Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-23 / 119. szám
2 1989 MÄJUS 23., KEDD A Varsói Szerződés tagállamainak felhívása a NATO-koz Új esélyek nyílnak a békéhez A Varsói Szerződés tagállam mai — a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság — az Észak-atlanti Szövetség csúcstalálkozójának küszöbén azzal a felhívással fordulnak annak tagállamaihoz, hogy mérlegeljék a modern világ új realitásait, és használják ki a „hidegháború” európai és nemzetközi következményei teljes felszámolásának most megnyíló esélyét. A háború utáni időszak az európai történelemben senki számára sem volt könnyű. A második világháború idején a fasizmus elleni harcban a népek szabadsága és függetlensége nevében létrejött együttműködést konfrontáció váltotta fel. Ennek eredményeképpen Európában két katonai-politikai szövetség jött létre. Mindkét részről egyre gyorsabb ütemben halmoztak fel egyre tökéletesebb és egyre nagyobb rombolóerővel rendelkező fegyvereket. Az eltelt évtizedek teljesen világosan megmutatták, hogy az ilyen helyzet aláássa egész Európa biztonságát, növeli a nukleáris konfliktus kockáza- tát. Ez a következtetés vezetett el az összeurópai folyamat kialakulásához, amelyben Európa államai, az Egyesült Államok és Kanada vesznek részt, s amelynek célja a katonai konfrontáció felszámolása, a biztonság közös erőfeszítésekkel történő megszilárdítása a párbeszéd, a kölcsönös megértés és a teljes egyenjogúságra épülő, kölcsönösen előnyös együttműködés révén, a nemzeti függetlenség és a szuverenitás, a belügyekbe való be nem avatkozás és a helsinki záróokmány többi elveinek és a nemzetközi jog általánosan elismert normáinak tiszteletben tartása alapján. A közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákról szóló szovjet—amerikai megállapodás, a béke megszilárdításának és a regionális konfliktusok rendezésének ügyében elért haladás kedvező lehetőségeket teremt az államok és a népek együttműködésének szélesítésére. Ezzel együtt a nemzetközi helyzet továbbra is bonyolult és ellentmondásos, s nem következett még be gyökeres javulás. A Varsói Szerződés tagállamai, törekedve Európa egymással szemben álló katonai tömbökre való felosztásának felszámolására, síkraszállnak a két katonai-politikai szövetség egyidejű feloszlatásáért, első lépésként pedig katonai szervezeteik felszámolásáért. Az ehhez a célhoz vezető úton haladva a Varsói Szerződés tagállamai és az Észak-atlanti Szövetség tagjai közös erőfeszítéseket tehetnének a katonai szembenállásról történő lemondás módjainak feltárása, az államok együttműködésének fejlesztése érdekében, függetlenül attól, hogy melyik szövetséghez tartoznak, a béke és az együttműködés Európájának létrehozására a fennálló területi-politikai reaMegoldást csak a kölcsönös kompromisszum hozhat Saséi felhívás — kép A Karabah-hegyvidéki Autonóm Terület gyáraiban, építkezésein, az intézmények, szervezetek jelentős részében immár több hete tart a munka- beszüntetés, feszült a légkör, a menekültek problémája megoldatlan. A városi vezetők sikertelenül próbálkoznak a menekültkérdés megoldásában oly fontos lakásépítkezések felújításával. A Karabah-bi- zottság által meghirdetett „polgári elégedetlenségi mozgalomba” széles körben kapcsolódnak be a fiatalök, Sztye- panakert utcáin örmény nemzeti zászló alatt felvonulók követelik az Örményországhoz csatlakozást. A susei területi újságban megjelent egy felhívás, amelyet a körzet azerbajdzsán lakóinak nevében a Szovjetunió népeihez intéztek és Mihail Gorbacsovhoz, az SZKP KB főtitkárához címeztek. A szerzők a Karabah- hegyvidéki AT örményesítésé- re panaszkodnak és kifejezik készségűiket arra, hogy fegyverrel a kézben védjék meg az Azerbajdzsán SZSZK területi egységét. A szovjethatalom ellenségeinek nevezik a Karabah-bizottság tagjait. A sztyepanakerti városi tanács vb-ülésén a közelmúltban a népi küldöttek kongresszusához címzett felhívást fogadtak el, amelyben Kara- bah Örményországhoz való csatlakozását, a terület státusáról népszavazást, a különleges irányítási rendszer megszüntetését és a párt- és tanácsi szervek munkájának felújítását követelték. Kérték továbbá, hogy történjen meg és kerüljön nyilvánosságra a szumgajti tragédia politikai értékelése. KÁBÍTÓSZERCSEMPÉSZEK AKASZTÁSA Üjabb tizenöt embert akasztottak tel kábftószercsempészés vádjával nyilvánosan a dél-iráni Fársz tartomány hét városában hétfőn. Az elmúlt négy hónap során pedig közel hatszáz embert végeztek ki hasonló vétség miatt. A kábítószercsempészeket és -élvezőket büntető drákói törvények januárban léptek életbe, s azóta, a könyörtelen paragrafusok már egészen kis mennyiségű drog birtokosára is halálbüntetést mondanak ki. A nem hivatalos becslések szerint Irán 50 millió lakosa közül mintegy kétmillió embert érint valamilyen formában a kábítószerprobléma. Az osztrák Zöldök kétoldalú bizottságot javasolnak A nagymarosi építkezésről A nagymarosi építkezés végleges leállítása esetén Ausztria gazdaságának kártérítési igénye mintegy kétmilliárd schil- linget érne el — jelentette ki Wolfgang Schüessel gazdasági miniszter hétfőn, miután erről a témáról megbeszéléseket tartott az érintett osztrák cégek képviselőivel. A miniszter elmondta: a magyar és az osztrák országos villamosenergia-ellátó vállalatok vasárnap lezajlott tárgyalása nem hagyott semmi kétséget afelől, hogy Magyarország teljesíteni szándékozik az Ausztriával kötött áramszállítási szerződést, amely 1996-tól a nagymarosi építkezésre folyósított osztrák bankhitelek és kamataik visszatérülését szolgálja majd. A parlamenti képviselettel is rendelkező ellenzéki osztrák zöld alternatíva párt országos ügyvivője, Pius Strobl hétfőn sajtónyilatkozatban azt szorgalmazta, hogy a Nagymarossal kapcsolatos osztrák követelésük felülvizsgálatára létesüljön kétoldalú bizottság. litások teljes tiszteletben tartása mellett. A Varsói Szerződés tagállamai emlékeztetnek azokra a javaslataikra, amelyek a fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek lényeges csökkentésére irányulnak a katonai kiadások megfelelő mértékű csökkentése mellett. Megerősítik a váratlan támadás lehetőségének csökkentésével, Európa különböző térségeiben a bizalom és a biztonság erősítésére irányuló regionális intézkedésekkel kapcsolatos javaslataikat. Véleményük szerint arra kell törekedni, hogy minden olyan, hadviselésre alkalmas eszközt bevonjanak a leszerelési folyamatba, amely egyelőre kívül esik annak látókörén. Szükségessé vált, hogy a tárgyalási folyamat átfogja a haditengerészeti erőket és azok fegyverzetét is, első lépésként a bizalomerősítő intézkedéseknek ezekre történő kiterjesztése révén. Ugyancsak fontos az, hogy ne kerüljön sor olyan lépésekre, amelyek bonyolíthatnák a tárgyalási folyamatot és akár a korszerűsítés ürügyével is, új lökést adnának a fegyverkezési hajszának. Az államok közötti bizalom növelését, kölcsönös biztonságuk erősítését szolgálná az együttműködés széles körű fejlesztése az államközi kapcsolatok más területein is. A Varsói Szerződéshez és az Észak-atlanti Szövetséghez tartozó államok közötti bizalmatlanság felszámolását célzó erőfeszítések között nagy szerepet játszhatnának a katonai kapcsolatok, többek között a javaslatokra és kezdeményezésekre vonatkozó információ- csere, a katonai kiadások csökkentésének kérdései, a katonai doktrínák jnegvúatása, a katonai delegációk cseréje. A Varsói Szerződés tagállamai készek teljes figyelemmel kísérni az Észak-atlanti Szövetség tagállamainak az államok kapcsolataiban meglevő pozitív tendenciák ösztönzését célzó válaszjavaslatait. Közös lépésekre hívják fel őket annak érdekében, hogy biztosítsanak dinamikus fejlődést, s általános fellendülést a függetlenség, a stabilitás és a béke körülményei között Európában és az egész világon. Elvonulnak a páncélosok ? Csökkent a feszültség Pekingben Az előző két nap vészterhes feszültsége után hétfőn — a változatlanul érvényben lévő, de megvalósíthatatlan rendkívüli állápot harmadik napján — oldottabb volt a hangulat, gyakorlatilag megszűntek az utcai tömegtüntetések Pekingben. Ennek magyarázata az, hogy megbízható források szerint a fővárost gyűrűbe záró katonai alakulatok parancsnoksága biztosította a diákok képviselőit: semmiképpen nem vonulnak be a hadsereg egységei Pekingbe azért, hogy erőszakot alkalmazzanak a diákok és a lakosság ellen. Ami biztos, biztos, a Peking külső körzeteiben felállított úttorlaszok és barikádok továbbra is megvannak. A lakosság és a diákok éberen figyelik, valóban elvonulnak-e a-katonák a főváros közeléből. Szemtanúk szerint egyes motorizált és páncélos alakulatok már megkezdték az elvonulást. A megváltozott légkört mutatja az is, hogy a kínai televízió hétfőn hosszú képsorban számolt be arról, hogyan barátkoznak a diákok és a pekingi lakosok a város határán tartózkodó katonákkal. A televízió képei szerint a pekingiek itallal és étellel kínálják a három napja veszteglő katonákat, s a diákok a katonákkal együtt üldögélnek a teherautókon és intenzív párbeszédet, folytatnak velük. A kínai főváros szívében, a Tienanmen téren és az annak közelében levő pártközpont előtt hétfőn gyakorlatilag egész nap tartott körülbelül 300 000 pekingi lakos és diák tömegtüntetése. A hétfői megmozdulásban elsősorban a pekingi értelmiségiek, tudósok, írók, művészek, pedagógusok és újságírók vettek részt. Az előző tüntetésekkel ellentétben a hétfői megmozduláson tulajdonképpen egyetlen követelés kapott erőteljes hangot: azonnal mondjon le Li Peng miniszterelnök. Kínai források tudni vélik, hogy o párt- és az állami vezetésen belül éles vita folyik annak az új helyzetnek az értékelése körül, amelyet az idézett elő, hogy gyakorlatilag lehetetlenné vált nemcsak a három nappal ezelőtt kihirdetett rendkívüli állapot érvénybe léptetése, hanem a hadsereg bevetése is. Abban minden megfigyelő egyetért, hogy a feszültség lecsendesítése és a helyzet normalizálása érdekében a kínai vezetésnek mielőbb elhatározásra kell jutnia, mert valóban fennáll az a veszély, hogy az, ami Pekingben történik, országos problémává válhat. A diákok mindenesetre optimisták: hétfőn elkezdték a nagytakarítást a Tienanmen téren és a legújabb jelentések szerint közel hétezer diák — akik a pekingi diákok támogatására érkeztek a fővárosba — hazaindultak Pekingből. Baráti látogatás Jaruzelski Berlinben Hétfőn egynapos baráti látogatásra a Német Demokratikus Köztársaságba érkezett Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, lengyel államfő. A lengyel vezető Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az államtanács elnökével folytat tárgyalásokat. A látogatás során a két ország külügyminiszterei aláírják a Pomerániai-öböíben húzódó tengeri határról szóló megállapodást. Walter Scheel Varsóban Hétfőn Varsóba érkezeit Walter Scheel, az NSZK egykori elnöke, a szabaddemokrata párt tiszteletbeli elnöke, aki külügyminiszterként 1970- ben aláírta a lengyel—nyugatnémet kapcsolatok normalizálását megalapozó szerződést. Scheelt az NSZK varsói nagy- követsége hívta meg lengyel- országi látogatásra. A politikust a nap folyamán fogadta Rakowski miniszterelnök. A politika reformfolyamat történelmi ál'omása előtt Ülésezett az SZKP KB Moszkvában hétfőn ülésezett a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. A legfelsőbb pártfórum áttekintette az új törvényhozás alakuló ülésével kapcsolatos politikai kérdéseket. A tavaly végrehajtott alkotmánymódosítás értelmében megválasztott népképviseleti kongresszus május 25-én kezdi meg alakuló ülését, amelyen egyebek között megválasztják a népi küldöttekből az új feladatokkal megbízott legfelsőbb tanács elnökét,. A megújuló törvényhozás első tanácskozását korszakos eseményként várják a Szovjetunióban. Történelmi állomása lesz annak a politikai reformfolyamatnak, amelyet az SZKP tavaly nyári országos értekezlete hirdetett meg a régi jelszó felújításával — minden hatalmat a szovjeteknek. Az SZKP Központi Bizottsága hétfőn lezajlott ülésén úgy döntött, Mihail Gorbacsovot javasolja megválasztani az újonnan megalakuló legfelsőbb tanács elnökévé. A legfelsőbb szovjet pártfórum egynapos hétfői ülése a népi küldöttek e héten összeülő kongresszusának tanácskozásával összefüggő politikai kérdéseket tekintette át. Az ülésen Mihail Gorbacsov főtitkár terjesztett elő beszámolót, amelyet beható vita követett. Ebben több mint harminc felszólalás hangzott el. Ezeket a napirend lezárásaként- Gorbacsov foglalta ösz- sze. A KŐf-ülés résztvevőivel ismertették Jegor Ligacsovnak, a politikai bizottság tagjának, a KB titkárnak nyilatkozatát, amelynek szövegét a sajtó ismerteti. A plénum tudomásul vette, hogy a Ligacsov- nyilatkozatban felvetett kérdések ügyében vizsgálatot folytat a Szovjetunió Legfelsőbb Ügyészsége, s ennek eredményeiről jelentést terjesztenek elő. Az óriási méretű 1937— 1938. évi terror egyre érezhetőbb hatással volt az ország politikai hangulatára. Valamennyi börtön és tábor elképesztően zsúfolt volt, a belügyi szervek személyi állománya nem győzte a kihallgatásokat, de a több millió fogoly őrzésével sem boldogult. Sztálin már elérte a terror kibontakoztatásakor maga elé kitűzött célokat. Változásra volt szükség, hogy az eredmények megszilárduljanak. Sztálin, aki mestere volt a politikai villámhárításnak, tisztában volt ezzel. Fokozatos kegyvesztettség Nyikolaj Jezsov belügyi népbiztost 1938 áprilisában kinevezték „másodállásban” vízi közlekedési népbiztossá. December 8-án viszont a központi lapok utolsó oldalain, a Krónika rovatban rövid hír jelent meg arról, hogy Nyikolaj Jezsovot saját kérésére felmentették a belügyi népbiztos tisztségéből, de megmaradt vízi közlekedési népbiztosnak. Jezsov helyett a Szovjetunió belügyi népbiztosa Lavrentyij Berija lett. Közvetlenül Jezsov leváltása után a belügyi szervekben letartóztatási és leváltási hullám indult meg. Nyikolaj Jezsov eközben még néhány hónapig szabadlábon volt. 1939. január 21-én Sztálin mellett ült annak az ünnepségnek az elnökségében, amelyet Lenin halálának 15. évfordulója alkalmából rendeztek a Nagyszínházban. Jezsov az SZK(b)P Központi Bizottságának tagjaként részt vett a XVIII. pártkongresszuson, s az első üléseken az elnökségben ült. Az újonnan RÓJ MEDVEGYEV: Sztálin elbeszélget Jezsovval Az itt következő részlet Rój Medvegyev ítéljen a történelem című, a Kossuth Könyvkiadónál ebben az évben megjelenő Sztálin-életrajzából való. választott központi bizottságban azonban már nem találjuk ott a nevét. Nem történik róla említés a kongresszus gyorsírói jegyzőkönyvében sem. A XVIII. kongresszus egyik küldöttje, aki tagja volt annak a bizottságnak, amely a hagyományok szerint megvitatta a megválasztandó központi bizottság összetételét, a következőket írta barátainak az ülésről: „Amikor a kongresszus a Kremlben vége felé közeledett, az egyik teremben összeült ez a bizottság. A résztvevőkkel átellenben a hosszú asztalnál, akár a színpadon, ott ült Andrejev, Molotov, Malenkov. Mögöttük a sarokban telepedett le Sztálin, és pöfékelt a pipájából. Andrejev közölte, hogy a kongresszus a végéhez közeledik, ezért jelölteket kell javasolni a megválasztandó központi bizottságba. Elsősorban az előző központi bizottság tagjait vették fel a listára, kivéve azokat, akik valamilyen oknál fogva kimaradtak. Jezsovra került a sor. Kinek mi a véleménye? — kérdezte Andrejev. Rövid hallgatás után valaki azt mondta, hogy Jezsov sztálini népbiztos, mindenki 'ismeri, bent kell hagyni a központi bizottságban. Nincs ellenvetés? Mindenki hallgatott. Ekkor Sztálin kért szót. Felállt, odament az asztalhoz, és még pöfékelve megszólalt: — Jezsov! Hol vagy! Gyere ide! A hátsó sorok valamelyikéből felállt és az asztalhoz ment Jezsov. Kínos párbeszéd — Nos, hogy gondolod? — kérdezte Sztálin. — Tagja maradhatsz a központi bizottságnak ? Jezsov elfehéredett, és el- csukló hangon azt felelte, hogy egész életét a pártnak szentelte, Sztálinnak adta, hogy az életénél is jobban szereti Sztálint, és nem tudja, rrv adhat okot egy ilyen kérdésre. — Igen? — kérdezte gúnyosan Sztálin. — És ki volt Fri- novszkij? Ismerted? — Természetesen ismertem — felelte Jezsov. — Frinovsz- kij a helyettesem volt. ö ... Sztálin közbevágott, és azt kérdezte, ki volt Sapiro, ki volt Rizsova (Jezsov titkárnője), ki az a Fjodorov és még valaki. (Addigra ezeket az embereket mind letartóztatták.) — Joszif Visszarionovics! De hiszen én — én magam! — fedtem fel az összeesküvést, én mentem önhöz és jelentettem, hogy ... Sztálin nem engedte, hogy folytassa. — Igen, igen! Amikor érezted, hogy elkapták a karod, akkor jöttél, siettél. De addig? összeesküvést szőttél? Meg akartad ölni Sztálint? Ezután Sztálin azzal vádolta meg Jezsovot, hogy túlságosan buzgó volt, sok ártatlan embert letartóztatott, akiket pedig le kellett volna tartóztatni, azokat bújtatta. ,Milyen régen várok erre! Jezsovot azonban még ezután sem tartóztatták le. Bejért a vízi közlekedési népbiztosságra. Magatartása súlyos depresszióról vagy talán idegösszeomlásról árulkodott. Amikor a kongresszus után néhány nappal a beh ügyi népbiztosság munkatársai megjelentek a kollégium tanácstermében, Jezsov felállt, és ragyogó arccal így szólt: „Milyen régen várok erre!” Az asztalra tette revolverét. Elvezették. Jezsovot nem lőtték azonnal főbe. Ügyében hosszú ideig tartott a vizsgálat. Nem kellett megkínozni, mert rögtön elismerte 'az ellene felhozott vádakat, majd vallomását aszerint változtatta, ahogvan a vizsgálók követelték tőle. Élete utolsó ,, heteit Moszkva mellett, a belügyi népbiztosság különleges börtönében töltötte, ahol „a nén különösen veszélyes ellenségeit” tartották fogya. 1949. július 10- én végezték ki. (A nép körében az a hír járta, hogv Jezsov megőrült, bolondokházában tartják.) (Következik: Nem akarta megosztani a dicsőséget)
