Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-03 / 102. szám

tártam 1989. MÁJUS 3., SZERDA Jogi tanácsok Lakáskiürítés 0 Baleseti táppénz 0 Sza­badság kiadása 0 Miért felel a tag? 0 Apu­ka gyeden • Egy diósdl fiatalasszony két éve együtt lakik elvált, al­koholista férjével. Hiába köte­lezte a bíróság a volt házas­társat a lakás elhagyására, helyzetük napról napra elvi­selhetetlenebb. A levélben említett álla­pothoz hasonló esetekről saj­nos igen sokszor tudomást szerzünk, és megoldás csak ritkán adódik. A szenvedő család helyzete azonban még­sem teljesen reménytelen. Le­hetséges ugyanis, hogy azt a házastársat, aki az együttélé­si szabályokkal ellentétes, bot­rányos, tűrhetetlen magatar­tást tanúsít, kötelezzék ar­ra, hogy a számára biztosított szükséglakásba, albérletbe, il­letve munkásszállásra költöz­zék. Azokban az esetekben, ha ilyeneket követ el, a házas­társsal szemben a lakás elha­gyásira kötelezett személy, ak­kor őt onnan sürgősen ki le­het költöztetni. Ilyenkor a volt férj arra is kötelezhető, hogy más városban lévő lakásba, szükséglakásba költözzön. Ha ez az intézkedés sem ered­ményes, akkor, ha a kiköltö­zési felhívásban meghatáro­zottaknak nem tesz eleget a hatósági akarattal szembehe- lyezkedőt meg fogják bírságol­ni. Természetesen lehetséges, hogy a lakást még ekkor sem ürítik ki. Ilyenkor megenge­dett az elhelyezési igény nél­küli kiköltöztetés, más szóval a kilakoltatás. A kilakoltatás! végzés meg­hozatalakor figyelembe veszik azt is, hogy a további együtt­lakás a kiskorú gyermekek fejlődését mennyiben veszé­lyezteti. O M. Józserné budapesti Irattáros üzemi balesetet szen­vedett. Az esés közben eltört a karom, amelyet többször meg kellett operálni, de még most sem vagyok egészséges. Meddig kaphatok táppénzt? — kérdezi. Abban az esetben, ha vala­ki foglalkozási — közismert régebbi megnevezéssel üzemi — balesetet szenved, a balese­ti táppénz mindaddig meg­illeti, amedig fel nem gyó­gyul, vagy nem minősítik rok­kanttá. Nem érvényes tehát az a szabály, amely szerint a táppénz — egyszerűen fogal­mazva az általános előírásokat — csak egy évig fizethető. A balesetet szenvedettet más kedvezmény is megilleti. Nála nem érvényes a táppénzelőz­mény szabálya sem. Ez azt je­lenti, hogy az üzemi baleseti sérült akkor is a felgyógyulá­sáig kapja a táppénzt, ha meg­betegedését megelőző egy év nem volt teljes egészében biz­tosítva, illetve beteg volt. Abban az esetben, ha a sé­rült a felgyógyulását köve­tően a baleset következménye­ként ismételten beteg lesz, új­ra baleseti táppénzt fog kap­ni. Ennek összege attól függ, hogy a felgyógyulás óta meny­nyi idő telt el. Ha ugyanis ez az újabb betegség fél éven belül keletkezik, a baleseti táppénz összege az előzőnél kevesebb nem lehet. • S. R. hernádi szövetkezeti tag február végéig gyermek­gondozási díjban részesült egy éven keresztül. Azt szeretné megtudni, hogyan kapja meg a gyed ideiére járó szabadsá­got és miként jogosult az idei­re? A gyermek ápolására, gon­dozására fizetés nélküli sza­badságot lehet kérni 10 éves koráig. A fizetés nélküli sza­badság egy részére gyed vagy gyes jár. A távoliét ideje alatt, függetlenül annak időtartamá­tól, legfeljebb egy évre, fize­tett szabadság illeti meg a dol­gozót. A szövetkezetben a fizetett szabadságot abban az évben kell kiadni, amikor az esedé­kes. Ha ez akadályba ütközik akkor a fizetett távollétet az akadály megszűnését követő 30 napon belül, legfeljebb azon­ban a következő év március hó utolsó napjáig kell kiadni. A gyed (gyes) folyósításakor az anyuka akadályozva van a szabadság kivételében, ezért azt leghamarább csak akkor lehet számára kiadni, amikor ezt a juttatást már nem fo­lyósítják. Ilyenkor tehát az ezt követő harminc napon belül kell megkezdeni a szabadsá­got, illetve — ha a felek így állapodnak meg — a munká­ba állást követő év harmadik hónapjának a végéig. Az ez évi szabadság járan­dóságánál az a helyzet, hogy a kismama az év teljes egé­szében szövetkezeti tagsági vi­szonyban van, ezért úgy kell tekinteni, mintha az egész év­ben dolgozott volna. A mun­kában töltött időre tekintet­tel megállapított szabadságon felül természetesen a gyerme­kek után pótszabadságot is meg kell kapnia. O „Csalódások sora” jeligéjű olvasónk úgy vélte, hogy egy szövetkezeti szakcsoport meg­találta boldogulását. Sajnos másként történt! Nem, hogy meggazdagodott, hanem még visszafizetésre is kötelezték. Eli csak egyszerű tag voltam, aki látástól vakulásig dolgozott. Miért feleljek? A szövetkezetek ipari szol­gáltató szakcsoportjánál dol­gozók kötelezettségei és jogai eltérően alakulnak attól füg­gően, hogy a gazdálkodóegy­ségeknek alkalmazottjai vagy tagjai. Nyilvánvaló, hogy a tagoknak nagyobb a felelőssé­ge, ugyanakkor a megszerzett javakból is nagyobb arányban részesülnek. A szakcsoport veszteséges gazdálkodása ese­tén például a tagoktól a jöve­delemelőleg visszakövetelhe­tő, illetőleg munkadíjra nem tarthatnak igényt. A tagok ezenkívül vagyoni hozzájáru­lásukkal felelnek a szakcso­port tevékenységével összefüg­gő tartozásokért, ennek alap­ján tehát az eljárás törvé­nyes. # Igen Jól kereső állásban dolgozik egy dabasi anyuka. Mindent összeszámolva úgy véli. jobb lenne, ha a férj maradna gyeden a kisbabával. Mikor lehetséges ez? A gyermekgondozási díjat a terhességi-gyermekágyi segély (közismerten: szülési) lejár­tát követően lehet igényelni, ha az anya megfelel a jog­szabályokban előírt feltéte­leknek. Ezek például: szülést megelőző két éven belül. leg­alább 270 napot dolgozzon és még a gyermek világra jötte­kor is munkaviszonyban le­gyen. A csecsemő gondozása azonban anyai törődést igé­nyel, ezért az apa a kisgyer­mek egyéves születésnapja előtt csak akkor kérheti a gyed folyósítását, ha egyedül­álló. A választás joga tehát csak ezen életkor után illeti meg a szülőket. A szülők számára azonban ez év elejétől további kedvez­ményeket állapítottak meg a jogszabályok, ugyanis az az apa is jogosult a gyedre, aki a folyósításkor szükséges felté­telekkel a gyermek születése­kor még nem, de az igénybe­vétel első napján már rendel­kezik. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 16—18 óra között ingyenes jogi tanácsadást tar­tunk Budapest VIII., Blaha Lujza tér 3. alatt, a beérkezett levelekre folyamatosan vála­szolunk. Néhány éve egy terrorista egy Londonból felszálló izraeli repülőgépet akart a levegőben felrobbantani. A robbanóanya­got egy kettős fenekű bőrönd­be rejtette el. Mint emlékeze­tes, a merénylet tervét az utolsó pillanatban meghiúsí­tották. Ez az eset adta az ötletet egy skóciai tanárnak arra, hogy olyan — könnyen moz­gatható — eszközt készítsen, amellyel gyorsan felderíthető, hogy valamely bőröndnek kettős feneke van-e. A Scot gange nevű eszköznek két, anódosan oxidált alumínium „lába” van. Az egyik a bőrönd külső, a másik a belső mély­ségét méri. Az eszköz már 1 centiméteres különbséget is kimutat. Ha ilyet észlel, elekt ronikája riasztja a poggyász­ellenőrzőket. A tanár ugyanennek az esz­köznek olyan változatát is el­készítette, amellyel az autók és a hajók üzemanyagtartályá­nak esetleges kettős feneke deríthető föl. Postabontás VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, PF.: 311 -1446 Tízéves a vadaspark A főváros és két szomszé­dos községe háromszögében fekszik a Szilfa-tisztás, me­lyet az erdőszél szilfái fognak körül. Mellette található a Vörösföld erdőterület, ezen létesítették a Budakeszi Va­dasparkot. A természetben a valós állapotot ismerheti meg itt a látogató. Számos bemu­tatótábla nemcsak útjelző, ha­nem írásos képanyaggal is­merteti a budai erdők nö­vény- és állatvilágát. Tanul­ságos. Lapozgatom az emlékköny­vet. Sokan csak a nevüket je­gyezték bele, de akadnak olyanok, akik néhány sorban hangot adnak véleményüknek. Rengeteg a külföldi (német, francia, cseh, arab, izraeli, szovjet, lengyel és sok „tá- volbaszakadt hazánkfia”), so­kuk kinti magazinok alapján szerzett tudomást erről a lé­tesítményről. Felkeresték és nem bánják. Néhány bejegy­zést szó szerint kijegyeztem a könyvből. Az egyik: „Ebben a motorzúgástól hangos korban a legnagyobb élmény egy ilyen szép parkban megpi­henni". A pátyi iskolások so­rai: „A vadaspark szépségét örömmel néztük. Sokat segít a növények és állatok megfi­gyelésében. Köszönjük a ked­ves, szakszerű, figyelmes tájé­koztatást.” Egyik budaörsi ál­talános iskolánk tanulói tömörebben fogalmaztak: „Amint időnk engedi, ismét eljövünk!” A vadaspark a nemzetközi gyermekév tiszteletére jött létre. Idén tízesztendős. Padányl Lajos Budakeszi zált dolgozók panaszaitól, sok helyi önkényeskedéstől. Vajon mennyi a lappangó, évtizedek alatt összegyülemlett szabály­talanság és jogtalanság, az el­tussolt — a dolgozók érdekeit alapjában sértő cselekmény? Majd minden község, város la­kója tudna mesélni a helyi ha­talom ügyeiről. Minél távo­labb megyünk a fővárostól, annál nagyobb az emberek ki­szolgáltatottsági érzése, a le­hetőségek beszűkülése. Nem tiszul a közélet, sőt egy­re kiélezettebb harc folyik a fogyó lehetőségek birtoklá­sáért. Röpködnek a demokra­tizálódást és reformot éltető jelszavak — olyanoktól, akik ez idáig a langyos vízben pan- csikoltak. Viszont nem szent már senki és semmi. Minden­ki támadható, kritizálható — látszólag. Mert bizony a helyi hatalomnak — legyen az hi­vatalos vagy nem hivatalos — hosszú a keze. A megjelenő bírálat; cikk, panaszos levél, vagy fülbe jutott elmarasztaló vélemény, heves izgalmat okozhat. Beindul a reflexen alapuló cselekvési mechaniz­mus, a széles bázison rögzült megtorló rendszer. A helyi hatalomnak még mindig meg­vannak a nehezen ellenőriz­hető, az összefonódások révén erős lavírozási lehetőségei. A társadalmi és ezen belül a megyei közélet tisztasága — értékteremtő kategória. Tevé­keny, mindenkit mozgósító közélet nélkül nincs remény az erkölcstelen függőhelyzet, az alattvalói lét széttörésére. Gondjainkon csak a humánus és demokratikus közhangulat segít. Ki kell lépnünk abból a körből, ami mindnyájunk éle­tét megnehezíti. Albert Béla Dabas Szerkesztői üzenetek N. M., Ipolytötgyes: Kérjük ol­vasónkat, hogy amint a másodfo­kú hagyatéki tárgyalásról végzést kaptak, annak tartalmiról azon­nal értesítsenek bennünket. V. M., Cegléd: Sajnos még nem sikerült megtalálni azt az idős hölgyet, akit olvasónk keres. Igyekszünk más és más módsze­reket kitalálni, kérjük szíves tü­relmét. H. J., Érd: A levelezőlapján be­jelentett panaszával a Hírlapkiadó Vállalat Pest megyében illetékes terjesztőihez fordultunk. Ok fel­hívták a postahivatal vezetőjének a figyelmét a problémákra, és rö­videsen kimerítő tájékoztatást ad­nak. Remélhetőleg ezután időben meg fogja kapni újságjait. Hozzászólás és vélemény Tévedés vagy elírás? A Pest Megyei Hírlap 1989. április 20-i számának utolsó oldalán, sajnálatos elírással je­lent meg a közlemény: Üj színfolttal gazdagodik Pilis, a Nyáry Páí-iskola udvarán avatják a névadó mellszobrát. Nos,' nem Pilisen, * Hanem Nyáregyházán történt az ün­nepi aktus! Az iskola ott van. Igaz ugyan, hogy Nyáregyhá­za közigazgatásilag Pilishez tartozik, ám sok nyáregyházi lokálpatriótát sértett — a nyil­ván nem szándékos — hiba. Nyáry Pál emlékének ápolá­sához ők nemcsak munkáju­kat, hanem anyagi hozzájáru­lásukat is adták. Nevükben, a Nyáry Pál-em- lékbizottság és Pilis Nagyköz­ség Tanácsa megbízásából is kérem, hogy a lapban helyes­bítsék ezt a közleményt. Galambos Pál Vasad Eljött az idő, amikor na­ponta hallhatunk, olvashatunk helyi hatóságok, üzemek, tsz- ek visszaéléseiről. A szabad véleménynyilvánítás utat en­ged a rágalmaknak, pletykák­nak, de a tények feltárásának is. Hangos a megye telekspeku­lációs vádaktól, környezetvé­delmi visszaélésektől, terrori­Válcaszol az illetékes Komplexen kell dönteni A Pest Megyei Hírlap már­cius 7-i számában a Kegyelet gyalogszerrel címmel megje­lent cikkben közöltekkel kap­csolatban, néhány fontos, elvi kérdésben szeretném ismer­Rfogy a mennyországba jusson a lelke Így kisfiú eltemette az édesapját Néhány napja a Nagyková­csiban történt kettős gyer­mektragédia döbbentette rá az ország közvéleményét, hogy a kisiskolások tele vannak misz­tikus elképzelésekkel, erre ha­gyatkozva dolgozzák fel a ha­lál gondolatát, és felkavaró, kérdéseket ébresztő élmé­nyeikkel olykor teljesen ma­gukra maradnak. Így volt ez egy Nagykáta környéki falu­ban lakó kisfiú esetében is, aki életének tíz esztendeje alatt már többször találkozott közvetlen környezetében a halállal, s április 22-ről 23-ra virradó éjszaka saját kezűleg temette el kertjükben az édes­apját. Fekete pontok A gyermek késői házasság­ból született, mindkét részről vannak felnőtt féltestvérei. Az édesanyja, aki súlyos alkohol- beteg volt, tavaly halt meg májzsugorodásban, és nem sokkal előbb a kisfiú látta ve­lük együtt élő nagyapja lassú haldoklását is. Hatvanéves édesapja évek óta súlyos beteg volt, és ivásban próbált kikap­csolódást találni. A gyermek saját családi helyzetét úgy értékelte, hogy édes testvérei nincsenek, csak keserűek, és anyja valószínű­leg a pokolba jutott, mert éle­tében sokat veszekedett és po­fozkodott. Az édesapja az más, ő barátjának tekintette a kisfiút, akivel egy esztende­je kettesben maradtak, és egymás támaszai voltak. A gyerek járt bevásárolni a nyugdíjból, ami 7117 forintot tett ki a családi pótlékkal együtt, és a reggelit is ő ké­szítette. Ebédet a papa főzött, nagyon finomat, hiszen annak idején szakács volt a katona­ságnál. Történetünk főszereplőjét időben beíratták az általános iskola első osztályába, ahon­nan csupa fekete pontot hozott, s amelyeket annak rendje és módja szerint kiradírozott a füzetéből. Mivel ezzel mégsem lehetett elintézni a dolgot, másodikban félévkor több tan­tárgyból megbuktatták. Akkor nagyon sírt. és tanítás közben hazament. így aztán meg kel­lett ismételnie a második osz­tályt, ám elszakadt a barátai­tól. Nem szerette az iskolát, ahonnan idén első félévben már több mint negyven napot hiányzott — és hát az iskola sincs arra berendezkedve, hogy a nagyon nehéz körülmények között élő gyermekek problé­máit megoldja. Április huszonkettedikén napközben még úgy volt min­den, mint egyébként. A kisfiú ébredt a vekkerre, költötte a papát és bevásárolt. Délben együtt ebédeltek, azután a gye­rek edzésre ment a helyi fut­ballcsapatba. Utána fáradtan hazatérve nyomban elaludt, és éjjel kettőkor arra ébredt, hogy az édesapja egy pohár vizet kért. és rosszullétre pa­naszkodott. A vizet odaadta, azután a férfi kiment a kerti WC-re. Elásta a kertben Mikor hosszabb idő után sem tért vissza, a kisfiú utá­nament, és megállapította, hogy halott. A rendőrségi ki­hallgatáson elmondta mind­azokat az ismérveket, amelyek alapján — egyébként szabály­szerűen — a tényt megállapí­totta. S ekkor a gyerek, aki meg­szokta, hogy mindent egyedül intéz, és mások segítségére nem támaszkodhat, elcipelte az apját a már korábban fel­ásott veteményeskertbe, és ott eltemette. Reggel pedig elin­dult, hogy értesítse a rokono­kat az újabb gyászról. Ekkor találkozott egyik szomszéddal, akinek elsőként modta el a történteket, és megmutatta a friss sírt a kertben. S ekkor megkezdődött a hi­vatalos ügyintézés, vizsgálat. A boncolási jegyzőkönyv még nem áll rendelkezésre, de az igazságügyi orvosszakértő vé­leménye szerint a férfi beteg­ségben hunyt el, és már halott volt, amikor a földbe került. Felnőttek nélkül Brósz Tünde rendőr száza­dos, kriminálpszichológus vizs­gálta a kisfiút, akiről megál­lapította, hogy pszichikailag egészséges, intelligenciaszintje, nehéz körülményei ellenére, korának átlagosan megfelelő. Eddigi életútja megmagyaráz­za azt, hogy a rendkívüli helyzetre rendkívüli módon reagált. Megszokta azt, hogy gondjait önállóan, a felnőttek segítsége nélkül kell megolda­nia, és most is ennek megfele­lően cselekedett. Sajátos elképzelése szerint, akit a temetőben ásnak el, az talán a pokolba kerül, ha a felsőbb hatalmak úgy ítélkez­nek felette. A papa jó ember volt, és a kisfiú azt akarta, hogy biztos a mennyországba jusson a lelke — ezért intéz­kedett gyorsan az érdekében. Mi lesz a gyerek további sorsa? Négyezer forint maradt a papa után, ez az örökség. A helyi tanács, a gyámügyi szer­vek döntenek róla, hogy inté­zetbe kerül-e vagy tudnak ne­ki olyan nevelőszülőket talál­ni, akik között sok mindent elfelejthet eddigi életéből Még csak tíz napja, hogy teljesen árva. Amikor hogvlétéről kér­dezik, így válaszol: Most na­gyon magányos vagyok és gondterhelt. Gál Judit tetni a Budapesti Közlekedési Vállalat álláspontját. Budapest fejlesztésében a Fővárosi Tanács, a környező városok, települések fejleszté­sében pedig a Pest Megyei Ta­nács dönt. Az erről szóló ha­tározatok, a később elkészített tervek tartalmazzák a lakás­építés-, út-, közmű- stb. költ­ségeket. A központi elhatáro­zásoknak megfelelően, hason­lóan kellene tervezni a közle­kedés fejlesztési és üzemelte­tési költségeit is. Ügy gondolom tehát, hogy az általunk kiszolgált települések fejlesztési kérdéseiben komp­lexen kell dönteni, hisz min­den ilyen elhatározás közpon­ti, illetve tanácsi eredetű. Ez a mechanizmus már működik a fővárosban, működnie kelle­ne a megye területén is. A je­lenlegi támogatási, érdekeltsé­gi és tarifarendszer mellett, az agglomerációban a BKV-háló- zat bővítése nem lehetséges. Jelentősebb beruházásokhoz szükséges anyagi eszközökkel nem rendelkezünk, sőt a mai színvonal megőrzése érdeké­ben is óriási erőfeszítésekre van szükség. A tarifa emeléséből a BKV- nak nem lesz több bevétele, az csak az állami támogatásunk mértékét csökkentette. Ugyan­is a költségvetés hiánya vál­lalatunk működési költségeire is kihatott — kisebbíteni kel­lett. Ezért kell a fővárosban olyan kényszerintézkedéseket javasolni, mint a párhuzamos közlekedés megszüntetése, a járatok ritkítása, a lépcsőze­tes munkakezdés széleskörűbb alkalmazása stb. A körnvéki közlekedés kérdéseiben sem arról van szó. hogy mit akar a BKV, hanem arról, hogy mit tehet, illetve mire van le­hetősége. Bíró Lajos forgalmi és kereskedelmi vezérigazgató-helyettes i Poggyászriadó A oo H r fl • in ' ^ ^ m reputes biztonságáért Közélet:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents