Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-14 / 87. szám

LÉPÉSVÁLTÁS K ritikák, várakozások gyújtópontjában, leplezetlen támadások kereszttüzében dolgozik a párt, együtt birkózva a válsággal, a kiútkereséssel, önmaga belső megújításával és társadalmi szerepének átérté­kelő megerősítésével. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának szerdai ülése azt bizo­nyítja — a lassúság nyűgétől, a késedelmeskedés kö­vetkezményeitől fokozatosan megszabadulva —, hogy ezeknek az együttes feladatoknak a megoldására az eddigieknél határozottabb szándékok, egyértelműbb álláspontok kinyilvánításával kell vállalkozni. Ami elsőként a vezető testületeket, a Központi Bizottságot, annak Politikai Bizottságát érinti, mind munkájuk egészét, mind annak módszertárát és stílusát értve az érintettség alatt. Az MSZMP-alapszervezeteknek a kinyilvánított és ténylegesen is megnőtt önállósága ugyanis — és ez a Központi Bizottság ülésén több megközelítésből lényeges eleme volt a vitának — nemhogy feleslegessé tenné, hanem éppen elenged- hetetlenként követeli meg a vezető testületektől a stratégiai célok kijlölését. • Erre gz igényre — amelyet a megyében legutóbb a platformszabadságról folytatott, illetve zajló pártvi­ták bizonyítottak, igazolnak — nem elegendő azzal felelni, hogy hiszen már van cselekvési programja az MSZMP-nek! A Központi Bizottság március 7-i ülé­sén elfogadott dokumentum valóban választ adott sok mindenre a széles nyilvánosság előtt. Kérdések sora azonban nyitva maradt és ezeket folyamatosan meg kell válaszolniuk a vezető testületeknek. Ezeknek a válaszoknak egyszerre kell önkritikusnak és kritikus­nak lenniük. Ezt a kettős tartalmat az követeli meg, hogy a február 10—11-i ülés után — amikor is hatá­rozat született a mostani tanácskozás témáiról, az azo­kat előkészítő bizottság kiküldéséről — nem sikerült kellő mértékben felgyorsítani a párt reakciókészségét, túlságosan sok idő veszett el olyan vitákkal, amelye­ket közben túlhaladott a rendkívüli tempóban válto­zó valóság. Ebben a helyzetben benne van a vezető testületeknek a le nem becsülhető, mert meghatározó részesedése, s természetesen benne a pártszervek és -szervezetek várakozása, tétovasága is. Erre a várako­zásra, tétovaságra nem mentség, de magyarázat — a megyei tapasztalatok ezt mutatják —, hogy a párt­tagság szinte sorozatban tapasztalhatta az egymásnak ellentmondó vezetői nyilatkozatokat, a testületi hatá­rozatoknak a következetlen képviseletét. Illúziókat természetesen ne dédelgessünk! Attól, hogy a Központi Bizottság tíz taggal — akiket a szer­vezeti szabályzatnak megfelelően kooptált soraiba — bővítette létszámát, hogy elfogadva a főtitkár és a Politikai Bizottság lemondását, újjáalakította a tes­tületet. automatikusan nem változik meg semmi sem. Az azonban bizonyos, hogy az ismét bizalmat kapott főtitkár, a létszámában kisebb — kilenctagú — Poli­tikai Bizottság, mint új testület, szilárdabb erkölcsi tőkére támaszkodva tevékenykedhet, mint a korábbi hónapokban. Lényeges eleme volt a mai ülés előkészítésének — és ez a testület elé került jelentésben is tükrö­ződött — az a széles körű eszmecsere, amalvet a már említett ad hoc bizottság tagjai a területen, így a megyében is — a párt-végrehajtóbizottság tagjaival — folytattak. Az előkészítés folyamán a Központi Bi­zottság tagjai is véleményt nyilvánítottak, azaz sok­féle ismeretre támaszkodhatott a megítélés. Mégis, szinte egységes volt ez a megítélés abban, hogy a párt­ban súlyos ideológiai és szervezeti zavarok mutatkoz­nak, amiken mielőbb úrrá kell lenni. Az igény teljesen jogos! S a címzés is az, amikor a párttagság elsősor­ban a Központi Bizottságtól, a Politikai Bizottságtól várja el a határozottságot, az egyértelmű álláspontok­nak a kialakítását, mert hiszen egy sor olyan kér­désről van szó, amelyekben a területi pártszervek és -szervezetek adott helyzetüknél fogva nem gyakorol­hatnak befolyást. Az előbbi megállapítás természetesen nem azzal egyenlő, hogy a vezetésben sok a baj, középen meg alul minden rendben megy. A területi pártszervek­nél éppúgy, mint a pártalapszervezeteknél rábukkan­hatunk értetlenkedésre, idegenkedésre, a valóságtu- datnak olyan torzulásaira, amelyek hibás cselekede­teket diktálhatnak. A területi munka jelentőségének növekedését közvetett, de nagyon is sokatmondó mó­don igazolja a Központi Bizottság új tagjainak az összetétele: szinte valamennyien a területi munka ré­szesei. Ugyanakkor azonban azt az aggodalmunkat sem hallgathatjuk el, hogy ezzel a kooptálással még tovább növekedett a Központi Bizottságon belül a függetlenített funkcionáriusoknak az aránya, holott a gyakorlati fejlődés — és még inkább annak kívánatos iránya — egészen másfelé mutat. Tagadhatatlanul van kompromisszum abban, hogy a testületi ülés úgy kooptált új tagokat, hogy egyben bővítette létszámát. Részben válasz ez azokra a ta­lálgatásokra, amelyek az esetleges kiválás, szakadás lehetőségét említették az ülés előtt, s még inkább vá­lasz az új, kilenctagú — és ezért a tervek szerint ope­ratívabb — Politikai Bizottságnak az összetétele. Mégis, bár a személyi feltételek nem mellékesek, a találgatásokra a meggyőző választ a két testület, a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság észlelhe­tően megváltozó munkájával, gyorsan korszerűsödő munkamódszerével, -stílusával kell megadni. A népi bölcsesség szerint a kovácsnak legyen fújtatója, azaz — amint az a vitában hangot kapott — a két vezető párttestületnek sokkal határozottabban kell jelen len­nie mind a párt irányításában, mind a politikai át­alakulások menetében, mert csakis így lehetnek ková­csai annak a nagyon is szükséges, a nézetek, a plat­formok pluralizmusára alapozott cselekvési egység­nek, amely nélkülözhetetlen a következő időszak, po­litikai harcaiban, főként a választási küzdelemben. S okféle jele van — hangzott el az ülésen, mind az ad hoc bizottságot vezető főtitkár beszámo­lójában, mind a vita folyamán — a párton be­lül is, azon kívül is a kívánatos, a jó irányba mutató változásoknak. Ezek a jelek azonban még nem nevez­hetők jellemző jegyeknek, rendszerré szerveződő ele­meknek, azaz a lépésváltás szükségessége most már sürgetően fogalmazódott meg a párttestület ülésén. Az offenzív magatartás igénylése természetesen nem korlátozódhat a Központi Bizottságra, annak Politi­kai Bizottságára, hanem kiterjed a párt minden szer­vére, szervezetére. S most már, majdnem egy eszten­dővel az új korszakot nyitó országos pártértekezlet után, erre az offenzív magatartásra égető a szükség. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS .«XSXIII. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM Ára: 4.110 forint 1989. Április il, péntek iSSmm Mjni szí sri, esz mse seré ff Pozsijüv Imre Varsóba utazott Qf&sz pártkongresszus tesx Budapesten i* Szűrös Mátyás tárgyalása Zevivel Pozsgay Imre államminisz­ter, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja Aleksander Kwasniewski miniszternek, a lengyel minisztertanács tár­sadalmi-politikai bizottsága el­nökének meghívására csütör­tökön hivatalos baráti látoga­tásra Lengyelországba uta­zott. Pozsgay Imre elutazásánál jelen volt Tadeusz Czecho- wicz, a Lengyel Népköztár­saság budapesti nagykövete. ★ Varsóban hivatalosan kö­zölték, hogy Florian Siwiczki hadseregtábornok, a Lengyel Népköztársaság nemzetvédel­mi minisztere, Kárpáti Ferenc, vezérezredes, honvédelmi mi­niszter meghívására a közeli napokban hivatalos, baráti lá­togatásra katonai küldöttség élén hazánkba látogat. Szűrös Mátyás, az Ország- gyűlés elnöke csütörtökön dél­előtt a Parlamentben fogadta az Olasz Radikális Párt kül­döttségét. A delegáció, ame­lyet Bruno Zévi pártelnök ve­zet, a radikális párt'-április 22-e és 26-a között Budapes­ten megrendezendő 35. kong­resszusának előkészítése alkal­mából tartózkodik hazánk­ban. Szűrös Mátyás tájékoztatta a vendégeket a belpolitikai élet néhány időszerű kérdéséről. Kiemelte: átmeneti időszak­ban élünk, amelyben Magyar- ország áttér az egypártrend- szerről a többpártrendszerre, és a képviseleti demokrácia megteremtésén fáradozik. Rá­mutatott: a párttörvény elfo­gadásáig gondoskodni kell ar­ról, hogy a magukat bejelente­ni kívánó pártok megfelelő Nemzetközi sajtótájékoztató a pártközpontban Nem váltok be az előzetes spekulációk infrastruktúrával, felszerelt­séggel rendelkezzenek. Szólt arról is, hogy a demokratizá­lódási folyamatban megválto­zott a magyar parlament sze­repe. Kiemelte, hogy a tör­vényalkotás felgyorsult. A par­lamentnek számos fontos tör­vényt — köztük a párt-, az új választójogi törvényt, s nem utolsósorban az új alkotmányt — kell kidolgoznia. Célunk egy szabad, demokratikus, füg­getlen és szocialista Magyar- ország megteremtése — muta­tott rá az Országgyűlés elnö­ke. Bruno Zevi elmondta: elő­ször fordul elő, hogy egy nyu­gat-európai párt nem saját or­szágában, hanem külföldön, mégpedig egy szocialista or­szágban tartja kongresszusát. A radikális párt budapesti ta­nácskozásának egyik célja, hogy erősítsék a párt transz­nacionális jellegét, mert meg­ítélésük szerint a világ szá­mos problémáját nem lehet nemzeti keretek között meg­oldani. A radikális párt elnö­ke annak a véleményének adott hangot, hogy érdekeltek a Magyarországon végbemenő demokratizálódási folyamat kibontakoztatásának, illetve kiteljesítésének segítésében. Ehhez készek tapasztalataikat átadni. Bruno Zevi meghívta az Or­szággyűlés képviselőit a radi­kális párt budapesti kongresz- szusára. A Központi Bizottság szerdai ülésével kapcsolatban tegnap délután nemzetközi sajtótájé­koztatóra került sor az MSZMP székhazában. Major László, a KB szóvivője válaszolt a meg­jelent hazai és külföldi’újság­írók. kérdéseire. Ezek főként két, egymással összefüggő téma köré csoportosultak: a szemé­lyi változások okait és jelenté­sét, valamint az ülésnek a pártegység alakulására gyako­rolt hatását firtatták. A Politi­kai Bizottságból most kikerült személyiségek részben nem je­löltették magukat, részben a jelölőbizottság — az előzetes konzultációk után — nem je­lölte őket, a felmentés motívu­mai is eltérőek — hangsúlyoz­ta a szóvivő. Ugyánakkor ud­variasan elhárította azokat a kérdéseket, amelyek a konkrét személyek konkrét indítékaira, megítélésére vonatkoztak. Csak negatívumokat hallottunk: például azt, hogy Berecz János felmentése a PB-tagság alól nem függ össze az ideológiai munka Grósz Károly által is bírált gyengeségeivel. Ez annál inkább is hihető, mert a Poli­tikai Bizottságból távozó veze­tő azért változatlanul KB-tit- kár és a társadalompolitikai osztály felügyelője maradt. Egyelőre Lukács János is tit­kárként dolgozik, bár rá min­den bizonnyal más fontos párt­megbízatás vár. Ami az MSZMP egységét il­leti, az ezzel kapcsolatban fel­tett kérdésekre válaszolva Ma­jor László hangsúlyozta, hogy nem váltak be a párt többfelé szakadásával kapcsolatos elő­zetes spekulációk. Az ülésen a Központi Bizottság egyetlen tagja sem mondott le, azaz vált ki a testületből. A platformok szabadsága, az önálló, felelős véleméhyalkotás egyre inkább elfogadott gyakorlattá válik, és azzal az egység új értelme­zést nyer. Nem várható azon­ban — és a KB ülése ezt vilá­gosan tanúsítja — a frakcióti­lalom feloldása. A Pest Megyei flírlap mun­katársa is e témakör kapcsán fogalmazott meg kérdést: mi­lyen feladatokkal és hogyan szerveződik meg szombaton az a kecskeméti tanácskozás, amely az érdeklődő párttagok körében terjedő pletykák sze­rint a reformszárny fóruma lesz? Kik kaptak rá meghívást és erről ki döntött, részt ve- hetnek-e rajta meghívó nél­kül is az érdeklődők, lesz-e legalább utólagos sajtónyilvá­nossága? Major László el­mondta, hogy ez a tanácsko­zás eredetileg tudományos fó­rumnak indult, azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a párt ké­szülő programnyilatkozatának kidolgozásához. Pozsgay Imre — aki az ezzel megbízott mun­kálatok vezetője — már koráb­ban kezdeményezte megrende­zését, most .azonban jellege módosul, mivel a Politikai Bi­zottság is sajátjának tekinti a rendezvényt, több tagja várha­tóan részt is vesz rajta. A szóvivő azonban ennél többet maga sem tudott mon­dani, mert — mint megje­gyezte — ő főként a mai orszá­gos városi párttitkári értekez­let előkészítésén dolgozott. (Erre a Pest Megyei Hírlap is kapott meghívást, szemben a kecskeméti tanácskozással). Major László azonban azt fontosnak tartotta hasgsúlyoz- ni, hogy nem két ellentanács­kozásról van szó pénteken, il­letve szombaton. B. A. ★ A rádió Esti magazinja rö­vid interjút készített Berecz Jánossal és Lukács Jánossal, a Központi Bizottság titkárai­val, akiket a szerdai KB-ülé- sen nem választottak be is­mét a Politikai Bizottságba. Berecz János elmondta, hogy őt a jelölőbizottság nem jelölte a Politikai Bizottságba. Közölte: a központi bizottsági titkári megbízatásától is meg kíván válni, a továbbiakban nem szeretne azzzal a terület­tel foglalkozni, amellyel eddig. Hozzátette: jövőjével kapcso­latban van elképzelése, s ha ez találkozik a kollektív veze­tő szerv döntésével, akkor azt jó szívvel fogja majd csinál­ni. Lukács János arról szólt: a KB ülése egyetértett azzal; hogy őt a Központi Ellenőrző Bizottság elnökének jelöljék. Ha a testület jövő heti ülésén megválasztják, akkor hamaro­san megválik KB-titkári funk­ciójától és KB-tagságától is. BiiPourmAi mémKA y gy mi il ■ ■ i n n M t ■Bili Lebontják a határ zárat Az MSZMP budapesti reformköre saját pártját hibáztatja a nemzeti kerékasztal meghiúsulásáért. 9 Űjabb szerveze­tek, testületek tiltakoznak az autópálya-használati díj tervezett bevezetése ellen. Q Prognózis névvel — különböző szakterüle­tek képviselőinek részvételével — szakmai kör alakult, amely javaslatokat kíván kidolgozni a társadalmi és gazdasági prob­lémák megoldására. # Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, áilamminiszter az agrárágazat problémáiról beszélt a bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat számvetésén. • Hamarosan megkezdik a műszaki határzár el­bontását Kőszeg térségében. # Az új vámrendelet életbelépése óta várakozás nélkül lehet átkelni a nyugati és déli határszé­len. Három kérdés — három válasz Kórházi alapítvány Vácott Az ország legtöbb egészségügyi ■ létesítményéhez hason­lóan, anyagi gondokkal küzd — intézményeivel együtt — a váci Szőnyi Tibor Kórház. Arra az elhatározásrá jutottak — a ceglédi után másodikként a megyében —, hogy saját pénz­ügyi alapjukból 500 ezer forintos alapítványt létesítenek. ff Mi a céljuk ezzel? — kérdeztük dr. Szőnyi Mi­hályt, az intézmény igaz­gató főorvosát. — Az országos egészség- megőrző programhoz csatla­kozva, szeretnénk megoldani az intenzív osztály rekonst­rukcióját, a műszerezettség ja­vítását, a sürgős betegfelvéte­li és a gyorsdiagnosztikai rész­legek korszerűsítését. Ügy gondoljuk, hogy az alapítvány révén lehetőségünk lesz a leg­inkább veszélyeztető beteg­ségek felkutatására, szűrésére, gyógyítására körzetünkben. 9 Milyen visszhangra számítanak? — A kórház igazgatósága er­ről az eseményről levelet kül­dött a vállalatokhoz, intézmé­nyekhez, téeszekhez, szövetke­zetekhez és tanácsokhoz. Az­zal a kéréssel fordultunk hoz­zájuk, hogy anyagi lehetősé­geikhez képest támogassák alapítványunkat. Tervezzük még, hogy megkeresünk Vác- ról elszármazott, külföldön élő magyarokat, s tőlük is ké­rünk segítséget. Egy héttel ez­előtt kaphatták meg értesíté­seinket az érintettek, s máris többen jelentkeztek: a Forte, a Híradástechnikai Anyagok Gyára, a városgazdálkodási ^vállalat, a gödi és a nőtincsi téesz. Meghatározott összegről nem esett szó, de reméljük, számíthatunk hozzájárulá­sukra. ® Mégis, mennyi pénzre lenne szükségük? — A kevés is sokat jelent­het ... y. a. Bruno Zevi pártelnököt Szűrös Mátyás a Parlamentben fogadta

Next

/
Thumbnails
Contents