Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-07 / 81. szám
4 bártan 1989. Április péntek /sméf kinyitott a skanzen i . ^ *, ; \ • ’ :'V t. «É .fi ' Hagyományőrzés mindennap A tavaszi napok beköszön- tével ismét megnyitotta kapuit a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum. A negyvenhat hektárnyi területen fekvő skanzen gyerekek és felnőttek ezreit vonzza tartalmas programjaival. A huszonegyedik Idényét kezdő létesítmény az ország egyes vidékeinek népi építészetét és lakáskultúráját nyolc tájegységbe csoportosítva mutatja be. Így például a Felső- Tisza-vidékre emlékeztető rész az erdőháti falvaknak állít emléket. A Kisalföld látványosságai között megragadja a látogató figyelmét Ne- pomuki Szent Jánosnak, a hidak, vizek és utak védőszentjének XVIII. századbeli faragott kőszobra. A Sopron környéki vidékeket idézi elénk a terület jellegzetes épülettípusa: az úgynevezett hosszúház. Az 1984 őszén megnyílt nyugat-dunántúli tájegység látványossága a Zala megyei Szentgyörgy-völgyröl ide telepített épületcsoport. Szinte már szimbólummá vált. a Szabolcs megyei Mándokról idekerült boronafalú és fazsindely fedésű templom. A további tervek között sze- ' repel még több tájegység létesítése is: észak-magyarországi. alföldi, dél- és nyugat-dunántúli, Bakony-vidéki népi építészeti és lakáskultúrákat megörökítő épületek áttelepítésével válik teljessé az ország bemutatása. Ebben az esztendőben is gondoskodtak színes programokról a múzeum munkatársai. Nagy érdeklődésre tarthat számot a hagyományos lánqos- sütés, a vajköpülés, a kosárfonás, a lószőrékszer-készítés, a mézeskalács- és kuglófsütés is. Az általános és középiskolás diákok rendszeresen részt vehetnek a különböző foglalkozásokon, amikor is a falu életét, mindennapjait ismerhetik meg. A skanzen hétfő kivételével mindennap 9-től 17 óráig várja . vendégeit, akik szerdánként belépőjegy nélkül térhetnek be. Múzeumpedagógiai foglalkozás középiskolásoknak a mándoki • » imaházban v' (Erdősi Ágnes felvétele) Egy település jelképe lehet Az építészet kimagasló művésze Szerencsés az a nép, amelynek jól képzett és tehetséges építészei vannak. Mert nincs senki és semmi a természeten kívül, ami jobban meghatározná az emberi civilizáció arculatát, mint a bennünket körülvevő tér jól-rosszul sikerült épületei, építményei, amelyek életünk meghatározó részeivé válnak. Egy- egy jellegzetes épület akár a város vagy az ország jelképe is lehet. Valamely ország építészeti karakterét mégsem néhány kimagasló alkotás adja meg, ha-‘ nem az a sok tízezer ház, utcasor, tér, amelyben naponta megfordulunk, amellyel együtt élünk. A szép. látvány ízlést alakít, kritikai érzéket fejleszt. A talentumos építész műalkotásaival figyelemre méltóan hat mindazokra, akik találkoznak műveivel. Kimagaslóan nagy művésze volt hivatásának a 175 esztendővel ezelőtt, 1814. április 6-án Székesfehérvárott született Ybl Miklós, akt nagy munkabírással sok megbízásnak tudott eleget tenni. Mégpedig igen magas színvonalon. Akár palotát, akár házacskát bíztak rá, egyforma művészi igénynyel nyúlt mindegyikhez. Az építészettörténet szerint a német Semper és a francia Garnier mellett a' neoreneszansz legelhivatottabb képviselője volt. (A neoreneszansz a reneszánsz stílus elemeiből alkotott, s a XIX. század második felében igen kedvelt építészeti irányzat volt.) Ám hosszú út vezetett a csúcsig. Építészeti tanulmányait Ybl a bécsi Polytechni- kumban kezdte. Miután végzett, négy évig dolgozott a Nemzeti Múzeum megalkotója, Pollack Mihály mellett, innen a bécsi H. Kochhoz ment, akinek megbízásából a prágai Kinsky-villa építését ellenőrizte. Tanulmányait 1840-ben a müncheni akadémián folytatta, innen Itáliába utazott. Hazatérte után Pollack Ágosttal társulva, együtt tervezték az ikervári Batthyány-kas- télyt. Ekkor kérvényezte felvételét a Magyar Építő Céhbe, ahova azonban húsz esztendőn át nem vették fel! Ezután kisebb-nagyobb tervezési és újjáépítési munkákat. végzett, míg 1845—1855 között megépíthette első nagy művét, a fóti templomot, kiérlelt romantikus stílusban. Első pesti alkotása a Múzeum körút 7. számú, úgynevezett Unger-ház, még romantikus stílusban. 1859-ben gróf Széchenyi István megbízta a nagycenki templom felépítésével, amelyet szintén a romantika jegyében készített el, 1864-ben. A hatvanas évektől stílusa lépésről lépésre közeledett a neoreneszanszhoz, amint azt a Nemzeti Múzeum mögötti paloták tanúsítják. Nevezetes .műve a mai Bródy Sándor utcai volt képviselőház 1865- ből — ma Olasz Intézet. Sorban emeli Pesten a bérházakat, palotákat, közintézmények székházait, templomokat, sőt egy kutat is, a Danubius- k.utat, amely eredetileg a Kálvin téren, ma az Engels téren áll, és Fessler Leó szobrai díszítik. Műveinek egyenkénti felsorolására nincs hely. Csupán egyetlen mondattal jellemezzük munkásságát: Hekler szerint messze kimagaslott építész kortársai közül, és „élete főműveiben (Királyi Operaház, Várhegy bazár, Szent István-bazilika) az olasz érett renaissance szellemének és formavilágának lett hitvallója, de sohasem puszta utánzója ...” Valóban, 1870-től s'orban építi mesterműveit, amelyek azóta is büszkeségei fővárosunknak: a közgazdasági egyetem napjainkban gyönyörűen rendbe hozott épülete, a királyi palota krisztinavárosi szárnya és a bazilika. Ez utóbbit ugyan Hild kezdte él, de Ybl folytatta, és az először beomlott kupolát újra tervezve építette meg. Teljesen Ybl Miklósé a Várkert bazár előtti keskeny, hosszúkás, róla elnevezett tér, amelyen a nagy építész szobra, mögötte az ugyancsak Ybl építette, eredetileg szivattyú- telepnek tervezett Várkert kioszk áll, sajnos, méltatlanul elhanyagolva, rogyadozva, helyenként romokban — a Várkert bazárral együtt. Pest megyében főként Főt reprezentálja a nagy építész munkásságát. Nemrégiben kezdték el egyik alkotását, a római katolikus templom renoválását. A napjainkban már jelentőssé vált műemléket Károly István gróf építtette 1855-ben. A volt Károlyi-kastély szintén Ybl Miklós keze- munkáját őrzi: az ezernyolc- száznegyvenes évek második felében ő kapott megbízást bővítésére és szépítésére. Kevéssé ismert, hogy Verőcemaroson is tervezett egy polgári nyaralót, amely természetesen védett. KORFORDULÓ Megélni szinte lehetetlen Nincsenek már érvek. Nincs magyarázat. Nincs mentegetőzés, nincs belátás. És lerágott csontok sincsenek (ezt a csontot soha nem lehet lerágni). Vannak viszont szegények, nagycsaládosok, albérletről albérletre járók. És vannak öregek. A valóság szinte kiveri a szemünket. Az én, a te, az ö apja, nagyapja, dédie, tiké. Akik gör- nyedten sietnek boltról boltra, megfonnyadt alkuszokként figyelve pénzt és mérleget. Az urak ... A hajdani nyugdíjas urak . .. Akik pipáznak és későn kelnek. Akik napközben öblös fotelokban pihennek. Akik jókat esznek, bölcseket mondanak. Akik esténként nagyokat kártyáznak. Mert az lesz ám az igazi élet, ha nyugdíjba megyünk — mondtuk valaha. Valaha ... de messze is volt az. „Alulírott azzal a kéréssel fordulok a tisztelt igazgatósághoz, hogy nyugdíjamat méltányosságból megemelni szíveskedjenek. Feleségem 15 éve meghalt, özvegyen, egyedül élek. Az idősek napközi otthonába járok, oda térítési díjat fizetek, így olyan kevés nyugdíjam marad, amiből tüzelőt venni és élni szinte lehetetlen.” Szó sincs itt kártyáról, pipáról. És szó sincs büszkeségről. A szükség nagy úr, mondják. Panaszra nyitja a legjobban összeszorított ajkakat is. Az idézett levél tavaly decemberben, Kákán íródott. A címzett a Pest Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság. Egy intézmény, amely a fővárosra és Pest megyére kiterjedően évente 70 ezer nyugdíjat állapít meg; amely tavaly 1846 esetben emelte meg a nyugdíjak összegét a megyében. Nem is olyan borzalmas a helyzet akkor — vághatnánk rá egy gyors fejszámolást végezve. Dr. Kovács Juliannának, a nyugellátási főosztály vezetőjének azonban más a véleménye. — Az adatok nem azt jelentik, hogy Pest megyében olyan jól élnek a nyugdíjasok, sőt... Azt kell mondanom, itt sokkal rosszabb a helyzet, mint Budapesten. A számok csupán arra utalnak, hogy nálunk kevesebben vannak. . tisztában a. lehetőségekkel, kevesebben nyújtanak be ■nyugdíjemelési kérelmét.' A fővárosi vállalatok jobban összefogják a nyugdíjasokat, segítik, tájékoztatják őket. Mindez kevéssé képzelhető el mondjuk egy vidéki gépállomásról vagy tsz-ről, ahová kilométerekről járnak dolgozni az emberek. — Tavaly a megyéből érkezett kérések közül 303-at utasítottak el. Tudni kell, hogy a nyugdíjemelésre rendelkezésünkre álló keret nem feneketlen zsák. Bizonyos szempontokat tehát mérlegelni kell az elosztáskor. Általában nem .kapnak emelést azok, akik dolgoznak, vagyis akik képesek valahogy segíteni magukon. Van egy felső határ is; 4000 forint. Az egyes esetekben a végső szót egy bizottság, a Pest Megyei Társadalombiztosítási Tanács mondja ki._ Űjabb levél, ezúttal Felső- pakonyból: „Tisztelettel for'- dúlok önökhöz, tekintettel arra, hogy az árak meghaladták már a csillagos eget is, ebből a 2780 forint nyugdíjból képtelen vagyok megélni. Szíveskedjenek kérésemet figyelembe venni, tekintettel arra, hogy a bal kezem meg van bénulva, semmi jövedelmem a nyugdíjon kívül nincs, és albérletben lakom ...” A sorok írója 1930-ban született. Nemhogy lakása nincs 58 éves korára, de a megélhetés is gondot okoz neki. Az igazgatóságon azonban azt tartják, nemcsak a levelek tanulságosak. Egy-egy kitöltött kérelem is legalább annyit elmond egy nyugdíjas életéről. Lapozgatva a panaszok, a sorsok között, alig merem megkérdezni, mi van ha elfogy a keret? Mi van ha nem lehet több nyugdíjat emelni? — Szerencsére, bár nem tudom mennyire örvendetes ez a szerencse, *a pénzünk és a kérelmek nagyjából egyensúlyban vannak — válaszolja dr. Kovács Julianna. — Előfordul persze, hogy kimerül a keret, ilyenkor a rendkívüli alapból adunk segélyt a rászorulóknak. Ez különösen az ünnepek táján, főleg karácsonykor szokott előfordulni. Mivel addigra, lévén szinte vége az évnek, lehetőségeinket jobbára feléltük, mást nem is tehetnénk. Persze az egyszeri segélyek csupán ideig-óráig oldják meg a gondokat. Módunkban áll viszont hivatalból a tanácshoz áttenni a kérelmeket, hogy a nyugdíjasoknak o lakóhelyükön állapítsanak meg rendszeres támogatást. Hogy a tanácsoknak nincs pénzük? Szerintem több van, mint nekünk. A községekben pedig mégis jobban feltérképezhető, kinek kell igazán segíteni. És Pest megyében rengeteg a község... Akárcsak a kisnyugdíjas ... Az elmondottakat azt hiszem fölösleges magyarázni. Bármily fájó, de kénytelenek Vagyunk megállapítani a tényt; így fest ma a nyugdíjasok nagy többségének helyzete. Ma, 1989-ben. És ha segíteni már nem tudunk, szánakoznunk sem érdemes. Hisz mi magunk is, mindnyájan, valahol kicsit szánnivalóak vagyunk — egészségesen, erőnk teljében. Falussy Zsigmond Egészséggel — jó étvággyal! Olajmártást készítünk a két kávéskanál olajból, citromléből, hagymából. Köménnyel ízesítjük. A céklát nyersen belercszeljük, jól elkeverjük és hűtve tálaljuk. Fekete retek. Hozzávalók: 8— 10 retek, 2 kávéskanál olaj, 2 kávéskanál citromlé, 2 kávéskanál tejföl, zöldpetrezselyem, só, kömény, hagyma, esetleg még szerecsendió. Az olajból, citromléből, tejföl- bői elkészítjük a tejfölmártást, és reszelt szerecsendióval, apróra vágott hagymával, petrezselyemmel, tört köménnyel ízesítjük. A retket meghámozzuk, megreszcljük, a tejfölmártásba keverjük. Tetejét meghintjük apróra vágott zöldpetrezselyemmel. Hidegen tálaljuk. A két véglettől kell óvakodni A nyugdíjkor küszöbén A nyugdíjkorhatárhoz érve, érthetően bizonyos szorongás fogja el az embereket. Szinte el sem tudják képzelni, hogy rövidesen beköszönt az az idő, amikor nem kell sietni a munkahelyre. A nyugdíjjal együtt az az érzés is rájuk szakad: már feleslegesek vagyunk, már nincs szükség ránk! Elsősorban magának a nyugdíjba készülőnek kell megszabadulnia ettől a legtöbbször felesleges félelemtől. Erre azonban egyedül nagyon kevés ember képes. A környezetre vár a feladat, hogy felkészítsen arra az életformára, amelyet aktív nyugdíjaséletnek szoktunk nevezni. Tulajdonképpen két végletes helyzettől szeretnénk óvni a nagy változás előtt álló embert. Az egyik úgy látja, elérkezett az ideje annak, hogy belevesse magát a korlátozás nélküli munkába, „maszekolásba”, pénzkeresésbe. A nyugdíjat úgyis elhozza a postás. A rendelkezésre álló szabadidő alkalmat ad arra, hogy minél több különkereset kerüljön a bugyellárisba, a takarékkönyvbe, hisz annyi mindent szeretne még megszerezni. Márpedig, ha az életkor jelentősen meghosszabbodott is, a szervezetet azért csak megterhelte a több évtizedes munka, hatott a testi és a szellemi állapotra — akár a sok egyéb stressz. A másik szélsőséges helyzet akkor áll elő, amikor a nyugdíjba vonuló a feleslegesség érzése, a sértődöttség miatt valósággal begubódzik új állapotába, vélt vagy valódi betegségeivel foglalkozik, környezetével csak a bajairól hajlandó beszélni, és valósággal belehajszolja magát a betegségekbe. Régebben, amikor még a nagy család volt általános, és a nagymamáknak, nagypapáknak'olyan feladatok jutottak, amelyek nem engedték meg, hogy kifejlődjék bennük ez a passzivitás, kisebb volt az effajta veszély. Ma azonban, amikor a szülők — elszakadva a családtól — jobbára magukra maradnak, és sokszor egyazon városban is sok kilométernyi távolság választja el őket a gyerekektől és az unokáktól, az egész környezet segítségére van szükségük lelki problémáik megoldásához. K. Z. Olcsó sarok A Dél-Pest Megyei Afész ceglédi, Körösi úti olcsó ruházati áruk boltja ezen a héten a nyugdíjasoknak ajánlja az import- szoknyákat és -blúzokat kilónként 400 forintért. Az egyes darabok árát tehát azok súlya szabja meg. Ugyancsak olcsón kínálnak női szandálokat. Az unokáknak pedig kedvező összegért szép gyermek- lábbeliket, amelyek a Pemü üzeméből rendszeresen érkeznek a ceglédi boltba. Zöldséglé. Hozzávalók: 0,5 kg vegyes zöldség, 1 db hámo- zat.lan burgonya, 1 db paradicsom, 1 db paprika, esetleg káposztatorzsa vagy káposztalevél, zellerzöld, 1 fej hagyma, só. A megtisztított zöldséget hosz- szában négy részre vágjuk, körülbelül háromnegyed órát lassú tűzön főzzük. Hozzáadjuk a burgonyát, a paradicsomot, a paprikát, a zellerzöldet, a káposztát, a hagymát. ízlés szerint sózzuk. Ha elkészült, fél órát állni hagyjuk, majd leszűrjük. Hűtőszekrényben két napig eltartható. Cékla. Hozzávalók: 8—10 dkg cékla, 2 kávéskanál olaj, 2 kávéskanál citromlé, késhegynyi hagyma, só, kömény. Mind több szó esik napjainkban arról, hogy a táplálkozás milyen fontos szerepet játszik az egészséges életmód kialakításában. Különösen fontos az idős embereknél, hogy étrendjükben kellő szerepet kapjanak a nyers növényféleségek. Jó tanácsokkal szolgált erre, még a század elején a Birchmer- Bemmer-féle szakácskönyv. Ennek receptjeiből mutatunk be itt néhányat.
