Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-08 / 82. szám

4 ) Tolle, lege Kerülgetés helyett kezdjük kanalazni a forró kását! Azt mondja az MSZMP Politikai Bizottságának egyik tagja, az államminiszter Pozsgay Imre, hogy (Népszabadság, április 5.),,... a hosszú ideig tartó ér- telmiségellenes tatárjárás után nincsenek könnyű hely­zetben az értelmiségi szerepüket vállalni és politizálni akaró fiatalok...”. A tudósításba, nyilván helyszűke miatt, nem került bele a magyarázat, az indoklás, mi­ként gondolta, tényeknek milyen seregére alapozta a sommás minősítést a politikus. Így az olvasó csak any- nyit tud meg, hogy hosszú ideig volt egy értelmiség­ellenes tatárjárás. Arra azonban nincs válasz, mettől meddig tartott ez a hosszú idő — azaz a politikai kurzu­soknak mely szakaszaira értendő —, mi mindenben mu­tatkozott meg, s végül, de legfontosabbként: kik voltak a „tatárok”? Merítsünk egy újabb kanálnyi forró kását, most saját lapunkból. Azt olvashattuk (április 5.) a Nagymaroson legutóbb lezajlott demonstrációról szóló beszámolóban, hogy „Az egyik éppen megérkező csoport hangosan is­mételgette a következő jelszót: »Vesszen a párt!«". Nap­jaink sókpártosodása közepette semmi malícia nincsen benne, ha kérdezünk: mármost melyik párt vesszen?! Sejtjük persze, hogy melyikre gondolhattak az ezzel a jelszóval tüntetők, de tudni nem tudjuk. Amint azt sem, miféle titokzatos, a nagyközönség előtt rejtve maradó útjai, módjai vannak a pluralizmusnak, a demokráciá­nak, amelyeken ilyen szépen összeférnél» a hirdetett el­vek és ezek a vesszen típusú jelszavak? Mert ugvé, mi­csoda nagy, határainkon is átcsapó ribillió támadna ab­ból,, ha egy csapatnyi MSZMP-tag kezdene tüntetni, azt skandálva, vesszen a többi párt...?! S ha a politikai esélyegyenlőség jegyében vesszen ez is, az is, amaz is, akkor miként és kik fognak itt e hazában pluralistál- kodni? Valaha, az ókori Rómában úgy szólt a tömören bölcs intelmek egyike, hogy tolle, lege, azaz vedd és olvasd. Ez a vedd kézbe, olvasd el, s akkor meggyőződhetsz sok mindenről, valóban bölcs tanács. Hiszen tolle, lege: az áll a Magyar Nemzetben (április 5.). a Füstadó című jegyzetben, hogy „A magyar ember nem kér a magyar anyagból, magyar technikával előállított, magyar keres­kedőnél kapható, magyar pénzért vehető, magyar áru­ból. Nem kér, mert az elmúlt években, évtizedekben a magyar kamarilla igyekezett minden eszközzel elveszej- teni, ami érték, ami munkával — nem kevés munkával! — megtermelhető. Közben ugyanez a magyar vezetés nemcsak itthon, hanem külföldön is rontotta, rombolta — engedte rombolni! — szellemi és fizikai produk­cióink értékét." Laikusként persze nem tudhatjuk, az előbbi veretes sorok szerzőjének milyen hatalmas dokumentáció állt a rendelkezésére, amivel megalapozta a véle­ményét. Nem tudjuk, a szerzőtől sem tudhatjuk meg, kikből állt, áll az a kamarilla (titkos kör, tanács), amely minden eszközzel (azaz kivételt sem ismerő módon) azon munkálkodott, hogy elveszetjse azt, ami érték. Nem tudhatjuk, miként lesz a kamarillából, azaz a nem hi­vatalos, titkos tanácsadói körből „ugyanez a magyar ve­zetés”, amely külföldön is rombol... csupán egyvalamit Judunk, mert benne volt minden napilapban: a kiske­reskedelmi forgalom összege 1988-ban 694.0 milliárd fo­rintot tett ki és annak a 82 százaléka magyar áru ellen­értéke volt. Amiből a magyar ember nem kér... Nem tudjuk, kér, nem kér a magyar ember a Szak- szervezetek Országos Tanácsának május elsejei jelsza­vaiból. A Népszavában megjelent (április 5.) huszonegy jelmondat egyike, a 3. így hangzik: „összefogással az összeomlás ellen!". Tudjuk, hogyne tudnánk: egy poli­tikai jelszó nem lehet kislexikon. Ennek ellenére is el­szomorít bennünket, hogy nem tudhatjuk, holott tudni szeretnénk, tudnunk kellene: az önmagával sem össze­fogó, mert az ülés végére határozatképtelen létszámúvá zsugorodott SZOT kiket kikkel való összefogásra biztat? Mindenkit mindenkivel? A politikai frazeológia elvont világán kívül létezik ilyen összefogás? S mit értsünk az összeomláson? Társadalmit, politikait, gazdaságit? Mindegyiket? Avagy a reménytelen tudakozódás helyett elegendő annyi, ha azt mormoljuk az orrunk elé, hogy tolle, lege?! Amint ez látszik elengendőnek akkor is, amikor a te­kintetünk rátéved a Gödöllői Hírlap (április 5.) egyik közleményére, a Magyar Demokrata Fórum gödöllői szer­vezetének az Elnöki Tanács elnökéhez küldött levele szövegére. Amint azt lapunkban is nyomon követhették olvasóink, az MDF kezdeményezésére aláírásokat gyűj­töttek a választókerületben az országgyűlési képviselő visszahívására. A képviselő lemondott, a pótképviselő pedig .nem vállalta a megbízást. A törvény szerint ilyen esetben egy éven belül ki kell írnia az Elnöki Tanács­nak az időközi választásokat. A lemondások óta néhány hét telt el. A levélben az áll, hogy mert az időpont még nem ismeretes, „ .. ■ a képviselő nélküli választókerüle­tek százezernyi polgárát felelőtlenség bizonytalanságban hagyni". Nem tudjuk, mert a levélből nem tudhatjuk meg, a bizonytalanság miként kapcsolódik össze a fele­lőtlenséggel, ami egy éven belül bizonyos, az miként lehet hetek elteltével felelőtlenül bizonytalan? S ha az, akkor mi benne a felelőtlenség, s kik tehetők felelőssé a felelőtlenségért? Sorolhatnók kérdéseinket tovább, de aligha érdemes. Hiszen már a bölcs rómaiak megmond­ták: tolle, lege. S mert mérhetetlen oktalanságunk ellen- súlyozására két kézzel kapunk minden bölcs tanács után, ezzel sem tettünk, teszünk kivételt. Csakhogy ... talán feltűnt az olvasónak, valamennyi említett esetben a for­rás dátuma azonos: április 5. Egyetlen nap. S ha csupán egyetlen nap, akkor nem sok-e az, amire értendő, érvé­nyesítendő a tolle, lege? Bizonytalankodva kérdezheti ugyanis a már minden bokorban fellelhető bátor ítészektől, rettenthetet­len bíráktól a hamar legendássá lett Csurka-féle „csirkelábak” kényszerű vásárlóinak, avagy csak re- ménylőinek sok százezres, milliós tömege, hogy nem sok-e egyetlen napra ennyi a bátorságból, a rettenthe­tetlenségből, az igazság tévedhetetlen nyakon ragadásá­ból? Hiszen eljöhet még annak az ideje, amit a Talmud sok évszázada így tudat: „Ahol kevélység vagyon, ott lesz a gyalázat is”. S ha ne adj’ isten, bekövetkeznék ez, lesz-e vajon — csirkeláb ...?! ,S ha az lesz is, még mindig marad egy kérdés: kiké a csirke?! Mészáros Ottó PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK' XXXIII. ÉVFOLYAM, 82. SZÄM tra: 5,30 íorint 1989. Április 8., szombat ,í y.Ij, ?•'■■■ ti ••fii' (.;■ : i-'j * . ] A KGST megújításáért Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára pénteken fogadta a KGST-országok központi ter­vezőszerveinek vezetőit, akik a KGST tervezési együttmű­ködési bizottságának 44. ülé­sén tartózkodnak hazánkban. Az MSZMP főtitkára alá­húzta: hazánk érdeke a KGST gyökeres megújítása. Az ehhez vezető utat a nem­zetgazdaságok gyorsabb fejlő­désében, a nemzeti reformok előmozdításában, s olyan me­chanizmus kialakításában lát­juk, amely lehetővé teszi a szocialista integrációs folya­matok elmélyítését. A tanácskozás tegnap jegy­zőkönyv aláírásával fejeződött bé. A tagországok képviselői jóváhagyták a KGST-orszá- gok 1991—1.995. közötti nép- gazdasági terveinek koordiná­ciójáról szóló beszámolót. Jó­váhagyták az erőforrás-taka­rékossági együttműködéséről szóló tájékoztatót is. A bizott­ság egyeztette azoknak a sok­oldalú egyezményeknek a jegyzékét, amelyeket az ille­tékes KGST-szervek és az in­tegrációs szervezet nemzetkö­zi gazdasági együttműködé­si intézményei dolgoznak ki a következő ötéves tervidő­szakra vonatkozó tervkoordi­náció során. Lusev tárgyalásai magyar vezetőkkel A Csepel Autógyár jövője a megáilapddástól függ Az államkassza lefölözi a hasznot Tegnap hír: kényszerszabadságra küldte pénteken az Ikarus szé­kesfehérvári gyárának vezetése az összeszerelő üzem ezerkétszáz dol­gozóját. Mint ismeretes, az Ikarus és a Csepel Autógyár közötti árvita következtében a Pest megyei vállalat leállította az alvázak szállítását, s mint a tegnap délután a CsA központjában megtartott tájékoztatón kiderült, mindaddig nem is újítja fel, amíg mindkét fél számára elfo­gadható megegyezés nem születik. Hogy lesz-e megállapodás, e sorok írásakor még kétséges. Csak annyi bizonyos, hogy az Ikarusnál pén­teken is folytatódtak az egyeztető megbeszélések. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára és Németh Miklós, a Po­litikai Bizottság tagja, a Mi­nisztertanács elnöke pénteken fogadta Pjotr Lmsev hadse­regtábornokot, a Varsói Szer­ződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek új főparancs­nokát és Vlagyimir Lobov hadseregtábornokot, az EFE új törzsfőnökét. Az MSZMP főtitkára hang­súlyozta, hogy a magyar párt- és állami vezetés a Var­sói Szerződés létezését és mű­ködését mindaddig szükséges­nek és indokoltnak tartja, amíg Európában léteznek ka1- tonai-politikai szövetségi rend­szerek. A folyamat, amely a kény­szerű lépésig elvezetett, tulaj­donképpen 1988. január 1-jén kezdődött. Az új adórendszer bevezetésével a Csepel Autó­gyár által szerelt alvázak árát a korábbinak 89 százalékára csökkentették a minden ter­mékre kiterjedő központi in­tézkedéssel. Az ezt követő ár­emelkedések és a kötelező bér­bruttósítás hatására a szerény, akkoriban hatszázalékos nye­reség nullára olvadt. Mint a vállalat vezető munkatársai­val folytatott beszélgetésből kiderült, még így is vállalták volna a szállítást, ám az ápri­lis 1-jétől lökésszerűen bekö­vetkezett áremelkedési hullám nagyon nehéz helyzetbe hozta őket. Az első konfliktusuk az Ipari Szerelvény- és Gépgyár­ral alakult ki — erről lapunk­ban is többször beszámoltunk —mert az ISG maglódi gyá­rában Szerelt hátsó hidakat — a veszteségességre hivatkozva — drágábban akarták adni a budaörsiek. A vita odáig fa­jult, hogy előbb bírósági úton kötelezték az ISG-t a szállí­tásra, majd végül megálla­podtak a magasabb árban, s abban, hogy a CsA átveszi a hidak gyártását. Am ez csak egy példa. Több beszállító ár­emelési igényét a Csepel Autó­gyár azzal" utasította vissza, hogy az autóbuszok előállítása az Ikarusnak így is vesztesé­ges, tehát a Pest megyeiek nem tudják továbbhárítani. A következményék sem marad­tak el: a partnerek egy része nem tartotta be a szerződéses fegyelmet, ám ennél sokkal fontosabb, hogy sikerült elér­ni — az akkor még létező tervgazdasági bizottság dönté­se alapján — egy csaknem százmilliós támogatást, amely végül is elodázta a nyílt konf­liktust. A Csepel Autógyár az idén folytatódó nagyarányú ár­emelkedések miatt korábban bejelentette az Ikarusnak, hogy az első negyedévben há­rom, a második és harmadik negyedévben további hat, míg Szentendrei konzultáció Katonák fegyver nélkül Elmélet és gyakorlat címmel az alternatív katonai szolgálatról kezdődött tegnap kétnapos nemzetközi tanácskozás Budapesten, az Országos Béketanács szervezésében. mA konferencián részt vesznek az ENSZ genfi emberi jogi központja, az Amnesty International, a Nemzetközi Keresztyén Békemozgalom, a kvékermozgalom képvise­lői, több nyugati ország szakértői, békeaktivistái. Meghívtak több tár­sadalmi, köztük alternatív szervezetet Is. Barabás Miklós, az OBT fő­titkára megnyitójában hangsú­lyozta: A Béketanács ezzel az eszmecserével is hozzá kíván járulni az alternatív katonai szolgálatról készülő jogszabá­lyok elkészítéséhez. A résztvevők tegnap délután Szentendrére utaztak, ahol a Hazafias Népfront városi bi­zottsága székházában az MSZMP, a HNF és a Kisgaz­dapárt helyi meghívottainak részvételével nyílt légkörű eszmecserét folytattak a júni­usban parlament elé kerülő javaslatról, a polgári szolgálat magyarországi bevezetésével kapcsolatos elképzelésekről és az európai országok e téren kialakult tapasztalatairól. A megbeszélésen részt vett dr. Juhár János, a város ország- gyűlési képviselője is, aki töb­bek között arról fejtette ki né­zeteit, hogy a maga részéről szívesen támogatna egy olyan joggyakorlatot, amely lehetővé tenné, hogy ez a szolgálat nem tartana lényegesen hosszabb ideig a rendes katonai szolgá­lat idejénél. Néhány külföldi vendég ag­gályát fejezte ki azzal kapcso­latban, hogy a polgári válla­latoknál, intézményeknél szol­gálatot teljesítők, a hiányzó munkaerő pótlásával esetleg előidézhetik a dolgozók ala­csony szintű bérezését. Kér­dés, hogy nem veszik-e el a munkát másoktól ezzel a meg­oldással. A vitában szóba került, hogy ilyen eshetőségre valóban számítani kell, de megfelelő feltételekkel elejét is lehet venni. Mások ajánlották, hogy a vasútnál, a postánál is le­hetné alkalmazni az ilyen szol­gálatra behívottakat. a negyedikben újabb egy szá­zalékkal növeli az alvázak árát. Ügy látják, hogy ez fe­dezné a költségeik növekedé­sét, bár nyereséget nem vagy alig tartalmazna. Hogy mind­ez kényszer, arra bizonyságul néhány példát is említettek. A hazai kohászat például április 1-jétől 15 százalékos áreme­lést közölt, más cégek pedig előre- vagy azonnali fizetés ellenében szállítanak csak. A Csepel Autógyárnak viszont nincs arra pénze, hogy ily módon finanszírozza az alvá­zak összeszerelését, lévén, hogy az Ikarus az első negyed­évi szállítások után még mint­i - . ;• v 1 . > , : ' n egy 200 millió forinttal tarto­zik nekik. Ez a dominóelvhez hasonló hatást váltott ki: a tartozások egyre nagyobb sor­ban állást okoznak a busz-- gyártásban ilyert-olyan módon részt vevő cégeknél. Furcsállják azt is a CsA ve­zetői, hogy amíg a Dunai' Vasi- (Fotytatás a 3. oldalon.) Grósz Károly Bulgáriába utazik Grósz Károly, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára Todor ZsiVkovnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának, a Bol­gár Népköztársaság Államta­nácsa elnökének meghívására április második felében baráti munkalátogatásra a Bolgár Népköztársaságba utazik. ..... B OPOUTHUU KRÓNIKA ■ •■•/ '■i éíúi Ülést tartott tegnap az MSZBT Országos Elnöksége. # A Duna Kör nyilatkozata a vizlépcsőügy új fejleményeiről. 0 Százötven tagú magyar küldöttség utazik júliusban Phen- janba. a XIII. világifjúsági és diáktalálkozóra. Q Romániai menekülteket befogadó állomás létesítéséről tárgyalnak Bé­késcsabán. • A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnök­sége pénteken megvitatta a szakszervezetek szociálpolitikai koncepciójának tervezetéről szóló előterjesztést, döntött a SZOT-díjak adományozásáról is. Vita a megújulásról. Szen_ vedéiyektől sem volt mentes az MSZBT Országos Elnöksé­gének pénteki ülése: a Parla­ment vadásztermében megtar­tott tanácskozáson pro és. kontra vélemények váltogat­ták egymást a mozgalom mű­ködésének megújulásáról ki­alakult vitában. A testület vé­gül hosszas vita után elfogad­ta az új szerveződési formák­ra, a mozgalom felépítésének módosítására vonatkozó javas­latot tartalmazó előterjesztést, amelynek egyik lényeges ele­me, hogy a barátsági mozga­lom ezentúl . tagcsoportokban és aktivistáin keresztül fejti ki tevékenységét, s kollektív, egyéni, pártoló és tiszteleti tagsági viszonyt ismer el. VíllépCSŐ. Nyilatkozatot adott ki a Duna Kör a vízlép­cső építésének új fejleményei­ről. Ebben szerepel, hogy a nép­szavazást követelő aláírásgyűj­tés folytatódik. Április 10-én, hétfőn a kör megtartja negye­dik Duna-napját. VIT. Tegnap ülést tartott a VIT magyar nemzeti előkészí­tő bizottsága. Döntés született arról, hogy 150 fős magyar küldöttség utazik júliusban Phenjanba, a XIII. találkozó­ra. A delegációban. 19 ifjúsági, állami, társadalmi, illetve egy­házi szervezet képviselői, vala­mint a hazai kulturális élet reprezentánsai kapnak helyet. A részvétellel kapcsolatos költségek leszorítására számos ötlet hangzott el. Menekülteknek. Békéscsa­bán a városi tanács és á helyi pártbizottság egyetértésével romániai menekülteket befo­gadó állomás létesítéséről foly­nak előrehaladott tárgyalások. Jelenleg valamivel több mint kétszáz menekült van a külön­böző békési átmeneti táborok­ban, ők valamennyien elfér­nek a csabai befogadó állomá­son. Itt a menekültek a tervek szerint két hetet töltenének, ennyi idő alatt elrendeződne a sorsuk. A váci püspök a megyei pártbizottságon Az ország legnagyobb katolikus egyházmegyéjének püspöke, Marosi Izidor volt tegnap Hámori Csaba első titkár vendége az MSZMP Pest Megyei Bizottságának székházában. A két ve­zető aktuális társadalmi, politikai kérdésekről cserélt véleményt

Next

/
Thumbnails
Contents