Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-05 / 79. szám
1989. Április 5., szerda Titian DUNAKESZI KIVÁLT Saját kockázatra Kivált a Hűtőipari Vállalatból és április elseje óta önálló vállalatként működik a Dunakeszi Hűtőház. Az önállósodást azért kezdeményezték, mert a Hűtőipari Vállalattal nehezen tudták összeegyeztetni érdekeltségi rendszerüket, s ez már hátrányosan érintette az üzletpolitikát és akadályozta a fejlesztési törekvéseket. A dunakeszi üzemnek mostantól lehetősége lesz arra, hogy saját kockázatára megvalósítsa elképzeléseit. Vezetői arra is számítanak, hogy a pénzügyi önállóság ésszerűbb gazdálkodásra, a piaci igények rugalmasabb követésére ad lehetőséget. Kicsi a zsemle, de kisebb már nem lehet Olcsó kenyér az állatoknak Néhány évtizeddel ezelőtt sokan dúdolták a népszerű slágert, hogy: „Kerek ez a zsemle, nem fér a zsebembe, kétfelé kell vágni, úgy kell megpróbálni...” Nos, a változások. a múló idő iróniája, hogy a mai zsemlékre már egyáltalán nem érvényesek az idézett sláger strófái. A sütőipar gyakorta áll a fogyasztói élcelődés középpontjában. Nemcsak a kenyerek minőségét, de az aprósüteményekét is jócskán érik bírálatok. A zsemlék és kiflik szabványa iránt érdeklődtünk Du- naharasztin. a Nyugat-Pest Megyei Sütőipari Vállalat I-es számú üzemében. Czimer Jánost, a létesítmény vezetőjét váratlanul érte az aprósüteményekkel kapcsolatos kérdés. Náluk, mondta, elképzelhetetlen a méretpontatlanság. Vagyis, ha előfordulnak is ilyen termékek, azok nagyságrendje havonta nem haladja meg az egy százalékot. A zsömlék súlya 52—56 gramm közötti, míg a térfogatukra előírt szabvány 230 milliméter. Ezzel szemben a Harasztin előállított sütemények megközelítik a 290 millimétert. A kifliknél a követelményszint a 13,5 centiméter, de az üzemvezető szerint gépsoraikról ennél lényegesen nagyobbak kerülnek le. Munkatársnője, Slámerné Krizsik Ildikó, a házi laboratórium vezetője, megerősítette az elmondottakat, s egyben utalt arra, hogy a szúrópróbaszerűen megtartott vizsgálatok során elenyésző mennyiNem elég a tanácsi támogatás Mire futja az építési kölcsönből? Azzal nem mondunk újat, hogy vidéken a lakásépítéseknél a családi ház a jellemző. Azt már kevesebben tudják, hogy a kivitelezéshez szükséges pénz 45 százalékát képesek előteremteni saját erőből a magánépítők. A költségek további 40 százalékát igénylik pénzintézeti hitelből, 10 százalék az állami támogatás, a munkáltatói kölcsön pedig 5 százalék körül mozog. Többek között ezeknek a statisztikai adatoknak a hátterét vizsgálta legutóbb a Nagykátai Népi Ellenőrzési Bizottság a város, valamint Tá- piószecső és Káka esetében. A tényfeltáró vizsgálódás a lakásépítés és -vásárlás támogatására fordított állami pénzek felhasználásának hároméves tapasztalatait foglalta össze. E szerint a NEB ellenőrei megállapították, hogy a tanácsok a vízhálózat kiépítésére, utak karbantartására, egészségügyi és oktatási intézmények állagának megóvására, esetleg fejlesztésére voltak kénytelenek a nagyobb összegeket fordítani. Ami e kiadások után megmaradt, csak azt tudták elosztani az arra rászoruló lakásépítők és -vásárlók között kamatmentes kölcsös, vagy vissza nem térítendő támogatás formájában. A tanácsok a szűkös pénzügyi lehetőségek ellenére is mind nagyobb összegekkel igyekeztek segíteni az építkezőket. Ám Kóka községben az elmúlt három év egyikében sem jutott tanácsi pénz erre a célra. Tápiószecsőn a lakásonkénti tanácsi támogatás nem volt jelentős, átlagosan 50 ezer forint. Éppen ezért a saját lakáshoz jutás esélyeit nem sikerült növelni. A vizsgált időszakban Nagv- káta és Tápiószecső kivételével a körzet más településein nem vontak össze tanácsi pénzeket lakásvásárlásra és -építésre. Nagykátán az elmúlt három évben a kölcsönt igénylők száma 4—5-ről 23-ra, a kifizetett pénz összege pedig 300 —400 ezerről 1,5 millió forintra nőtt! Ez az emelkedés azonban a körzet más településeire nem jellemző. Kivétel Tápiószecső, ahol kifizettek már 200 ezer forintot is visz- sza nem térítendő kölcsönként. A helyzet többek között azért alakult így, mert míg a megyei tanácsnál létezik egy önálló keret a kamatmentes építési kölcsön és a vissza nem térítendő támogatás folyósítására, addig a községek nem tudtak ilyen keretet létrehozni. A NEB-vizsgálat összegzése szerint tanácsi pénzből eddig sem lehetett kielégíteni a saját lakás iránti igényeket, a jövőben pedig tovább romlanak az esélyek. Tehát más utakat kell keresni a lakást építeni vagy vásárolni szándékozók megsegítésére. A. L. A. Trófeák és fegyverek Erdőkertesen Már megszokott, hogy Erdőkertesen a művelődési ház meglepő programokat rendez. A legújabb a vadászati kiállítás. Mint Dániel Kornél, a ház vezetője elmondta, biztos abban, hogy a természet iránti szeretetet oly módon is lehet táplálni, hogy bemutatjuk környezetünk élővilágát. Ezért nemcsak a vadászattal kapcsolatos tárgyak láthatók a bemutatón, hanem Gödöllő és dombvidékének állatvilága is. (Vimola Károly felvételei) ségben találnak csak kifogá- solhatóakat. A betelepített, úgynevezett intenzív dagasztógéppel, amely hazai gyártmány, sikerült elérniük a szabvány szerinti termékek előállítását. Ha előfordulnak kifogásolható készítmények, azok oka a minőséghibás élesztőre vezethető vissza. Határozottan állította, hogy ahol betartják a technológiai előírásokat, tehát nem takarékos- kodnak az adalékanyagokkal, ott nem érheti bírálat a végterméket. A haraszti üzemben naDi átlagban 40 ezer darab zsemle, illetve kifli készül a legkülönbözőbb változatokban. Helyben, továbbá a 25 kilométeres vonzáskörzetben találnak vevőkre. A szakemberek által bizonygatott imponáló minőség ellenére azért jócskán lehet találni szikkadt, eldeformálódott aprósüteményt. Erre is adtak magyarázatot. A még meleg áru rekeszekbe kerül, s ilyenkor zúzódik, petyhüdtté válik. A konténeres szállítást pedig csak ott, azokban a boltokban tudják megvalósítani, ahol adottak a feltételek. Egyébként a minőséghibás, selejtes anyagokat, köztük a kenyeret is mélyen az értéke alatt vásárolhatják meg azok a gazdák, akik állataik etetését kívánják változatosan és olcsón megoldani. A tizenöt forintos kenyeret például öt forint ötven fillérért adják. Az üzemvezető szerint azon a munkahelyen, ahol o minőségi érdekeltség zsebbe vágó tényezőnek számít, érthetően arra kell törekedniük, hogy minél kevesebb kenyér és aprósütemény kerüljön a selejtes termékek listájára. Gy. L. Most lebukott, drága Telefonhálózatunk olyan, amilyen. Gyakran táplál az ember hiú reményeket, hogy majd felhívja az illetékest, időt egyeztet vele. s akkor biztosra mehet ki hozzá, a megye valamelyik sarkába. Még a távközlési hálózatba kapcsolt vonalak végén sem mindig találjuk meg azt, akit keresünk. Mert ha f elveszik is a készüléket, nem ritka a válasz: az illető vidékre ment, szabadságát tölti, beteg, külföldiekkel tárgyal, vagy éppen más egyéb miatt nem lehet vele kapcsolatba kerülni. Ezért van aztán, hogy az ember váratlanul toppan ide vagy oda, ha már a településen jár. Azt reméli, hogy ha többre nem, egy másik időpont megbeszélésére, pár percig tartó tájékozódásra csak lesz idő. Ám ez sem mindig sikerül. A minap is így jártam a szentendrei tanácson, ahol a titkárságon kiderült, hogy ami iránt érdeklődöm, az a művelődési osztályra tartozik. Át is mentem volna oda, ám a közvetítő tisztviselő hiába jelezte, pár percről lenne szó, közölték: sok a munka, jöjjek a következő héten, mert most még any- nyi idejük sincs. Így vagyok már hetek óta a fóti Müfa Kisszövetkezettel is, ahol vagy azt válaszolják, hogy épp most ment el az elnök, hol azt, hogy külföldieket kalauzol. Máskor a takarító néni ballag át az udvar másik végébe, hogy a telefonhoz hívja, de visszaérkeztekor sajnálattal közölheti: ott látta ugyan, de már ofinét is elment. Míg aztán egy nap épp a nagyközségben járva érdeklődöm a portán, ahol örömömre azt hallom, épp most jött be. No, akkor irány a titkárság! — Az elnök elvtárssal szeretnék beszélni —mondom ki az óhajt, mire a titkárnő: — Sajnos, nincs bent. — Lebukott drága — közlöm vele önkéntelenül, mire kényszeredett mosollyal azt válaszolja: — Tárgyal. Azt mondta, senkinek sincs itt. Meg kell ezt értenem — biztatgatom magamat. Zavartalanul tárgyalni tényleg nem lehet akkor, ha az emberre szüntelenül rányitnak. Igyekszem is megérteni, csak hát nehezen megy. Valami furcsa érzés vált ki ellenkezést bennem, s még a veresegyházi tanácsházán is attól tartok a folyosón, hogy a szembejövő hölgy rám szól, megkérdez: kit keresek, mit akarok? Pedig neki esze ágában sincs. Pásztor Béla tanácselnöknek egyáltalán nincs előszobája. Ügy lehet bejutni hozzá, mint bármelyik kollégájához. Bejelentés nélkül, akár váratlanul, a folyosóról. Épp tárgyal, de azért hellyel kínál, s amiről beszélnek, nem titok. Itt nem állja utamat senki emberfia, jöhet utánam kopogtatással a következő ügyfél, mindennapos dolgaival. Hogy győzi? Hogy csinálja? Ez csak az,ért kérdés, mert ma az ilyesmi szokatlan. Pedig, ebben a több, mint hatezer lelkes faluban történt egy és más az elmúlt két évtizedben. Az átlagosnál is jobban fejlődött. Ehhez a magát elaprózni látszó, másokat elöszobáztat- ni nem szerető tanácselnöknek is sok köze van. Kovács T. István Egyszerre megfelelő és alkalmatlan Észak—Dél ellentéte Telefoniéban Valószínű, hogy a Pest megyében élők közül senki nem lepődik meg különösebben, ha megtudja: a telefonellátottságot tekintve ez a terület a legutolsó a hazai rangsorban. A megyében száz lakosra 5,7 beszélőhely jut, míg az országos átlag (Budapest nélkül) ennek több mint másfélszerese. A száz lakosára jutó főállomások száma 4 és fél, ezzel Pest megye a tizenhetedik helyen áll. A postai szolgáltatások megyei helyzetéről és a fejlesztési elképzelésekről a közelmúltban készített jelentést a Budapest Vidéki Postafőigazgatóság. A beszámoló szerint megyénk postai hálózata megfelelő szintű, ám a postahivataloknak körülbelül fele részben alkalmatlan a forgalom lebonyolítására. Az ok: a műszaki állapot és a kis alapterület. | A tervek szerint 2000-ig mintegy száz postahivatal újjáépítésére, korszerűsítésére kerül sor. Hálózatfejlesztés 1995 és 2000 között csupán az agglomerációs övezetben — Dunakeszin, Budakeszin, Szentendrén — valamint Gödöllőn várható. A postai statisztikák azt mutatják, hogy az elmúlt időszakban nőtt a megyében a hírlapárusító-helyek száma. Az újságok forgalmával kapcsolatban kiderült, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a nemrég indult új lapok iránt. A Reform előfizetőinek száma három hónap alatt majdnem 11 ezerrel emelkedett. A januári lapáremelések következtében vesztettek népszerűségükből a napilapok. Előfizetőinek csaknem negyven százalékát vesztette el a Nép- szabadság, még nagyobb mértékben a Népszava. Már-már kritikus a megye helyzete a távközlés színvonalát és a telefonellátottságot tekintve. Persze meglehetősen nagy a különbség az északi és a déli területek között. A Dunakanyarnak — mint üdülőövezetnek — az elmúlt évek fejlesztési koncepciója a megyei átlagot meghaladó lehetőséget biztosított. Két éve az önerős hozzájárulás új utat nyitott a fejlesztésben. A lakosság anyagi segítségével 1990 végéig mintegy 5800 új állomást kapcsolnak be a megyében. Az 1991—2000 közötti időszakra a Magyar Posta és az ipar központi gazdaságfejlesztési programot állít össze. A terv célul tűzi ki a távbeszélő-hálózat teljes automatizálását és az egyes területek között mutatkozó jelentős aránytalanságok megszüntetését. A végrehajtáshoz országosan legalább 300 milliárd forintra lenne szükség. Elképzelések szerint az összeg 50 százalékát a Magyar Posta, 10 százalékát az állami költségvetés, 40 százalékát pedig hitel és egyéb bevonható források — tanácsi, egyéni — fedeznék. Pest megye földrajzi helyzete és az itt jelentkező fizetőképes kereslet feltétlenül szükségessé tenné a terület teljes automatizálását és újabb állomások létesítését. Annyi biztos, hogy a tíz évre szóló program megvalósításával — amit a posta kész meggyorsítani — a terület elérné az országos telefonellátottsági szintet. S ez, Pest megye esetében, jelentős előrelépésnek számítana. Kecskés Agnes Az alábbi állásajánlatokról részletes felvilágosítást ad a Pest Megyei Munkaügyi és Szolgáltató Iroda (Budapest, XI., Karinthy Frigyes u. 3.). Telefon: 852-411, a 149-es és a 191-es mellékállomáson. A Pemü zsámbéki gyára keres tmk-vezetőt, műszaki osztályvezetőt, fejlesztőt, technológust és piackutatót. A Taurus Abroncsgyár felvesz 20-30 fő betanított munkást (3 műszakra). A Szakmai Továbbképző és Átképző Vállalat május közepétől folyamatosan, érettségizettek részére társadalombiztosítási ügyintézési képesítést nyújtó tanfolyamot szervez. A Pest Vidéki Gépgyár (Szigethalom) meóellenőrt (közép- vagy felsőfokú erősáramú szakképesítéssel) és forgácsolókat keres. A Vörösmarty Mgtsz Főt, rákospalotai munkahelyre keres 1 autődarust (ffi). 1 maróst, 1 esztergályost. A fóti munkahelyre 1 növényterm. ágazatvezetőt, és 2 növényterm. agronómust. A Dohányértékesítő Közös Vállalat könnyű fizikai munkára női és férfi munkavállalókat, középiskolai végzettséggel fiatalokat adminisztratív munkakörbe keres. Az Alagi Tangazdaság műszaki igazgatósága felvesz kőművesbrigádot (2 kőművest és 4 segédmunkást). A Mátraaljai Állami Gazdaság üllői bedolgozó részlege felvesz esztergályost, horizontálesztergá- lyost, karusszelesztergályost, bedolgozókat. A munkát az állami gazdaság biztosítja. A Főtávépszer felvesz részmunkaidős, nyugdíjas kertészeti munkást. A Lottó Aruház gépírót, kontírozó könyvelőt, könyvelőt keres. A Penomah Ceglédi Gyára gépipart végzettségű szakembert keres azonnali belépéssel hűtőgép- szerelői munkakörbe, folyamatos munkarenddel. V
