Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-10 / 83. szám

1989. ÁPRILIS 19., HÉTFŐ 3 A kinyújtott kezet el kell fogadni Szögletes a kerékasztal A váci csata emlékére (Folytatás az I. oldalról.) hogy a lapunkban is többször magjelent programajánlat el­lenére sem mentek el a Kons­tantin térre, ahova délután há­rom órára Toborzó címmel hirdettek műsort, látványos felvonulást a rendezők. Először a zeneiskola fúvós­zenekara pattogó indulókkal teremtett hangulatot, majd a Táltos népzenei együttes és a galgahévízi Tranz táncegyüt­tes adott elő korhű dalokat és táncokat. Szép pillanata votlt a délutánnak, amikor bevonult a Történelmi Lovas Egylet hu- szárrühás, csákós, kardos ban­dériuma. Az ünneplők — lehettek vagy kétszázan — velük együtt vonultak a Hétkápolnához a iDuna-parti ligetbe, ahol an- ná^tájején a, magyar és ószt- ..rájsTspregek. vívták a csatát, ahol a kapitányok tönkrever­ték egykori tábornokaikat. Át a köszentes hídon, ahol Gör­gey -és Damjanich is átlóvá- g'ol't, amelynek birtoklásáért senk magyar honvéd és lovas- katona adta életét. • A csata emlékét ma emlék­mű őrzi. Az ünnepi megemlé­kezésre már nagyobb számban összegyűlt tömeg Kosáry Do­mokos akadémikus szavai után koszorúzta meg. ; Az események ezzel azon­ban korántsem fejeződtek be. Vasárnap délelőtt történelmi disputára hívták a magyarság A vitéz sereghez Győzelemről győzelemre hordjátok zászlójitokat. Dicső tettek hirdetik vitézségteket, bátorságtokat. Mint hősök kezdettétek meg a haza megszabadításának szent művét, mint hősök be­fogjátok szerencsésen végezni. Nagy dolgok történtek már, még nagyobbaknak kell tör­ténniük, hogy szép hazánk igazán szabad és szerencsés legyen. örömmel, büszkeséggel né­zek bátpr szemetekbe, csodá­lattal "szemléltem kitörésieket' a háború nehézségeiben, s ki nem mondható dicsérettel haj­lok meg vitézségtek előtt, mely nagy őseitekre méltó tettek­kel a magyar nevet örök idők­re felmagasztalandja és tite­ket a világ legbátrabb seregei közt első sorba teend. Vezéretek a szeretett haza nevében mond köszönetét nék- tek feláldozó vitézségtek és hűségtekért „Előre a győze­lemre”! Főhadiszállás Váczon, Április 10. 1849. Görgei tábornok Honvédindulót fúj a zenekar múltja, a történelemtudomá­nyok iránt érddklődőket. Itt azonban már nemcsak a forra­dalom és szabadságharc ese­ményeiről, hanem a történelmi múlt értékelése és a ma társa­dalmi törekvések közötti ösz- szefüggésekről is szó volt. A televíziós műsorai kap­csán jól ismert Ráday Mihály volt a házigazdája a városné­ző sétának, amelynek résztve­vői Vác műemlékeit, történel­mi hangulatú utcáit keresték fel. A rendezvénysorozat szer­vezésében oroszlánrészt vál­laló Katona Tamás egyetemi tanár és Ráday Mihály dél­után a levéltárban a Kárpát­medence 48-as emlékhelyeiről tartott élménybeszámolót, s a ■kora-estiórárkban került sor a Magyar verbunk kialakulása címmel a Jánosi-együttes és a Kobzos Kiss Tamás-együttes közös műsorára. A kétnapos rendezvénysoro­zat szervezéséért, a lelkes köz­reműködésért köszönet és elis­merés illeti a váci Madách- kört, a Történelmi Lovas Egy­letet és a Széchenyi Társasá­got. Dicsérendő buzgalmuk, jól sikerült rendezvényeik híre re­mélhetőleg jövőre már sokkal több érdeklődőt vonzanak. Cs. A. Miközben a Magyar Tudo­mányos Akadémián az MSZMP meghívása nyomán hét politi­kai, társadalmi szervezet elő­készítő megbeszéléseket foly­tatott a tervezett nemzeti ke­rékasztal létrehozásáról, a ta­nácskozásról távol maradt nyolc független szervezet saj­tótájékoztatóra invitálta az új­ságírókat a Gerbeaud cukrász­dába. A rögtönzött tájékoztatón dr. Kónya Imre, a Független Jogász Fórum képviselője is­mertette a magyar és a nem­zetközi sajtó megjelent mun­katársaival azt a nyilatkoza­tot, amely az ellenzéki kerék­asztal néven tömörült szerve­zetek állásfoglalását fejtette ki az MSZMP-vel folytatandó tárgyalásáról. A Bajcsy-Zsilinszky Endre Társaság, a Fiatal Demokra­ták Szövetsége, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, a Magyar De­mokrata Fórum, a Magyar Néppárt, a Magyarországi Szo­ciáldemokrata Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Független Szakszervezetek De­mokratikus Ligája nyilatko­zatában leszögezte: az alkot­mányosságra való átmenet ér­dekében kész az MSZMP-vel, mint a hatalom tényleges gya­korlójával folytatandó politi­kai tárgyalásokra. Tárgyalási készségük dekla­rálásával egyetemben a füg­getlen szervezetek fenntartá­saiknak is hangot adtak. Ki­fogásolták, hogy elmaradt a tervezett tárgyalás megfelelő előkészítése; az MSZMP nem vette figyelembe az ellenzéki kerékasztalnak a megbeszélé­sek feltételeire vonatkozó el­képzeléseit. Távolmaradásukat megokol­va, az ellenzéki kerekasztal résztvevői leszögezték, hogy egy, javaslataikat is mérlege­lő, körültekintő egyeztetés után hajlandók érdemi tár­gyalásokat kezdeni. Ennek elő­készítésére az ellenzéki kerék­asztal operatív bizottságot je­löl ki, s a Független Jogász Fórum útján várják az MSZMP Központi Bizottságá­nak válaszát. Ki képviselheti a Kisgazda Pártot? A Független Kisgazda-; Földmunkás- és Polgári Párt operatív bizottsága a nemzeti kerékasztallal kapcsolatos köz­leményt juttatott el az Orszá­gos Sajtószolgálathoz. E sze­rint az MSZMP-vel a Kisgaz­dapárt nevében illetéktelenek tárgyaltak szombaton. — A Kisgazdapárt egész tagsága — hangoztatja a köz­lemény — az 1989. március 23-án, az országos nagy vá­lasztmányon demokratikusan megválasztott ideiglenes inté­zőbizottsága nevében elhatá­rolja magát a párt nevét ön­kényesen használó mini frak­ció minden ténykedésétől. Helytelenítjük az MSZMP hi­vatalos apparátusa érintett ve­zetőinek, funkcionáriusainak eljárását, hogy nem a pártunk ideiglenes intézőbizottsága el­nöke által kijelölt személyek­nek küldték el a tanácskozás­ra szóló meghívót! A közleményben kifejtik, hogy április 6-án jutott tudo­másukra a „téves címzés”. Ezen a napon ülésezett az in­tézőbizottság által megválasz­tott központi operatív bizott­ság, amely ezzel kapcsolatban azt a határozatot hozta: vál­tozatlanul az ellenzéki kerék­asztal platformján állnak. — A fentiek miatt kérjük — írják a közleményben — az MSZMP reformszárnyának ve­zető személyiségeit, már meg­alakult és alakuló szervezeteit, hassanak oda; a magyar tör­ténelemben ne ismétlődhessen meg a Független Kisgazdapárt 1946—48-as feldarabolása. Magyarországi új apostoli egyház Elismerésre váró felekezetek Még gyermekkoromból em­lékezem egy történetre, ame­lyet sokféleképp meséltek el, de a vége mindig ugyanaz volt: „és ez a párttitkár, aki egész életében be sem tette a lábát a templomba, most pa­pot hívatott, meggyónt, meg­áldozott, aztán meghalt.” Mi­közben pedig ezt felidézem, szinte hallom, ahogy valame­lyik nagynénikém sokat sej- tetően lehalkítja a hangját. Ma persze biztosan nem érez- ném azt a furcsa izgalmat. És biztosan nem néznék egy hin­dura, mormonra, esetleg mu­zulmánra úgy, mint a néger az első afrikai misszionárius­ra. Felnőttem. És úgy látszik, az ország is felnőtt. Egyre- másra ismerik el a különbö­ző vallásfelekezeteket. Törvé­nyesítették már a mormono­kat és az iszlámot, legutóbb pedig a magyarországi új Görgey és Klapka a csatában (Hancsovszki János felvételei) Érrel olvastam Előbb-utóbb meghalunk mind Hogy milyen korban élünk, utódaink majd megtudják, a ma keletkező dokumentumokat bogarászó történészek összegző elemzéseiből. Kortársaim egyike szerint forradalmiak az idők, másika úgy véli, csak a szavak, a re­torika revolúciós, valójában nyúlós, nyálas hínáros közegben tapicskolunk. Mocsaras, vizenyős talajon próbálunk talpon maradni. Dagasztjuk a dágványt, ám alig mutatkozik reménye a kikecmergésnek. Napról napra jobban félünk. Hínártól, mocsárba süllyedéstől? Egymástól. Alternatív szervezet tagja említi: külön ünnepeltek március 15-én. Fél órával a hi­vatalos megemlékezés után helyezték el ko­szorújukat az emlékműnél. Ésszerű okot nem tudott mondani, de félt. Ügy látta, társai is szoronganak. Azzal folytatta, végigjárta a fő­városi felvonulási utakat. Eleinte kellemes, jó hangulatban, majd egyszer csak ott is fél­ni kezdett. Nagy logikai bukfenccel ismét visszatért a mi köreinkbe. Egyik község áfész-elnökét sehogysem tudta meggyőzni ar­ról, hogy szervezetük senkit sem fenyeget, noha kénytelen volt elismerni, a fenyegetőző, aki azzal rémisztgette az elnököt, gulyást főznek a kommunistákból, közéjük tartozik. Ezzel a gulyásrecepttel nem először talál­koztam. Az innenső oldalon viszont arról hallok bizonyos személyektől, sorba kellene állítani őket, s lelőni mind. Tudniillik az el­lenzékieket. Egyenlőségjel tehető a két tábor közé? A szélsőségesek közé okvetlenül. Egyetértek ismerősömmel, a mértékadó egyé­niségek — mondjam alapító atyáknak? —, hogy is volnának olyanok. A feltételezés is sértő. S emitt? Hitem szerint éppoly huma­nisták a mértékadó személyiségek. Szélsőségesek akadnak mindkét oldalon. Az ilyenek hangosak. Találkozzunk csak egy gyei is, a félelem megfészkel bennünk. Még ma is viszolyogva gondolok a több hete tar tott gödöllői összejövetelre, ahol egy, csupán egy hőzöngött, a levegő mégis megtelt mé­reggel. Bevallom, meg sem próbáltam el­hessenteni rossz érzéseimet — mondjuk — az évtizedek óta tisztelt, olvasott, emelke­dett szellemiségű mértékadók egyikének, má­sikának megidézésével. Ismerősöm se, amikor állt ama szobornál, tisztelegve dicső elődök emléke előtt. A félelemkeltők előszeretettel leveleznek. Gödöllőn és szerte az országban. Tálcán kí­nálják föl a halált mindazoknak, akik sze­rintük tetteikkel, szavaikkal, múltbéli vagy még el sem követett vétkeikkel kiérdemel­ték. A mai szózuhatagokban egyetlen dolog írható a javukra. Idegenkednek a körmön­font fogalmazástól. Csak röviden és velősen. A hetilapban a minap közzétett fenyegetésük mindössze ennyi: meghaltok mind. ök nem bíbelődnek gulyásfőzéssel. Megelégszenek a tényszerű megsemmisítéssel. Hetek óta töröm a fejem, hogyan vála­szoljunk a fenyegetésekre. Próbálkozzunk fölvilágosítással? Gondoljanak arra, hogyha netán — ilyenkor könnyen megesik — vét- lent főznek meg, abból évtizedek múltán is kalamajkák származhatnak. Vagy vegyük könnyedebben, mint a meg­fenyegetett író? Válasza az ismeretlen halál- osztogatónak: Kedves Feladó! Óhaját — bár nem rezdiilök együtt vele — megértem. Előbb-utóbb be is teljesül, tudom. Csak azt szeretném tudni, honnan veszi magának a bátorságot ahhoz, hogy letegezzen engem? Hát nem?i Ha már letaglóznak, legalább ne tegezzenek. Kör Pál apostoli egyházra került a sor. Bevallom, soha életem­ben nem hallottam ilyen ne­vűről, ezért meglehetős zavar­ban hívtam telefonon Bat Lászlót, az Állami Egyház­ügyi Hivatal protestáns fő­osztályának vezetőjét. — A magyarországi új apos­toli egyház keresztény egy­háznak minősül — magyaráz­ta. — Lényegében protestáns jellegű, de hitelvei nem egyez­nek meg a protestánsokéval. A szabályok értelmében nincs Is mód két ugyanolyan hitel­vet valló egyház működésére. A most elismert felekezet hí­vei már régebben is éltek az országban, szervezete 1984-től a Szabadegyházak Tanácsának védnöksége alatt működött. — Április elsejétől viszont törvényes vallásfelekezetté nyilvánították. Mit jelent ez? — Tulajdonképpen azt, hogy a magyarországi új apostoli egyházat ugyanazok a jogok illetik meg, és persze ugyan­azok a kötelességek terhelik, mint a többi államilag elis­mert felekezetet. — Gondolom, mostanában megnőtt a hasonló ügyekben benyújtott kérelmek száma ... — így van, jelenleg lega­lább hat folyamodvánnyal fog­lalkozunk. Az előírásoknak megfelelően ilyenkor vizs­gálnunk kell, hogy az elisme­résre váró egyházak hit- és működési elvei nem ellenkez­nek-e az alkotmánnyal és a törvényekkel. További felté­telként szerepel, hogy a fe­lekezeteknek legalább egy gyülekezete működjön az or­szágban. Az új apostoli egy­háznak például három helyen, Budapesten, Pécsett és Deb­recenben vannak hívői. — Az előzőek alapján tehát elképzelhető, hogy előbb- utóbb mondjuk a jehovisták is törvényes vallásfelekezetté váljanak? — Ez annál is inkább le­hetséges, mert a kérvényük előttünk fekszik. Természete­sen az elismerésig még sok mindenben meg kell egyez­nünk ... F. Zs. Függetlenek sajtótájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról.) véleményeiket is rögzíteni le­hessen. Az előkészítő tanácskozáson részt vevő politikai, társadal­mi szervezetek képviselői fon­tosnak tartják, hogy minél ha­marabb meginduljon az érde­mi tanácskozás, az egyeztető munka a nemzetet sújtó gaz­dasági, politikai és erkölcsi válság leküzdése érdekében.

Next

/
Thumbnails
Contents