Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-05 / 104. szám
1989. MÁJUS 5., PÉNTEK %%»gf<tgP Gipszelt lábbssl nem lehet gyalogolni Ha úgy találja, neki megéri Pro és kontra, örök vita tárgya a helyi közlekedés. Az elmúlt évtizedeikben nemcsak a népesség száma gyarapodott településeinken, hanem a helységek területe is jóval nagyobbra nőtt, régi központjuk köré újabb körzetek fejlődtek, így van ez a várossá előlépett Dunakeszin is, amely mára nagyközség, sőt korábban mint község is széttagolt volt. Telepei között alig lehetett összeköttetést teremteni. Észak— dél irányban ugyan segít a Budapest—Vác autóbusz és vasúti közlekedés, ám kelet— nyugati irányban csak a Fót— Budapest autóbuszjáratok vonala közelében szállhatnak fel a helyi közintézményekbe igyekvő utasok. VOLT, NINCS! A körzetközpont rangját viselő településre délutánonként különben is zsúfolt járatokon, többnyire állva utaznak a hazatérő dolgozóik a budapesti üzemekből. A helyközi járatok, különösen Gödig túlterheltek, s ezt a kérdést sohasem kerülhetik meg azok a testületek, amelyek a tömeg- közlekedést időről időre napirendre tűzik. Megérteni ugyan megérthetik, hogy ma a személyszállítással foglalkozó vállalatok, elsősorban a Volánbusz is nyereségérdekeit. Emiatt semmi sem ösztönözheti arra, hogy kerül, amibe kerül alapon, az utasok érdekében olyan megoldásokat keressen, mely által minél gyorsabban és minél kényelmesebben juthassanak el a munkahelyükre, majd napi dolguk végeztével haza. Azt, hogy ez nemcsak humánus, meg közegészségügyi kívánalom, hanem, ha úgy tetszik termelési érdek, a jelenlegi szabályozókat megállapítóknak kellene bizonyítgatniuk. Ámbár az eredmény sajnos így is kétséges lenne. A közelmúltban tanácsülésen állapították meg, hogy az elmúlt év legtöbbet kért és vitatott intézkedése annak a járatnak a bevezetése, illetve megszüntetése volt, amelyet eredetileg a fóti és a dunakeszi tanács kérésére próbajárat jelleggel indított a Volánbusz. Ám természetes, hogy a folyamatos ráfizetés miatt meg is ■kellett szüntetnie. Bár a járatokon átmenetileg kevesen utaztak, az igény továbbra is megfogalmazódik. Mögötte talán az a gondolat is meghúzódik, hogy a rövid ideig tartó lehetőségről még kevesen tudtak, ezért nem vették annyian igénybe, hogy a vállalat költségei megtérültek volna. NÉZŐPONT A múlt»évben megnyílt körzeti orvosi szakrendelőbe gödiek és fótiak is utaznak. Egyelőre ismét csak a Budapest irányába tartó helyközi járatokkal, s ezért a legközelebbi megállótól is gyalogolniuk kell pár száz métert. Ám nem nagy távolságot — vélhetjük, de erről Villási László tanácselnök azt mondja: — Nem az egészséges ember nézőpontjából kell ítélnünk. Hisz, van aki gipszelt lábbal érkezik, mást egyéb betegség fáraszt. Tehát mindenképpen szükség lesz MEGSZŰNT AZ ELŐJEGYZÉS Zavartalan téglaellátás A legutóbbi építőanyagáremelés sem szegte kedvét az építkezőknek, s így változatlanul keresettek a téglák és a tetőfedő anyagok. Kétségtelen viszont, hogy megszűnt a tolongás, a sok idegességgel járó szaladgálás a Tüzép- és az áfésztelepeken. A Budai Téglaipari Vállalat Törökbálinton lévő gyárában, ahol egyebek között a BV 14,19-es béléstesteket állítják elő, sem kell már a fogyasztóknak két hónapos előjegyzésekre várniuk. A 40-50 ezer darabos állókészlet, s a naponta legyártott vázkerámia-mennyiség kielégíti a pillanatnyi igényeket. A törökbálinti gyárhoz tartozik a Százhalombattán idén és várhatóan még a jövő évben is termelő öreg üzem, ahol az Uniform falazóblokkokat készítik. Itt feszítőek a létszámgondok. Az alig 20 tagú gárda javarészét a hajdani érdi téglagyárból áttelepültek alkotják. Az idén mintegy 2 millió kisméretű téglaegységnek megfelelő falazóanyagot készítenek, így is biztosítva a megye még zavartalanabb építőanyag-ellátását. Megnyugtatóak a vázkerámia béléstestkészletek a Törökbálinti Téglagyárban. Akik nem egységrakatban kérik az árut, azok a hagyományos módon rakodnak (Erdősi Ágnes felvétele) Esztergomi ifjúsági napok Papok és színészek Május 26. és 28. között rendezik meg a II. esztergomi ifjúsági napokat. A szervezők — a városi KISZ-bizottság és az Express esztergomi fiókirodájának képviselői — a háromnapos program bevételét felajánlják a lencsehegyi bányaszerencsétlenségben elhunytak hozzátartozóinak megsegítésére. Egyebek közt jótékony célú labdarúgó-mérkőzést szerveznek a papok válogatottja és a színészek között. Érdekesnek ígérkezik a nagymarosi vízlépcsőről tartandó fórum is. Az érdeklődőket hajókiránduláson tájékoztatják majd az országgyűlési képviselők az erőmű építésével kapcsolatos kérdésekről. A három nap során fellépnek nemzetiségi táncegyüttesek, lesz kirakodóvásár, s a gyermeknap alkalmából játékod vetélkedőket, színes műsorokat is szerveznek. egy összekötő járatra, kiegészülő helyi közlekedésre. — Nem talál meghallgatásra a fótiaknak az a panasza sem, hogy a hetven éven felüliek mint a helyi járatokon, itt is díjtalanul utazhassanak a rendelőbe. Nem, mert a helyközi járatokon ezt országos rendelet szabályozza, s a Volánbusz nem tehet kivételt — magyarázták a cég váci központjában. Csakis a szabályos nyugdíjas kedvezmények vehetők igénybe, a kilencven százalékos, meg az ötven százalékos megoldások. MASZEK BUSZ? Látható, hogy az élet új vállalkozási formák alkalmazását követeli, ma már a helyi közlekedésben. Ezért kérdezzük a tanácselnököt; mi lesz a lehetséges megoldás? — A tanácstagok segítségével most közvéleménykutatást tartunk a körzetekben. Az év augusztusáig megoldjuk a helyi közlekedés régi gondjait azzal, hogy két kisbuszt vásárolunk, s azok olyan útvonalakon közlekednek, amelyeket o lakosság javaslatai alapján határozunk meg. Azt ma még nem tudjuk megoldani, hogy a költségvetési üzemünkkel vagy a Volánbusszal állapodunk meg, gazdasági társaság alakul, vagy kft. A jelenlegi rendeletek szerint akár magán- vállalkozó is szerepet kaphat a megoldásban, ha úgy találja, hogy néki megéri. A tervek szerint bekapcsolják a város vérkeringésébe a külön telepként épült Szabadsági igetet, a Rizskása hegynek nevezett távolabbi városrészt. A szakrendelőn kívül gondoskodnak a fontos közintézmények’ megközelítéséről,">" *'* > < Dunakeszi csak példa tipikus helyi gondjainkra. A megoldás másók számára is érdekes lehet majd. K. T. i. Cirill és latin betűk Szerb hét Pomázon Cirill és latin betűs szöveggel írott meghívó érkezett szerkesztőségünkbe. Feladó a po- mázi szerb klub vezetősége, amely a hatodikén, szombaton este nyolc órakor kezdődő napok rendezője a nagyközségi művelődési ház vezetőivel együtt. A szerény, de fontos program, amely a Pest megyében élő nemzetiség kulturális eseménye lesz, a hagyományos búcsúbállal veszi kezdetét á művelődési házban, ahol a híres-neves helyi tamburazene- kar hajnalig játssza majd a talpaiávalót. Szentendre, Cso- bánka, Budakalász, a környékbeli szerb fiatalság, az idősebb lakosság részvételére számítanak vasárnap a Gyopár-forráshoz szervezett kiránduláson, ahol útközben, egymás közt, anyanyelvű társalgásra is mód nyílik, ámbár azokat is szívesen látják, akik e sajátos kultúrájú közösség tagjaival kívánnak ismerkedni, barátkozni. Akit e Magyarországon élő etnikum történelme érdekel, május 12-én a régi szerb iskolában este hat órakor meghallgathatja Jaksity Iván: A szerbek Magyarországon című előadását. Akikhez minden nyelven a legszebben kell szólnunk, az édesanyákat nemzeti nyelven köszöntik május 13-án, szombaton délután négy órakor, szintén a régi szerb iskolában. A szerb anyák napja műsorát a nemzetiségi klub gyermekszekciója rendezi. Bárdos Lajos általános Iskola ' Rövidesen a Dunakeszi 3. Számú Általános Iskola nagy eseményre készül. Május 20-án — az országban elsőként — fölveszik Bárdos Lajos tanár, zeneszerző, karmester nevét. A nyárra készülnek A laikus nem is gondolná, hogy a hazafias és honvédelmi nevelés mennyire összetett feladat. Vannak, akik úgy vélik, hogy ez az iskola, s akadnak, akik szerint a honvédség feladata. A honvédelmi nevelés terén azonban nincs „re- szortos” — az említettek mellett a család, valamint számos társadaLmi szervezet és mozgalom is kiveszi belőle a részét. Sajátos eszközeivel a munkásőrség is hozzájárul a honvédelmi neveléshez. Az utóbbi években érezhetően színesedett ez a tevékenység, nyitottabbá vált a testület, és változatos ismerkedési lehetőségeket kínál a gyermek- és az ifjúsági közösségeknek. — A Pest megyei munkásőr- egységek mintegy 50—55 általános iskolával tartanak állandó kapcsolatot, ami körülbelül 550—600 gyerek rendszeres foglalkoztatását jelenti — tájékoztatott Mák István megyei munkásőrparancsnok-he- lyettes. — A középiskolás korúak közül a legszorosabb kapcsolatunk az iljúgárdisták- kal van. Rendszeres az együttműködés az „Egy szakasz — egy iskola" mozgalom keretében. Az említett alkalmi ismeretségekre az „Egy napig a munkásőrök vendége voltam” akció, a kiállításlátogatások, az úttörőtáborokban tartott munkásőr napok, és más, a honvédelmi nevelést szolgáló egyedi rendezvények adnak lehetőséget. A bemutatókat, bemutatkozásokat egészítik ki a különféle országos és helyi versenyek, vetélkedők. Már hagyománya van a Csillagos iránytű pályázatnak, a Lenin ifjú távírásza vetélkedőnek, valamint a megyei „Galga expedíció”-nak. A megyében nincs olyan munikásőregység, amely ne tartana kapcsolatot valamely iskolával, ám ezen a téren különösen példamutatók a ceglédi és a gödöllői munkásőrök, az ifjúgárdistákkal való kapcsolattartásban pedig a nagykátaiak. — Valamennyi foglalkozásunkon arra törekszünk, hogy a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően adjuk át az ismereteket — mondta Mák István. — Ezért játékosan, oldottan, és a tanulókat cselekedtetve mutatjuk be önmagunkat és eszközeinket. Erre legjobb példák a mun kásőr- táborok, amelyeket minden évben megrendez a gödöllői, a szentendrei, a váci és a ráckevei egység. Ezeknek az egykét hetes táboroknak minden napja bőven van fűszerezve játékkal, versennyel. Még a helytörténeti ismertetők, a munkásőrség történetével és feladataival foglalkozó programok és más elméleti jellegű elfoglaltságok is cselekedtető- ek és szemléletesek. Fontosnak tartjuk, hogy a hazafias gondolkodást és magatartást jó példákon keresztül sajátítsák el a pajtások. A velük foglalkozó munkásőmek tehát nemcsak szakmai hozzáértésről, hanem emberségről, kollektivitásról, igazságosságról is tanúbizonyságot kell adnia. Olyan tulajdonságok ezek, amelyek a testületen belül megszokottak; úgy vélem, a munkásőrség jó iskola a közösségi szellem alakításához. Aki már látta, hogy a munkásőrök miképpen foglalkoznak a tanulókkal, észrevehette azt is, hogy felnőtt és gyerek egyaránt feloldódik a közös játékban. Fegyelmezésre itt nincs szükség, o figyelem sem kalandozik el. Az iskolákban többnyire elméleti felkészítésre, ismeretátadásra van lehetőség a hazafias és honvédelmi nevelést illetően. Ezt egészítik ki tartalmasán és érdekesen a munkásőr gyakorlati foglalkozások és bemutatók, valamint a honvédséggel és más szervezetekkel közös programok. Kovács Gyula Cigányok a cigányokért alapítvány Vár és kér — de teremt is Tágas nappaliban fogyasztjuk a kávét. A házigazda marasztal, amikor elmenni készülök. Ráér még. Neki csak déltájban kell vonathoz mennie, hogy a pesti munkahelyére utazzon. Kiegyensúlyozott anyagi viszonyokat, harmonikus családi életet tükröz a környezet a megye északi felében lakó ismerősömnél. Ugyanazt, amit az innét délre fekvő településen élő vendéglátómnál tapasztaltam néhány nappal korábban. Ott csak annyi különbséggel, hogy látható, mennyivel fizet jobban mestereinek egy téeszvállalkozás, mint az Állami Nyomda annak a dolgozónak, akinél most vizitelek. — Hogy vám ez? — kérdezem. — Mi okozza a százados különbségeket cigány emberek ..és cigány emberek között? Mert. hát komfortos, saját lakást látok itt, azt láttam amott, míg máshol, többek között Kerepestarcsán, a telepen, emberhez sem méltó viszonyokat, ámbár már ott is beszélhettem saját otthont teremtő fiatal, kedves családokkal. Beszélgetőpartnerem tűnődni látszik, szavakat keres. Nem minden idevaló kifejezést talál meg. Mert bizony nehéz is azt megfogalmazni, amin szociológusok, különféle társadalomkutatók is törik a fejüket. Pedig, ha változást akarunk egy jelentős ember- csoport érdekében, akkor először helyzetük, szokásaik valódi okait, közösségeik belső törvényeit kell megismernünk. Addig azért eljutunk, hogy azt határozottan ki lehessen mondani: sokat számít a hagyomány. Ahol már öt-hat évtizeddel korábban is kedvezőbb volt a környezet, előítélettől mentesebb a többségi társadalom, másként alakult a felnövő nemzedékek élményvilága. Ott, ahol már a szülők is a rendszeresen végzett munka után járó keresetből élhettek, meggyorsult a sokat hangoztatott felemelkedés. A visszahúzó erők viszont ott. fékeztek a legjobban, ahol elmaradt a segítség, megértés helyett a kölcsönös bizalmatlanság árnyékolta be a kapcsolatokat. Jórészt ezeken a helyeken maradt fel- számolatlanul az analfabetizmus, ebből következett a tudatlanság, a tunyaság, bénult tespedés, egy helyben maradás. Itt honosodott meg’ a szegénységnek az a fajtája amelynek terhei alól a legjobb szándékkal sem tudtak kitörni azok, akikre ez ránehezült. Megfontolt és többnyire mérsékelt barátom is akkor emeli fel egy kicsit a hangját, amikor megkérdezi: — Vajon a villamosításkor vezettek-e villanyt a cigánytelepekre? Ugye, hogy nem? Pedig akkor még nem volt szó a felszámolásukról — teszi hozzá, majd újra kérdez. — Kaptak-e vízvezetéket, akár csak kifolyócsappal is, amikor a falvak fürdőszobás házai épültek? Nem — rázza tagadólag a fejét, s hozzáteszi még, hogy az emberek ezekről a helyekről még a vizeskannákkal is hosz- szabb utakat kénytelenek megtenni. — Ha pedig nincs villanyáram, ha nincs vezetékes víz, akkor hogy várhatjuk, hogy írni-olvasni tanuljanak, hogy ugyanolyan tisztaságra legyei igényük az ott élőknek, mint akik civilizált körülmények közé születtek — érvel a házigazda. Nem felmentve az érintetteket, csupán a történelmi mulasztást sorolva. Azt amit mai súlyos gondjain a között ugyan nem tudunk egyhamar pótolni, ám a megtorpanásra sem jogosít fel senkit az adott körülmény. A többségi társadalomnak keresnie kell a módokat, a forrásokat, ám a cigánysággal együtt. Nemcsak úgy, hogy beleszólhatnak saját sorsukba, hanem úgy, hogy maguk is cselekedjenek. Azt hiszem, történelminek nevezhető e vonatkozásban az újabb példa, amihez hasonlóról eddig még nem hallottunk. Cigányok a cigányokért elnevezéssel alapítványt hozott létre az év elején — a megye viszonylag jobb anyagi feltételek között élő cigánysága vállaló kezdeményezésére — a megyei tanácsnak és a népfrontnak a cigányság sorskérdéseivel foglalkozó testületé. A megyei cigánytanács titkára követte a ceglédi kereskedő Jakab József példáját, s ők 10-10 ezer forintot ajánlottak meg a tehetséges cigány fiatalok továbbtanulásának támogatására. Ehhez csatlakozott a megyei tanács is százezer forinttal. Néha morfondírozunk, hogy egymással párhuzamosan hozza létre szervezeteit e népcsoport. Tény, hogy alakul, formálódik a társadalomnak ez a közege is. Lassan, de fokozatosan önállósul, s már nemcsak vár és kér a társadalomtól, hanem maga is teremt. Kovács T. István Nyári női felsőruházati cikkeket varrnak a nagykátai Magyar —Koreai Barátság Tsz varrodai részlegében. A bérmunkát a Gödöllői Ruhaipari Kisszövetkezet megbízásából végzik (Pék Veronika felvétele) Honvédelmi nevelés a gyakorlatban Feloldódva a játékban
