Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-11 / 84. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM 84. SZÄM Ára: 4.30 forint 1989. Április 11., kedd Ma reggel folytatódik az egyeztető tárgyalás A Csepej Autógyár az Ikarus vállalattal Az Ikarus székesfehérvári gyára már a múlt hét péntek­jén nem tudta megíkezdeni a munkát, 1200 dolgozót kény­szerszabadságra küldtek, majd hétfőn a mátyásföldi gyárban is leálltak a buszok szerelésé­vel. Ennek közvetlen kiváltó oka, hogy a Csepel Autógyár, az Ikarus legfontosabb koope­rációs vállalata beszüntette a padlóvázak szállítását. Erre a lépésre azért kényszerült, mert a 250 vállalatra kiterje­dő alvállalkozói rendszerében a szállítók olyan áremelkedé­si törekvésekkel léptek fel, ami átlagosan 10 százalékos költségemelkedést eredménye­zett volna. Az Ikarus ilyen mértékű áremelést viszont nem tud szocialista partnerei­re továbbhárítani. Az áremelkedések vissza­utasítása. illetve a vállalat fi­zetési késedelmei oda vezet­tek, hogy fontos alvállalkozók ez év áprilisától megtagadták a Csepel Autógyár számára a szállításokat és a szállítási szerződéseket nem voltak hajlandók megkötni. A helyzet megoldására az Ipari Minisztériumban a Ke­reskedelmi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium képvise­lőinek bevonásával minisz- terhéiyettesi szinten hétfőn egyeztető megbeszélést foly­tattak a két nagyvállalat ve­zetőivel. Megállapodtak a kooperációs kapcsolatban be­állt súlyos zavarok azonnali, legalább átmeneti időre szóló elhárításában, a bonyolult probléma megoldását, szolgáló rendezés előkészítésében. En­nek megfelelően a Csepel Autógyár — a rendelkezésre álló készletek figyelembevéte­lével, illetve azok függvényé­Elncptelenedett az Ikarus szereltléje ben — haladéktalanul megin­dítja a gyártást és megkezdi a szállítást az Ikarus gyárai szá­mára. Ugyanakkor hangsúlyoz­ták: a kormányzat részéről pénzügyi eszközökkel szüksé­ges segítséget nyújtani az autóbuszgyártásban részt vevő vállalatok rövid távú működő- képességéhez. Az Ipari Mi­nisztérium és az illetékes társ­tárcák a két nagyvállalat ve­zetőinek bevonásával egyide­jűleg elkészítik az elkövetke­ző egy-másfél év gazdálkodá­sának rendezésére szolgáló előterjesztést, amit rövid időn belül a kormányhoz kívánnak benyújtani. ★ Taba Miklós minisztériumi főtanácsos elmondta, hogy a megállapodás végül is még a ,.levegőben lóg", mert a pénz­ügyi kormányzat a hétfői tár­gyalásokon nem adott végle­ges választ a helyzet ideigle­nes megoldását jelentő pénz­Pályázók alkotóközösségei Merész elgondolások Magyarországon jelenleg egyedülálló az a pályázati módszer, amelyet a váci Du- na-part teljes rendezéséhez választottak. Nem egyetlen szakma, művészeti ág képvi­selőit hívták fel konkrét fel­adatra, hanem kertészeket, építészeket, szobrászokat, tér­építőket, mindazokat, akiket érdekelhet ez az izgalmas vá­rosformáló munka. Ilyenfor­mán a pályázatok készítői olyan alkotóközösségek is le­hetnek, amelyek vállalják, hogy művük teljes megvaló­sításáig együtt maradnak. Már beszámoltunk arról a működési szerződésről, amely a Váci Tanács és a baranyai" alkotótelep között köttetett. Ez az együttműködés, a kivi­telezés alapja, de ott még nem tartanak. A pályázat ha­tárideje azonban a napokban lejár. Kilenc tervjavaslat ér­kezett Vácra. ahol az elmúlt hét végén előzsűri ült össze. Feladata a tervekkel való is­merkedésen túl az volt hogy kiszűrje azokat a pályamun­kákat, amelyek nem felelnek meg a kiírás kívánalmainak. Mindig van ilyen, most is akadt kettő. A bennmaradt hétről egy­előre nem döntöttek, de szak­mai ajánlást adott a zsűri. Ugyanis egy héten át bárki megtekintheti a terveket a Madách Imre Művelődési Központ 8. termében és egy erre a célra odakészített fü­zetbe ki-ki leírhatja vélemé­nyét. A pályázat életre hívói garantálják, hogy ezek az észrevételek eljutnak a zsűri­hez, s azok figyelembe is ve­szik döntéskor. Aki esetleg az írással szem­ben előnyben részesíti az élő­szóbeli véleménynyilvánítást, annak c-rre is lesz lehetősége, ugyanis április 13-án 17 óra­kor a tervek kiállításának he­lyén a 8-as teremben nyílt fórum lesz. A terveket lehetetlen né­hány szóval láttatni. Azt azonban elmondhatjuk, hogy merész elgondolások szerepel­nek benne. Egyik tervrajz például egy fürdőtavat ábrá­zol, mely összeköttetésben volna a Dunával, s az ezt a kapcsolatot létrehozó csatorna fölött támos hidacska vezetne keresztül, s kisebb szigetecs­kék is keletkeznének. Ezek egyikén szabadtéri mozi, a másikon étterem kapna he­lyet. A kertészek némelyike élő sövényből labirintust ter­vezett. Több szökőkút makett­je is látható és olyan térépí­tészeti modellek, amelyek he­lyenként megtörik a Duna- part eddig megszokott jelle­gét. A szobrok némelyike nem érinthetetlen műalkotás volna, hanem olyan valami, ami akár mászókának is al­kalmas gyerekek számára. A tervezők gondoltak csónakki­kötőre. autóparkolóra és tu­ristaszállásra is. Az, hogy mindebből mi valósul meg, ezúttal nemcsak a pénzen, hanem a váciak véleményén, igényein is múlik. Dudás Zoltán forrás biztosításáról. Éppen ezért kedd reggelre ismét ösz- szehívíák az érdekelt feleket az egyeztető tárgyalás folyta­tására. Semsey András, az Ikarus vezérigazgatója elmondta, hogy nemcsak árvitáról," ha­nem lényegében véve komplex finanszírozási problémáról van szó. Az Ikarus és a Csepel Autó abban megállapodott, hogy a második negyedévben a csepeli vállalatnál jelentke­ző mintegy 250 millió forint­nyi árbevétel-kiesést — ennyit tesz ki ugyanis az áremelés érvényesítése — a két nagy- vállalat megosztja egymás kö­zött. Ez a közös teherviselés tehát lehetővé tenné az első félévi megrendelések teljesí­tését. A jelenlegi helyzet alap­ján a székesfehérvári üzem­ben valószínűleg ezen a hé­ten már nem tudják megindí­tani a termelést. Mátyásföldön viszont, ha tényleg megkez­dődnek a Csepel Autó szállí­tásai, talán szerdán munkába állhatnak a dolgozók. VSI-ku.ügyminisz terek Várkonyi Péter Berlinbe utazott Várkonyi Péter külügymi­niszter hétfőn Berlinbe uta­zott, ahol részt vesz a Varsói Szerződés tagállamai külügy­miniszteri bizottságának ked­den kezdődő ülésén. Egyházi küldöttség az NSZK-ból Dr. Martin Kruse nyugat­berlini püspök, a nyugatnémet protestáns egyházak tanácsá­nak elnöke és az általa vezetett delegáció a Magyarországi Egyházaik ökumenikus Taná­csa elnökének meghívására a magyarországi protestáns egy­házak tevékenységével ismer­kedik. A delegációt fogadta dr. Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek, a magyar katolikus püspöki kar elnöke. Dr. Martin Kruse és kísérete hétfőn látogatást tett az Állami Egyházügyi Hivatal­ban, ahol szívélyes légkörű megbeszélést folytatott Miklós Imre államtitkárral. Ennek so­rán részletesen kitértek a lel­kiismeret- és vallásszabadság­gal foglalkozó készülő tör­vénytervezetre, valamint a Ro­mániából menekültekkel kap­csolatos gondokra és felada­tokra. A találkozón részt vett dr. Tóth Károly református püspök, a Magyarországi Egy­házaik ökumenikus Tanácsá­nak elnöke. '*£}&**---­B ELPOLITIKAI KRÓNIKA mm A foglalkoztatáspolitikáról, a munkanélküliség kérdései­ről kezdődött tegnap háromnapos országos tanácskozás Buda­pestén, a Nemzetközi Kereskedelmi Központban. © Hároméves gazdasági programtervezetet készített el a kormány gazdasági reformbizottságának Berend T. Iván MTA-elnök vezette mun­kabizottsága, melyet a következő napokban különböző kor­mányzati fórumokon vitatnak meg, majd nyilvános vitára bo­csátanak. • A sárréti Szeghalmon tegnap az MSZMP városi bizottságának kezdeményezésére megalakult a Fehér Lájos- emilékbizottság, mégpedig azzal a céllal, hogy a városból el­származott, 1981-ben elhunyt politikus szellemi örökségét ápolja. A bizottság elnökének Maróthy László környezetvédel­mi és vízgazdálkodási minisztert választották meg. 0 A készü­lő akadémiai törvényről, melynek reformját halaszthatatlan­nak tartja a TDDSZ akadémiai választmánya, tegnap látott napvilágot az állásfoglalás. A választmány megállapítása sze­rint a jelenlegi gazdasági és társadalmi helyzetben az oktatás, a tudományos kutatás feltételrendszerét korszerűsíteni szük­séges. 0 Ígéretes kapcsolat kiépítését kezdte meg a Magyar Gazdasági Kamara a Közös Piac országait tömörítő szövetség, az Eurochambers vezetőségével — nyilatkozta brüsszeli tár­gyalásait követően Lőrincze Péter, a Magyar Gazdasági Ka­mara főtitkára. 0 Az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács a mai viszonyok között nem tartja szerencsés lépésnek az autópályadíj bevezetését — nyilatkozta tegnap az MTI-nek Baracsi Antal rendőr ezredes. 0 A Független Kisgazda-, Föld­munkás- és Polgári Párt nyilatkozatában leszögezte, hogy a párt képviseletét eddig és a jövőben is a megválasztott veze­tőség, élén Pártay Tivadar országos elnöklete mellett látja el Szent István-nap tájékáig, míg új vezetőséget nem választa­nak. 0 Ne a túlélésre, hanem az új politikai szövetségre sza­vazzunk — fogalmazza meg az a nyílt levél, melyet KISZ- vezétők, -tisztségviselők s más diákszövetségek képviselőinek egy csoportja intézett a KISZ küszöbönálló kongresszusához. Képviselők tapasitalalcseréje A parlamenti munka idősze­rű kérdéseiről tanácskoztak — Szűrös Mátyásnak, az Ország­gyűlés elnökének részvételé­vel — a fővárosi képviselők hétfőn a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának szék- házában. Nem szemlélő. A foglalkoz­tatáspolitikáról, a munkanél­küliség kérdéseiről kezdődött háromnapos tanácskozás első napján Medgyessy Péter mi­niszterelnök-helyettes leszö­gezte, hogy az állam nem passzív szemlélője a gazda­sághoz kapcsolódó események­nek. hanem a munkaerő-ke­reslet és -kínálat tudatos be­folyásolásával, az átképzések ösztönzésével igyekszik az egyensúlyt biztosítani. Ugyan­akkor elhangzott: az állam feladatai közé sorolandó a teljes foglalkoztatás megoldása, a szociálpolitika vitele, a vá­sárlóerő szabályozása. Az ettől megtisztított vállalati munka­erő-gazdálkodás fő feladata a dolgozók ésszerű foglalkozta­tása. A tanácskozás ma a munkahelyteremtés, vállalko­zások témakörét öleli fel. Lehetőség. Az Eurocham- bers tanácsának egyetértésével — mely a közös piaci üzleti körök képviseletében véle­ményt mondhat a közösség gazdaságát érintő kérdésekről — a Magyar Gazdasági Ka­mara még az idén meghívást kaphat a szövetség egyes, Ma­gyarországot érintő rendezvé­nyeire. Ez lehetőséget adhat arra, hogy a kamara szakem­berei egy-egy előkészületben lévő intézkedésről kifejthessék véleményüket. Ilyen lehetősé­get még egyetlen szocialista ország kamarája sem kapott. A kereskedelemfejlesztő munka változásának jele: 1989 októ­berében a Közös Piac bizott­ságának támogatásával, s az Eurochambers közreműködésé­vel EGK-szintű üzletember­delegáció látogat hazánkba. Veszélyes. Az Országos Köz­lekedésbiztonsági Tanács ügy­vezető elnökének, Baracsi An­tal rendőr ezredesnek nyilat­kozata szerint azért nem sze­rencsés lépés az autópálya­használati díj bevezetése, mert az idegenforgalmi szezonban óriási zsúfoltság várható az utakon. Főképp a régi 7-esen, s az új intézkedés következté­ben rendkívül nő majd a bal­esetveszély. Főként a rosszabb műszaki állapotú autók szo­rulnak le a szűkebb, gyenge minőségű mellékutakra, s va­lószínűleg jó néhány kamion sem fog felhajtani az autópá­lyára, mint ahogy a szocialista országokból érkező turisták is eltekintenek az autópályák használatára jogosító címkék vásárlásától. S okfelől kezdhetjük az araszolást a célhoz. Témánk ugyanis örök­zöld: befejezhetetlen. Ko­rábban sem volt érdekte­len esemény egyetlen mun­kahelyen sem az, ha pénzt osztottak, mostanában azonban hamar fellobban­nak a szenvedélyek láng­jai. A ki keres sokat vagy keveset, a ki keres jobban és rosszabbul osztályozás ma sokkal inkább húsba vág, mint néhány esztende­je. A hírlapíró cseppet sem csodálkozott tehát azon, amikor a megbeszélésen — ahol néma tanú volt — he­ves szópárbajokra került sor. Ma ez így van. Taka- ratlanabbak a szenvedé­lyek, a vélemények érde- sebbek. Az ifjú mérnöké is, aki az egyik részleg főbi­zalmijaként tiltakozott: nem ért egyet a tervezett fizetésemelésekkel. Szerin­te ugyanis néhányan csu­pán azért kapnak bérjaví­tást. mert régóta dolgoznak a cégnél. Ez pedig nem ér­dem. Szerinte szakítani kel­lene az ilyen elavult szem­pontokkal ... Mások ugyanakkor he­lyeselték több mással egye­temben ennek a szempont­nak az érvényesítését is, hiszen a régóta itt dolgo­zók rengeteg tapasztalatot halmoztak fel, munkájuk­ban ezt kamatoztatják, bi­zonyos esetekben azonnal beállíthatók helyettesítés­re, gond nélkül és rövid idő alatt oldanak meg olyan gyártás- és gyárt­mánytervezési feladatokat, Kl KSK ES ? amelyeket a fiatalabbak csak küszködve, lassan, hi­bákkal tarkítva, éppen ta­pasztalatlanságuk, helyis­meretük hiánya következ­tében. Amire a hírlapíró felfi­gyelt a nagy gépgyár ta­nácskozótermében, az a véleményeknek az életkor­hoz kötöttsége volt. A fia­talabbak szemében szinte semmi súlya nem látszott annak, ki mögött áll né­hány esztendőcske, avagy több tucat, az idősebbek viszont nagyon is fontos elemként kezelték a ta­pasztalatot, értékteremtő­nek, tőkefelhalmozónak ítélték az egymást követő esztendőket. A megbeszé­lésen természetesen sok egyéb szempontról is szó esett, mint amik befolyá­solják a fizetésjavítást, ám vitát lényegében csak ez az egy dolog, az eltöltött évek száma váltott ki. Ez a vita napjainkban nem különlegesség, a me­gyében sok helyen talál­koztunk hasonlóval, s ér­dekes módon nemcsak az iparban, hanem a mező­gazdasági üzemekben is. A ki keres kérdése nehezen válaszolható meg leegysze­rűsítve, s a viták léte erre utal. Mégis, a viták ellené­re, sok a leegyszerűsítés! A fiatalabb korosztályokba tartozók ugyanis semmifé­le jelentőséget nem tulaj­donítanak az életkornak, a tapasztalatnak, az egy munkahelyen eltöltött idő­nek, azaz mellőzik a mun­ka közben szerzett ismere­teknek a mérlegelését. Az idősebbek viszont a leegy­szerűsítésnek abba a hibá­jába esnek bele, hogy ön­magában csak az időt je­lölik meg értéknek, nem téve mellé a nyújtott mun­ka mennyiségét, minőségét, szellemi tartalmát. S ami­kor így, e két pólus körül csoportosulva vitatkoznak, valóban nehéz a szót ér­tés. A szót értést elősegíten­dő, említjük meg a követ­kezőt: a Magyar Közvéle­ménykutató Intézet egyik vizsgálata szerint a meg­kérdezetteknek a 41 száza­léka úgy nyilatkozott, hogy a jelenleginél jobban kel­lene megbecsülni azokat, akik hosszabb ideje dol­goznak ugyanazon a mun­kahelyen. Ne tartsuk ki­csinek ezt az arányt! Ne, mert bár a véleményre kör­teknek a 43 százaléka nem tudott állást foglalni, csu­pán 16 százalék vélekedett úgy, hogy a mainál kisebb szerepe legyen az egy mun­kahelyen eltöltött időnek. Ez utóbbi válaszolók szin­te kivétel nélkül a fiata­lokhoz, a harminc év alat­tiakhoz tartoztak. Ne véljük ifjúi türelmet­lenségnek, mohóságnak az álláspontjukat. Fedezzük fel: ennél sokkal nagyobb a baj. A türelmetlenség életkori jellemző, ám a ta­pasztalatot adó időnek, az egy helyen szerzett isme­retek értékképző jellegé­nek a lebecsülése olyan gond, amilyet hosszú távon nem vihet magával súlyos következmények nélkül egyetlen munkahely sem. Itt ugyanis már nem arról van szó, ki keres, hanem sokkal inkább arról, hogy mik a tényleges értékek, és ezért mércék egy-egy mun­kavállaló teljesítményének a megítéléséhez. L ehetetlenség persze tel­jesen objektív, azaz vitathatatlanul igaz­ságos mércéket felállítani. Az azonban bizonyos, hogy a megyében jelenleg — maradiunk kiinduló pél­dánknál, a műszakiaknál — nem az a probléma, hogy ki keres sokat és keveset, hanem az, hogy gyakorla­tilag mindenki szinte egy­forma összeget kap azonos munkahely azonos munka­körében. A háromszáz— hétszázforintos különbsé­geket ugyanis — mert ilye­neket tapasztalunk— nem tarthatjuk valódi különb­ségeknek. Ezek látszatok. S teljesen mindegy, hogy a látszatokkal az eltöltött időt, az igyekezetét, a mi­nőséget stb honorálják, et­től még ezek az áldifferen­ciálási forintok nem válnak a tényleges ösztönzés for­rásává. Mészáros Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents