Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-11 / 84. szám
1989. Április íi., kedd T&mMp Szájtátva Bolondok Ott ült a zárszámadó közgyűlésen az ipari nagyvállalat vezérigazgatója is a meghívottak között. Sok esztendeje állnak üzleti kapcsolatban egymással az ipari cég és a termelőszövetkezet, természetes tehát a meghívás. És hasznos. A vezérigazgató ugyanis megdöbbent, amikor azt hallotta az elnöki beszámolóban, a növénytermesztésben hat-, az állattenyésztésben pedig négy- százalékos az eszközarányos nyereség. Csak bolondok költenek beruházásokra ilyen mutatók mellett, mondta később, otthon, a vezetői értekezleten. A résztvevők bólogattak. Igaz, igaz. Náluk az említett számoknak a két és fél, háromszorosa az eszközarányos nyereség, különösebben azonban ők sem elégedettek. De négy meg hat százalékkal?! Kész csőd! Mégsem mondta senki, micsoda meggondolatlanság az, amit a szövetkezetnél művelnek. A vezérigazgató ugyanis megnézette és tudatta: az eszközarányos nyereségnek a mu- tatószáma a velük baráti kapcsolatban álló termelőszövetkezetnél nem valami különlegesség, hanem sajnos jellemzőnek vehető. Akkor jellemzően bolondok sok helyen? Valóban baj, nagy baj van az eszközarányos nyereséggel a mezőgazdaságban. Az üzemek akkor járnának jól, ha nem fejlesztésre költenék a pénzüket, hanem bankban, betétként helyeznék el, sokkal több hasznuk lenne rajta. Abból a kamatból azonban nem teremne gabona, hús, zöldség...! önös érdekeik ellenében cselekednek tehát az állami gazdaságok, a szövetkezetek, amikor beruháznak, de nagyon is a közérdeket szolgálják. Ez a szolgálat azonban egyre többe kerül, egyre nagyobb a mínusz. Az ipari eredetű anyagok árának a meredek emelkedése lassan megoldhatatlan feladatok elé állítja a mezőgazdasági üzemeket. A reális jövedelmi viszonyoknak a kialakítása tehát olyan közérdek, ami elől nem lehet kitérni. Abban ugyanis botorság bízni, hogy valakiket hosszú időn át bolondnak lehet nézni... MOTTÓ Örülnek a dél-koreai kormány döntésének Csőd helyett vegyes vállalat? váciak kezére játszott. Dél- Korea és Vác — majdhogynem úgy hangzik, mint Makó és Jeruzsálem. Pedig az ösz- szefüggés egyszerű. Eddig a világ konténerpiacát javarészt az olcsón, támogatással gyártó dél-koreai cégek látták el. A dotáció megvonása azonban, akárcsak nálunk, ott is áremelkedéssel járt együtt, amely kedvezően hatott a váci gyár értékesítési feltételeire is. Amíg tavaly egy konténer ára 1500—1600 dollár volt, addig idén ugyanez a termék már 2800—2900 dollárért talál vevőre. A számtalan dalban megénekelt híres vagy inkább hírhedt festősor Vácon ma már üzemel. S bár úgy készült, mint a Luca széke, ki- sebb-nagyobb gyermekbetegségeit még mindig nem sikerült kihevernie. Annyi bizonyos, a tervezők többezres nagy szériák festésére álmodták meg az egyébként valóban magas technikai színvonalat képviselő berendezést, ám arra nem gondoltak, hogy erEgyik volt Ganz Danubius gyár, ma már részvénytársaság, sem dicsekedhetett önálló indulási feltételeivel, ami pedig a továbbgöngetett adósságterheket illeti, a Váci Konténergyártó Rt. volt az év elején a legnehezebb helyzetben. Adósságállományának összege eléri a 300 millió forintot. Ami mégis bizakodásra ad okot a váciak számára, az a társaság már meglevő s várható rendelésállománya. Azon kivételes vállalatok közé tartozik ugyanis, amelyek elmondhatják magukról, kapacitásaik teljes egészében lekötöttek, s ami ennél is jelentősebb fegyvertény, termelésük 90-95 százalékát a tőkés export adja. Csak néhányat említünk a konvertibilis valutát eredményező üzletek közül. Egy új típust, mely lényegében egy korábbi konténerfajtának továbbfejlesztett változata, az amerikai TOL szállítmányozási vállalat megrendelésére gyártanak. A már elkészült 300 konténer nem más, mint egy egyszerű technológiájú, felhajtható oldalú raklap, amely főképp nagyobb gépek, berendezések szállítására alkalmas. Már az elmúlt évben aláírták azt a szerződést, melynek értelmében az angol SEA cég számára gyártanak 1400 darab konténert, egy osztrák vállalattal pedig 500 konténer szállítására kötöttek üzletet. Dániában már ugyancsak leszerződtek 1300 konténer gyártására, s további 800 darab szállítására szóló szerződés vár aláírásra. A nyilvánvalóan okos üzletpolitika, alapos piackutatás mellett a dél-koreai konténergyártó cégek állami támogatásának megvonása is a re a váci konténergyárban nemigen adódik lehetőség. Így megmaradtak a problémák, a hosszadalmas átállás egyik típus festéséről a másikra, s változatlanul igaz a tétel, gyakran a hagyományos kézműves módszerek többet érnek a csodamasinánál. A bokszkonténerek festésére mindenesetre alkalmas a gépsor, de ez esetben sem árt a gazdaságosság érdekében a több műszakos folyamatos üzemeltetés megszervezése. S végül a cikk slusszpoénja, amelyen a legvidámabban kétségkívül maguk a váciak, illetve a Ganz Danubius kacaghat majd. Komoly reményeik vannak a tőkés érdekeltségű vegyes vállalattá alakulásra. Egy dán partner intenzíven érdeklődik a gyár után, a tervek szerint mint részvényes szállna be az üzletbe. Akkor talán az óvatos és finnyás magyar bankok sem tartanák távol magukat a tisztes haszonnal kecsegtető üzlettől. Nagy Adrienn Mit tudott meg a képviselő? Atomerőmű a határ mellett tevékenységet, tapasztalatcserét, közös gyakorlatokat. Ezen túlmenően — egy már korábban megtett javaslatunkat megerősítve — újból kezdeményeztem a Csehszlovák Állami Atomenergia Bizottság elnökéhez írt levelemben magyar—csehszlovák nukleáris együttműködési és tájékoztatási megállapodás létrehozását.” — Van-e lehetőség arra, hogy a jelen környezeti állapotokat mérések alapján rögzítsék azért, hogy már az atomerőmű blokkjának indulása után az esetleges változásokat is figyelemmel kísérhessük? — Maróthy Lászlótól többek között azt kértem: tegyék lehetővé a Börzsöny térségére vonatkozó 0-szintmérések elvégzését, beleértve a vízfolyásokat, víztározókat, s külön vizsgálat keretében tekintsék át a nagymarosi erőművel kapcsolatos összefüggéseket is. Azt az ígéretet kaptam, hogy a 0-szintmérések elrendeléséről a minisztérium gondoskodik, egyben a többi környezeti elemet is megfigyelik majd egy több állomásból álló monitoring-rendszer segítségével. Tétényi Pál arról biztosított, hogy hazánkban 1952 óta vizsgálják a környezetnek a légköri atomfegyver-kísérletekből eredő mesterséges radioizotóp- szennyezettségét, s a 60-as évektől működnek a légköri radioaktivitás ellenőrzésére, különböző szakminisztériumok bevonásával környezet-ellenőrző hálózatok. Ha az erőmű majd normál üzemben működik, nincs félnivalónk. De minden ilyen rendszernél elengedhetetlen az információs rendszer kiépítése, a folyamatos ellenőrzés, a meglévő nemzetközi egyezmények betartása és a két ország kapcsolatára vonatkozó új kezdeményezések következetes végig- vitele. Fazekas Eszter A megye legészakibb csücskében élők már jó ideje figyelik egy, az ország határán kívüli nagyszabású építkezés látható jeleit. Ahogy csehszlovák oldalon a munkálatok előrehaladtak, úgy lett egyre hangosabb a közvélemény a létesülő mochovcei atomerőművel kapcsolatban, melyről ez ideig több volt a találgatás, a sut- togó-aggódó véleménynyilvánítás, mint a pontos, megbízható információ. A terület országgyűlési képviselőjének, Balogh László megyei tanácselnöknek is megemlítették a dolgot a bernecebarátiak, aki arra tett ígéretet, hogy sürgősen utánajár a témának. — Volt-e korábbi információja a Mochovce térségében épülő atomerőműről s annak várható környezeti hatásairól? — Sajnos, nem. Ez év február 13-án értesültem az ügyről, akkor kézbe véve annyit sikerült megtudnom: nemhogy a megyének, de a csehszlovák —magyar határ menti térségek fejlesztését koordináló bizottságnak sincs érdemi információja. A Nemzetközi Atomenergia Bizottság ausztria- bécsi bulletinjéből tudtuk meg hogy egy 4X1000 megawajt teljesítményű, kétkörös vízhűtésű, hűtőtornyos hőcseréjí erőműről van szó, melyet 1986- ban kezdtek a csehszlovákot építeni, és az első 1000 megawattos blokk üzembe helye zését 1990 második félévébei tervezik. Természetesen leve let írtam — további tájékoz tatást várva — Maróth] László környezetvédelmi é. vízgazdálkodási miniszternél aki válaszában tudatta: az in formáció beszerzése az Orszá gos Atomenergia Bizottsá; hatáskörébe tartozik, ezért a: OAB elnökét kérte fel a té ma gondozására, egybei mindkettőnk további informá lására. — Helyénvalónak tartje hogy ebben az ügyben ké KGST-tagország között ilyen a viszony? — Tegnap kaptam meg Tétényi Pál, az OAB elnökének levelét, melyben a következő áll: „Atomerőmű vagy más, a környezetet potenciálisan veszélyeztető üzem létesítése, valamely ország területén az adott ország állami szervezeteinek szuverén joga, amelyhez semmilyen külső, szomszédos ország vagy nemzetközi szerv hozzájárulása nem szükséges. Így a Magyar Népköz- társaságtól a kérdéses atomerőmű létesítésére vonatkozó semmiféle egyetértést nem kértek a csehszlovák állami szervek.” A továbbiakban arról szól a levél, hogy az OAB elsősorban KGST-információkból, illetve szakfolyóiratokból, könyvekből, egyéb kiadványokból tudja, hogy az épülő erőmű a paksival azonos típusú, így technológiai rendszereit, üzemi paramétereit ismerik. A kettő között csak az a különbség, hogy a mochovcei nem frissvíz-hűtésű, hanem hűtőtoronnyal üzemel majd. Normálüzemben — becslések szerint — sem a hűtőtornyokból kibocsátott vízgőz, sem a szellőzőkéményen át a légtérbe jutó radioaktív anyagok nem okoznak számottevő hatást magyar területeken. A kérdésére visszatérve: Csernobil sajnos, megtanította a világot arra, hogy egy atomerőmű építése nem lehet kizárólag az adott ország belügye. A környezet védelme a határokon is túlmutató igény kell legyen. A KGST-tagországok információs rendszerében, az említett szuverén jog szemléletében is van elmozdulás. Ismét Tétényi Pál leveléből idézek: „A tervezett egyezmény, valamint az ehhez kapcsolódó együttműködési munkaterv, a baleset-elhárítási felkészülés számos területén irányoz elő közös fejlesztési kulását azért tartják fontosnak, mert álláspontjuk szerint a jelenleg működő szakszervezetek nem képesek kellően érvényre juttatni tagjaik érdek- védelmét, és működésük a demokrácia követelményeinek sem felel meg. A Közlekedési Dolgozók Demokratikus Szak- szervezete szándékai szerint küzdeni kíván a demokratikus magyar társadalom megteremtéséért, a társadalmi létbiztonság szavatolásáért,, a létfeltételek 'javításáért, valamennyi dolgozó munkához való jogáért. Fellép áz ellen, hogy politikai nézeteiéit hárkit egzisztenciális következményekkel sújtsanak, s akikkel ez mégis megtörténik, azzal a szervezet szolidaritást vállal. A KDDSZ a képviseleti demokrácia elvei szerint működik, felhatalmazza választmányát szervező- és toborzómun- ka végzésére, és arra, hogy felvegye, illetve tartsa a kapcsolatot az állami és társadalmi szervekkel, beleértve a független szakszervezeteket, az ágazati szervezeteket és a SZOT-ot. A szakszervezet a Magyar Népköztársaság alkotmánya, valamint a szakszervezeti jogokat rögzítő nemzetközi okmányok szellemében kíván tevékenykedni. Felhívással fordult a közúti közlekedésben dolgozó társaihoz, mindenkihez, aki e törekvésekkel azonosítja magát, csatlakozzon a Közlekedési Dolgozók Demokratikus Szakszervezetéhez. Elvetélt visszahívási kísérlet A képviselő mellé álltak Az már nem kelt meglepetést, hogy alternatívnak mondott szervezetek, állampolgárok különböző csoportjai egy- egy országgyűlési képviselő visszahívását kezdeményezik. Tudvalevő az is, hogy az MSZMP érthetetlenül passzív magatartást tanúsít ilyenkor, holott elemi érdeke fűződne ahhoz, hogy maga tegye meg a szükséges lépéseket, ha rosszul dolgozik egy párttag képviselő. Ezért mindenképpen új, s üdvözlendő vonásnak számít, hogy a halásztelki kommunisták a minap elszámoltatták a körzet képviselőjét. Néhányan visszahívását kezdeményezték, amivel azonban a többség nem értett egyet. A községi pártaktíva — amelyre a pártbizottság történetében először került sor — megmutatta azt is: mi kell ahhoz, hogy az MSZMP valóban politizáló párttá váljon. A pártaktíva összehívása meglehetősen szokatlan helyzetet teremtett. Aktualitását az adta, hogy három MSZMP- tag igen kritikusan ítélte meg dr. Novak Béla, a körzet országgyűlési képviselője, a Csepel Autógyár nyugalmazott vezérigazgatója tevékenységét. Ám e konkrétumon túl egyéb, általánosabb célja is volt az összejövetelnek. Mégpedig az, hogy utat kell nyitni a párton bélüli vélemény- különbségeknek, olyan fórumot kell teremteni, ahol nyilvánosságra kerülnek, vitában méretnek meg a különböző nézetek. A kisebbségé is! Senki ne érezhesse azt, hogy kívül rekedt csak azért, mert egy bizonyos kérdésben nem ért egyet a többségi állásponttal. Tét.volt az. is: az eljövendő' 'választási harcban hogyan tud politizálni egy ilyen szűk közösség? A jelen lévők, bizonyították azt is, nem törvényszerű, hogy az MSZMP esetleges hibáiból más szervezetek kovácsoljanak politikai tökét. A párt maga vonja le a tanulságokat, hogy megerősödve kerülhessen ki az ilyen helyzetekből. Mindezt Farkas Károly községi párttitkártól tudtuk meg, aki elmondta azt, hogy az aktíván 43-an vettek részt. Dr. Novák Béla adott tájékoztatást a ciklusban végzett munkáról, a napi feladatok ellátásáról. Ezzel kapcsolatban 29 kérdés hangzott el, s a képviselő jól állta a sarat. Ennek ellenére felvetődött az is: gondolt-e rá, hogy vissza kellene vonulnia? Konkrét javaslat is elhangzott a visszahívására. Az a vélemény alakult ki, hogy kevés szállal kötődik a településhez, csekély információval rendelkezik, nem ismeri a helybéliek porblémáit. A vitában azonban kiderült, hogy erről nemcsak a képviselő tehet. A fogadóórákon, falugyűléseken, egyéb fórumokon bizony nem látták el megfelelő munícióval. A község vezetői is ludasak abban, hogy tulajdonképpen nincs is mit számon- kérni a képviselőn. Nem adtak neki feladatokat. S ha igen, akkor gyakran olyanokat, amelyek egyes személyeknek fontosak ugyan, a tá- gabb közösségnek azonban nem. A fórum végkifejlete az volt, hogy — a három javaslat ellenére — a párttagok nem látnak okot dr. Novák Béla visszahívására. Az olyan szubejktív vélemények, hogy másvalaki esetleg jobban képviselné a település érdekeit, csupán feltételezések. A lakosság, a párttagság csak akkor követelhet, ha a másik oldalról biztosítja a feltételeket. Azaz: feladatokat ad és számon kéri azok teljesítését. A jövő útja ez lehet. Felmerült az is: mit tesz a párt, ha más szervezetek kezdeményezik a képviselő visz- szahívását? Farkas Károly szerint erre csupán egyetlen válasz lehet: mellé állnak. Ha ugyanis az MSZMP tagsága nem talál indokot a visszahívásra, akkor az a tisztességes magatartás, ha másokkal szemben igyekeznek megvédeni káderüket. Nem adminisztratív eszközökkel, hanem olyan feladatokkal, amelyek fényesítik a képviselőt, s egyúttal a közösség érdekeit szolgálják. K. L. A REFORM ÜGYÉBEN Tévések levele A Magyar Televízió MSZMP- bizottsága' — az MTI Országos Sajtószolgálat közlése szerint — levelet intézett a Központi Bizottság reformpolitikusaihoz és reálpolitikusaihoz. Ebben arra hívják fel a figyelmet, hogy a párt március 7-én kibocsátott programja véleményük szerint nem hiteles azért, mert nem lehet egységes programot megfogalmazni a reform híveinek és ellenfeleinek. „A megújult MSZMP-ben a centrumtól jobbra és balra is csak reformkommunisták és reálpolitikusok helyezkedhetnek el!” — hangsúlyozza a tv pártbizottságának levele. A Parlamentben hétfőn ülést tartott Nyitray Rékának, a Budapesti Műszaki Egyetem tudományos főmunkatársának elnökletével a Minisztertanács bős—nagymarosi beruházást ellenőrző társadalmi bizottsága. Elsőként Meleg Zoltán, a Pest Megyei Tanács környezet- és természetvédelmi titkára tájékoztatta a testületet arról a napokban történt eseményről, hogy Nagymaros térségében kivágtak ötvenöt jegenyenyárfát. Meleg Zoltán elmondta, hogy a beruházók semmiféle engedélyt nem kaptak a nyárfák kivágására. Nem igaz a feltételezés, hogy a fák egy bizonyos baktériumos betegségben szenvedtek volna, szakértők véleménye szerint a tapasztalt kiszáradást a beruházás következtében kialakuló vízhiányos állapot idézte elő. Ez a folyamat azonban — ugyancsak szakvélemények szerint — visszafordítható lett volna, a fákat meg lehetett volna menteni. A kár annál is nagyobb, mivel ez a nyárfasor meghatározta a táj képét. A későbbiekre vonatkozó tervek sem számoltak a fák kipusztításával, a majdani állapotot előrevetítő fantáziaképeken is is látható a fasor. A bizottság állást foglalt amellett, hogy a beruházó ilyen jellegű, engedély nélküli tevékenysége megengedhetetlen, s feltétlenül szükséges vizsgálatot indítani a felelősség megállapítására. E kérdés kapcsán szóba került az is, hogy a térségben — akár a kivágott fatörzsekből — állítsanak emléket az itt kárba veSzakszerveze t-alakit ás Gödöllőn Közlekedési dolgozóknak Gödöllőn, a Pest Megyei Duna Volán Vállalat üzemigazgatóságán megalakult a Közlekedési Dolgozók Demokratikus Szakszervezete. A 138 alapító tag között éppúgy megtalálni szellemi munkát végzőket, mint gépkocsivezetőket, rakodógép-kezelőket, szállítómunkásokat, a járműfenntartás és üzemfenntartás fizikai dolgozóit. Az új szervezet megalaNem voltak betegek a nagymarosi nyárfák szett értékeknek. A meghívottként jelen lévő Varga Miklós környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztériumi államtitkár ehhez a kérdéshez kapcsolódva kifejtette: tudomása szerint a kivágás időpontjában már csak 29 fa állt, s az őhozzá eljuttatott szakvélemények ezeket a nyárfákat kivágásra ítélték. Az államtitkár tudni vélte azt is, hogy a nagymarosi tanácselnök szóbeli engedélyt adott a fasor kivágására. A későbbi szóváltásban a bizottság tagjai vitatták e tájékoztatás pontosságát, rámutatva, hogy a kivágást követően elkészített helyszíni jegyzőkönyvben is 55 fa szerepelt, a helyi tanácselnöknek pedig nincs is illetékessége az ilyenfajta kérdések eldöntésében.
