Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-25 / 121. szám

1989. MÁJUS 25., CSÜTÖRTÖK 3 műveknek, hogy bizonyos idő­szakokban például télen, jég­zajláskor nem használhatók csúcsenergia-termelésre. Ezért ahol lehet, célszerűbb a csúcs- energia-igények kielégítésére szivattyús tározókat építeni. Ma már én is inkább azt ja­vasolnám, hogy a hazai csúcs- energia-igényeket inkább ilyen módon kellene kielégíteni. Ezt elismerve azért változatlanul azt állítom, hogy a bős—nagy­marosi erőműrendszer csúcs- rajáratása nem különleges, egyedi eset. Ezek a létesítmé­nyek a közepes, illetve a kis erőművek kategóriájába tar­toznak. Járatnak folyami vízi erőműveket máshol is csúcs­ra, például Franciaországban, Csehszlovákiában, s így üze­mel a vaskapui létesítmény is. Kevés szó esik továbbá ar­ról is, hogy a csúcsrajáratás sajátságos áramlási viszonyai miatt a víz szennyezőanyag­tartalmának nagy része lebe­gésben marad, a részecskék­nek nincs idejük leülepedni. Ebből a szempontból a csúcs­rajáratás tehát kevesebb üle­pedő anyaggal jár együtt, azaz jobban kíméli a környezetet. Mindezt a Vituki modellkísér­letei egyértelműen bizonyítot­ták — hívta fel a figyelmet er­re a szempontra is Kollár Fe­renc. ★ Unokáink is nyögni fogják címmel környezetvédelmi nagygyűlést szervez a bős— nagymarosi vízlépcső építése ellen május 26-án, 19 órakor Szentendrén a PMKK szín­háztermében a Duna Kör, a Szentendrei Petőfi Kulturális és D,agxppiányőrző Egy.esület, az MDF és a Független Kis­gazdapárt szentendrei szer­A legnagyobb ellenállást a természetet féltő emberekből a bős—nagymarosi erőműrend­szer tervezett csúcsraj ár atása váltotta és váltja ki. Több osztrák ökológus hangoztatja: Ausztriában egy erőművet sem düzzasztanak fel olyan mértékben, mint ahogy azt Bősnél előirányozták. Szerin­tük egyedülálló egy ilyen nagy folyónál a bőst duzzasz­táshoz és a nagymarosi ki- egyenlítéshez hasonló kombi­náció. ön mint e hatalmas rendszer magyar tervezőmun­káinak irányítója miként vé­lekedik erről? — kérdezte Kollár Ferencet, a Vízi terv vezető tervezőjét az MTI mun­katársa. — A bősi erőmű maximális teljesítményt valóban csak számottevő duzzasztással ér­heti el. Ilyenkor turbinán­ként 500 köbméter víz is el­fogy másodpercenként, így a 8 turbinához 4 ezer köbméter víz szükséges másodpercen­ként. A Duna átlagos vízszál­lítása azonban csak 2000-2500 köbméter/secundum. A hiány­zó vízmennyiség egyértelműen csak duzzasztással biztosítha­tó. A csúcsüzem pedig kény- szerűség. Az USA-ban például, amikor az ország egyik felé­ben éppen csúcsigény van, a másikban olyan napszakba ér­keznek, amikor visszaesik az energiafogyasztás. Egy jól funkcionáló kiegyenlítő rend­szer csúcserőművek nélkül is követni képes ezt az ingado­zást. Magyarország vagy Cseh­szlovákia még a környező ál­lamokkal összekapcsolt rend­szerrel sem képes,ilyen, megr, oldásra. Szükségesek tehát a csúcserőművek. Jífa1- ?rö" legyen egységes érdekkép wheBeP Kamara vagy parasztszövetség? Értelmes viták hevében edződve lehet csak igazán el­érni azt, hogy a jobbító szán­dékú gondolatok táptalajra találjanak. A Mezőgazdasági Szövetkezetek Pest Megyei Te­rületi Szövetségének Dunavar- sányban, a Petőfi Termelő- szövetkezetben megtartott el­nökségi ülésén a gomba módra szaporodó agrárreform-meg- nyilvánulásokra történő teszö- vös reagálás fogalmazódott meg. Különösen olyan napi­rendi pontok megtárgyalása és vitája kapcsán, mint a TOT utódszervezete, illetve a Ma­gyar Földművelők Országos Szövetsége alapszabály-terve­zetei, továbbá a téesz- és a földtörvény módosításának le­hetséges irányelvei. A gazdálkodás szempontjá­ból igen károsnak tartják a reform hívei az alapvető jog­szabályok, így a téesztör- vény gyakori módosítását, s ennek egyik alapvető oka a sűrű túlszabályozás. A mező- gazdasági termelőszövetkeze­tekről szóló 1967. évi III. tör­vény ez évi módosítási terve­zetéről dr. Sztáray Mihály, a testület igazgatási és jogi osz­tályának vezetője tartott rö­vid beszámolót. Mint elmond­ta, a társadalmi és gazdasági fejlődés tette indokolttá az említett joganyagnak a kor­szerűsítését. Ennek érdekében kezdődött meg az új irányzatú és egységes szerkezetű szövet­kezeti törvény előkészítése, amely az új alkotmányt kö­vetően majd a jövő évben lép­het hatályba. Az elnökségi ülés résztvevői dr. Kovács Árpádnak, a fóti Vörösmarty Termelőszövetke­zet elnökének vezetésével ta­nácskoztak. A Teszöv elnöke elégedetten szólhatott arról, hogy az agrárreiőrmok kez­tásosabb fegyver a szövetke­zeti parasztság egysége és el­kötelezettsége lehet, egy re­mélhetően alaposán megrefor­mált téesz- és földtörvény szü­letése révén. Felszólalt az elnökségi ülé­sen Csömör József, a Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem adjunktusa, az Erdei Ferenc Közgazdasági Alapítvány alapító tagja. Az érdekek ütközéséről, a hatalo­mért folyó harcról mondta el gondolatait, s közben nyoma­tékosan hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság számára, amely kész a reformok befogadására, az egyedüli stabilizáló erőnek a szövetkezetek bizonyulhat­nak. A nagy francia gondol­kodót, Proudhont idézte, ami­kor a tulajdon kérdését bon­colgatta, s egy megállapítását, miszerint a jövő fejlett társa­dalmában a tulajdon bizonyul az utolsó olyan dolognak, amit még meg kell oldani, tehát lé­nyegét, hatalmi megtestesítő­jét tisztázni kell. A szövetke­zet, hangzott el a továbbiak­ban, valójában egy totális szervezeti egység, amely fel­tétlenül beleillik a jogállami­ságba. Erdei Ferenc, Németh László, Veres Péter. Szabó Pál nevét sorolta fel. no és Váci Mihályét, akik munkás­ságuk során, a földhöz, mint ősi örökségéhez a parasztság­nak. nyúltak vissza. Ezzel is példázva azt, hogy agrárre- formkérdésekben nem ártana visszatérni a gyökerekig! Dr. Gyovai Pál. a Teszöv titkára beszámolt az Országos Agrár Reformkor alakuló ülé­sén, valamint kilenc megyei Teszöv Szolnokon elfogadott értekezletén szorgalmazott erődemonstrációról, abban az esetben, ha nem tisztázódnak az évek óta jogosan sérelme­zett gabonafelvásárlási és -ér­tékesítési panaszaik. Az ülé­sen, mondhatni fele-fele arányban, egyesek támogat­ták, míg mások elvetették a Péter Pál napjára tervezett tüntetést a fő közlekedési út­vonalakon. Továbbá azt, hogy a gazdaságok szüneteltessék a tej felszállítását a fővárosba. Mondván, hogy az ipari mun­kásság is megtalálná a módját egy esetleges viszontválaszlé­pésnek. Ezért szorgalmazták felkészült személyek kijelölé­sét arra az esetre, ha netán megtörténne a tervezett de­monstráció, s ennek indítékai­ról a munkásságot, képviselőit tájékoztatni illenék. Akadt olyan szövetkezeti elnök, aki szerint a humán értelmiség egy része kitalált úgynevezett eformtéziseket, s azokat rá kívánják erőszakolni arra a mezőgazdaságra, amelynek az elmúlt közel négy évtized alatt mellesleg több sikere, mint kudarca volt. A parasztember mindössze dolgozni szeretne és nem politizálni. Ezért is lehet falun a reformgondolatok gyors befogadásáról egyelőre lemondani. Sok a fundamentumot lera­kó, s közülük előbb-utóbb va­lamelyik a hatalom birtokosá­vá válik. Ezért bizonytalannak tűnő körülmények közepette is alkalmazkodnia kell az agrár- szektornak ehhez a belpoliti­kai pezsgésnek. Tehetséges vezetőink java része agrármér­nök, olyan szakember, akiket ez a társadalom taníttatott, s juttatott álláshoz, s érthetően nem szeretnék, ha egyik napról a másikra a perifériára szo­rulnának. A piac, amit igazából elha­nyagolt a felsőbb politikai ve­zetés, ha képes rövid időn belül kilábalni a rákényszerí- tett hullámvölgyből, visszasze­rezheti a magyar mezőgazda­ságnak a világpiacon elveszí­tett hadállásait. A Teszöv elnökségi ülésén részt vevők olyan állásfoglalás­ra jutottak, hogy az országos agrárreformkörökre szükség van. Valamennyi helyi szerve­zet műhelye lehet a jövő for­málásának. Gyócsi László deményezésében, és „országjá­ró" elindításában Pest megye úttörő szerepet vállalt. Szavai­ból kitűnt, hogy a mozgalom keresi önmagát. Jelképesen Úgy fogalmazott, hogy örven­detesen megszaporodtak a fia­tal hajtások, sokfélék a meg­mozdulások, s ezek csak ak­kor lehetnek eredményesek, ha a reformmozgalom ügye látványosan előrehalad. El­hangzott, hogy a szövetkezetek jó része ebben az útkereső len­dületben még nem találja a helyét. Viták folynak a körül, hogy Parasztszövetség, vagy netán a Termelők Szövetsége elnevezés alá gyűljenek az ag­rármozgalom tevékeny tagjai és támogatói. A név, az elnevezés zavaró lehet, hiszen nem teljes az egyetértés a körül sem, hogy legyen-e, s egyáltalán szük­ség van-e a megye állami gaz­daságai által kezdeményezett, s általuk elsődlegesnek tartott Mezőgazdasági Kamara létre­hozására. Dr. Kovács Árpád úgy fogalmazott, hogy a pilla­natnyi reakciók arra engednek következtetni, miszerint az ál­lami gazdaságok érzelmileg nem képesek együtt haladni a szövetkezetekkel. A mozgal­mat nem lehet uniformizálni, már csak azért sem, mert el­képzelhetően lesznek olyan, eddig volt szövetkezeti dolgo­zók, akik, ha módjuk lesz rá, egyéni gazdálkodókká válnak, míg megint mások, köztük is érthetően a jól működő gazda­ságok, továbbra is megtartják a közös együvé tartozás gondo­latát és gyakorlatát. Az ellentábor drukkerei he­lyenként nem fukarkodnak az ízléstelen megfogalmazásokkal és egyenesen a téeszelnökök lobbijának mondják az agrár- reformereket. Ellenük a legha­Pest megyei reformkörök A megyei pártbizottság épületében 1989. május 31- én 17.00 órától rendezik meg a Pest megyei re­formkörök fórumát. A ta­lálkozón a megyén belüli kapcsolatfelvétel és a köl­csönös segítségnyújtás mel­lett lehetőség nyílik a me­gyei pártértekezlet előké­szítésével kapcsolatos ter­vezet megvitatására. A szervezők várják a műkö­dő és a megalakulás előtt álló reformműhelyek kép­viselőit, valamint az ér­deklődő párttagokat. További felvilágosítást Pólyák László ad. (Tel.: 552-493.) Vita a szocializmusról Földrengésszerűén inog a jelenlegi modell A szocializmus mint társa­dalmi-gazdasági rendszer le­került a XX. század napirend­jéről, s legfeljebb történelmi perspektívái lehetnek. De mint eszmerendszer nem temethető el végérvényesen — hangzott el az MSZMP Politikai Főis­koláján szerdán rendezett esz­mecserén, ahol a baloldali al­ternatív egyesülés, a DEMISZ, a FIDESZ képviselői cserélték ki nézeteiket a szocializmus jövőjéről, azaz a jövendő ma­gyar szocializmusáról. Abban teljes nézetazonosság volt a jelenlevők körében, hogy a szocializmus eredeti elmé­lete szerinti társadalmi-gazda­sági modell egyáltalán nem azonos a létező szocializmus­sal. Nem véletlen — mutatott rá az egyik hozzászóló —, hogy ez a jelenlegi szocializmus- modell földrengésszerűén inog a Brandenburgi kaputól egé­szen Sanghajig, mégha ezt né­mely ország szeizmográfja nem is jelzi, vagy a jelzéseket az adott országban igyekeznek fi­gyelmen kívül hagyni. Mások azt fejtegették: egy erősen szociális beállítottságú társadalomra van szükség ha­zánkban, s teljesen mindegy, hogy azt szocializmusnak ne­vezzük-e. Márcsak azért is, mert például a hagyományo­san kapitalistának elkönyvelt Svédországban hosszú évek óta szocialista párt kormányoz, és Svédország szocialista ál­lamnak vallja magát — tették hozzá. SZÁJTÁTVA Nem peres Szinte észrevétlen részesei a mindennapi életnek a közjegy­zők. Az állampolgár csak ak­kor vesz tudomást róluk, ha ... S ez a bizonyos ha szócska sok mindent fed, ta­kar. Az ún. nem peres ügyek­nek a tarka virágú mezejét. Ilyen ügyekkel foglalkoznak a bíróságok és a közjegyzők szintén; utóbbiak a nem peres ügyeknek több mint a felét in­tézik. Szájtátva hallja a hír­lapíró — mert lám, magánem­berként is „jogászkodunk”, nem csak a gazdaság és a tár­sadalom vezérlésében —, hogy ezeknek az ügyeknek a száma a megyében most már a negy­venezerhez közeledik évente! Mi áll a meghökkentően magas szám mögött? Vannak bizo­nyos közjegyző által kiállított, nélkülözhetetlen okiratok, eze­kért hozzájuk kell fordulni. Amint akkor is, amikor az ál­lampolgár okirat vagy érték­papír (például elveszett taka­rékbetétkönyv) semmissé nyil­vánítását kívánja elérni. Van sokféle más dolog is, ami a közjegyzők illetékességébe tar­tozik, teendőik döntő részét azonban mégis mindössze két ügyfajta adja. A hagyaték és a végrehajtás. Jele a társadalom vagyono- sodásának, hogy a szomorú tény, valaki elhalálozása után ritka eset, ha nincsen hagya­ték: örökség. Jele a társada­lom szegényedésének, hogy egyre több a végrehajtás iránti kérelem. Ezek kezdeményezője az esetek döntő részében olyan gazdálkodó szervezet, amely­nek az állampolgár nem fize­tett. Az előbbiekben két, egy­másnak ellentmondó tényt ál­lítottunk : vagyonosodik, illet­ve szegényedik a társadalom. Melyik az igaz? A közjegyzői ügyek két döntő alkotó eleme azt mutatja, mindkettő meg­ái! ja helyét. Akkor tehát? Talán ott a ma­gyarázat, hogy miközben bizo­nyos rétegek vagyonosodnak, más rétegek szegényednek. Növekszik tehát a vagyoni tá­volság? Növekszik. De ez nem — nem peres ügy. Ez más. Nem a közjegyzők asztala, hanem a — közé... MOTTÓ Az Ellenzéki Kerekaszte.1 nyílt levelet intézett a közsé­gekben, városokban, megyék­ben és a budapesti kerületei­ben alakuló helyi Ellenzéki Ke­rékasztalokhoz. Ebben — egyebek között — azt javasol­ja nekik, hogy „A Hazafias Népfronttól követeljék helyi­ségeik átadását". Erre a kö­vetelésre — többek között — így válaszoltak a HNF veze­tői: Huszár István elnök és Kukorelli István, az ügyveze­tő elnökség elnöke: A megújuló népfrontmozga- lom múltjának egyik keserű tapasztalata, hogy cselekede­teit, állásfoglalásait döntően egyetlen hatalmi centrumból származó érdek befolyásolta Kialakuló, formálódó önálló­ságának ismételt feladását je­lentené az, ha akár célki tű­zéseinek helyességéről, akár csekély vagyonának sorsáról nem önmaga, hanem is.né' mások kívánnának dönteni Az elmúlt három hónapban újjáválasztott népfron túlzott­ságokban az örvendetesen gazdagodott politikai színská­A bedolgozótól könnyebb megszabadulni Olcsóbban, jót, kevesebbért A szükség, tartja a régi mon­dás, nagy úr. Ennél is kény­szerítőbb a muszáj, s különö­sen azok szájából hangzik el gyakorta, akiknek filléres gondjaik vannak. Az már az utóbbi évtizedben mind nyil­vánvalóbbá vált, hogy a főál­lású keresetből egyre kevésbé tudnak megélni a családok. Ezért szükség van a másodál­lásokra, a fárasztó túlórákra, vagy éppenséggel bedolgozói munkák vállalására, története­sen az Elegant Május 1. Ruha­gyár számára. Ihász József, a vállalat gyár­tási főosztályának vezetője, osztja az említett megállapí­tásokat, s megerősíti, hogy az életkörülményekben, életszín­vonalban mutatkozó egyenlőt­lenségek kényszerítenek mind több embert arra, hogy az eset­leges pihenésre szánt szabad­idejét is munkával töltse. Az Elegant számára több évtizede kialakított bedolgozói hálózat a mai napig stabil munkaerő­nek bizonyul. Ráadásul álta­luk jobban lehet szervezni a határidős munkákat, az ex­portkötelezettségeket, s irányí­tani, szervezettebbé tenni a tényleges vállalati munkaerő foglalkoztatását. A jelenlegi két és fél ezer be­dolgozó zömét érthetően a nők teszik ki. A gyesre, gyedre me­nőket, a nyugdíjba vonuló­kat, vagy más okok révén a a cégtől megváltakat pótolniuk kell. Erre, érthetően, a legal­kalmasabbak a bedolgozók, köztük is a többéves gyakor­lattal rendelkezők, őket rang­sorolva kitűnt, hogy akadnak egyénileg és úgynevezett koo­perációs foglalkoztatásban le­vő bedolgozók. Számuk meg­haladja a százat. A már em­lített kooperációban foglalkoz­tatott varrónők javarészt Va­lamelyik téesz ipari mellék­üzemágának az állományába tartoznak. Pest megyében, Sülysápon a helyi termelőszö­vetkezetben sikerült kialakíta­nia a vállalatnak egy olyan szalagot, ahol a lányok és asz- szonyok már valóban profi­munkát végeznek, s maholnap akár ki is nőhet ebből a kol­lektívából egy önálló varrodai egység. Javarészt a fővárostól 50 ki­lométeres körzetben, különö­sen Cegléd térségében talál­ható a bedolgozói hálózat mag­ja. Évente 120 ezer normaórá­nak megfelelő a teljesítményük, s ez eléri a ténylegesen a vál­lalatnál dolgozók munkaide­jének 70—80 százalékát. A főosztályvezető szerint a „külsősökkel" bármilyen jelle­gű munkát elvégeztethetnek. Az otthoni, átlagosan 4—6 órás elfoglaltsággal járó idő alatt szoknyát, nadrágot, blézert ké- szítnek. Az ehhez szükséges szabványt, kelléket, no és a gé­peket az Elegant adja. A tö- rekvőek, a valóban szorgalma­sak bruttó 4—6 ezer forintot is megkeresnek, míg a csak hé­be-hóba a varrógéphez ülők a 2—3 ezret, de akad, akinek csak ezer forintot tesznek a bo­rítékjába. Igaz, jó részük nem­csak az Elegantnak vállal mun­kát, hanem másod-, sőt har­madbedolgozásokat is végez­nek. Miként a törzsgyárban vagy annak vidéki egységeinél is, gyakori a fazonváltás. Ilyen­kor megjelennek a munkamód­szer-átadók. Különösen a zseb­vagy a dísztűzés mikéntje az, am1 a leggyakoribb a módosí­tott részmunkák listáján. Ilyen­kor átállítják a gépeket. Cél­gépet mindenki nem tud üze­meltetni, s ezért az adott mun­kákra már a központi befeje­zőben kerül sor. A legnagyobb gond, derült ki, a bedolgozók megbízható­ságában van. A nyári időszak­ban a kerti munkák vagy ép­penséggel üdülések, utazások idején lényegesen csökken a munkakedvük, míg késő ősz­szel ismét visszatér a régi munkatempó. A bedolgozóktól lehet a leg­könnyebben megszabadulni, állította a főosztályvezető. Va­lójában csak azok munkájára tartanak igényt, akik megbíz­hatóak. Gy. L. A nagymarosi építkezés felfüggesztéséről A főtervező véleménye AZ ELLENZÉKI KERÉKASZTALNAK A népfront válasza la mellett tízezrek vállaltak ismét vagy újólag társadalmi tisztséget. Talán nem eléggé közismert az, hogy a mozga­lom szerény és szűk körű anyagi lehetőségeit az Ország- gyűlés döntése biztosítja. Mindezek alapján indoko­latlannak tartjuk a közzétett követelést. Mint már sok te­lepülésen, tárgyaljunk felelő­sen országosan is az együtt­működés cselekvő formáiról, népünk sorsáról, jövőjéről. ★ A Hazafias Népfront közjo­gi bizottsága szerdán megtar­tott tanácskozásán azt java­solta a kormánynak, hogy ve­gye le csütörtöki rendkívüli ülésének napirendjéről az al­kotmánybíróságról szóló tör­vénytervezet tárgyalását. A neves jogászokból álló testü­let álláspontja szerint ugyan­is az alkotmánybíróságról izó- ló tervezet olyan fontos alap­törvény, amelyet már egy megújuló politikai rendszer­ben hivatalba lépő új parla­mentnek kellene megalkotnia.

Next

/
Thumbnails
Contents