Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-05 / 104. szám

ii Kt PEST MEGYEI 2JIÚC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM, 104. SZÄM Ara: 4.IIÖ forint 1989. MÄJXJS 5., PÉNTEK Szűrös Mátyás Strasbourg utazott Szűrös Mátyás, az Ország- gyűlés elnöke — küldöttség élén — Louis Jungnak, az Európa Tanács Tanácskozó Gyűlése elnökének meghívásá­ra csütörtökön az Európa Ta­nács 40. jubileumi közgyűlé­sére Strasbourgba utazott. A látogatás fontos állomása a Magyarországon kibontakozó demokratizálódás, a parla­ment szerepének növekedése nyomán a Nyugat-Európa 22 országát tömörítő szervezet és a magyar Országgyűlés közötti kapcsolatépítési folyamatnak. Az Országgyűlés elnökének elutazásánál jelen volt Chris­tiane Malitchenko, a Francia Köztársaság magyarországi nagyikövete. A KORMÁNY SZÓViVŐJÉNCK TÁJÉKOZTATÓJA • • Illést tartott a Minisztertanács GAZDASÁGI CSOMAGTERV KERÜL AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELÉ A Minisztertanács csütörtöki ülésén ér­tékelte a népgazdaság első negyedévi tel­jesítményét és tárgyalt a kedvezőtlen fo­lyamatok megállításához szükséges teen­dőkről. A kormány határozatot hozott a lakos­sági devizaszámla-rendszer korszerűsítésé­ről. A Minisztertanács elfogadta a forint védelméről, fizetőeszköz-funkciójának erő­sítéséről szóló előterjesztést. A kormány megtárgyalta az Országgyű­lés májusi ülésszakára történő felkészülés helyzetét. Még tartott tegnap délután a Minisztertanács ülése, amikor Marosán György kormány- szóvivő tájékoztatót adott a Parlamentben a hazai és a Grósz Károly fogadta a szovjet vendéget Viktor Nyikonov Dunavarsányban Viktor Petrovics Nyikonov és kísérete a tehenészeti telep sza­badtéri borjúnevelőjében (Erdősi Ágnes felvétele) Viktor Petrovics Nyikonov, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó titkára az MSZMP meghívására munkalátogatá­son tartózkodik hazánkban. A tapasztalatcsere célja, hogy az új szovjet agrárpolitika kidol­gozásában részt vevő politikus alaposabban megismerkedhes­sen a magyar mezőgazdasági termelés szervezésével, a tu­dományos eredmények gya­korlati alkalmazásával, vala­mint a háztáji és az egyéni gazdálkodás magyar gyakorla­tával. Viktor Petrovics Nyikonov, valamint a kíséretében lévő Borisz Sztukalin, a Szovjet­unió budapesti nagykövete e célból látogatott tegnap Du- navarsányba, a Petőfi Terme­lőszövetkezetbe. Scheiber Jó- zsefné általános elnökhelyet­tes tájékoztatója után a ven­dégek meglátogattak két ál­lattenyésztő telepet, megismer­kedtek a szinte az egész or­szágot behálózó nyúltenyész- tési rendszerrel, melynek ép­pen a dunavarsányiak a gesz­torai. Az SZKP Politikai Bizott­ságának tagja különösen a háztáji gazdálkodás iránt mu­tatott nagy érdeklődést. A Du­navarsányban szokatlan gyen­ge szervezés miatt azonban végül is csak Galambos József 15 ezres csirkefarmját sike­rült megnéznie, s a gazdálko­dás ügyes-bajos ügyeit a vá­ratlan és magas rangú ven­nemzetközi sajtó képviselői­nek. Elmondta, hogy a kor­mányülésen áttekintették az első negyedévi terv alapján a gazdaság teljesítményét. Meg­állapították, hogy gazdasági életünket az éleződő feszült­ségek jellemzik. A külgazda­ság helyzete romlott. A külke­reskedelmi deficit tetemesen nőtt a konvertiblis területen, s eközben a rubelelszámolású ex­port felülmúlta a tervben sze­replőt. A költségvetés hiánya is meghaladja a tervezettet. Az infláció is magasabb, mint arra számítottak. Marosán György hangsúlyozta, hogy ha nem sikerül megállítani a ne­gatív folyamatokat, akkor megbomlik a gazdaság egyen­súlya, nemzetközi fizetőképes­ségünk is kétségessé válik. Éppen ezért a Miniszterta­nács ülésén egy átfogó gazda­sági csomagtervről tárgyaltak, amelyet az Országgyűlés má­jus végi ülése elé terjesztenek megvitatásra és elfogadásra. Mint a kormányszóvivő rámu­tatott, ez a terv nem csupán korlátozó jellegű. Szerepelnek ugyan változatlanul benne a költségvetési kiadások csök­(Folytatis a 3. oldalon.) Keresik a kivezető utat Nem kiválasztottak Aligha hoz bárkit is lázba manapság egy . új reformkor megalakításának híre. A Száz­halombattán tegnap alakuló ülését tartó 1. sz. reformkor azonban nem hasonlítható a gombamód elszaporodott po­litikai csoportosulásokhoz. Programjuk alapvető jellegze­tessége ugyanis, hogy nem az MSZMP ellen és helyett kí­vánnak politizálni, hanem a munkahelyi és lakóterületi pártszervek átalakítását, re­formplatformra állítását tűz­ték célul maguk elé. Ehhez szövetségeseket keresnek pár­ton belül és kívül egyaránt. Nem tekintik magukat kivá­lasztottaknak, másokat kizá­róan reformereknek, nincs szektás küldetéstudatuk — ál­lítják. Egyetértenek az MSZMP reformszárnyának, a budapesti 1. sz. reformkor platfromjának szellemével, de vitatják annak néhány megál­lapítását. Ugyanakkor — a budapesti reformkorhoz ha­sonlóan — a társadalmi-gaz­dasági válságból kivezető bé­kés utat keresik. M. T. Az Elnöki Tanács elnöke fogadta Giorgio Perlascát Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Giorgio Ferlasca olasz antifasiszta el­lenállót. Mint a sajtó korábban már hírül adta: a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa az elmúlt év végén az antifasisz­ta mozgalomban tanúsított helytállása elismeréseként a Magyar Népköztársaság arany­koszorúval díszített Csillag­rendje kitüntetést adományoz­ta Giorgio Perlascának, aki betegsége miatt akkor nem tudott Magyarországra utazni. A kitüntetést emiatt a Ma­gyar Népköztársaság római nagykövete nyújtotta át. Straub F. Brúnó■ szívélyes 'légkörű megbeszélést folyta­tott a Magyar Ellenállók, An­tifasiszták Szövetsége meghí­vására most hazánkban tar­tózkodó Giorgio Pcrlascával, méltatta a II. világháború so­rán az üldözöttek mentésére irányuló, emberi humánumtól áthatott, bátor és eredményes cselekedeteit. A találkozón jelen volt Ispánovits Márton, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szö­vetsége nyugalmazott főtitká­ra, Seifert Gézáné, a Magyar Izraeliták Országos Képvisele­tének főtitkára, valamint Jo­seph Nitti, az Olasz Köztár­saság budapesti nagykövete. ■ —» % BELPOLITIKAI Ülésezett az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága. A Magyar—csehszlovák gazdasági együttműködési tárgyalások. A A Vásárhelyi Pál Társaság a dunai vízlépcső mellett. A Az Akadémia tudományos ülésén az 1945 és 58 közötti eseménye­ket értékelik. A Megkezdődtek a tsz-kongresszus előkészüle­tei. A A Pedagógusok Szakszervezete májusi kongresszusára készül. A Az MSZMP budapesti reformköre állásfoglalásában támadja a politikai pártokról szóló törvénytervezetet. A Az Ál­lami Ifjúsági és Sporthivatal a központi ifjúsági alapban lévő 156 millió forintot ifjúsági közösségek támogatására használja fel. A Németh Miklós miniszterelnökhöz és az országgyűlési képviselőkhöz írt levelükben tiltakoznak a Biogál Gyógyszer- gyár fiataljai elbocsátásuk ellen. A Újjáalakult a Keresztény­demokrata Néppárt. A Együttműködési megállapodást kötött a SZOT és a Magyar Jogász Szövetség A Az Ózdi Kohászati Üze­mek vezetői részére' kifizetett horribilis prémium miatt az SZDSZ nvílt levelet juttatott el a helyi népi ellenőrzési bizott­ságnak. © Magára vállalta a Magyar Demokrata Klub a két­kezi munkások, a vállalkozók és az alkotó értelmiségiek kép­viseletét. A Parlamenti jóváhagyás esetén törvényi szabályo­zást kap a munkavédelem. Bemutatkozás. AZ Ország­gyűlés terv- és költségvetési bizottságának tagjai egyhan­gúlag támogatják Békési László és Kemenes Ernő jelö­lését a kormány tagjainak so­rába. A pénzügyminiszteri tár­cának, illetve az Országos Tervhivatal elnöki tisztjének várományosait — a kormány ülését megszakítva — Németh Miklós miniszterelnök mutat­ta be a Parlamentben. Tárgyalások. A magyar­csehszlovák kereskedelemben a konvertibilis elszámolásra való áttérés jelenthet kiutat a jelenlegi stagnáló helyzetből. Az erre vonatkozó tárgyalások már megkezdődtek. Cáfoló érVGk. TÍZ pontban foglalta össze a Vásárhelyi Pál Társaság a vízlépcsőrendszert ellenző tábor állításait cáfoló érveket. „1945—1938 . — Ez a címe az Akadémia kétnapos tudo­mányos ülése témájának. A magyar társadalom válságá­nak forrásait keresik; ele­mezve történelmünk felszaba­dulás utáni szakaszát. Tsz-kongresszus. Megkez­dődtek a termelőszövetkezetek IV. kongresszusának előkészü? létéi. Megújítják a Termelő- szövetkezetek Országos Taná­csát. Szabó István, a TOT el­nöke bejelentette, nem akar sem a TOT-nak, sem az újon­nan alakuló Mezőgazdasági Kamarának az elnöke lenni. Állásfoglalás, az mszmp budapesti reformköre a poli­tikai pártokról szóló törvény tervezetéről alakította ki ál­lásfoglalását. Pedagógusok. Az ágazati­szakszervezetek közül elsőként a Pedagógusok Szakszervezete tartja kongresszusát. Utoljára ülésezett tegnap a szakszerve­zet központi vezetősége. Meg­vitatták a kongresszus elé ter­jesztendő dokumentumterve­zeteket. dég láttán cseppet sem elfo- gódott fiatal gazdával meg­beszélni. Cs. A. ★ Grósz Károly, az MSZMP főtitkára csütörtök délután fogadta Viktor Nyikonovot. A szovjet politikus átadta Mihail Gorbacsovnak. az SZKP KB főtitkárának üdvözletét és jó­kívánságait. A szovjet veze­tés és személy szerint Mihail Gorbacsov megbízásából hang­súlyozta, hogy a Szovjetunió mindent megtesz a márciusi főtitkári találkozón született megállapodások teljesítéséért. Az SZKP-nek, a Szovjetunió­nak érdeke a magyar—szov­jet politikai együttműködés megőrzése, a gazdasági együtt­működés új alapokra helyezé­se. A továbbiakban aláhúzta: az SZKP, a szovjet emberek osztják az MSZMP aggodal­mait a magyarországi helyze­tet illetően, de meggyőződé­sük, hogy az MSZMP, össze­fogva a társadalom erőivel, eredményesen oldja még az ország előtt álló problémákat. Grósz Károly tájékoztatta a szovjet vendéget a magyaror­szági helyzetről, s nagyra ér­tékelte az SZKP, a Szovjet­unió érdeklődését és megérté­sét hazánk gondjai iránt, va­lamint azt a segítőkészséget, amit az SZKP KB főtitkára a márciusi találkozón a kétolda­lú együttműködés konkrét kérdéseiben tanúsított. A ta­lálkozón jelen volt Iványi Pál, az MSZMP PB tagja, a KB titkára és Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. L eghíresebb viselője en­nek a tisztségnek — mert történelmünk századain át magas jogi méltóság az ítélömesteré — nem volt más, mint az a Werbőczy István, akit any- nyian és annyifélexéppen említettek, emlegettek a magyar történelemben, hogy számba venni lehetet­lenség. Holott ő csupán se­géde, azaz helyettese volt az országos főbírónak. S most annak magyarázata következhetnék, ki is volt a főbíró... de hagyjuk a porlepte közjogi méltósá­gok jelentésének felidézé­sét, nem fér bele ugyan­is mondandónkba. Wer­bőczy az 1514. október 18- án, Budán kezdődött or­szággyűlésen mutatta be — a király megbízásából ké­szített szokásjogi gyűjtemé­nyét — Hármaskönyvét, tel­jes címén a Tripartitum opus iuris consuetudinarii inelyti regni Hungáriáét. Az ítélőmester nevét éz a mű tartotta fenn. (Első ki­adása egyébként három év­vel később, 1517 folyamán készül el Johann Singrie- ner bécsi nyomdájában.) Fenntartotta, hiszen a mun­kát Pest vármegye hatósá­gai már a következő esz­tendőben zsinórmértékül használják, s attól kezdve századokon át, hasonlóan a többi hatósághoz. A baj ez­zel a Hármaskönywel az, hogy — soha nem lépett érvénybe, azaz nem emel­kedett törvényerőre. Nem, ÉTÉLŐMESTER mert bár az országgyűlés is, a király is elfogadta, csak éppen a kihirdetése nem történt meg, azaz törvény­erőre emelkedésének a leg­főbb eleme hiányzott. Sejti az olvasó: példabe­széddel van dolga. Jól sej­ti. Sokasodnak a megyében a hajdan volt ítélőmester nyomába lépők, a mai Hár­maskönyveknek vélt szabá­lyok összeállítói. A jogalko­tás mai, kapkodó, lázas ál­lapotában — aminek kö­vetkezményei az Ország- gyűlés munkájában épp­úgy észlelhetők, mint kor­mányzati intézkedések meg- másításában — a bazga- lomnak már-már olyan forrásai fakadnak fel hely­ben, amelyekre legjobb esetben is a fejcsóválás le­het a reagálás. Nagyobb azonban a veszedelem, mintsem hogy fejcsóvaiással elintézhetnénk. A néhány hete városi cí­met kapott település taná­csához például megérkezett a botcsinálta ítélőmekerek listája. Ebben olyan köve­telések sorakoznak, mint az, hogy testületileg mondjon le a tanács, írják ki a vá­lasztásokat a városi elöljá­róság tagjaira és a polgár- mester személyére; alkos­sanak rendeletet arról, hogy soha többet nem ne­veznek el a városban utcát külföldi személyről; bízzák ■társadalmi bizottságra a középületek jelenlegi hasz­nosításának a felülvizsgála­tát és annak eldöntését, ki maradhat, kinek kell men­nie ... S az indok mind­ezekre és a hasonlókra: a szokásokkal ellentétesek a ma létezők . .. Nem tudjuk, jó-e, ha mindenki mindenhez ért. A dilettantizmus sokba került és kerül ennek az ország­nak. ellene azonban nem szabad, nem lehet egy más indíttatású dilettantizmus­sal harcolni. A számlát ugyanis mindig azok fizet­ték és fogják fizetni, akik a hivatkozási alapot alják: a lakosság, a társadalom egésze. Valóban sok minden volt és van, ami a szokással el­lenkezett, ellenkezik. Csak­hogy: minden új is ellen­kezik a szokásokkal! Ha ezt a logikát követnénk, akkor még mindig a kőbaltánál és a hordaként létező közös­ségnél tartanánk ... Éles határt kell tehát vonnunk a szokássá még nem vált dolgok, a szokásrendpe ide­genként beleerőltetett ele­mek és a szokássá leit. de rossz hatású ténvemk kö­zé. Ha ez a határ hiányzik, akkor összemosódnak i na­gyon is lényeges különbsé­gek: elvész a lényeg, a tar­talom. A másik, nem ki­sebb súlyú, veszedelmű kö­vetkezmény az, hogy a di­lettantizmus gátján fenn­akadnak a jó, a hasznos, a közösség egészét gyarapító kezdeményezések, elképze­lések, pro és kontra politi­kai Színezetet kapnak olyasmik, amiket pro és kontra nem szabadna ko­molyan venni. S miközben a különböző pártok, szerve­zetek, testületek az új hár­maskönyvekbe összeh irdott bölcs és csacska dolgok szétválogatásával, avagy éppen helyeslésével, ellen­zésével kötik le erejüket, nem marad arra figyelem, idő, energia, amire nagyon kellene: a társadalom egé­szére ható változások med­rének mélyítésére. K ötetnyi most már né­mely településen azoknak az iratok­nak. követeléseknek, felhí­vásoknak a száma, ame­lyek újmódi hármasköny­vekként szeretnék meg­szabni, mit lehet és mit nem lehet. A valamikori ítélő­mester és mai másolói kö­zött azonban hatalmas a különbség, mert Werbőczy — függetlenül munkássága megítélésének pozitív vagy negatív előjelétől — szak­ember volt, olyasmire vál­lalkozott. amihez értett, s Hármaskönvvéve! olyasmit alkotott, ami tiikröúe a szakember hozzáértésér... Mészáros 0<tó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents