Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-31 / 126. szám
6 Teádon 1989. MÁJUS 31., SZERDA Jogi tanácsok m Ápolási szabadság 9 BuncseEekmény elévülése • Betegállomány a próbaidő alatt Kerítés építése S Tévedés a szerződésvatkozik, hogy a vevő látta, mit vesz. A szerződés megkötésekor a feleknek a lehető legnagyobb mértékben gondosan kell el járni, mert mindkettőjüknek az az érdeke, hogy az adásvétel tárgyát képező dologról a legtöbb információval rendelkezzenek, és ennek birto kában döntsenek arról, aláír ják-e a megállapodást vagy sem. Az így megfogalmazott szabálynak azonban szakértelem hiányában vagy nem kellő gondosság miatt nem mindenki tud eleget tenni, ezért gyakran előfordul, hogy a megkötött szerződésről utóbb vita keletkezik. Ennek során legtöbbször a tévedésre hivatkoznak. A tévedés ez esetben azt jelenti, hogy a szerződő fél valamilyen okból nem szerzett tudomást olyan körülményről, amely az adásvétel létrejöttében vagy az árban, illetve más lényeges feltételben meghatározó lett volna. A tévedés azonban nem elégséges ahhoz, hogy a szerződés előtti eredeti állapotot visssza- állítsák. Emiatt ugyanis csak az a fél támadhatja meg a megállapodást, aki lényeges körülményt illetően tévedésben volt. Ezenkívül az is további feltétel, hogy azt a másik fél okozta vagy felismerhette volna. A mi esetünkben mind a két fél gondatlan volt, hiszen minimális szakértelemmel el lehetett volna dönteni, hogy mit is adtak el egymásnak, tehát mind a ketten ugyanabban a téves feltevésben voltak. Erre az esetre úgy rendelkezik a Polgári Törvény- könyv, hogy a szerződést bármelyikük megtámadhatja. Ez azt jelenti, hogy a felek kérhetik a szerződéskötés előtti állapot visszaállítását vagy, ha az adásvételt ilyen feltételek mellett is fenn kívánják tartani, a vételár módosítását igényelhetik. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 16—18 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk Budapest VIII., Btaha Lulza tér 3. alatt, a beérkezett levelekre folyamatosan válaszolunk. Postabontás ÍM VARJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, PE.: 311 *1446 B Húsz évig szolgálatban Mint a Pest Megyei Hírlap hű olvasója, szeretettel köszöntőm önöket. Ügy érzem, érdemes az újságban is említést tenni egy dolgozóról, aki 20 éven át volt az Aranykalász Termelőszövetkezet tejboltjának helyettes vezetője. Mosolygós arcával megnyerte a vevők bizalmát, szeretetét. Az áruért sohasem számoltak többet, csalódás sosem ért bennünket. Tudtommal leltárhiányuk sem volt soha, míg ő ott dolgozott. A nemrég nyugdíjba vonult I. Istvánnénak ezúton szeretnék köszönetét mondani kitartó és türelmes munkájáért. kívánunk neki erőt, egészséget! Ne közöljék a teljes nevem, mert ezt és ilyet több boltra nem lehet elmondani. A pilisi vásárlók nevében: P. I.-né Pilis Elment a fuvaros Dudás Jóska, fóti legény — annak idején vagy hatvanegy néhány éve, helyben nem talált magának leányt. A veresegyházi Kovalcsik Máriát vette feleségül, így „veresiek” lettek. Művelték a földet, aztán Jóska lovakat vett és fuvarozásba kezdett. Házat építettek a Deák Ferenc utcában, és szép kislányuk született. Ínühíáí" Dudás ‘ Józséf,’"‘"később 'Józsi bácsi, ■ Veresegyház legnépszerűbb fuvarosa lett. Főképp a Tüzép-telépről szállított, ahol veje. Sejtes Vendel volt a mérlegmester. (Az ifjabb Sejtes Vendel a helyi művelődési ház közkedvelt igazgatója volt.) Józsi bácsi imádta a gyerekeket. Ha végighajtott az utcákon, a mi fiunkat is meg a többit is felszedte a bakra. Azok egyből megtanulták, hogyan kell a lovakat szabadszájúan biztatni. Saját dédunokáit különösen kedvelte. Mondta is mindig: két fiú, két lány ... az se baj, hogy nem jó az elosztás, egv udvarban vannak. Mert a két unokája egymás melletti házban rakott fészket. Nehezen verte le a betegség a lábáról. Néhány éve beteg szemeit megoperáltatta — ritkaság ebben a korban —, mert ő látni akart. Ha mást nem, a söprűt állandóan a kezében fogta, s ha a házuk előtt már rend volt, ment tovább az utcán. Még egy pár hete beszélgettem vele. elhaladva a Szabadság utcai (ez lett a Deák Ferenc utcából, ki tudja miért?) házuk előtt. A 83 éves Józsi bácsi nemrég az utolsó fuvart nem a bakon tette meg. Díszes fekete autó vitte a temetőbe. Koporsóján rengeteg koszorú, csokor virított, a kocsi után feketél- lett a részvétteljes tömeg. Fazekas Mátyás Veresegyház Olvasóink tapasztalhatták, hogy Postabontásunk hasábjaira viszonylag ritkán kerülnek az előbbi kettőhöz hasonló levelek. Okunk van rá, hogy ezeket fenntartással kezeljük: találkoztunk már olyan esettel, mikor is a megjelent — újságból kivágott — köszönő sorokat lobogtatva próbált a levélíró előnyhöz jutni. Viszont problémáktól terhes világunkban úgy érezzük, hogy nem csak a rosszat kell megírni. Vannak — sajnos egyre kevesebben — olyan emberek, akiket példaként lehet állítani mindannviunk elé. És nem csak lehet, kell is. Egyedül nem megy? indulása, a nyíltság és nyilvánosság kialakulóban lévő gyakorlata mellett ez is oka volt annak, hogy régen nem tapasztalt érdeklődés kísérte a tanácstagi beszámolókat és a falugyűlést. Öröm, hogy a résztvevők mindkét fórumon bátran, nyíltan és őszintén fogalmazták meg — érthető módon — többnyire kritikus, de mindenkor építő-javító szándékú véleményüket. Ezek sorából kiemelkedik egy méregdrága, mégis szinte használhatatlan közúti híd megépítése, a Várady-féle nemesi kúria állagmegóvásának elmulasztása, a végeláthatatla- nul elhúzódó élelmiszer-áruház építési munkálatai, az építési telkek elosztása, az utak és járdák rossz minősége, és még egy sor probléma. Különös érdeklődés kísérte a helyi nyugdíjasklub népszerű és nagy tekintélyű vezetőinek felszólalását. Többek között azt panaszolták, hogy a közismerten hasznos és eredményes tevékenységükhöz nem kapják meg a kívánatos erkölcsid) támogatást. (Anyagi gondjaikat ugyanis többnyire maguk oldják meg.) Sokan kérdezték: miért kellett a falu közepén futó főútvonal mellett bérbe adni egy kisiparosnak egy több száz négyzetméternyi területet? Ó'.t most egy csúf üzemépület éktelenkedik, és a gépek zaja zavarja az ott lakók nyugalmát. A felvetett problémákra, a megfogalmazott kérdésekre a pátyiak nem kaptak elfogadható választ. A feleletek többsége általánosságban, vagy a felettes szervekre történő mutogatásban fogalmazódott meg. Ügy tűnik, Pátyon egyedül nem megy. Jó -ideje hivassuk, halljuk, hogy az utóbbi időben nőtt, és a jövőben még inkább nőni fog- a hely! tanácsok önállósága. Lehet, hogy nem mindenhol tudnak mit kezdeni vele? Wiederman Gábor Páty A pátyiak ügyes-bajos dolgaikra, az idők folyamán, többnyire helyben kerestek és találtak megoldást. Ezért ritkaságnak számított, hogy vélt vagy valós sérelmeikkel az elöljárósághoz, esetenként a jiytft^rrossághb'y " fardúl'jaVíak' orvoslásért. Az utóbbi időben azonban mind - ■ több esetben azt tapasztaljuk, hogy olyan döntések születnek a faluban, amelyek gyanakvást keltenek, rossz közhangulatot szülnek. A reformfolyamatok megHozzászólás és vélemény Ivóvizet Páty nak! egyszóval az élethez. Nem csoda, hogy sok helyen harcolnak érte. A jó ivóvíz valamikor piaci árucikk volt, a fúrt kutak vizét szállították eladásra. Aztán kiépültek a vezetékrendszerek, és kevés lakás maradt jó ivóvíz nélkül. Páty azonban valahogy kirekedt ebből a programból. Nem csoda, hogy ágál öreg és fiatal. Budakeszi köz- kútjainál gyakran látunk tan- kolókat: kannákban, üvegekben hordják haza a vizet a pátyiak. Sajnálkozva nézzük a szomszéd községbelieket. Régi kívánságuk helyett évről évre csak ígéreteket kapnak. Az az igazj szegénység, ha vízből sem jut elég. Megemlíteném azonban, hogy a környék más községeiben is hasonlóképpen harcolnak (Telki, Budajenő). No meg az ország más megyéiben is. De ennek nem az a módja, hogy a képviselő nyakába varrják azt, aminek megoldása országos vagy legalábbis megyei feladat kell hogy legyen. Divatba jött: ha valami nem úgy sikerült, ahogy éppen egy közösség elképzeli, kiadják a jelszót — Hívjuk vissza a képviselőt! Véleményem szerint mindent el kell követni, hogy Páty lakosainak egészséges vize legyen. De egy konkrét elképzeléssel vagy tervvel kell előállni! Feltüntetve abban a község helyzetét, és vázolni a lakosság lelkes tenni akarását. Aztán kiegészíteni mindezt áldozatvállalással és összefogással. hogy a nem megfelelő kiszerelésben szállított benzint ily módon akarták áttölteni a kannákba. Ifjabb Kovács József, aki mindkét kezén, lábán, arcár és testfelületének más részeir is égési sérüléseket szenvedett túljutott az életveszélyen. A tragédiára visszaemlékezve.elmondta, hogy az édesapja a gépkocsit javította az udvaron azon a napon. Ideges volt. mert nehezen haladt a munka, és ha ideges, mindig sokat cigarettázik. ök ketten, a. kisöcs- csével azért voltak a pincében, mert deszkákkal barkácsoltak, játszottak. Szerette őket A szomszédok tanúvallomása szerint Kovács József sokat foglalkozott gyermekeivel, szerette őket, és korábban gondatlanságot nem tapasztaltak nála. De a végzetes baleseten ez már nem változtat A rendőrség befejezte a vizsgálatot, és vádemelési javaslattal adta át Kovács .József ügyét a Gödöllői Ügyészségnek A tragikusan végződött baleset másik két szereplője, a szovjet katonai ügyészség, illetve bíróság előtt felel azért, amit elkövetett. Ga. j. Fadányi Lajos Budakeszi Egy halott, négy sérült Benzinrobbanás a pincében Tragikus események színhelye volt Aszódon a Rákóczi út 62. szám alatti családi ház, ahol Kovács József élt a feleségével és két kisfiával, a nyolcéves Józsival és a négyesztendős Balázzsal. A szemtanúk szerint a balesetet követően, 1988. október 12-én, égő fáklyaként rohantak ki az áldozatok a pincéből, ahol nagy mennyiségű benzin robbant fel. A rendőrségi vizs. gálát feltárta a tragédia előzményeit és okait. A harminchat éves, büntetlen előéletű Kovács József olcsón akart benzint vásárolni a kerti traktorba, és megegyezett erre vonatkozóan az aszódi laktanyában két szovjet katonával. Az említett nap délelőttjén a két katona gumizsákokban vitte el a nyolcvan liter benzint Elszabadul? a pokol Az egyik gumizsák tartalmát átfejtették fémkannákba, a másikat pedig levitték a pincébe, ahol a házigazda két kisfia is tartózkodott. Kovács József időközben a pincében rágyújtott egy cigarettára, amelyet — nem tökéletesen eloltva — bedobott egy fémedénybe. A gumizsák azonban a benzin szállítására alkalmatlan eszköz, és ragasztása, a szerves oldószer hatására bomlani kezdett. Az üzemanyag egyre nagyobb mértékben szivárgott a földre. A katonák közben próbálták gumicsővel áttölteni a műanyag kannába, de sikertelenül. A helyiségben terjedt a benzingőz, amely a parázsló cigarettától belobbant, s ekkor már elszabadult a pokol. Égő ruhában A három férfi és a nagyobbik gyerek égő ruhában kirohant, de a négyéves kisfiú bennmaradt. Kovács József visszaszaladt és kimentette a gyermeket, majd poroltóval próbálta lokalizálni a lángokat. melyeket végül a szovjet katonai laktanyából érkezett tűzoltók oltottak el. A mentők szállították kórházba a sérülteket, akik közül Kovács Balázs másnap belehalt égési sebeibe. A nagyobbik kisfiú és az egyik szovjet katona életveszélyes, a két másik férfi súlyos sérüléseket szenvedett. A szakértői vizsgálat megállapítása szerint, a tragédia, melyet adott esetben egy eldobott cigaretta okozott, egyébként is bekövetkezhetett volna, mivel működő kazán volt a pincében, és végzetes gondatlanság, tudatlanság volt, Tíz nap rendeletéi Adózás. Módosította a Minisztertanács 42/1989. (V. 7.) sz. rendelete a mezőgazdasági tevékenység egyes adózási és támogatási kérdéseiről szóló korábbi jogszabályát. Fegyveres erők. A 2/1989. (V. 7.) HM. sz. rendelet módosította a Magyar Népköztársaság fegyveres erőinek szolgálati szabályzatát. Halászat, vadgazdálkodás. 6/1989. (V. 7.) sz. alatt megváltozott a vadgazdálkodásról és halászatról szóló MÉM- rendelet. Mezőgazdaság. A mezőgazda- sági tevékenység támogatásáról rendelkező PM—MÉM-ren- deletet a két érdekelt miniszter 19/1989. (V. 7.) számmal módosította. Egészségügy. A szociális és egészségügyi miniszter módosította a magyar állampolgárok gyógyító-megelőző ellátásáról szóló 7/1975. (VI. 24.) sz. rendeletét. Ennek értelmében a jövőben az, aki az állampolgár betegségéért, munkaképességcsökkenéséért felelősséggel tartozik, köteles az állami egészségügyi ellátás keretében nyújtott szolgáltatások értékét megtéríteni. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1989. évi 28. számában találhatóak. Képesítés. 43/1989. (V. 13.) sz. rendeletével megváltoztatta a Minisztertanács a központi államigazgatási szervek vezetőinek és ügyintézőinek képesítési rendszeréről szóló korábbi rendeletét. Kiegészítés. A Kereskedelmi és Vámtarifa 1989. évi alkalmazásáról szóló 2/1989. (I. 28.) KeM—PM. együttes rendeletet 8/1989. (V. 13.) számú rendeletükkel egészítették ki az illetékes miniszterek. Járandóság. A 6/1989. (V. 13.) KVM. sz. rendelet a víz- és környezeti károk elleni védekezésnél foglalkoztatottak járandóságát határozza meg. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1989. évi 29. számából ismerhetőek meg. • Négy év múlva lesz 55 éves „Egy hűséges olvasó” jeligéjű levelezőnőnk. Anyósa ápolásra szorul, emiatt nyugdíjba szeretne vonulni. 1988. január 1-jétől a tartósan beteg hozzátartozó ápolására vagy gondozására közeli hozzátartozója fizetés nélküli szabadságot kérhet a munkahelyétől. Ez a szabadság munka- viszonyban töltött időnek számít, tehát a nyugdíj megállapításakor, mint szolgálati időt veszik figyelembe. Ahhoz, hogy a fizetés nélküli szabadságot megkaphassa a dolgozó, az szükséges, hogy a tartós otthoni ápolás indokoltságát az ápolásra szoruló személy lakhelye szerint illetékes körzeti orvos igazolja, és a fel- gyógyuláshoz szükséges időnek legalább 30 napot kell meghaladnia. Ezt az ápolási szabadságot azonban nem kérheti mindenki, csak a házastárs, a szülő, a gyermek, a nagyszülő, az unoka (ide értve természetesen az örökbe fogadott, mostoha- vagy a nevelt gyermeket, szülőket is), továbbá a testvér, valamint az élettárs gondozására, ápolására lehet igénybe venni. Az anyós gondozásakor tehát ezzel a kedvezménnyel nem élhet az ápoló családtag. Olvasónk azonban — a nyugdíj megállapítása nélkül — szolgálati viszonyát megszakíthatja, vagyis otthon ápolhatja anyósát és az 55. életéve betöltésekor kérheti nyugdíjának megállapítását. Ebben az esetben azonban ezt a négy évet nem fogják szolgálati időnek elismerni. • Egy nagykőrösi nyugdíjas bűncselekményről szerzett tudomást, és ezért eljárást kezdeményezett. A hatóság azonban megtagadta a nyomozást, mert véleményük szerint elévült a cselekmény. Olvasónk azt szeretné tudni, minek alapján állapítják meg ezeket az időpontokat. Az idő múlásának a bűncselekmény megítélése szempontjából jelentős szerepe van. Amennyiben a társadalomra veszélyes cselekmény elkövetése óta jelentős idő eltelt anélkül, hogy az elkövetőt felelősségre vonták volna, egyre kevésbé indokolt a régi ügyeket bolygatni. Az elévülési idő az elkövetett bűncselekményre kiszabható büntetés felső határához igazodik, de nem lehet kevesebb, mint 3 év. Olyan bűncselekmény miatt, amelyre halálbüntetés is kiszabható, 20 év után nem lehet felelősségre vonást kezdeményezni. Amennyiben a hatóság az elkövető ellen megindítja a nyomozást, az elévülési idő félbeszakad, és e cselekménytől számítva kezdődik újra. • Egy szentendrei gópírónó egy. hónapja új munkahelyet választott, de sajnos Időközben beteg lett. Megszüntetheti-e a munkáltatója a próbaidő alatt a munkaviszonyát és ha ezt megteheti, meddig jár i táppénz? — kérdezi. A munkaviszony létesítése kor mindkét fél bizonyos’ fo kig ismeretlen szituációba ke rül. Nem tudhatja teljes bizo nyosággal egyikük sem, hog; a másik megfelel-e majd a vá rakozásának. Ezért teszi lehe tővé a munka törvénykönyve a próbaidő kikötését. Ez írásban és maximum háron hónapi időtartamra lehet meg állapítani. Meghosszabbítan nem lehet. A próbaidő alatt ; munkaviszonyt bármelyik fé azonnali hatállyal megszün tetheti, ehhez nincs szükség indokolásra sem, tehát adót esetben a betegség sem akadálya ennek. A dolgozó betegségének ideje alatt ugyanis e munkaviszonyt csak felmondással nem szabad megszüntetni. A táppénz folyósításának nem akadálya, hogy e munkaviszony időközben megszűnik. A dolgozó mindaddig táppénzben részesülhet, amíg beteg, amennyiben a táppénz- folyósítás feltételei egyébkén! fennállnak. • Mogyoródon vásárolt egy külterületi telket L. G. budapesti asztalos. A teljesen üres terület kerítését olvasónk későbbre tervezte, de szomszédai egyre szorgalmazzák annak felépítését. Köteles vagyok-e követelésüknek eleget tenni? — kérdezi. A szomszédok kapcsolatában a határvonalnak igen nagy jelentősége van. Ez megnyilvánul abban is, hogy a kerítés, a sövény, a mezsgye számos esetben a konfliktusok forrása. A tulajdonos általában nem maga dönti el. hogy épü-e kerítést, vagy sem, hanem a közérdekű szempontok határozzák azt meg. Általános szabály, hogy kerítést kell csinálni akkor, ha a vagyonvédelem, a város-, illetve a községkép kialakítása ezt megköveteli. Más a helyzet akkor, amikor a kerítés létesítését jogszabály nem írja elő, azt birtokvédelmi szempontok nem teszik szükségessé, illetve a helyi szokás szerint, például a külterületen a kertek nincsenek bekerítve. Ilyenkor szomszéd nem követelheti a mellette levő telek tulajdonosától a kerítést azon a címen, hogy a saját építési oldalán a telkét ő bekerítette. Abban az esetben viszont, ha a jogszabály a szomszédot kerítés állítására kötelezi, a tulajdonos azt úgy köteles elhelyezni, hogy a szomszéd telek és az azon lévő építmények rendeltetésszerű használatát ne akadályozza. • R. E. gyömről háziasz- gzony bontott parkettát vásárolt egy ismerősétől. A felragasztás során kiderült, hogy mind az eladó, mind a vevő tévedésben volt a parketta minőségét illetően, mert az nem tölgyből, hanem akácból készült. Az eladó nem akarja a vételárat csökkenteni, arra hiCsodás dolog a víz, elengedhetetlenül szükséges növénynek, állatnak, embernek —
