Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-27 / 123. szám
1989. MÁJUS 27., SZOMBAT ^£irinn 3 •• ULEST TAUTÓIT A PEST MEGYEI TANÁCS Több rendőr kellene az utcákra, különösen a főváros környékén Szinte nap-nap után hallunk rémisztő bűnesetekről, üzletek, közintézmények fosztogatásáról, súlyos testi sértésekről, s mi tagadás, bármelyik pillanatban válhatunk magunk is betöréses lopás kárvallottjává. 'Ezért bizonyára egyetlen tanácstagot sem ért váratlanul a megyei rendőrfőkapitány beszámolóját olvasva az a megállapítás: romlott a megye közbiztonsága. Tudomásul kell vegyük, hogy elsősorban az agglomerációban kialakult a szervezett bűnözés, s azt is, hogy az erősen fertőzött megyék kategóriájába kerültünk, A megyei tanács tegnapi ülésén dr. Németh Ferenc rendőrfőkapitányt hallgatva, még szomorúbb kép rajzolódott ki, mint az írásos anyagból. Mert egyik oldalról örvendetes, hogy például Dunakeszin és Szigetszentmiklóson kapitányságot állítottak fel, megalakult a megyei akció- csoport, és a gazdasági rendészet, másik oldalról viszont az erők koncentrálása érdekében több helyütt kénytelenek voltak megszüntetni őrsöket, s ez a tény fokozta az ott élő állampolgárok félelemérzetét. Mostoha feltételek mernek kimenni az utcára, hogy a HÉV-megállóba az érkezők elé kell menni, mert még csoportosan is félnek az esti órákban. V. Budai János Tahitótfalu, Kisoroszi, Pócs- megyer • és Szigetmonostor képviseletében szólt arról, hogy a Szentendrei-szigeten levő hétvégi házak szinte szabad prédául állnak a bűnözőknek, különösen télen. Rámutatott arra a helytelen biztosítási gyakorlatra, miszerint az állampolgárok betörés esetén, ha van biztosításuk, csak akkor kapnak kártérítést, ha a tettes ismeretlen marad. Farsang István (Nagykáta) többek között a vasúti rendőrség visszaállítását szorgalmazta, mert véleménye szerint a vonatokon tapasztalható garázdaságot így lehetne hathatósan megelőzni. Kóta István Szigetszentmárton, Szigetújfa- lú és Szigetcsép megyei tanácstagjának véleménye szerint meg kellene teremteni az önkéntes rendőrök érdekeltségét, azaz számukra rendszeres összeget biztosítani szolgálataikért, hiszen az említett három településen a körzeti megbízott munkáját 12-en segítik, eredménnyel. A felvetett helyi gondok ismeretében nem csoda, hogy a megyei rendőrfőkapitány beszámolóját a tanácstagok csak azzal a kiegészítéssel fogadták el, miszerint a testület elégedetlen a közbiztonság helyzeténket,- s megérti ugyan a rendőrség gondjait, ám mielőbb szeretne kézzelfogható javulást tapasztalni. pártfogókkal való együttműködés ellenére sem egyszerű. Sok helyen viszolyogva fogadják a börtönviselt embereket, kivált manapság, amikor a priusz nélküliek sem mindig kapnak munkát. A jómód ára A szakemberek jó előre prognosztizálták, hogy a romló anyagi helyzet, az ebből adódó társadalmi feszültségek nyerné* ugrásszerűén ferried kedni fog a bűnözés, s bővül az elkövetők száma, köre is. Az előrejelzések sajnos igaznak bizonyultak, hiszen tavaly például 19 ezer bűncselekményt kellett feldolgoznia a megyei kapitányságnak, 6 ezerrel többet, mint a korábbi években. Ráadásul változatlan állományú létszámmal, s igen mostoha technikai feltételekkel. Szomorú valóság, hogy kocsikat kell leállítani azért, mert egyszerűen nincs pénz üzemanyagra. Az ezredfordulóig várhatóan tovább nő a bűncselekmények, különösen a vagyonelleniek száma, tehát nem ülhetünk ölbe tett kezekkel. Több rendőr sajnos nem jut az utcákra — fogalmazott sommásan dr. Németh Ferenc. Mert azzal a ténnyel kell szembenéznie a megyei kapitányságnak, hogy embereik fizetése 3000 forinttal is kevesebb, mint a fővárosban szolgálatot teljesítő kollégáiké. Annak ellenére, hogy az agglomeráció és Budapest bűnözését együtt kell kezelni, a főváros közigazgatási határai vízválasztóként hatnak a technikai feltételekre is. A vitában felszólaló tanácstagok mindegyike nehezményezte a rendőri jelenlét hiányát. Bene László, abonyi tanácstag rámutatott arra, hogy a településről két őrsre való egyenruhás jár a fővárosba dolgozni, ugyanakkor helyben nincs rendőrség. Kérte, vizsgálják felül visszaállításának lehetőségét. Komáromi Gyula Ácsa, Csővár, Galgagyörk és Püspökhatvan érdekében emelt szót. Elmondta, hogy a négy településnek mindössze egyetlen körzeti megbízottja van, akit a váci rendőrség rendszeresen bevon az ottani munkába, ezért napokra ma-, gukra maradnak. Tekintettel arra, hogy a lakosság 14 százaléka cigány, s közülük kerül ki a bűnelkövetők zöme, indokolt lenne a kmb-k megerősítése. Különösen most, amikor Rád és Penc körzeti megbízottját is helyettesíteni kell. Pécsi Pálné, Kerepestarcsa tanácstagja ugyancsak a köz- biztonság anomáliáira hívta fel a figyelmet. Tarthatatlannak minősítette, hogy az emberek sötétedés után nem Üres bírói székek A bűnüldözéstől elválaszthatatlan, hogy az elfogott tetteseket a bíróságok milyen büntetéssel sújtják. Nem véletlen hát, hogy ezen a tanácsülésen tárgyalta a testület a Pest Megyei Bíróság ítélkezési tevékenységéről, illetve a megye ügyészségeinek általános törvényességi felügyeleti tapasztalatairól szóló tájékoztatókat is. A büntetőügyek az egyéb peres eljárásokhoz képest elsőbbséget élveznek, hogy az elkövetőket mielőbb kikapcsolják a társadalom vérkeringéséből. Sokszor azonban hónapok telnek el az ítélet kimondásáig, mert a bírák már-már nem győzik a munkát. Pillanatnyilag hat állás üres, s ennek okát feltehetőleg az anyagi megbecsülés hiányában kell keresni. A fiatalok nerő is csinálnak belőle titkot: inkább az ügyvédi pályát választják a jobb kereseti lehetőség biztos tudatában. A megyei bíróság havi ügyforgalma több száz, akár a büntető-, alkár a polgári vagv a munkaügyi, a gazdasági. illetve a cégbírósági eljárásokat tekintjük is. Az utóbbi években jó néhány olyan pert folytattak le. amelyekben több tucat embert hallgattak meg. s ezután született a 100—200 oldalas ítélet. A bírákra rendkívül nyomasztóan hat a terhelés, ami esetenként felületes, kapkodó munkát is eredményez. Nem mentség, mégis ide kívánkozik: kevés a tárgyalóterem, a bírói szobákban is párosával, sokszor bizony egymást zavarva dolgoznak. A leterhelést pedig csak ideig-ój-áig oldja meg a nyugdíjas bírák foglalkoztatása. (. A büntetés kiszabása és letöltése után segíteni kell a szabadultak társadalomba való beilleszkedését. Ez bilntetőpo- lH’kni kérdés, hiszen csak íev előzhető meg, hogy az euvszer mér börtönviselt emberből ne váljék visszaeső bűnöző. A munkába állítás viszont, a Feltűnő bírói tapasztalat, hogy bár csökkent a fiatalkorú elkövetők száma, ám a most törvénybe ütközők jó családból való gyerekek, sokszor igen kedvező anyagi körülmények közt élnek, és mégis elkövetnek erőszakos cselekményeket, méghozzá igen brutális módon Az okokat boncolgatva juthatunk el ahhoz a tényhez, hogy a jómódnak bizony ára van: szülők két-három munkahelyről hozzák össze a pénzt, közben nem érnek rá törődni csemetéjükkel. Csáki Illés dunaharaszti tanácstag hozzászólásában rámutatott: fontos, hogy a gyerekek jól érezzék magukat az iskolá ban, a napköziben, értelmesen töltsék el szabadidejüket a könyvtárakban, művelődési házakban. Mindezen intézmények közös felelőssége — természetesen a családdal együtt —, hogy kevesebb legyen a céltalanul csellengő gyerek, így védhető ki a rossz társaság, melyből egyenes út vezet a törvény elé. Szorgalmazta az intenzív családsegítés kialakítását, azt, hogy a rászorultak akár térítés- nélkül vehessék igénybe példái a napközi otthonokat. A másik véglet — már a polgári perek gyakorlatából —, amikor a szülő egyszerűen képtelen keresetéből önmaga és gyermeke számára megfelelő lakást biztosítani, ezért egyszerűen körülményei folytán válik alkalmatlanná arra, hogy a bíróság a házassági bontóper után nála helyezze el a gyermeket. Ám hol az a mérce, ami megmutatja a szülő felelősségét? A testület dr. Csatlózky György, az Igazságügyminisztérium főosztályvezetőjének vitaindító előadása alapján rendszerbe foglalt ismereteket szerzett az új alkotmánykoncepcióról. Különös érdeklődés kísérte a választójogi törvény alakulását, a tanácsi önkormányzat fejlesztve*"«V kérdéskörét, ezen belül az egy-, illetve kétszintű irányítás témáját. F. E. A felfüggesztésről Szakértői fenntartások A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium szakemberei az MTI-nek elmondták: alávetik magukat a Minisztertanács döntésének, amellyel felfüggesztette a nagymarosi vízlépcső építését, de kötelességüknek tartják, hogy felhívják a figyelmet bi zonyos tényekre. A minisztérium képviselői szerint a két hónaposra deklarált felfüggesztés valójában legalább három hónapot vagy annál is több időt jelent, hiszen a július 31-ig összeáll! tandó felülvizsgálati jelentést a parlament előreláthatólag csak augusztusban tárgyalhatja meg, és hozhat róla dön tést. A leállított építkezésen az állagmegóvási, az őrzési és az egyéb tevékenység ez idő alatt 300—500 millió forintot emészt fel. Ez az összeg nem finanszírozható a megépítésre nyújtott magyar nemzeti banki hitelből, s így nagy valószínűséggel az államháztartást terheli. Az 1977-ben megkötött magyar—csehszlovák államközi szerződés a felek egyenlő teherviselése alapján közös (50— 50 százalékos) tulajdonnak tekinti a dunakíliti létesítményt, a bősi és a nagymarosi vízlépcsőt, valamint a nemzetközi hajózást lebonyolító üzemvízcsatornát. A minisztérium szakembereinek véleménye szerint: a vízlépcsőrendszer terveit a tudomány mai állása szerint mind vízügyi, mind ökológiai szempontból tisztességesen, körültekintően dolgozták ki. E munkákban a Magyar Tudományos Akadémia műszaki osztálya és kutatóhelyei, továbbá 16 egyetem és kutatóintézet vett részt. A szakemberek arra is rámutattak: azok, akik a vízerőművek káros hatásaival érvelnek, elhallgatják azt a tényt, hogy mindenfajta energiaellátást biztosító erőműnek jelentős környezeti hatásai vannak. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a szerkezetváltási és a gazdaság- fellendítesi feladatok igénylik az energiaracionalizálást és az energiatermelés fejlesztését. A bős—nagymarosi erőműrendszer teljesítménye (amely egyébként megegyezik a paksi atomerőmű két blokkjának teljesítményével) a két ország számára lehetővé teszi, hogy évente 200 kilotonnányi kéndioxid- és 50—60 kilotonnányi nitrogénoxid-szennyezést elkerüljenek. Azonos teljesítményű hőerőmű a tüzelőanyag elégetéséhez 7,8 milliárd tonnányi oxigént használna el évente. (Ennek megtermelésére 556 ezer hektár lombos vagy 780 ezer hektár fenyőerdő képes.) A HÉT HÍRE GYERMEKARCOK O Tudományos ülésen emlékeznek meg Budavár visszafoglalása 140. évfordulójáról. O Országos konferencia témája volt a társadalombiztosítás reformja. £ Tanácskozást rendeztek Budapesten, a fogyatékosok társadalmi beilleszkedésének esélyeiről. G Balaton- széfilak fogadta a fuvaroztatók és a fuvarozók országos találkozójának résztvevőit. G Pécs volt a helyszíne a főépítészek országos kollokviumának. O A hét híre az is, hogy országos fotókiállítás nyílt Tatabányán, Gyermekarcok címmel. Érzelmek mozija a gyermekarc. Harsány komédiák, köny- nyed csibésZkedések éppúgy megjelennek ezen a különleges vásznon, mint könnyes riadalmak, jajszavas tragédiák. A gyermekarc a megszű- retlen érzelmeknek a tükre. Ezeknek az arcoknak a tulajdonosai még nem, vagy csak alig manipuláltak. Még nem tudnak uralkodni érzelmeiken. Az öröm, a fájdalom, a bizalom, a gyanakvás át-átrendezi vonásaikat, a csodálkozás, a düh gyorsan pergő képkockái akár pillanatonként válthatják egymást. A megye lakosságának a huszonkét százaléka gyermek, azaz gyermekkorú: tizennégy évnél fiatalabb. Nem szószaporítás az előbbi fogalmazás. A szó mindennapos értelmében ugyanis a gyermek nem azonos a gyermekkorúval. A hivatalos gyakorlat ez utóbbi fogalomban a ma megszületettől a tizennegyedik életévét betöltöttig terjedő korosztályokat sűríti össze. Nekünk azonban, felnőtteknek, aligha adhat útbaigazítást a hivatalos gyakorlat, meddig gyermek a gyermek, hiszen tapasztalatból tudjuk: nagyok a különbségek. Az azonos korú bakfislányok közül az egyikre rábízható az egész család háztartása, a másikra öccsének felügyelete sem. A fiúk esetében még szembetűnőbbek az érettség, éretlenség egymással feleselő jelei. Jogos pedagógiai igény tehát, hogy minden gyermekkel az érettségének megfelelően kell bánni y igazodni a szellemi színvonalához, tisztelve a személyiségét. Az elv világos. A gyakorlat azonban ... gyermekarcok árulkodnak róla. Sok közöttük a koravén, gyanakvó, a sandaságra berendezkedett. Sajnos, szaporodik azonknak a gyermekeknek a száma is, akik a hibás táplálkozás következményeit hordják messzire látszó bélyegként arcukon. Az általános iskola első osztályos tanulóinál lefolytatott orvosi vizsgálatok ilven értelemben is meghökkentő eredménnyel járnak a megyében: a gyerekek 40—45 százalékánál buk- kanak rá például az emésztőrendszer betegségeire...! Egy bizonyos életkor után, de gyermekként semmi esetre sem. az ember felel az arcáért. gyermekarc azonban valami másnak a szépítetlen tükre, és nem a saját egyéniségnek. Ez a más valaki: a környező világ, a szülők korábbi és jelenlegi életmódja... A gyermekarc már első pillantásra sok mindent elárul, mondják az óvónők, az elsősöket fogadó tanító nénik. Igaz! S aligha véletlen, hanem szomorú lecsapódása a kedvezőtlen körülményeknek: az általános iskola első osztályosainak három százalékánál az orvosi vizsgálat a neurózisok valamelyik esetét fedi fel. Az agglomerációs övezet településein viszont ennek az előbbi átlagnak a kétszerese sem számít ritkaságnak. Mi lesz ezekre a gyermekarcokra írva, öt, tíz esztendő elteltével? Négyezer általános iskolai tanteremben oktatják a megyében a gyerekeket, de ezeknek a tantermeknek az elhelyezkedése, állapota, felszereltsége annyira különböző, hogy máris tetten érhetjük az esélyegyenlőtlenségnek az érvényesülését ebben is, azaz az oktatás kezdeti fokánál. Mit tehet a gyermek arról, ha ő „rossz helyre” került? Ha úgy járja ki az általános iskola nyolc osztályát, hogy a lehetetlen körülmények miatt megutál mindent, ami az iskola szóhoz kapcsolódik? Az egy osztályteremre jutó tanulók számát tekintve, a megye a rangsor utolsó helyén osztozik Hajdú-Biharral... Holott itt, Pest megyében — nagy társadalmi összefogással — építették a legtöbb tantermet a legutóbbi másfél évtizedben! Másfél évtizede az országban még minden tizedik újszülött volt Pest megye polgára, napjainkban már csak minden tizenegyedik. Ami ugyan — a születettek számát tekintve — elég a megyék rangsorának az első helyéhez, ám közben a természetes szaporodás pozitív előjele negatívra váltott át, azaz fogyás lett belőle. A hetvenes évek elején még azzal büszkélkedhettünk, itt, a megyében a legmagasabb a népességen belül a gyermekek, a tizennégy év alattiak aránya. Napjainkban be kell érnünk a kilencedik hellyel. Elég gyors süllyedés ez: figyelmeztető. Azt mutatja. nemcsak a gyermekarcok tükrei a környezetnek, hanem a lehetséges szülők magatartása is tükör ... Mészáros Ottó ALÁÍRÁSOKKAL IS FOLYIK A KÜZDELEM A vízlépcső mellett és ellen Tegnap délután négy órakor Jakab Sándorné. az Országgyűlés alelnöke fogadta a Parlamentben a nagymarosiak küldöttségét. Balogh László országgyűlési képviselő, Niedermüller Ferenc tanácselnök és Ádám Tibor, az MSZMP nagyközségi bizottságának titkára átnyújtották azt a 78 404 aláírással ellátott dokumentumot, amelyben a nagymarosi beruházás eredeti tervek szerinti folytatására, illetve megépítésére szólítják fel a kormányt. Az aláírások gyűjtése a nagymarosi lakóhelyi MSZMP-alapszervezet kezdeményezésére másfél hónapja kezdődött, s szerte az országban általában a helyi pártalapszervezetek aktivistái kérték ki a lakosság véleményét a beruházásról. Az aláírásokhoz Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnökének címzett levelet is mellékeltek. Ebben a többi között az az igény fogalmazódik meg, hogy a kormány haladéktalanul ismertesse a környezetvédelmi, ökológiai, tektonikai és egyéb problémákat. melyekre hivatkozva a nagymarosi vízlépcső építésének felfüggesztéséről döntött. Ugyancsak követelik, hogy a kormány tegye nyilvánossá a vízlépcsőrendszer tervek szerinti megépítésének, illetve a nagymarosi létesítmény elhagyásának összes költségeit. öt órakor viszont azok gyűltek össze a Parlament előtt, akik a vízlépcső építésének ideiglenes felfüggesztéséről hozott kormánydöntés mellett kívántak demonstrálni és egyúttal a végleges leállítást is követelik. A több mint háromezer résztvevő előtt felszólaltak a Nagymaros Bizottság, a Duna Kör. a Népszavazást Követelők Csoportja aktivistái. A tömegben a magyar mellett osztrák és csehszlovák nemzeti lobogók is feltűntek. Eközben a Parlament dele- gációs termében Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke fogadta a Duna-mozgalmak és más független szervezetek képviselőit, akik kifejtették, hogy eddigi felhívásuk lényeges követelése teljesült a kormány döntésével, de egyelőre nem látnak biztosítékot a végleges leállításra, majd újabb több mint 40 ezer, ezt az igényt kifejező aláírást nyújtottak át. A pénteken átadottakkal együtt összesen 126 ezer fölé emelkedett a vízlépcső megépítése ellen eddig gyűjtött tiltakozó aláírások száma. ★ A bős—nagymarosi beruházás helyzete volt az egyik fő téma az Országgyűlés építési és közlekedési bizottságának pénteki ülésén is. Ennek kapcsán Zsuffa Ervin, környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhelyettes számolt be a közelmúltban elkészített, a bős—nagymarosi építkezéssel kapcsolatos szakelemzésekről. A jogi lehetőségekről az Igazságügyi Minisztériumban létrehozott ad hoc bizottság véleményét tolmácsolva ismertette, hogy a magyar—csehszlovák államközi szerződést magából a szerződésből kiindulva nem lehet felmondani. A tárgyalásokat a körülmények megváltozására hivatkozva lehet csak megkezdeni. A népszavazásról szólva kifejtette, hogy ennek a véleményalkotásnak a nemzetközi szerződésekre nincs hatása. Az Ausztriával kapcsolatos magánjogi szerződéseket felsorolva négyről tett említést. A gazdasági kihatásokról szólva kifejtette, hogy a beruházás folytatása 48"> milliárd forint lenne, a leállítás viszont a Csehszlovákiának és Ausztriának fizetendő különféle kártérítési összegek nélkül is — becslés szerint — 51 milliárd forint. A vitában Lép Ferenc Tolna megyei képviselő elmondotta, hogy szerinte sokan vannak, akik a különféle véleményeket hallgatva már nem tudják, hogy mi a helyes álláspont. A váci Koltai Imre kérte, hogy a parlament elé kerülő elemzés legyen végre alapos, enélkül ne is foglalkozzanak a kérdéssel a képviselők. * \
