Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-14 / 87. szám
1989. ÁPRILIS 14., PÉNTEK ^lyggp Festik a hetvenest A Közúti Igazgatóság törökbálinti forgalomtechnikai osztályának dolgozói felújítják az útburkolati jeleket a 70. számú út érdi szakaszán. Az ilyenkor, tavasszal szokásos munka most sajnos aktualitást is kap, hiszen szükség is lesz rá, hogy tudjuk, hogy merre menjünk, hiszen ha bevezetik az autópálya-használati díjakat, előreláthatólag ez az útvonal óriási forgalmat fog itt lebonyolítani (Hancsovszki János felvétele) Magyar-Görög Baráti Társaság Száznégy alapító tag részvételével Budapesten megalakult a Magyar—Görög Baráti Társaság, amelynek elnöke Makrisz Agamemnon szobrászművész, főtitkára Szabó Kálmán irodalomtörténész lett. A társaság legfőbb feladatának tekinti, hogy a magyarság körében népszerűsítse a több évezredes görög történelmet, kultúrát. Segíteni kívánja a görög—magyar kulturális és tudományos kapcsolatok fejlődését, a kulturális értékek cseréjét, a kortárs művészetek kölcsönös megismertetését. Az újonnan alakult társaság címe: Hazafias Népfront Országos- Tanácsa, Budapest, Belgrad rakpart 24. (1360 Budapest, Pf.: 6). Egyenrangúak az ipari szövetkezetek Végre sarkára állt a K1SZÖV Nézetek ütköztetésével, keményebb megfogalmazásokkal zajlott és teljes egyetértésben ért véget az ipari szövetkezeteket tömörítő KISZÖV Pest megyei szervezetének küldött- gyűlése tegnap. Bernáth Tibor elnök beszámolójában ismertette a megyei ipari szövetkezetek tavalyi eredményeit. A közel hárommilliárdos össz- vagyonnal rendelkező szövetkezetek az elmúlt évben tizenhat százalékkal futtatták- fel termelésüket. Gondot okozott szövetkezett (párosainknak az akadozó anyagellátás, egyes nagyvállalatok fizetőképtelenségének toVábbgyűrűzése, s ennék eredménye, a bankhitelekért történő sorbanállás. Hogy nem hosszabb .a panaszlista — mint később a felszólalók is megerősítették —, annak köszönhető, hogy a KISZÖV — az OKISZ-szal együtt — mint érdekvédő szerv, a sarkára állt. Sikerült több, az ipari szövetkezeteket érintő diszkriminatív intézkedést elhárítani, megvétózták az ÁBMH és a kormány indokolatlan beavatkozási, esetenként államosításnak is nevezhető szándékait. Hozzászólások következtek. Csóka Sándor, a Gödi Fémipari Kisszövetkezet elnöke szeretne részt venni a bedolgozók helyzetét javító egyezkedésben. Mint mondta-, ma oly hátrányos megkülönböztetés éri a bedolgozókat, hogy e fogalom elkerülése végett inkább telephelynek minősítik otthon dolgozó alkalmazottainak lakását. Grünwald Pálné, a gödöllői Diana Ruhaipari Szövetkezet elnöke szerint meg kell szüntetni a főhatóságok, minisztériumok nevetséges titkolódzását. Ma megesik, hogy e tőkések elöl rejtegetett titkokat, a szabályozás mikéntjét a magyarok csak a* tőkésektől tudják meg. Gyémánt György, a Dukát Kisszövetkezet elnöke: — Unom, ahogyan a két kabaréban: a rádióban és a kormányban viselkednek velünk. Hét éve vezetem szövetkezetem tagjait, már akik nincse- neik börtönben az Sl-faktor (Sárga irigység) miatt. Félek, most minden odavész: amatőrök vezetnek a nemzetközi terepre. ahöl Málta ellen is 1-1-et fogunk elérni. Meghirdettük a külföldi tőke bevonását, de Isten óvja azt a szerencsétlent, aki ma néhány millió dollárt akar szerezni ennek az országnak. A hivatalnokok tévedésben vannak: a magyarok a Gorenjével, s nem a tőkések a dollármilliókkal állnak sorban Hegyeshalomnál. Kezembe került az adóhivatal szigorúan titkos útmutatása, hogyan kell az adóbevallást ellenőrizni': felháborítónak tartom! Dr. Lénárt László, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára kért szót. Elmondta. a megyei pártbizottság másként képzeli el viszonyát a KISZÖV-vei: a szövetkezetek számára vonzó politikát, egyenrangú partnerek érdek- azonosságon alapuló szövetségét kívánnák kialakítani. Apparátusok együttműködését lel kell Váltani testületek együttműködésével. Megítélése szerint a szövetkezeti tulajdonforma az önkormányzás talaján állva versenyképes. A közgyűlés végén a küldöttgyűlés egyhangúlag elfogadta Bernáth Tibor elnök beszámolóját. T. B. E. Megindul a Nagy lmre*per anyagának felülvizsgálata A Minisztertanács tanácsadó testületé 1989. április 11-én Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes részvételével ülést tartott. A tanácsadó testület Németh Miklós miniszIsmét leértékelték a forintot A drágulás tovagyűrűzik Tiltakozás Pest megyéből A KISZ Pest megyei küldöttgyűlése után, annak döntése alapján tegnap tartotta első ülését a KISZ Szervezetek Pest Megyei Szövetségének Egyeztető Tanácsa. A testület tagjai megtárgyalták a küldöttgyűlés tapasztalatairól szóló előterjesztést, a KISZ XII. kongresszusára való felkészülés aktuális feladatait. Az egyeztető tanács június 3-ra összehívta a KISZ-szervezetek Pest megyei küldöttgyűlésének második fordulóját. • A KISZ-tagság, a tagszervezetek kezdeményezésére az egyeztető tanács tiltakozást fogalmazott meg az autópályahasználati díj tervezett bevezetése ellen. A tiltakozást eljuttatták a kormánynak és a megye országgyűlési képviselőinek is. A tiltakozás szövege a következő: A KISZ Szervezetek Pest Megyei Szövetségének Egyeztető Tanácsa ezúton tiltakozik az autópályadíj bevezetése ellen. A Pest megyében, főleg az agglomerációban élő lakosság (kb. 170-180 ezer fő) nap mint nap ingázik Budapestre. A pályadíj bevezetése mellett, részben annak következményeként, az utazási költségek emelkedése újból hátrányosan érinti a nap mint nap utazó, fővárosba utazó dolgozókat. A régebbi, rossz minőségű utakra terelődik a forgalom, ennek káros követkeményei a következők: Tovább nő az üzemanyagfelhasználás, az utak zsúfoltsága, a levegő szennyezettsége, a zajártalom, a balesetveszély, különösen az utak mellett lévő iskolák körzetében. A Pest megyében élők kulturálódási, szórakozási lehetőségeit is jórészt a főváros biztosította, úgy tűnik, most már az eddiginél is többet kell fizetniük érte. A felsorolt néhány példa is elegendő ok arra, hogy kérjük a kormányt, vizsgálja felül és vonja vissza döntését. terelnök felkérésére foglalkozott Nagy Imre és társai temetésével kapcsolatos kormányzati tennivalókkal, illetve már a közelmúltban megtett kormányzati intézkedések értékelésével. A tanácsadó testület Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter tájékoztatója és beható Vita alapján egyetért azzal, hogy az igazságügyi szerveknél — a korábban a koncepciós perek áttekintésével kapcsolatos kormányhatározat alapján — megindul a Nagy Imre-per .felülvizsgálata. Helyesnek találná, ha a felülvizsgálat — a kellő alaposság biztosításával, de — a lehetőség szerint gyorsan lezárulhatna, s sor kerülhetne más, az adott időszakkal összefüggésben elítéltek peranyagának'át- tekintése után megnyugtató általános megoldásra is. A testület nagyon pozitívan ítélne meg egy olyan döntést, amelynek alapján a büntetőtörvény köny az állameUenes bűncselekmények tekintetében sürgősen felülvizsgálatra kerülne, s mindenképpen javasolja ennek során az ilyen bűncselekmények esetében a halálbüntetés eltörlését. A temetéssel kapcsolatos további kormányzati teendőkre részletes javaslatot adott, s javasolja az esetleges intézkedések előtt az érintett hozzátartozókkal, a perben elítélt és még élő személyekkel, valamint a Történelmi Igazságtétel Bizottsággal való tanácskozást, ahogyan ez eddig is történt KÖZLEMÉNY A MINISZTERTANÁCS SORON KÍVÜLI ÜLÉSÉRŐL A kormány csütörtöki, soron kívüli ülésén döntött arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank 1989. április 14-ei hatállyal átlagosan 6 százalékkal értékelje le a forintot a konvertibilis valutákhoz képest. Az első negyedévi gazdasági, pénzügyi folyamatokra vonatkozó adatok azt mutatják, hogy azok fontos területeken lényeges mértékben eltérnek az 1989-re tervezett fejlődéstől, és így súlyosan veszélyeztetik a külső és belső egyensúlyi viszonyokat. A kormány — a gazdaság jövőbeli fejlődése érdekében — elengedhetetlennek tartja az ország hitelképességének megőrzését. az éves tervben foglalt célkitűzések megvalósítását. Ezért foglalkozott soron kívüli ülésén a kialakult helyzettel és a szükséges intézkedésekkel. Kedvezőtlen folyamatok elsősorban a konvertibilis fizetési mérleg- és költségvetési hiány alakulásában, a bérkiáramlás felgyorsulásában mutatkoznak. A szükségszerűen restriktiv hitelpolitika nyomán romlott a vállalatok fizetési fegyelme is. A költség- vetési hiány — kiegészítő intézkedések nélkül — 15 milliárd forinttal is nagyobb lehet a tervezettnél, s a fizetési mérleg feszültsége is hasonló nagyságrendet mutat. Az év első három hónapjában a rubelelszámolású kereskedelmi forgalomban importunk tovább mérséklődött. Ugyanakkor — részben ennek hatására, részben a termelés fejlesztését szolgáló liberalizáltabb importgazdálkodás nyomán — a dollárelszámolá- sú forgalomban az import rendkívül nagy mértékben, márciusban körülbelül 20 százalékkal nőtt. A forint árfolyamának mostani változtatása mérsékelni fogja az importigényeket. ösztönzi az exportot, s ily módon javítja devizamérlegünket. A lakosságnak turizmusra biztosított, de gyakorlatilag áruvásárlásra fordított devizafelhasználása az első negyedévben szintén dinamikusan nőtt — összefüggésben a világ- útlevél bevezetésével és az utasforgalomra vonatkozó kedvező vámszabályokkal. Alapvető népgazdasági érdekeink azt követelik, hogy mind a vámszabályok szigorításával, mind pedig a forint árfolyamának kiigazításával — s természetesen a belső áruellátás egyidejű javításával — visszafogjuk az áruvásárlásra fordított devizafelhasználást. A tényleges turizmussal kapcsolatos devizaigényeket azonban a kormánynak szándékában áll továbbra is biztosítani; az egyéni turistaellátmány és a közlekedési költségkeret a leértékeléssel arányosan emelkedik. A kormány a közeljövőben áttekinti a lakossági devizaszámlák rendszerét és intézkedik az egyeszerűsí- tésről. Az iparban az év első negyedében a teljesítmények összességében nem javultak, a termelés az előzetes adatok szerint 1.5-2 százalékkal csökkent. A szocialista exportpiaci lehetőségele szűkülnék. A tőkés piaci konjunktúra ugyan kedvezően alakul, de a lehetőségeket nem használjuk ki megfelelően, annak ellenére, hogy a belső piacon érvényesített szigorú vásárlóerő-szabályozás erősíti a termelők exportkényszerét. A termelés szerkezeti változásai csak fokozatosan, a szükségesnél lassabban igazodnak a piaci igényekhez. Az élelmiszer-termelésben a növénytermelés és állattenyésztés feltételei alapvetően biztosítottak. Nagy gondot jelent azonban a hazai és import eredetű termékek1 drágulása, ami a mezőgazdaság és élelmiszer-ipari termelésben egyaránt rontja a termelők jövedelmi helyzetét és érdekeltségét, korlátozza a fejlesztés lehetőségeit és tapasztalhatók a működéssel kapcsolatos finanszírozási zavarok is. Az élelmiszer-ellátáshoz és exporthoz fűződő gazdasági és társadalmi érdekek alapján a kormány a forint árfolyamváltozásai kedvezőtlen hatásainak kivédésére a szükséges intézkedéseket megteszi. Míg a termelés, a népgazdaság jövedelme stagnál, illetve csökkent, addig a jövedelmek több területen gyorsan növekedtek. Az elmúlt év hasonló időszakához képest a változások jellemzői: A népgazdasági és a vállalati beruházások növekedése az első negyedévben elérte, illetve meghaladta a 20 százalékot. A lakosság pénzbevételei összességében közel 20 százalékkal nőttek, munkaviszonyból származó jövedelmei részben a vállalatok múlt évi eredményei, részben az első negyedév teljesítményei alapján több mint 12 százalékkal, társadalombiztosításból származó jövedelmei kb. 15 százalékkal, hazai áruvásárlásai kb. 14-15 százalékkal nőttek. A fogyasztói árak mintegy 13-14 százalékkal emelkedtek. A forint leértékelése következtében az árszínvonal gyorsabban fog nőni az eddigi kormányzati várakozásoknál. Ugyanakkor a kormány a hatósági árak további emelkedését minimalizálja. Ezért az idén nem nő az energiák termelői ára és nem változnak a legfőbb közszolgáltatások árai sem. A Magyar Nemzeti Bank intézkedéseket dolgoz ki a gazdálkodók finanszírozási költségeinek mérséklésére, elsősorban az export célú termelés és forgalmazás feltételeinek javítására. A termelés biztonságának fenntartása érdekéljen az élelmiszer-gazdaságban — sem a leértékelések következtében, sem a devizaárak emelkedésének hatásaként — nem változik a műtrágyák és a fehérjék ára, ez tehát az ágazatban nem jelent árfeszítő hatást. A termelésben azonban a leértékelések miatt az árszínvonal nő, egyrészt az import költségeinek növekedése, másrészt a külpiaci árakkal együtt változó alapanyagárak emelkedése miatt. E drágulás fogyasztói árakban is megjelenik. Az importtermékek ára a' leértékelés hatásaként — a kereslettől függően — már a második negyedévtől kezdődően emelkedik, míg a termelői árak emelkedése miatt a drágulás a fogyasztói árakban elsősorban az év második felétől éfezteti majd hatását. Az év elején meghirdetett hatósági árintézkedések — például a víz- és csatornadíjak, háztartási energia áremelésének — halasztására azonban nem kerül sor. • J Az életkörülmények alakulásáról rendelkezésre álló adatok azt jelzik, hogy szélesedik a nehéz körülmények között élők köre. A Minisztertanács az inflációs hatások kompenzálására; a legégetőbb szociális gondok enyhítésére, a legnehezebb helyzetben élők körülményeinek javítására haladéktalanul kezdeményezi a SZOT-tal kötött megállapodás felülvizsgálatát. Az ár- és jövedelmi folyamatok átfogó áttekintése alapján, az új megállapodásnak megfelelően hozza meg a szükséges intézkedéseket. A kialakult helyzet előrevetíti annak veszélyét, hogy a gazdaság stabilizálását célzó gazdaságpolitika, az ezt szolgáló erőfeszítések eredménytelenek lehetnek. Ez közvetlen veszélybe sodorhatja az ország fizetőképességét, mert megszakíthatná azokat a nemzetközi hitelkapcsolatokat, melyek a külső forrásokat a stabilizálást célzó politika konkrét eredményei függvényében bocsátják csak rendelkezésre. A nemzetközi pénzügyi intézményekkel fennálló megállapodásokban a magyar kormány kötelezettséget vállalt meghafá- rozott célok teljesítésére, illetve arra, hogy azok elérése érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. Ezek sorába tartozik többek között a költségvetési hiány elfogadható mértéke, a belső hitelpolitika egyensúlyi célja, s az aktív árfolyampolitika, azaz á fórint árfolyamának a külső pénzügyi egyensúlyi követelményekkel összhangban történő módosítása. Mivel a fizetési mérleg egyenlege az áruforgalmi és az idegenforgalmi folyamatok eddigi és még inkább várható alakulása miatt kedvezőtlenül alakul, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a nemzeti valuta leértékelése elkerülhetetlenné vált. Ez csak a szükséges lépések egyike. A kormány a helyzet átfogó értékelését és a szükséges teendőket a közeljövőben a parlament elé terjeszti. Ezzel összefüggésben áttekinti eddig hozott, illetve előkészítés alatt álló intézkedéseit is. A valutaellátásról A külföldre utazás pénzügyi feltételeiről és a magáncélú utazási valutaellátásról szóló 84 987. (XII. 27.) PM számú rendelet 17 paragrafusa alapján a konvertibilis elszámolású országokba történő utazáshoz 1989. április 14-től igénybe vehető turistaellátmány és közlekedési költségkeret összegét — a forint konvertibilis valutákkal szemben történő 6 százalékos, kormányzati döntésen alapuló leértékelése miatt — az alábbiakban tesszük közzé: O A turistaellátmány ösz- szege három naptári évi időszakra 22 500 forint. O A 14. életévüket be nem töltött kiutazók részére naptári évenként egy alkalommal 3000 forint összegű konvertibilis elszámolású fizetőeszköz vásárolható. O A közlekedési költség- keret összege három naptári évi időszakra 15 400 forint, amelynek terhére gép járműüzemanyag-költségre 7100 forint összegű konvertibilis elszámolású fizetőeszköz vásárolható. O Azok az utazók, akik a turistaellátmányt utoljára 1987-ben vették igénybe, tehát folyó évben a turistaellátmány igénybevételére nem jogosultak, 1989-ben egy alkalommal 3000 forint összegű konvertibilis elszámolású fizetőeszközt vásárolhatnak. O A Jugoszlávián keresztül Bulgáriába kiutazók részére — évente egy alkalommal — a turistaellátmányuk terhelése nélkül — 600 forint összegű konvertibilis elszámolású fizetőeszköz szolgáltatható ki. A magyar—jugoszláv kishatárforgalomban érvényes határátlépési engedély alapján kiutazók — utazásonként, a turistaellátmányuk terhelése nélkül — 300 forint összegű konvertibilis elszámolású fizetőeszközt vásárolhatnak. Azok a mozgáskorlátozott személyek azonban, akiknek a módosított 1/1975. (II. 5.) KPM—BM együttes rendelet 51/a paragrafusa alapján kiállított engedélyük van, a közlekedési költségkeret teljes összegének terhére vásárolhatnak gép járműüzemanyag-költségre konvertibilis elszámolású fizetőeszközt. , A leértékeléssel arányosan változnak a valutalapokon lévő maradványösszegek is.
