., HÉTFŐ TANÁCSKOZOTT AZ MSZMP PISI Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését 1989. május 8-ra összehívták. A Politikai Bizottság javaslatára a testület megtárgyalja a párttörvény tervezetéről lefolytatott viták tapasztalatairól szóló tájékoztatót. A Központi Bizottság ezenkívül több időszerű politikai témát is megvitat. Az előzetesen javasolt napirend szerint személyi kérdésekben is állást foglal, illetve dönt. Országos és megyei pártértekezle tét sürgetnek A megyei pártbizottság szombati ülésén dr. Balogh Pál titkár köszöntötte a megjelent testületi tagokat, meghívottakat és a közel száz érdeklődő párttagot, akik éltek a nyitottság lehetőségével; közöttük a megyében működő reformkorok képviselőit. A résztvevők először egyperces néma felállással tisztelegtek a közelmúltban fiatalon elhunyt pártbizottsági tag. Árva'. László emléke előtt. Ezután Reformok az MSZMP-ben címmel Hámori Csaba első titkár a végrehajtó bizottság által megbízott négytagú munkacsoport nevében tartott bevezető előadást, r'.nelyet igen élénk véleménycsere követett — az újszerű, egyperces reflexiókat is beszámítva — vagy 50 hozzászólással. A testület állásfoglalást fogadott el, amelyben országos és megyei pártértekezlet összehívását kezdeményezi. A különfélék sorában a pártbizottság döntött arról, hogy az elkövetkezőkben nem kíván élni azzal a jogilag biztosított lehetőséggel, hogy különböző állami, társadalmi és gazdasági vezetői tisztségek betöltése előtt kötelező a pártícstülettel való előzetes egyeztetés. Ezután csak politikai eszközökkel kívánja befolyásolni a fontosnak ítélt személyi döntéseket. Végezetül az MSZMP Pest Megyei Bizottsága — különböző okok alapján megfogalmazott saját kérésükre, eddigi munkájukat megköszönve — felmentette testületi tagságából Tóth Józsefnét, Évin Sándort, dr. Fajta Ferencet, Oszkó Gyulát és Simon Jánost. A megüresedett helyeket közvetlen delegálással töltik majd be. le idillt vagy statikus társadalmat, hanem olyat, amely dinamikus egyensúlyi viszonyokon keresztül változik, fejlődik. A gazdaságban figye- lembe veszi, hogy korunk még Az MSZMP Pest Megyei Bizottságának áilásíoglalása Az MSZMP Pest Megyei Bizottsága 1989. május 6-i ülésén a megyei tapasztalatok és az országos információk alapján áttekintette a belpolitika néhány fő kérdését, várható tendenciáit, és „Reformok az MSZMP-ben” címmel a párton belüli viszonyokat, folyamatokat. A testület úgy ítélte meg, hogy a felgyorsult politikai folyamatok és az ország gazdasági, társadalmi, politikai stabilitásának veszélybe kerülése, valamint a társadalom bizalmának erősítése, illetve a nemzeti közmegegyezés építése egyaránt indokolja, hogy a népképviseleti testületek újraválasztása még ebben az évben megkezdődjön. Ezt megelőzően a választásokra való politikai felkészülés, a párton belüli akeióegység és működőképesség érdekében országos pártértekezlet összehívását javasolja. A megfelelő előkészítés miatt szükségesnek tartja, hogy a Központi Bizottság mielőbb bocsássa vitára az országos pártértekezlet előzetes dokumentumtervezeteit, hogy a párttagság alapszervezeti taggyűléseken, közbeeső pártértekezletekcn véleményét érdemben kialakíthassa és e fórumokat felhasználja arra, hogy küldötteit demokratikusan megválassza. Az országos pártértekezlet tűzze napirendre: — az MSZMP választási programjának kialakítását, amely önmagában is párton belüli politikai szervezőerő lehet. E dokumentum a választási célkitűzések mellett tegye egyértelművé, hogy a társadalmi átalakulás során a párt számára nem lehet alternatíva sem a tőkés restauráció, sem pedig a neosztálinizmus bármilyen kifinomult válfaja. A párt törekvése arra irányuljon, hogy megteremtse a feltételeket egy új társadalmi-gazdasági modell, a demokratikus szocializmushoz vezető út kialakításához; — az MSZMP működési szabályzatát, mert ma a szervezeti szétzilálódás veszélye is fenyeget bennünket. A dokumentum rögzítse egy marxista szellemű politikai reformpárt kialakításának eszmei, politikai, szervezeti alapelveit, határozza meg a párt jellegét, a párthoz való tartozás kritériumait, nyilvánítsa ki a világnézeti pártra jellemző szervezőelvek túlhaladottságát, a platformszabadságot, az új pártsruktúra és -működés főbb elveit; — a szükséges személyi kérdéseket, amelyek megoldása erősíti pártunk hitelességét és reformelkötclezettségét a társadalom előtt. A megyei pártbizottság úgy ítéli meg, hogy vitákban formálódó akcióegységgel, közös összefogással megteremthetők egy eredményes választási kampány feltételei és biztosítható az MSZMP működésének modernizálása, reformszemléletű átalakítása. A pártbizottság támogatja és ösztönzi a megyében a reformműhelyek és reformkörök létrejöttét és tevékenységét. A jelenlegi helyzetben ugyanakkor elutasítja a pártszakadásra irányuló törekvéseket. Egyidejűleg azonban kifejezésre juttatja: alapvető érdeknek tartja a párton belüli nézetkülönbségek nyílt és markáns megjelenését, eszmei-politikai harcuk megvívását. Ezáltal erősödhet, növekedhet a párton belül azok köre, akik felfogásukban, szellemiségükben, mindennapi tetteikben a reformgondolatokat és -törekvéseket érvényesíteni tudják. A testület számol mindezek megyei hatásával, feladataival és előfeltételeivel is. A megyei politikai és választási program kialakítása érdekében megyei pártértekezletet kíván összehívni, melynek időpontjáról — a tagság véleményét is kikérve — a közeljövőben dönt. az árutermelésé és ezért igyekszik bekapcsolódni a világ- gazdaságba, részt venni a civilizáció fő folyamatában. Megengedi, sőt serkenti a piacot, a versenyt, a hosszú távú vagyonérdekeltséget és ehhez a tulajdonlás formáinak széles skáláját hozza létre. Az elosztásban az egyéni munkateljesítménnyel arányos jövedelmek mellett elismeri az adóztatott és ellenőrzött tőkejövedelmek jogosultságát is. A politikai rendszert tekintve az előadó a szükséges egyensúlyok fontosságát hangsúlyozta állam és állampolgár. a pártok és a hatalmi ágak között. Kiemelte, hogy a különböző szinteken és szférákban mind nagyobb szerepük lesz az önkormányzatiság elemeinek. A kívánatos társadalomról alakított új felfogás alapján eddigi intézményeink többsége átalakításra szorul, amely feltételezi az elavult szerkezetek lebontását, elfeledett hagyományos értékek újrafaltá- rását és új intézmények építését egyaránt. Az MSZMP ezt az átépítést a reformok útján, nagy társadalmi megrázkódtatások, káosz, anarchia és erőszak nélkül képzeli el. Hámori Csaba ezután arról szólt, mit jelent ma reformkommunistának lenni. Többek között azt, hogy tudatosítjuk: nem folytatható a szocializmus eddig kiépült változata, szakítunk korábbi felfogásunkkal, elvégezzük a múlt és a jelen kritikai elemzését és elszámolunk tévedéseinkkel, torzulásainkkal. Egyszer s mindenkorra szakítunk az önelégültséggel, az apológiával, a messianizmusra hajló türelmetlen magatartással. Ugyanakkor a reformkommunista a kapitalizmus meghaladására irányuló értékrend és mozgalom képviselője; tehát nem annak visszatérését kívánja, hanem a zsákutcába jutott szocializmusmodell újjal való felváltását. Ennek irányt mutató értékei között az állampolgári jog- és esélyegyenlőséget, a politikai demokráciát, az igazságosságot, az emberiességet, a szolidaritást és erőszakmentességet említette a pártbizottság első titkára. Tudatosítani kell, hogy a reformoknak el kell érniük a kritikus tömeget ahhoz, hogy visszafordíthatatlanná váljanak. Ehhez intézményes megoldások és konkrét programok kellenek. Dolgunkat nehezíti, hogy egyszerre kell megvalósítani a modellváltást, és a kialakult válság kezelését — ez várhatóan társadalmi feszültségekkel jár együtt, de mégis vállalni kell. Hámori Csaba ezután az átalakulás feltételeként beszélt az új típusú MSZMP szükségességéről. Emlékeztetett arra, hogy ma a párttagok jelentős része ellentmondásosan, sokszor zavarodottan, általában elbizonytalanodva éri meg a változásokat. Az MSZMP ma küszködik korábbi önmagával, saját múltjának eszmei, politikai feldolgozásával, amely magában hordozza a tagság többségének tisztességes poll tikai szándékát, munkáját, az egykori illúziókat és a szocia lizmus, a párt nevében elkövetett vezetési hibákat, tévedéseket, bűnöket. De küszkö dik jelenével is, a párttagság megosztottságával, vélt vagy valós sérelmekkel, mai hibáinkkal — a vezetés következetlenségeivel, a tolerancia, az elemi szolidaritás hiányával is. Olyan pártot szeretnénk al kötni — emelte ki az előadó — amelynek tevékenységét tagságának közös akarata alapozza meg. Ezért meg kell szüntetni a mai túlcentralizált és túlszabályozott szervezeti rendünket, amelyben nem épültek ki a tévedéseket korrigáló szabályozó mechanizmusok. Biztosítani kell a politikai kezdeményezés szabadságát, a plat formszabadságot, azt, hogy i párt minden tagjának, a párttagok bármely csoportjának egyenlő esélye legyen, hogy megnyerje álláspontjának elvtársai többségének támogatását. Ami pedig a párt cselekvését illeti, abban a többségi akaratnak megfelelő akcióegység követelményének kell érvényesülnie. Szembe kell néznünk azzal, hogy* alkotmányos többpártrendszerben, konszolidált körülmények között működő párt esetében nem alkalmazhatóak változtatás nélkül a demokratikus centralizmus hagyományos elemei, és még inkább azzal, hogy annak még időtálló értékei is eltorzultak a sztálini államszocializmus időszakában; az eredeti lenini elgondolás bürokratikus centralizmussá silányult. Valamilyen rendnek persze a mai pártban is érvényesülnie kell, ugyanakkor a hangsúly az akcióegység mellett most az azt megalapozó demokratikus ele- (Folytatás a 3. oldalon.) Cegléd625 éves ősidők óta lakott hely Cegléd, ám első írásos említése 1361-ben, május 8-án kelt. E visegrádi jegyzőkönyvben Nagy hajós király felmenti a polgárokat és a telepeseket a vám fizetése alól. E város nevéhez történelmünk számos eseménye fűződik. Dózsa György és Kossuth Lajos is itt mondta el nagyhatású beszédét. A város alapításának 625. évfordulója alkalmából ünnepi tanácsülést tartottak tegnap, s leleplezték a Városalapítók szobrát, amely Lantos Györgyi szobrászművész alkotása. A kompozíció három alakja jelkép: a parasztlány a mezővárosi jellegre utal, a középkori öltözetű férfi városatyaként fogható fel, az apáca pedig a, város történelmében szerepet játszó kla- rissza rendet képviseli. ^ (Tudósításunk a 2. oldalon.) Magyarország állandó megfigyelő lesz Szűrös Mátyás hazaérkezett Vasárnap hazaérkezett Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, aki Louis Jungnak, az Európa Tanács Tanácskozó Gyűlése elnökének meghívására május 5—6-án küldöttség élén részt vett a közgyűlés 40., jubileumi ülésén Strasbourgban és Stuttgartban. Louis Jung a kétoldalú találkozón és a közgyűlés plenáris ülésén is jelezte, hogy a közgyűlés mostani tanácskozásán várhatóan elfogadják az állandó megfigyelői státus intézményét, amely lehetővé teszi Magyarországnak a közgyűlés munkájába való folyamatos bekapcsolódást. A közgyűlés alatt ülésezett az Európa Tanács nv- niszteri bizottsága, ahol bejelentették, hogy Magyarországot a tanács kulturális konvenciójához való csatlakozásra hívják meg. A találkozókon az a közös vélemény alakult ki, hogy a magyarországi demokratizálódás megteremtette ezen európai szervezetekhez való szorosabb kötődés feltételeit. Békenap volt Törökmezőn Családok, barátok jöttek össze és töltötték kellemesen Török- mezőn a békenapot. Riportunk a 3. oldalon Németh Miklós Lengyelországba látogat Németh Miklós, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Mieczyslaw Rakowskinak, a Lengyel Nép- köztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására május 15-án baráti munkalátogatást tesz Lengyelországban. Medgyessy Péter Kubába utazott Medgyessy Péternek, a Minisztertanács elnökhelyettesének, a Magyar—Kubai Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság magyar társelnökének vezetésével vasárnap delegáció utazott Havannába, a bizottság soron következő, XVI. ülésszakára. A Bundesrat elnöke hazánkban Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnökének meghívására vasárnap magyarországi látogatásra érkezett Björn Engholm. a Bundesrat soros elnöke, Schleswig-Holstein tartomány miniszterelnöke. Az NSZK-beli politikust a tervek szerint fogadja Németh Miklós miniszterelnök, Pozsgay Imre államminiszter, Beck Tamás kereskedelmi miniszter is. Hámori Csaba kérdésfeltevéssel kezdte vitaindítóját. Mit is értünk ma szocializmus alatt? Felfogása szerint gazdasági, .politikai szempontból egyaránt korántsem valamiíé-
