Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-06 / 105. szám
1989. MÁJUS 6., SZOMBAT 9 Zeng a harang hívó szóval e szép ünnep reggelén — zeng a jaki templom harangja, az őrbottyáni Gombos Lajos harangöntő remekműve, hívogat híveket, zenebarátokat, kíváncsiakat. Jönnek is szép számmal, pedig eső esik, hideg szél fúj az Alpok nyúlványai, Burgenland felől, cibálja a villanydrótokat, süvítő ellenkezésre készteti a dacoló fenyőóriásokat, amelyek félkaréjba fogják a dombtetőn épült Árpád-kori bazilikát, Európa-szerte híres műemlékünket. György-napot ünnepelnek Jákon. Sárkányölő Szent György lovag a bazilika védőszentje, ilyenkor van a búcsú, teli vigassággal. Messzi vidékekről hazatérnek e napra a faluból elszármazottak, átlátogatnak az ausztrál rokonok, nagy fazékban főznek, terítve az asztal. Ahogyan mondják: ha krampuszok potyognak az égből, a búcsú akkor is búcsú! S valóban így is van. Sorra begördülnek a domb aljára a hazai és külföldi rendszámú autók. Turistabusz érkezik, s belőle az ítéletidő elől, panorámában gyönyörködés helyett, rögvest a templomba menekülnek a kirándulók. A menetrend szerinti „nagy sárgákról” szintén szép számban igyekeznek a nagymisére. Györfjy-mpi búcsúra A nap különleges eseményének híre ment: új magyar mise bemutatója lesz a gótikus boltívek alatt, az orgonánál maga a zeneszerző, Lehotka Gábor Liszt-díjas, érdemes művész. Tavaly történt, egy zalaegerszegi koncertje alkalmával, hogy a hangverseny egyik hallgatója, Vendrő György jáki apát az előadás után felkereste s feltette a kérdést: írna-e a jáki templom számára egy magyar misét. Olyat, amelyet igen egyszerű orgonán, akár harmóniu- mon is elő lehet adni, dallama a magyar szöveghez simul, könnyen tanulható, énekelhető. Egyszerű népeknek szóljon, tiszta forrásból. Szállhasson szájról szájra, szívet- lelket gyönyörködtessen. Az orgonaművész igent mondott, ám az egykori bencés monostor mai apátja is meglepődött, amikor néhány hónap múltán a szerző jelentette neki: a zenemű készen, be lehet mutatni. Dalosokat kellett keresni , szerencsére nem voltak mesz- sze. Szombathelyen ott a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola és a főiskolának van egy vegyes kara, amelyet a Zeneakadémián végzett tanárnő, Vinczeffy Adrienne vezet. A kórus tagjai magyar, történelem és népművelés szakos diákok, akik második szakként az éneket választották. Többször elnyerték a Kiváló Kórus kitüntető címet, hangversenyeztek itthon és külföldön. Repertoárjukhoz liturgikus énekek is tartoznak. Kodály Zoltán, Bárdos Lajos művei, emellett a reneszánsz zene és tánc dalainak széles skáláját tanulták nagy kedvvel. Szívesen vállalták hát a feladatot, az új magyar mise énekeinek bemutatását. Életükhöz, a kórus történetéhez — mint említették — immár két jeles esemény fűződik. Az egyik, amikor Rómában járva) II. János Pál pápa fél órát beszélgetett velük az audiencián és tapssal jutalmazta áldása, mellett a szereplésüket, a másik pedig, hogy a Jáki mise ősbemutatójának dalosai ők lehettek. E szereplésükért váratlan elismerésben is részesültek. Részt vett az egyházzenei bemutatón Fodor István, az Országos Béketanács titkára, aki az OBT kitüntető emlékplakettjével lepte meg a szombathelyi főiskolások kórusát. Milyen a Jáki mise? Egyszerű, szép, fennkölt, gyönyörűséges. Szívesen szólt róla a szerző, Lehotka Gábor orgonaművész. — Nagyon izgalmas feladatnak tartottam. A művészet érdekes oldala, hogy például egy-egy témát számtalan festő megfest, egy-egy verset több zeneszerző megzenésít, egy-egy színdarabot jó néhány rendező a saját elképzelése szerint színre visz. Magyar mise kevés van s gondoltam, ehhez a kevéshez miért ne járulhatnék hozzá? Érdekelt már csak azért is, mert a magyar nyelvű szöveghez alkalmazkodni kellett, gregorián vagy barokk idea nem szerepelhetett. A gregorián folyondár dallamvitelű, a magyar prozódia — a zene ütemének és hangsúlyainak helyes tagolása a szöveg ritmusához és hangsúlyához — pedig nem teszi lehetővé az . ilyen dallamvonal kialakítáisá;t.' Kodály óta a magyar prozódia esetleg egy-két kisebb hajlítási enged, elsősorban a mondanivaló kidomborításáért. Emellett megvannak a magyar beszéd hangsúlyviszonyai, amelyeket a zenében is érvényre kell juttatni. Említette a szerző: számára külön szép feladat volt, hogy figyelembe kellett vennie, nem a saját virtuozitásához mérten komponálhat, hanem úgy, hogy egyszerű orgonista, kántor is eljátszhassa, a hallgatóknak mégis teljes értékűt, szépet adjon. Egyes tételek valóban akár népénekként kelhessenek szárnyra. — A jáki apát úr kérésére Credo — Hiszekegy — rész is szerepel benne. Ez nem verselő, hosszú, bonyolult szövegű hitvallás. Megzenésíteni nem könnyű. Ám úgy érzem, sikerült .kifejeznem vele azt a szépet, emberit, ami a szavakba foglaltatott. Törekedtem arra, hogy a dallamok könnyen appercipiálhatok, megérthetők, megjegyezhetők legyenek. Mivel a megrendelés úgy szólt, hogy valahol vidéken is, távol minden zenei centrumtól — ahol még kórus összehívása is nehézségbe ütközik — ez a miseéneksor előadható legyen, nem törekedtem bármiféle szólóhangszer szerepeltetésére. Az orgonán, harmóniumon kívül más hangszer nincs benne — mondta zeneművéről Lehotka Gábor. — Kompozíciómban a szöveg és a muzsika kapcsolata a kodályi elveken alapszik: természetes folyamatú, mint a magyar dal. Az általam eddig is alkalmazott harmóniákat használtam benne. A dallam követi a szöveg, a magyar beszéd természetes lüktetését. Felmg Vácott is Lehotka Gábor munkastílusához tartozik, hogy amibe belefog, azt a tőle telhető legrövidebb idő alatt elrendezi, nem halogatja. A meditáció megelőzi az alkotást. A szombathelyi kórusnak most megígérte, elkészíti számukra a Jáki mise dalainak többszólamú variációját. Akár az ősszel kezdődő zenei évadban sor kerülhet a hangversenyszerű, nagy- közönség előtti bemutatásra. Ám azt hamarosan még egy bemutató előzi meg: a Jáki mise elhangzik a nyár elején Vácott is, a barátok templomában. Az orgonista a szerző főiskolás tanítványa lesz. Eszes Katalin Cím fölötti képünk: A főiskolások kórusa életének emlékezetes epizódja: audiencián II. János Pál pápánál Szobrok. Évtizedek, évszázadok i *?ta i eső, 4itótta,»ízel .itoptaUa„.iagy,... marta mementói múltunknak. Em- lékművei történelmünknek, szobrot í;'v' ' ■ - 4 állító elődeinknek. Dűlőutak kereszteződésében megdőlt kereszt Krisztussal, Árpád vezér, minden magyarok ősapja, sebe- sült 48-as honvéd, megtört, elfá- radt, becsapott, első világháborút járt baka. Szobrok, emlékművek, példázatok. #• Mennyi lehet belőlük a megyében? Melyikről tudunk, s melyiket nőtte már be a gaz? Miért hagyjuk veszni, tönkremenni, elfeledni őket? Pest megyében a statisztika szerint több mint háromszáz az irodal•i.: : xtóÚSSÍ A premontreiek Keresztelő Szent Jánosról elnevezett prépostsági temploma a XIII. századból. Előtte korinthoszi stílusban faragott oszlop napraforgó-diszitéssel. 9 Katolikus kegyeleti emlékhely Páty határában. Felirata már olvashatatlan. % Első világháborús emlékmű Ráckevén. Honfoglaló ősünk kardját húzza ki hüvelyéből a baka. Q A ráckevei Árpád-emlékmű. A honfoglalás emlékére állíttatták a település polgárai. £ Kossuth szavára a magyar harcba küldi fiát. Horvay János ceglédi bronzszobra. 1902-től díszíti a város főterét. (Pék Veronika felvételei) mi, történelmi emlékhely. De menynyi a szobor? Csak le kellene tisztogatni őket. Megtudni, ki álmodta meg, ki véste kőbe, ki öntötte bronzba a gondolatokat. És megmutatni gyerekeinknek múltunk elfeledett, de élő emlékeit. A nagyapánk, dédapánk arcát formázó bakát, aki Isonzónál, Pia- vénél, Przemyslnél, Brestnél, Görbéénél védte... Mit is? Védte az életét. 48, Kossuth. S a két mellékalak: a zászlót tartó honvéd, s a nép. ök is a mi vonásainkat mintázzák, a mi véreink, egy dicső kornak katonái. Egy olyan történelmi pillanaté, amikor — de régen is volt! — Európa élén példa tudtunk lenni. Talán még visszatérhet. Hiszen valaha Árpád és utódai is képesek voltak a tehetséges, szilaj, de barbár módon élő, szegény, elmaradott törzseinket a művelt Európába elvezetni. Cs. A. Mintha tiszta hrrásbél csobogna Magyar mise új dallamokkal TÖRTÉNELEM \
